Környékünkön leginkább Pilisszentlélek környékén, annak 10 kilométeres vonzáskörzetében találhatóak a valamilyen személynek, személyeknek halálával kapcsolatos helynevek. A témával sokat foglalkozó Szádeczky-Kardoss Géza gyűjtése alapján nyolc, halállal kapcsolatos elnevezés található a körzetben.

Általánosságban az elmondható, hogy a magyar hegyekben a halállal kapcsolatos névadás aszerint is változik, hogy az illető miképpen hunyt el. Ezért lehetséges, hogy

1.  A baleset, szerencsétlenség, haláleset helyét jelölő tárgy adja a hely nevét
2. Maga a holttest a névadó
3. Az ölés, gyilkosság, halál folyamata a névadó
4. A halál folyamata a névadó

Ilacsek-halála

( A Zsivány-szikláknál található nyiladék déli oldalán van.)

A helynév eredetmagyarázata Szádeczky-Kardoss Géza alapján:

„1945-ben, mikor a háborús front ezen a vidéken volt, az oroszok tüzelőnek és hadi célokra sok fát kivágtak. Mivel tél volt, a fákat a hófelszín fölött döntötték ki, és így jókora csonkok csúfították az erdőt hóolvadás után. Az erdészet az ínséges időkben a falu lakóinak megengedte a tuskók tűzifának való hasznosítását. Ilacsek József tizenkét éves fiával is fát vágni indult az erdőre. Mikor már elég tuskót kivágtak, az apa leküldte a fiút szekérért. Mikor a gyermek visszatért, apját egy vértócsa közepén vérbe fagyva találta ülő helyzetben. A kisnadrágban, félmeztelenül dolgozó férfit a tuskóból kicsapódó éles faforgács sebezte meg az ágyéki ütőerén. Mivel nem számíthatott segítségre, elvérzett, mire a többiek a helyszínre értek.”

Döme-halála

(Pilisszentkereszt határában, a falutól északnyugatra, a ZS+ turistautak mellett található.)

Pápai Domonkos erdőmérnök 1957-ben földmérési munka közben hunyt el egy szerencsétlen baleset következtében. Az esetnek emléket állító kereszten Pápay Domonkosként van feltüntetve a mérnök neve.

„A háború utáni években nem volt pénz az erdők karbantartására. Az irtások, favágások rendszertelenül történtek.. Az ötvenes évek végén az Országos Erdőrendezőség a szegedi születésű Pápai Domokos földmérő mérnököt bízta meg a léniák kitűzésével. A munkához Pilisszentkeresztről vettek fel iskolából éppen kimaradt 16-17 éves fiúkat. 1957. október 4-én délután már sietett volna a mérnök az autóbuszhoz. Odakiáltott hát az egyik legénynek: „Dobjál ide egy kitűző rudat!” A srác a bokros, nehezen átlátható nyiladék túloldaláról, mint egy gerelyt, a hang irányába hajította a rudat.  A vashegyű pálca az ágakon gellert kapott, és a mérnököt olyan szerencsétlenül találta el a nyaki ütőérén, hogy rövid idő alatt elvérzett. A rendőrség által meghurcolt fiatalt, K. Miklóst ezután csak „hóhérnak” csúfolták a faluban. A fiú később megzavarodott, és önkezével vetett véget életének.”

Simon-halála

(Nagy-Szoplák és Nagy-Bodzás nyergén, ZP+ jelzések mentén található.)

A helynevek közül ennek van a legtöbbféle eredetmagyarázata, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy a helynév elég régóta a köztudatban van.

 a) Simon egyenlő Simon bánnal

Az index.hu fórumán a Pápa-Túra-Topik-ban Ghiml nicknevű hozzászóló meséli el az alábbi történeteredetet, mely II. András király uralkodási idejéhez, valamint Gertrudis királyné meggyilkolásának közismert történetével hozza kapcsolatba a névadást:

„A Simon halála helynév magához Simon bánhoz köthető, akit jó András király dobatott le a sziklákról, amiért nem akadályozta meg, hogy Gertrudis a tiltott időszakban mulatozzon és vadásszon a Pilisben. Az összeesküvők azt használták ki, hogy tilalmas időszakban vadászott Gertrudis, bár egy leírás szerint Simon figyelmeztette. A király azért nem büntethette meg ezután a főurakat, mert azok az ország bevett szokás-törvénye alapján jogosan fejeztették le magát a királynét!”

