Ahol minden témába vág !

2012.10.17. 20:27

Tisztelt Fórumozók ezennel megnyitottam a nem témába vágó fórumot. Ha valaki úgy érzi, hogy nem témába vágó amit mondani akar akkor azt tegye meg a témábavágóba. Garantálom, hogy itt minden témábavágó lesz.

Aki itt mond egy nem témába vágót az vendégem egy sörre azonnal. Várom tisztelettel a témábavágó hozzászólásokat."

 

A címen némileg változtattam, de a szöveg eredeti!

2017.10.17. 8:47

No jó, ne keverjük a dolgokat. Más egy film (aminek, ha belegondolsz, semmi köze a valósághoz, még sci-fi szinten sem - bár nem az) és más a valóság. A globalizáció előbb utóbb, persze sok buktató után, meg fogja hozni a többé kevésbé egységes világot, ami persze nem uniformizálás, mint a beteges lelküek hiszik, hanem pont fordítva. Az pedig magával kell, hogy hozza a háborúk kiküszöbölését is. Egyetlen probléma lehet, ami ezt megakadályozza, ha marad a kapitalista termelési rendszer. De hitem szerint nem marad..

2017.10.16. 17:37

Hát igen, az egyik nép azt hitte, a másik az, amelyiket kijátszanak ellene, a másik meg fordítva.
Az INTRIKA sajnos nagyon ártalmas annak, aki a szemvedő alanya, és nagyon hasznára van annak, aki alkalmazza! :(((

A briteket jómagam is okosabbnak hittem...
Különbenis!
Jómagam már sokszor kifejtettem, az általam úgy nevezett "VILÁGUNIÓ" híve vagyok. Csak ez lehetne garancia a VILÁGBÉKÉRE!
DE!
Ne kelljen már olyan szörnyűségnek történnie ahhoz, hogy ez létrejöhessen, mint ami "A függetlenség napja" c. filmben történt! :(((

Azaz az EGÉSZ VILÁGNAK KELL ÖSSZEFOGNIA, HOGY EGY IDEGEN KÜLSŐ ELLENSÉGET MEGSEMMISÍTHESSENEK.
Nagy tanulság ez szerintem.
"... sikeresen megfertőzik és felrobbantják a főűrhajót, majd visszatérnek, egy Russell Casse nevű pilóta öngyilkos akciót hajt végre, ezzel pedig megsemmisíti a bázist fenyegető hajót. A férfit hősnek kiáltják ki, később pedig a világ összes tájáról üzenetek jönnek, hogy sikerült elpusztítani az idegeneket…"

Bár a filmbeli esemény megtörténte valószínűtlen. Szerencsére!


https://hhwforum.hu/imgproxy.php?u=http%3A%2F%2Fp.coldline.hu%2F2017%2F05%2F11%2F2541870-20170511-LBIFZk.jpg&h=43fa74efa1aa2c60077b422565e8cba6

De miért kell ilyesmit megvárni a VILÁGBÉKÉHEZ?!

2017.10.16. 8:42

Hát, hogy mennyire bánt "kutyául" a monarchia a többi népekkel, nemzetiségekkel, sz külön történet. Közel sem annyira, mint ezt mi tudjuk a tankönyvekből, ellenben valóban kihasználták a nemzetiségek egymásra uszítását az "oszd meg és uralkodj" elv alapján.

A mostani "függetlenedési" törekvések pedig pár elmebajos ember dolgai, akik (mert ez sajnos működik, lásd akár nálunk is) sikeresen fel tudják tüzelni az embereket, nem számolva a következményekkel. Lásd Nagy-Britannia kilépését az unióból. Mire megtörtént a döntő népszavazás, már azok is tudták lassacskán, akik igennel szavaztak, hogy ebből nagy baj lesz, és azóta van is... Nem véletlen, hogy a működő tőke szépen vonul ki tőlük és ők még csak egy normális kilépési javaslatot sem voltak képesek az asztalra tenni... De hát a nacionalizmus feltüzelése sajnos működik, és az ellenségkeresés is. Bárki legyen is az "ellenség"...

