Közmeghallgatás 2012. november 12. (első rész)

Mindjárt az elején tisztázzuk, hogy mi is az a közmeghallgatás:

A közmeghallgatás a helyi közakarat formálásának formája, fóruma, évente legalább egyszer, kötelezően megtartandó olyan önkormányzati képviselő-testületi ülés, amelynek a napirendi pontja a lakosság, a választók, a társadalmi szervezetek véleményének, javaslatainak, kérdéseinek meghallgatása, megválaszolása. A közmeghallgatás célja a lakosság közvetlen bevonása az önkormányzati feladatok meghatározásába, illetve ezek végrehajtásába.

A fórum elején célszerű lett volna, ha a közmeghallgatást levezető polgármester ismerteti a fenti fogalmi meghatározásokat, mert mint később kiderült, a jelen lévő képviselők többsége vagy nem ismeri, vagy nem tudja értelmezni azokat. Ezt az ismeretbővítési kísérletet igazán megérdemelték volna a megjelenésükkel járó fáradozásaikaért. A választóikat a távolmaradásukkal – finoman fogalmazva – semmibe vevő fideszes képviselők (Bánhidy Vajk, Kálmán Sándor, Meggyes Tamás, Németh Jószef, Pócsföldi József, Zoltai Dániel) pedig legalább utólag szembesíthetők lettek volna az Ötv. és az SZMSZ előírásainak és mellesleg a képviselői esküjüknek a megszegésével. (Ha ezt olvassák biztosan jót mulatnak rajta, de hát ez már csak őket minősíti...)

Az Esztergomi Lokálpatrióták Egyesületének nevében, a közmeghallgatásra 11 kérdést fogalmaztunk meg és terjesztettünk elő írásban a fórumot megelőző héten, ezzel eleget téve a Polgármesteri Hivatal felhívásának, hogy a képviselőknek legyen ideje felkészülni a válaszokra.

A kérdések összeállításában alapvető szempontnak tekintettük a város kritikus anyagi helyzetének megoldásával összefüggésbe hozható témákat, mint a testület jövőképét, a lehetséges forrásbővítési, bevétel növelési lehetőségeket, a megtakarítási formák feltárását, ezzel összefüggésben a városi tulajdonú Strigonium Zrt. szerepét, a cégcsoport szakszerű, a város számára hatékony működtetését, irányítását. Fontosnak tartjuk a testületi és a bizottsági munka szakmaiságának megteremtését. Ennek szellemében az egyesületünk az alábbi kérdésekre várta, a részletekre is kiterjedő, őszinte válaszokat a testületi tagoktól:

Strigonium Zrt-vel kapcsolatos kérdések

• Milyen kritériumok alapján választották ki cégvezetőnek Knapp János Pált, mi alapján határozták meg a javadalmazását?
• A 2011.12.10-i testületi döntést meddig akarják érvényben hagyni, miért nem gyakorolhat a testület, valamelyik szakbizottság, vagy a polgármester folyamatos ellenőrzést a Strigonium felett, a tulajdonos, azaz az önkormányzat nevében?
• Meddig engedik, hogy a Strigonium önhatalmúlag, bármikor eladhat a közvagyonba tartozó olyan ingatlanokat, melyek tulajdonjogát átvették az önkormányzattól? (pl.:Gran Turs épülete, Meszéna ház)
• A testület miért nem világíttatja át a Strigoniumot külsős, független céggel, miért nem racionalizálják a holding céget, miért tartják fenn a veszteséges vállakozásokat?
• Mikor szándékoznak felállítani igazgatótanácsot?
• A képviselő-testületi tagok és rokonaik közül kik kapnak – bármilyen formában – javadalmazást a Strigonium holdigtól?

Egyéb kérdések:

• Hogyan látják Esztergom anyagi helyzetét, rendelkeznek valamilyen fajta jövőképpel? Van stratégiai tervük az adósság leküzdésére? Ha igen, akkor ez mit tartalmaz és ki készítette?
• Az adósságrendezési eljárásban jogszabályellenes módon elfogadott – és a bíróság által később hatályon kívül helyezett – reorganizációs tervük teljesíthetetlensége már bizonyosságot nyert, kit tartanak felelősnek ezért?
• A Vargyasi kastéllyal mi terveznek, alkalmazásban áll-e még ott Knapp János Pál, és ha igen, mennyi fizetést vesz fel az ottani tevékenységéért, mit csinált ott korábban és jelenleg?
• A Széchenyi téri és a Bajcsy-Zsilinszky utcai üresen álló ingatlanoknak mi lesz a sorsa, meddig csúfítják a belvárost?
• A szakbizottságokat miért nem bővítik ki külső tagokkal, szakértőkkel, akik a döntések előkészítésének szakmaiságát segítenék elő?

