Dorogon és Leányváron is történtek műemlékvédelmi változások

Dorogon és Leányváron is történtek műemlékvédelmi változások

2013. 12. 17. 11:35

A Magyar Közlöny legfrissebb, 2013/210. számában két nagyobb műemlékvédelmi változtatásról is írnak. Egyrészt műemlékké lett nyilvánítva a Dorogon található Reimann-altáró bejárati kapuja, másrészt meg lett szüntetve a Leányváron, az Erzsébet utca 137-es szám alatt található népi lakóház műemléki védettsége.

Műemlék lett a Reimann-altáró

A Dorogon, a Hantken Miksa utca 3. szám alól induló Reimann-altáró majdnem 100 éven át a mélyművelésű bányászat kiszolgálására szolgált. Az építmény főbejárata az egykori Dorogi Szénbányák Vállalat (1898-tól Esztergom-Szászvár Kőszénbánya Rt.,1925-től a Salgó-Tarjáni Kőszénbánya Rt.) igazgatósági épületével és az egykori bányaüzem fürdőépületével közös telken helyezkedik el. Maga az altáró Dorog település alatt áthaladva a Dorog, Csolnok, Annavölgy, Sárisáp és Tokod településekhez tartozó bányákat kötötte össze; teljes hossza meghaladta a 36 kilométert is.

 

 

Az altárók rendszerint több funkcióval is rendelkeztek: fő feladatuk a bányákat veszélyeztető mélységi vizek elvezetése volt, de alkalmasak voltak arra is, hogy a segítségükkel a bányászok könnyedén meg tudják közelíteni a munka alá vett bányatérségeket, és arra is, hogy a termelvényt rajtuk keresztül a külszínre lehessen szállítani. Helyet adtak a kábeleknek, a csővezetékeknek, biztosították a légvezetést.

 

A Reimann-altáró első 2,5 km-es szakaszának kihajtása 1915-ben kezdődött, két évig tartott kiépíteni a csolnoki Auguszta-aknától északra fekvő Reimann-aknáig. Nevét a környék bányáit akkor tulajdonló Salgótarjáni Kőszénbánya Rt vezérigazgatójáról, Reimann Lázárról kapta, aki 18 éven át volt a társaság második számú vezetője dr. Chorin Ferenc elnök mellett. Az összelyukasztás 1917-ben történt, s az azt követő évben már itt szállították ki az első csille szenet a bányából. Az alagútszakasz továbbépítésével egy időben indult el Annavölgyről is a Pálinkás táró kihajtása. Az ellenvágatok 1924 augusztus 19-én 3 óra 30 perckor találkoztak. A folyamatos fejlesztések, bővítések után több mint 36 kilométer alagút-rendszer alakult ki, melynek 1921-ben villamosított vonala összesen tizenegy bányaüzemet (aknát) kötött össze.

 

Már nem védett a leányvári nép lakóház

A Leányvár főutcáján található, a 19. század végén épült népi lakóház már évek óta szörnyű állapotban van: a hátsó része elpusztult; romos, héjazata hiányos, emiatt többször is beázott. Ereszcsatornája nincs, a ház belseje elhanyagolt. Azt nem tudni, hogy mi okból szüntetik meg a ház védettségét, de valószínűsíthető, hogy a szörnyű állapotok miatt végül teljesen elpusztult az épület, ugyanis a hivatalos indoklás szerint a területen már nem található műemlékvédelmi érték.

 

Források és fotók:

Magyar Közlöny

http://mednyanszky.uw.hu, Mednyánszky Miklós okleveles bánya- és geotechnikai mérnök tanulménya

http://www.muemlekem.hu/

 

-mTz-

Még nincsenek kommentek :(