2017.10.15. 18:04

Hát nem tudom, ki volt az a címzetes ökör, aki ezt az egész monarchiásosdi visszaállítását vízionálta, de alighanem el van tájolódva!!!
Szerintem leginkább abban, hogy nem gondolja, hogy se az osztrák "sógorok", se a többi környező népek, nemzetiségek, akik a térképen szerepelnek, s akikkel annó igencsak kutyául bánt a nagy Habsburg BIRODALOM, nem igazán akarnak visszaállítani semmit?!

Olvastam valahol a neten e témáról, és bizony, a magyarok se ugrálnak a Hansburgok után, sőt! Mert a függetlenség miatt volt 1848. március 15-e is, és az azt követő szabadságharc is a sokféle nemzetiségű tábornokok vezetésével.
Ahogy TE is írtad, kedves Dmonár. 

Úgyhogy Szabolcsi Bencének igaza volt, mikor ezt írta:
"A történelem óramutatója fordul, de maga a történelem nem ér véget, hanem tovább folyik akkor is, ha a nap állása már MÁS órát mutat, ha az örökké költöző Nap - és Tűzmadár már továbbszállott más tetőkre, s messzi ligetekben idézi fel a nagy reggelek tündér sugarát." /Szabolcsi Bence a zenetudományok doktora/

Igen, az óramutató fordul... de NEM VISSZAFELÉ!!!!

Ha nem történt volna meg a szétválasztódás, az persze más felállás...
Ki tudja, milyen lett VOLNA, de megtörtént, és ezen VISSZAFELÉ változtatni - főleg ennyi, és ilyen évek után! - azt hiszem, az pontosan a haladás ellen hatna ma már.
Ugyanis azóta még több ilyen függetlenedési törekvésről hallani (pl. Katalónia, Skócia...).



https://nicolatonsager.files.wordpress.com/2016/06/5565e5_8a85fd556e9907f3dbbc8c4fa1c4911d.jpg

https://www.youtube.com/watch?v=lXQXJFQKmME
Sztravinszkij: Tűzmadár (balett részlet) - Előadja Markó Iván balettművész Maurice Béjart koreográfiájára


2017.10.09. 8:55

Hát, a "mi lett volna ha" kérdésen nem érdemes sokat vacakolni, mert nem úgy volt és kész... A magyar szabadságharc, azaz önállósodási törekvés (alapból nem teljes függetlenség, mert a királyságot meg akarták őrizni eleinte) az akkori kornak megfelelő törekvés volt. Egyben azt is jelenthette volna, hogy sikeresen elindul a polgárosodás és a hagyományos "nemesi" irányítás helyett a gazdasági szereplők jutnak nagyobb, sőt, irányító szerephez. Tehát, ha nem akarunk elszakadni, akkor természetesen ugyanúgy konzerválódott volna minden, mint ahogy utána is történt. És, hát ugye, ez nem volt éppen sikeres... Ha viszont az első világháború utáni helyzetre gondolsz, akkor az szintén nem működött volna. Mert a királyság intézménye tartotta össze a birodalmat (vagy monarchiát) semmi más. Az osztrákkokkal való egységes ország kialakulása pedig éppenséggel nem lehetett volna lehetséges, mert míg ők végleg leszámoltak a királyság és a nemesi irányítás dolgaival, nálunk ennek épp az ellenkezője tötént... 

2017.10.07. 15:21

Jesszuszmaríja!