A közmeghallgatás indításaként a polgármester ismertette a kérdéseinket, majd átadta a szót válaszadásra a fidesz frakció vezetőjének, Steindl Balázsnak. A frakció első

embere szemrebbenés nélkül vágta a választ: a kérdésekre most nem, – hanem élve a jogszabályok által biztosított lehetőséggel – majd csak 15 napon belül, írásban

kívánunk válaszolni. Na ez volt az a pont, amikor a gyűlés kis hiján botrányba fulladt, mindenki felhorkant, bekiabálások kísérték az arcátlan megnyilvánulást. Steindl fejében

átvillant a menekülés lehetősége: megfenyegette a KÖZ-t, hogy ha nem viselkednek rendesen, (már mint az általuk elvárt birka módra) akkor ők kimennek.

A hallgatóság tudott viselkedni, elcsendesedett, de ezzel egyben el is vette a frakció jelenlévő tagjainak a lehetőségét, a sértődött kivonulással álcázható meneküléstől.

Tisztelt Frakcióvezető Úr!

Ezt azért nem kellett volna! Most nem a kérdezők, a választópolgárok lenézéséről, nem az Ötv. és az SZMSZ közmeghallgatásra vonatkozó formai előírásainak semmibe

vevéséről beszélek, hiszen Öntől ezeket már a két év alatt megszoktuk, hanem arról, hogy saját magát mennyire lejáratta. Egy hét alatt nem tudott mit kezdeni a

kérdésekkel? Nem volt aki megválaszolja azokat Ön helyett, vagy a válaszokat nem merte előadni a nyilvánosság előtt? Bármi is az ok, mindegyik esetben az Ön teljes

alkalmatlansága nyer bizonyosságot.

Házi feladat: ezen írás első fejezetének, valamint az Ötv. és az SZMSZ idevágó passzusai megértésének próbálgatása.

Tehát nincs mit tennünk, várjuk a 15 nap leteltét, míg a kérdéseinkre megfogalmazódnak valahol, valaki által a válaszok. Ezek ismertetésére a második részben kerítünk sort.

De milyen információkat, válaszokat kaptunk a többi megjelent frakciótagtól?

Pá' György képviselő e'jött ugyan a meghallgatásra, de csak a szokásos formáját hozta magáva', a hozzá intézett három kérdésre nem igen emlékezett ...„nem irká'tam fő' a konkrét kérdéseket”..., próbálta magyarázni a megmagyarázhatatlant ...”szeretném azér' majd írásba' is megkapni a kérdéssort, aztán majd írásba' válaszolok rá”...

A kispostáról azért csak megtudtuk tőle, hogy:

„...kisposta ügyben próbáltam telefonálgatni, de csak nagatív visszaje'zést kaptam, most nem akarom e'mondani miért csinálták ezt, miért záratták be, egymás közötti személyes problémákat és mögöttes dolgokat talá'tunk ez ügyben”... Javaslom, hogy esetleg kérjenek segítséget Knapp János Pál úrtól posta ügyben, hiszen ő – 2010-ben, még a választások előtt, egy gyors döntéssel – az alpolgármesteri székét adta fel egy Postaközponti jó állásért. Sokáig ugyan nem volt ott (úgy hírlik azért, mert az önéletrajzához a fényképe csak utólag érkezett meg), de annyi kapcsolata azért csak maradt, hogy informálódni tudjon arról a „személyes problémáról és mögöttes dologról”, ami miatt több ezer esztergomi polgár életét keserítik meg azzal, hogy be kell menniük az amúgy is túlterhelt belvárosi postahivatalba!

Pócsföldi és Ivanov képviselő uraktól a KÖZ most sem tudott meg semmit. Ők nem igen zavarták a közmeghallgatás formáját öltött testületi ülés rendjét, szép csendben néztek, a kérdésekre és a körülöttük zajló eseményekre nem reagáltak. Azt a benyomást keltették, mint akik vagy nem hallják, vagy nem értik, hogy mi történik itt. (Az utóbbi valószínűbb.) Pontosan ugyanúgy, mint mindig a testületi üléseken, annyi hasznosat tesznek, hogy a jelenlétükkel biztosítják az ülések határozatképességéhez és a szavazáshoz szükséges részvételi arányt. Csak úgy darabra. Ha ezt a fajta – kizárólag a frakciójuk számára – áldásos tevékenységet lehet még egyszerűsíteni, akkor ez itt most megvalósult: még a szavazógombot sem kellett nyomkodni.

A teremből kifelé menet, a KÖZ így minősítette az eseményt: Közmeg! Hallgatás volt ez megint, semmi más!

Esztergomi Lokálpatrióták Egyesülete Körmöczi Miklós elnök