120 éves a telefonhálózat Esztergomban

120 éves a telefonhálózat Esztergomban

2013.06.12. 3:26

120 éve, 1893-ban adták át a telefonhálózatot Esztergomban. Igen, hamarabb a városba ért a telefon, mint hogy megépült volna állandó vashíd a Dunán, vagy az Óbuda-Esztergom vasút, mégsem ment könnyen a hálózat felállítása.

Magyarország első távolsági telefonbeszélgetése Sopron és Pinnye között jött létre 1877-ben. Megvalósítója Salamin Leó, a soproni állami főreáliskola akkori igazgatója és természettan tanára volt. - írja a Wikipédia.

Az Esztergom és Vidéke 1888. március 29-én már írt egy kísérletről a telefon telepítéséről, ami csak egy magánlakást egy üzlethelyiséggel kötött össze.

A telefon meghonosításának első fecskéi nálunk a házi telegráfok, melyek már majdnem minden nagyobb háztartásba be vannak vezetve. Schenkengel műlakatos és gépész most külön üzletet nyitott különféle villamos berendezésekre. Próbaképen föl is állította az első telefont Esztergomban, mely a boltot az utcza átellenében fekvő lakással kapcsolja össze. Az első kísérlet jól sikerült, sokan is. Okulnak rajta s igy nem lehetetlen, hogy rövid idő múlva a forgalmasabb s nagyobb összeköttetésű intézetek és irodák szervezkedni fognak egymással telefon összeköttetésre nézve, a mi óriási előnyökkel kecsegtető közvetlen közlekedési tényező lenne s melynek gyümölcseit az egész közélet élvezhetné. A hivatalos ügyek, a kereskedelmi és iparos érdekek gyors forgalmú közvetítése telefon-hálózat nélkül napjainkban már képtelenség. Akár magánvállalkozás akár társaság állítsa föl városunkban a telefonhálózatot, nem fog csalódni a műveltebb osztályok támogatásában A megyei, városi, állami, .bírósági, magánhivatalbeli, kereskedelmi tűzoltói, rendőrségi satöbbi összeköttetések kétségtelenül üdvösek volnának s legalább is huszonöt telefonállomást igényelnének.


Már 1888-ban törvény született arról, hogy a magánterületen kívül eső telefonokat csak úgy lehet törvényesen létesíteni és használni, ha azt a közlekedésügyi miniszter engedélyezte. Az engedélyek beszerzésének határideje 1889. március 15 volt, ám Esztergomban ekkor nem volt közterületen telefon, csupán pár kereskedő használta magáncélból. Az Esztergom és vidéke 1888-89-ben több cikkében is sürgette telefon felállítását a vasúton és a kaszárnyában, a tűzoltóságon, összesen huszonötöt a városszerte.

Az újság a következő években többször is megemlíti, hogy a Sopron melletti falvakban terjed a messzebeszélő, és mellettünk haladt el a Bécs-Budapest összeköttetés, amire Győr is csatlakozott, miközben Esztergomban még a városi hálózat sem épült ki.

Forrás: esztergomi-kepeslapok.hu

A következő pár évben nem történt előrelépés a telefon ügyében, mígnem 1892-ben Frey Ferenc és Niedermann János közbenjárásának köszönhetően összejött a kellő esztergomi és környékbeli előfizető. Niedermann már csak a prímácia igenlő válaszát várta, hogy kikérhesse a kormány engedélyét a Budapesttel való összeköttetésre. A városi hálózat országosba való bekötésére nem kaptak az engedélyt, de a helyi hálózatot kialakíthatták Esztergomban, Szentgyörgymezőn, Szenttamáson és a Vízivárosban, amik ekkor még önálló települések voltak. Az engedély értelmében minden középület, bánya, a prímási palota és a téglagyár is kaphatott telefont. A központot a postahivatalban alakították ki. Bár a hálózat indítását már augusztusra ígérték, a munkához nagy nehezen következő év április 24-én fogtak neki. A reménybeli előfizetők száma ekkortájt valahol 25 és 40 között lehetett, ugyanis az újság a munkálatok ideje alatt folyamatosan biztatta a városiakat, hogy ha összejönne a negyven előfizető, könnyebb lenne kieszközölni a fővárossal való összeköttetést. Idő közben a kórház és a szeszgyár is csatlakozott az előfizetőkhöz.

"Az Esztergom és Vidéke a lap és a közönség érdeke szempontjából három állomást fog bérelni. Egyet a szerkesztői, egyet a nyomdai és egy nyilvános telefon-állomást a kiadóhivatali helyiségben." Írja az újság április 23-án.

A hálózat ünnepélyes megnyitását az Esztergom és vidéke 1893. június 8-ai száma 10-ére, szombatra teszi. Pifkó Péter: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig c. könyve június 12-t (hétfőt) adja meg, mint a hálózat elindításának napját, bár az eltérés lehet, hogy csak a hétvége miatt adódik.

 

Early adopters

Az esztergomi állami közhasználatú távbeszélő hálózat előfizetőinek névjegyzéke a megnyitáskor az Esztergom és vidéke közlése alapján: "Herczegprimási palota, Herczegprimási javadalmak kormányzója, Érseki papnövelde, Városház, Városi közkózház, Takarékpénztár, gr. Csáky Károly, Esztergom városi plébánia hivatal, Frey Ferencz, Niedermann János, Brnuner Ferencz, Eggenhofer József, Schleifer Lajos, Müller Gyula, Nagy Pál, Esztergom és Vidéke, Megyeháza, Megyei tűzoltó főparancsnokság, Víziváros községháza, Szentgyörgymezői községháza, Szentgyörgymező körorvosi hivatala, Megyei önkéntes tűzoltó őrség, Lőwy Lajos, Kerschbauminajer Károly, Kereskedelmi és Iparbank, Vöröskereszt Kórház, Vörös kereszt kórház főorvosi hivatla, Nógrádi Jenő, Nőnevelő intézet, Hanitz Károly, Laiszky János, Megyei állatorvosi hivatal, Városi erdőmesteri hivatal, Waldvogel József, Oltósy Pál és fia, Sebőnbeck Mihály, Pfalcz József, Buzárovits Gusztávné, Schenkengel Antal, Bokros Károly, Városi tűzőrség, dr. Földváry István."

Ekkor már eiőjegyzésben volt a következő 18 bérlő: "Ezredesi lakház, A cs. és. k. ezred iroda, Kir. városi tüzoltófőparancsnokság, Uj csapatkórház, Külső pótlaktanya, Feichtinger Sándor dr., Áldori Mór dr., Simonyi Adolf dr., Kovács Albert, Brutsy János, Borcsarnok, Gőzhajóállomás, Csavargőzös állomás, Schalkhász Ferenc, Helc Kálmán, Horn Mór, Primási gépgyár, Eszlergom-Füzitői vasút állomás."

Nyilvános telefon állomás eddig egyedül Niedermaun János urnak a posta épület melletti házában van létesítve. - Írja az újság a hálózat átadásakor.

Még nincsenek kommentek :(