Hogy elolvastam a válaszodat, elkezdett járni az agyam!
Azt kérdeztem ugyanis Tőled, felfedezvén az aradi 13-ak között származásilag 7 nem magyar apa nemzette embert, hogy:
"Nekik is ITT volt az itthon?"
Erre a válaszodban volt egy rész, ami elgondolkodtatott, nevezetesen ez:
"... ezek az emberek akkoriban eléggé nemzetköziek voltak és az ügyet szolgálták, hitük és meggyőződésük szerint. Az ügy pedig a szabad önrendelkezés volt, függetlenül országtól, néptől..."
Hmmm... függetlenül országtól, néptől?... Hmmm... A mindenit! Ez hajaz valamire, amit egy régi (még 90 előtti) márc. 15-i városi ünnepség utáni fogadáson mondtam egy érdekes beszélgetés kapcsán a helyi értelmiségiekkel. Aztán elfeledkeztem róla...
De most újra eszembe jutott!

Nos, találtam valami érdekeset a neten, ami arra utal, nemcsak az én agyamban fordult meg ez a gondolat (kb. 30 évvel ezelőtt), és most a válaszodra újból eszembe jutott, hanem másoké is: MI LENNE? HA?!...

Nos, amit találtam, az ez:
http://index.hu/mindekozben/poszt/2017/02/04/mi_tortenne_ha_visszajonne_az_osztrak-magyar_monarchia_2017-ben/

MI TÖRTÉNNE, HA 100 ÉV UTÁN VISSZATÉRNE AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA?

Elég részletes videóban mutatják be, mi történne, ha legkésőbb jövőre egyesülne Ausztria és Magyarország: a katonai kiadásoktól kezdve a részletes nemzetiségi lebontáson át minden benne van ebben a pár percben, például az is, hogy megkapnánk egy icipici területet is Kínában (a találatot pedig köszönjük olvasónknak, Barnabásnak).

Szóval ez egy elég aprólékosan kidolgozott gondolatkísérlet:
https://www.youtube.com/watch?time_continue=31&v=u0gr2S876vg



http://itthon.ma/kepek/2017/02/630/17698_11486282428.jpg

.....................


S mi volt az a hangosan kimondott gondolat tőlem 30 évvel ezelőtt?
A kollégákkal beszélgettünk arról, hogy valahogy nem jó most semmi sem, ami az országban folyik. (80-as évek végefelé.)
Erre én "csak úgy, mandínareből" megjegyeztem:
LEHET, HOGY KÁR VOLT ELSZAKADNI ANNAK IDEJÉN AZ OSZTRÁK CSÁSZÁRSÁGTÓL?
Mondtam ezt a március 15-i ünnepség után annó...
A tanácselnök erre csak ennyit megjegyzést tett: EZT MONDTA MÁR MÁS IS!
................

Mielőtt meg akarnának a fentiek miatt valakik kövezni, meg kívánom jegyezni:
Nem akarok én ezzel semmit, csak úgy eszembe jutott egy régi játszi gondolat...
Mert ugyebár úgy se volt jó, ahogy 80-ban volt, és most sem jó, 2017-ben...
Az ember valahogy mindig jobbat várna, de sosem akar összejönni! :(((

 

2017.10.06. 9:01

Hát ez egy nagyon nehezen megválaszolható kérdés. Valószínű azonban, hogy nem. Mondjuk nem tartozott az aradi 13 közé Bem apó, de valószínűleg neki Lengyelország maradt a hazája élete végéig, még akkor is, mikor a törököknél magas rangot ért el. De ezek az emberek akkoriban eléggé nemzetköziek volta és az ügyet szolgálták, hitük és meggyőződésük szerint. Az ügy pedig a szabad önrendelkezés volt, függetlenül országtól, néptől... (Nem is nagyon szeretik mostanság őket a kormányzat emberei)

2017.10.06. 6:43

Ma GYÁSZNAP VAN, emlékezzünk rájuk:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Aradi_v%C3%A9rtan%C3%BAk

Az aradi vértanúk az a 12 magyar tábornok és egy ezredes voltak, akiket az 1848–49-es szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek. Bár ezen honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.