 b) Simon nem más, mint egy meggyilkolt Simon nevű pap

„… a mohácsi vészt követően a Dunántúlt felperzselő török hordák, amikor a mai Klastrompusztán feldúlták a pálosok egyik legelső, a Szent-keresztről elnevezett kolostorát, a szerzeteseket legyilkolták, de Simon papnak sikerült elmenekülnie a hegyoldal valamelyik barlangjába. Pár nap múlva mégis ráleltek, és a kolostor kincseit követelték rajta. Végül a szikláról letaszítva megölték.”

 c) Simon nem más, mint egy segítőkész remete

„A szájhagyomány szerint egy Simon nevű, bölcs és öreg remete élt itt. Sziklához támasztott, egyszerű kunyhója és szíve mindig nyitva állt a szomszédos hegyi falvak betegei vagy tanácskérői számára. Mivel itt érte a halál is, ugyanide temették. Élete és mindenkin segítő jószíve emlékét évszázadok óta jobban őrzi e két szó, mintha “nagy” ember lett volna – kőbe vésett és elfelejtett hőstettekkel.”

 e) Simon egy meggyilkolt erdész volt

A Pilis- és Visegrádi-hegység turistakalauz 2008-as évi számában olvasható rövid írás szerint a helyszínen egy Simon nevű vadászt öltek meg, vaéószinűleg orvvadászok.

f) Simon egy szerencsétlenül járt turista volt

Az 1974-es Pilis útikalauz szerint egy túrázó leesett az egyik közeli szikláról és szörnyethalt.

Mivel erről nem található feljegyzés a 20. századi helyi sajtóban, korábban pedig nem nagyon volt divatos a túrázás, ezért ez a változat szinte teljesen valószínűtlennek tűnik.

 Csehhalál

(A PZZ+ turistajelzések kereszteződésében álló Égett-hárs mögötti erdő Pilisszentlélektől északra)

Talán ez az elnevezés rendelkezik a legfurább eredettel: ugyanis állítólag az 1950-es évek végén egy, a határon véletlenül átkelt civil csehszlovák repülőgép zuhant le az erdőbe a rossz látási viszonyok miatt. Az akkori politikai vezetők pedig nem engedtek senkit sem a közelbe, ezért csak pletykák keringenek a balesetről, pontos leírások nem.

Német gyerek-halála

(Az Alsó-Ecset-hegy csúcsától keletre eső völgy)

„Az egyik világháború előtt nem sokkal német vendégvadászok, apa és a fia, Pilismarótra jöttek szarvas vadászatra. Egyik délután a vadőrt hátrahagyva indultak a vadászatra. Már sötét volt, mikor a vadőr lövéseket hallott. A hang irányába indult és összetalálkozott az erősen ittas apával, aki beszámolt arról, hogy ugyan meglőtte a vadat, de az elmenekült, viszont a fiát nem találja. Mivel meglehetősen rossz idő volt, nem tudott a fiú keresésére indulni, hanem inkább letámogatta a vendégvadászt. Másnap a fiút vérbe fagyva találták a vadászat színhelyén – az ittas apa a saját gyermekét vélte vadnak.”

Enyedi-halála

(Pilisszentlélektől északnyugatra a Béla-tető és a Kápolna-fa közti gerincen a Z turistajelzés mentén.)

Ennek a helynek a nevére, két magyarázat is létezik, az első szerint egy Ernyedi nevezetű vadőrt vadorzók gyilkoltak meg, mert rajtakapta őket vadászat közben.

A másik változat valószínűbbnek tekinthető az elsőnél, ugyanis azt csendőrségi jegyzőkönyvek, periratok is alátámasztják, sőt a sértett sírja is sokáig az egyik esztergomi temetőben volt.

„Enyedi István nőtlen erdész a barát-kúti erdészházat kapta Esztergom várostól szolgálati lakásul. Ennek melléképületében élt egy Kierer Hugó nevű nős vadőr, aki goromba, hirtelen haragú ember volt és feleségét is gyakran bántalmazta. Szegény asszony gyakran menekült Enyedihez, mire a férj féltékeny lett az erdészre, akivel egyébként is rossz viszonyban volt. Enyedi 1927 nagyhetében a pilismaróti erdészkollégájától vadásztöltényeket indult átvenni, mivel közeledett a szalonkázás ideje. A féltékeny Kierer azonban a közeli Tetves nevű erdőrészben agyonütötte őt és igyekezett vízbe fulladásnak álcázni a balesetet.

Aki szeretne további érdekességet olvasni a Pilisben található „haláli” helynevekről, vagy az időnként azokrhoz szervezett túrákról, annak érdemes ellátogatnia az írás alapjául szolgáló cikket megjelentető Borókamag.hu-ra.

Fotó: Wikipédia - Barna Rovács