Esztergom, az ígéretek városa
Közélet
2014. márc. 10.

<p style="text-align: justify;">"Az esztergomiak úgy látják, ez a város megrekedt, néhol pusztulásnak indult. Az emberek itt mintha nem hinnének magukban, nem bíznának senkiben. Mégis hagyományaikat őrző, büszke polgárok" - olvasható az 1998-as önkormányzati választásokon induló esztergomi Fidesz Szervezet akkori programja bevezetőjében. 16 év elteltével, kicsit több, mint fél évvel az idei önkormányzati választások előtt érdemes megnézni, hogy az akkori ígéretekből mi valósult meg, és mi az, ami még most is aktuális.</p>

Az ötletes szójátékként Fides Publica-nak (Közbizalomnak) elnevezett program hosszan taglalja, hogy milyen jövőképre számíthat Esztergom, ha a választásokon a Fidesz jelöltjei nyernek. Rögtön az olyan nagyobb mértékű építkezésekkel, felújításokkal kezdenek, melyek kivitelezéséhez kormányzati támogatásra van szükség. Az első a sorban a 2001 októberében átadásra került Mária Valéria híd, mely 12 millió eurónyi uniós támogatásból valósulhatott meg. Kiemelt helyen szerepel a 10-es út korszerűsítése, mely már a ’90-es években is kezdett erősen túlterheltté válni. A jelenlegi tervek szerint ez végül 2017-2020 között jöhet létre. Emellett már akkor is felismerésre került, hogy az Esztergom-Budapest vasútvonalon történő utazás az optimálisnál jóval nagyobb időt vesz igénybe, ezért megígérték a vasúti forgalom sebességének gyorsítását. A vonal felújítása végül 2012-ben kezdődhetett el, és az eredetileg tervezett 2013. decembere helyett az idei év végén fog zárulni.

 

Komoly ígéretek hangoztak el a Prímás-sziget árvízvédelmének kiépítéséről is, mely szemmel láthatóan a mai napig nem valósult meg; elég, ha csak a tavalyi rekordárvíz okozta elöntésekre gondolunk. Szintén a szigetre, annak is a déli felére tervezték egy arborétum létrehozását is, ami miatt a zöld részeket védelem alá kívánták helyezni, és az oda nem illő létesítményeket (például a garázssor) lebontani.

 

A tervekben szerepelt a kerékpárút fejlesztése Budapest és Komárom irányába, ezek közül talán az előbbi megvalósulásának van halvány esélye, ugyanis annak egy szakasza, az Esztergom és Visegrád közötti rész 2015-ben talán még létre is jöhet. Szintén létre akartak hozni egy olyan kerékpárutat, ami a várost és Kertvárost kötötte volna össze, de az a mai napig nem készült el, bár a dorogi terveknek köszönhetően nem is olyan reménytelen a helyzete.

 

Célnak tűzték ki a parkolási gondok megoldását (mivel már akkoriban is foglalkoztatta ez a közéletet), és a Bástya áruház melletti parkoló ingyenessé tételét. Ha gonoszak akarnánk lenni, ez utóbbi olyannyira jól sikerült, hogy hosszú éveken át nem hogy ingyenesen, hanem sehogy sem lehetett parkolni a sokáig méretes földhalmoknak otthont adó területen.

 

Levegő minőségjelző rendszer telepítését tervezték a város egyik forgalmasabb pontjára, ugyanis Esztergom már akkoriban is az ország tíz legszennyezettebb térsége közé tartozott a téli időszakban. Ilyen digitális jelzőtáblával azóta is legközelebb csak Dorogon találkozhatunk.

 

Már akkoriban ki kívánták telepíteni az autóbusz-pályaudvart a város szélére, ahonnan folyamatosan közlekedő helyi körjárat üzemelt volna a helyközi járatok mellett. Többéves huzavona után, egy 2007-es döntés alapján a Tesco áruház mellé épült volna az állomás, mely végül az intermodális csomópont részeként a vasútállomás tőszomszédságába fog költözni.

 

Fontos terv volt egy kulturált piac kialakítása, a város tulajdonában lévő, erősen leromlott állapotban lévő épületek felújítása, a közvilágítás költségtakarékossá tétele, átalakítása és egységes díszvilágítás szerelése a város legszebb épületeire. Ebből a listából az új piac a mai napig nem valósult meg, a város olyan, nagy történelmi múlttal rendelkező épületei, mint például a Fürdőszálló, a Medikor-épület, vagy a Zöldház, csak évről-évre romosabbak lesznek (ez utóbbi lassanként már egészen kiváló otthona lehetne a manapság egyre divatosabb kijutó-szobás rendezvényeknek), a közvilágítással kapcsolatos problémák meg már szót sem érdemelnek.

 

Már ekkor befektetőt kerestek az akkor még „Magyar Mesevilág” kódnéven futó (későbbi Mesepark) projekt megteremtéséhez. A Prímás-szigeten létesíteni kívánt parkban a Disneylandhez hasonló, de magyar mesei környezetben, népmesei alakok és népszerű rajz- és bábfilmek figurái között szórakozhattak volna a gyerekek.

 

Létre akartak hozni egy kertmozit is, ami látva a Petőfi Filmszínház 2004-es, és a Bajor Ágost Kultúrmozgó 2009-es, gazdaságilag egyáltalán nem indokolt bezárását, maximum csak szavazócsalogató mézesmadzagnak tűnhet.

 

A program azon része, mely kimondta, hogy "A Vaszary Kolos Kórház nevéhez ma országosan a csőd, a bizalmatlanság, a konfliktusok képzete társul”, mintha csak a mostani helyzetet jósolta volna meg.

 

 

Érdekesség, hogy a szövegben szerepel egy kitétel, mely szerint „javasoljuk, hogy az egyéni körzetekben megválasztott képviselők az éves költségvetés részeként legalább 500 000 forint saját keret felett rendelkezhessenek, amit személyi jellegű kifizetés kivételével a körzetükben bármilyen célra felhasználhassanak”. A 2014-es költségvetés ugyebár azért nem került szavazásra, mert a mostani Fidesz frakció nem akart maximum 1 millió forintig felhasználható polgármesteri keretet megszavazni.

 

A lista egyik utolsó, mai szemmel nézve kissé viccesnek tűnő pontja volt, mely szerint kiemelkedően fontos egy csapat szervezése a "Játékok Határok nélkül-re". A '90-es évek egyik legmenőbb, Európa országait egymáshoz közelebb hozó vetélkedőjére kijutva, minden bizonnyal ma egy másik Esztergomban élnénk…

 

-mTz-

(forrás)