Mindegyikük eleve aktív vagy kilépett császári-királyi tiszt volt, a szabadságharc végén a honvédseregben egyikük altábornagyi, tizenegyen vezérőrnagyi és egyikük ezredesi rendfokozatot viselt. Lázár Vilmos ezredest azért sorolták a tábornokokhoz, mert a szabadságharc végén önálló seregtestet irányított.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Aradi_v%C3%A9rtan%C3%BAk#/media/File:Aradi13.jpg

 

Az aradi vértanúk Barabás Miklós litográfiáján: Knezić KárolyNagysándor JózsefDamjanich JánosAulich LajosLahner GyörgyPoeltenberg ErnőLeiningen-Westerburg KárolyTörök IgnácVécsey KárolyKiss ErnőSchweidel JózsefDessewffy ArisztidLázár Vilmos

Milyen érdekes! Az aradi 13-ak több, mint felének NEM MAGYAR APA  adott életet... Nem furcsa?
Igazán példát vehetnénk róluk!

És még:

A HAZÁT ITTHON SZERETNI SOKKAL NEHEZEBB!
Nekik is ITT volt az itthon?...


2017.10.03. 13:13

Egy biztos!
Ez a concorde-fotó (akár volt ilyen látási szög, vagy sem) a teljes napfogyatkozással fantasztikus!
És az sem von le szerintem az érdeméből semmit, hogy ez csak egy egyszeri esemény volt, hisz a tudomány meghaladta a megismétlési kényszert. Lásd: műholdak felküldése, no meg manapság a drónok... És ki tudja, mi minden lehetőség adódik majd! Lásd: Huble űrtávcső...

Tehát amit a lehetőségek távlatáról mondani szokás: 
"Határ a csillagos ég!" Vagy majd már az sem lesz határ?! Ki tudja?...



http://slideplayer.hu/slide/2214684/8/images/10/Gy%C5%B1r%C5%B1s+galaxisok.jpg

2017.10.02. 8:53

Persze, az egyéni látásmód és kifejező eszköz... Akik alkották a képeket (mindegy melyiket és ki) az éppen olyannak látták, amilyennek lefestették. És elsősorban nem a fizikai másolásra gondolok, hanem a hangulat és az érzelmek átadásáról, vagy megjelenítéséről. Mert ez a fontos. Szerintem. És igen, Munkácsy képeiből is azok tetszenek, ahol valódi környezetet és szereplőket ábrázol, nem pedig beállított modelleket. Persze ettől még más lehet a véleménye másnak, mert szerencsére az izlések nem egyformák...

2017.09.29. 19:43

Concorde teljes napfogyatkozáskor
Csodálatos ez a felvétel!

http://index.hu/tudomany/til/2017/09/10/szuperszonikus_repulovel_kergettek_a_napfogyatkozast/

A teljes napfogyatkozás nem csak roppant látványos jelenség, de a tudósoknak is különösen nagy jelentőségű, ilyenkor ugyanis egy csomó olyan dolog tanulmányozására adódik lehetőség, amire egyébként nem. Ilyen például a Nap koronájának, vagy a kromoszférának a megfigyelése, és úgy általában: a Nap vizsgálata anélkül, hogy megzavarna az, hogy közben a szemünkbe süt. A gond ezzel az, hogy a napfogyatkozások elég ritkák, és akkor is nagyon rövid ideig tartanak, általában csak 2-3 percig, de az elméleti maximum is alig több mint hét és fél perc.

A csillagászok azóta próbálják különféle trükkökkel meghosszabbítani a napfogyatkozás megfigyelési idejét, hogy rájöttek, mit is takar a jelenség: a Nap elé kerülő Hold árnyékának végigsuhanását a Földön. A megoldás egyszerű, az árnyék után kell menni, és menet közben megfigyelni. Ezzel csak az a gond, hogy az árnyék elég gyorsan szalad végig a földgömbön, a sebessége nem állandó, de amikor a leglassabb, akkor is bő 2000 kilométer óránként. Menjünk utána repülővel, jó magasan, hogy a felhők se zavarjanak a vizsgálatban! – adja magát az ötlet.

