A csökkenés ténye önmagában talán nem meglepő, hiszen az ország (-260.000 fő) és a megye (-12.000 fő) népessége is folyamatosan csökken. Szomorú tény, hogy Esztergom fogy, de ennek üteme nem éri el sem az országos, sem a megyei adatot.

Így sikerült az ország legnagyobb városainak listáján egy helyet előre lépnünk, beelőzve Szentest és Kiskunhalast, miközben elhúzott mellettünk Szigetszentmiklós, így most a 41. helyen tanyázunk.

A város népességvesztesége nem valami hatalmas exodusnak köszönhető (mint pl Oroszlány esetében), hanem a természetes fogyásnak. A vándorlási veszteségünk "mindössze" 100 fő volt, a születések és halálozások különbözetéből eredő veszteség ennek többszöröse, 426 fő. Tíz év alatt 3551 gyermek született és 3977 fő halt meg.

Korösszetételi megoszlás

 Gazdasági aktivitás szerint foglalkoztatott 11774 fő, munkanélküli 1576 fő, inaktív kereső 8174 fő és eltartott volt 7402 fő.

Nemzetiségek Esztergomban is érvényesült az országos trend, miszerint nőtt a kisebbségek száma, ám sokan nem válaszoltak az ide vonatkozó kérdésre. Arányaiban a kínaiak száma nőtt a legjobban, a 2001-es egy főről 15-re.

• A népesség nemzetiség szerint, 2011 (Az anyanyelv, a családi, baráti közösségben használt nyelv válaszok legalább egyike szerint) magyar: 24 155, bolgár: 29, cigány (romani, beás): 729, horvát: 16, lengyel: 36, német: 527, örmény: 10, román: 93, ruszin: 8, szerb: 12, szlovák: 242,  ukrán: 19, hazai nemzetiségek együtt: 1 727, kínai: 15, orosz: 36,  egyéb: 193,

• Nemzetiségi kötődés 2001-ben: Magyar: 27 371, hazai kisebbséghez tartozó együtt: 1664, arab: 1, bolgár: 17, cigány, romani, beás: 695, görög: 14, horvát: 8, kínai: 1, lengyel: 35, modern héber, zsidó: 2, német: 425, örmény: 2, román 36, ruszin: 4, szerb: 3, szlovák: 391, szlovén, vend: 9, ukrán: 25

Vallási, felekezetei megoszlás

Vallási megoszlás 2001-ben: Katolikus együtt: 19 622, Ebből rk.: 19365, gör kat: 257, "Orosz ortodox": 9, "Bolgár ortodox": 5, "Román ortodox": 1, "Többi ortodox": 4,  Református: 2184,  Evangélikus: 352, Baptista: 33, Adventista: 16, Többi protestáns: 88, Többi keresztény: 72, Izraelita: 10, Más istenhiten alapuló: 4, Az örök világtörvényt hirdető: 23, A felsoroltak közé nem tartozó: 2, "Egyházhoz, felekezethez nem tartozó": 3500, "Nem kíván válaszolni": 3307,  "Ismeretlen, nincs válasz": 220

Iskolai végzettség: Esztergomban a 25 év felettiek több mint egyötöde, 22% rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Ez a szám a megyében csak Tatán magasabb, ahol minden negyedik embernek van egyetemi, főiskolai oklevele. A többi megyebeli város messze lemaradva követ minket.

Legalább érettségivel az esztergomiak 54,9%-a rendelkezik, ezt az értéket szintén csak Tata tudta felülmúlni 57,9%-kal.

A városban 12.214 lakás van, amiből 1236 nem lakott. A lakások számába nem tartozik bele további hetven lakott esztergomi üdülő 141 lakossal és 22 egyéb lakóegység 36 lakossal. Az összes lakóegység száma így 13.306.

A lakások megoszlása építési év szerint

A lakások magassága

• A megyében minden harmadik új lakás Esztergomban épült

Máshol még rosszabb: A megyei összehasonlításban még ezzel a szomorú eredménnyel is viszonylag jól állunk. Komárom-Esztergom megye nagyvárosai drasztikusabb veszteséget könyvelhetnek el, mint Esztergom. A legnagyobb vesztesek Tatabánya és Oroszlány.

Járások

Országos kitekintésben érdekesség, hogy Miskolc már csak a negyedik legnagyobb városunk, hisz Budapest és Debrecen után Szeged lett a harmadik. A nagy nyertesek közé tartozik a nyugati országrész, mint pl. Mosonmagyaróvár (ami mára Pozsony elővárosává vált, és annak ellenére nőtt a lakossága, hogy egyik városrésze önállósodott), Sopron, a budapesti agglomeráció települései, keleten pedig Kecskemét, Debrecen, Szeged és Nyíregyháza. Továbbra is kilenc városban élnek 100.000 főnél többen, de Székesfehérvár éppen hogy a lélektani határ fölött van.

Magyarország legnagyobb városai