A napfogyatkozás megfigyelése repülőgépről a legendás amerikai kutatóbázison, Los Alamosban (itt született meg például az atombomba) merült fel először, még a hatvanas években. Úgy számoltak, nagyjából 50 százalékkal növelhetik meg a megfigyelési időt egy repülőgépen berendezett napfogyatkozás-vizsgáló központtal. Az első kísérletet egy speciálisan átalakított Boeing NC-135-össel 1965-ben, a Csendes-óceán kellős közepén, Amerikai Szamoa felett végezték. Bár volt néhány hajmeresztő improvizáció (a pilóta a szokásos repülési magasságnál sokkal magasabbra navigálta a gépet, és leszálláskor konkrétan nullára fogyott ki az üzemanyag), a kísérlet sikeres volt, és a következő években Los Alamosban szokássá vált a napfogyatkozások repülőgépes kergetése. Lassan sikerült semlegesíteni a nagy sebesség zavaró hatását a mérésekre, és olyan műszereket kifejleszteni, amelyekkel menet közben lehetett tudományos vizsgálatokat végezni. A probléma az volt, hogy még mindig túl lassúak voltak a repülőgépek a Hold árnyékához képest.

Lapozzunk előre pár évet a naptárban, egészen 1973 júniusáig, amikor egy egészen különleges, több mint 7 perces napfogyatkozást jeleztek előre a csillagászok számításai az Atlanti-óceán és Afrika felett. Ilyen hosszú napfogyatkozás évszázadok óta nem volt, és egészen 2186-ig nem is lesz – nem csoda hát, hogy kitüntetett figyelemmel készült rá a világ összes csillagásza.

Akiknek óriási szerencséjére ez az időszak éppen egybeesett a 20. század egyik mérnöki csúcsteljesítménye, a Concorde megszületésével.

A brit-francia koprodukcióban készült szuperszonikus utasszállító fejlesztése 1969-ben jutott el az első próbarepülésig, és a napfogyatkozás idején még bőven a tesztelés fázisában volt (három évvel később, 1976-ban szállt fel először menetrend szerinti járatként). A francia és az angol csillagászok egymástól függetlenül kezdtek el lobbizni a Concorde fejlesztőinél, hogy az évszázad napfogyatkozására kölcsönkaphassanak egy prototípust a csodagépből. Ahogy az várható volt, simán elzavarták őket, ami valahol érthető is, elvégre a több milliárdos projekt akkoriban létező két prototípusából egyiket sem akarták egy ilyen kockázatos repüléssel veszélynek kitenni. Egy esetleges baleset, és az azt övező botrány az egész Concorde-terv végét jelenthette volna.

Végül a csillagászok a 001-es prototípust vezető francia tesztpilótát, André Turcat-t győzték meg arról, hogy ilyen lehetőség egyszer adódik egy életben, és az extrém magasságot, extrém sebességet és hajszálpontos időzítést igénylő repüléssel a végsőkig feszegethetné a gép lehetőségeit, hogy csúcsra járatva mit lehet kihozni a Concorde-ból. Turcat a második világháború és az indokínai háború veterán pilótája volt, a hangsebesség feletti repülés egyik úttörője, tucatnyi sebességi rekord fűződött a nevéhez, és igencsak legyezgette a hiúságát egy ilyen egyedi repülés lehetősége. Meg is győzte a főnökeit, hogy hasznos, sőt, szükséges lenne egy ilyen típusú, a gép határait feltérképező próbarepülés.



André Turcat 1969-ben

Fotó: AFP

1973 februárjában, négy hónappal a napfogyatkozás előtt a csillagászok megkapták az engedélyt, és az ígéretet, hogy egy repülésre kölcsönkapják a világ legmenőbb repülőgépének első számú prototípusát. Mi mással is kezdhették volna a felkészülést, mint hogy átadtak a Concorde mérnökeinek egy listát, hogy mi mindent kéne a gépen átalakítani és szétszerelni, hogy jobban lássák a Napot menet közben. A franciák és a britek meghívták a repülésre a Los Alamos-i kutatócsoportot, akiknek már rengeteg tapasztalatuk volt a témában, és az ő útmutatásaik alapján alakították át a 001-es Concorde-ot: megfigyelőablakokat építettek a gép plafonjába, és kialakítottak a fedélzetre készülő kutatóknak öt mini csillagvizsgálót.

A Concorde akkoriban még bőven fejlesztés alatt állt, egészen gyalázatos volt például a fogyasztása kis magasságban. Csak a felszálláshoz való nekifutás közben annyi kerozint fogyasztott, mint egy 737-es Boeing egy teljes London-Amszterdam úton. A napfogyatkozással való versenyfutást többek között ezért is nagyon pontosan kellett megtervezni - kellemetlen lett volna, ha a Szahara felett egyszer csak elfogy az üzemanyag. A légtér egyébként is ismeretlennek számított, Afrika felett ilyen magasságban, ilyen sebességgel, nemigen repkedett még senki, az időjárási viszonyok, a szél, a hőmérséklet mind-mind kockázati tényezőnek számítottak.

.....

A gép a Kanári-szigetekről szállt fel, két perc alatt érte el a hangsebességet, és hamarosan 56 ezer láb, vagyis 17 ezer méter magasságban járt. Ez már bőven a sztratoszféra szintje, a csillagászok szerint még nem, de a légierő szótárában már a világűr. A napfogyatkozással Nyugat-Afrika felett, Mauritánia légterében találkozott a repülő, ahol a pilóta irányba állította a gépet, és tövig nyomta a gázpedált: a 001-es prototípus 2,05 mach, vagyis nagyjából 2530 km/óra sebességgel kezdte el üldözni a Hold árnyékát. Elkezdődött a leghosszabb napfogyatkozás, amit valaha ember látott:

74 percen, és több mint 3000 kilométeren át repült együtt a Concorde a Hold árnyékával.

A csillagászok lázas igyekezettel próbálták kihasználni tudományos kísérletekre és mérésekre az időt, de érdekes módon utólag úgy értékelték, hogy olyan nagy forradalmat nem hozott a páratlan megfigyelési lehetőség. Viszont majdnem sikerült belefutniuk egy valódi forradalomba idelenn. A franciák kérésére az összes útba eső ország lezárta a légterét, és ezt, illetve a napfogyatkozást, mint alkalmat kihasználva Csádban aznap puccskísérlettel próbálta átvenni a hatalmat egy csoport. A minden idők leghosszabb napfogyatkozását átélt tudósok így páncélozott járművek és a katonaság őrizte reptéren szálltak le a félhomályban N'Djamena városában.

A napfogyatkozás-néző repülős kaland egyszeri és megismételhetetlen maradt. A Concorde-ot többé nem kapták kölcsön, és pár évtizeddel később – az emlékezetes baleset után – ki is vonták a forgalomból. Az utasszállító repülés ma már más irányba fejlődik, és azóta sem szállt fel olyan méretű és sebességű polgári gép, amivel hasonló kísérletet meg lehetne valósítani. Hobbicsillagászok és turisták között egyre népszerűbb a repülőgépről napfogyatkozás-nézés, de a tudomány már meghaladta ezt a módszert: műholdakkal sokkal jobb méréseket lehet végezni, mint amit repülőgépről valaha is lehetne.

A 001-es Concorde ma a párizsi Le Musée de l'Air repülőmúzeumban látható, a csillagászok kémlelőablakai ma is ott vannak a gép falába építve. André Turcat, a pilóta tavaly halt meg, 95 évesen. Az 1973-as nagy kalandból könyv, és egy rövid dokumentumfilm is készült, utóbbi francia nyelvű, és itt helyben megnézhetik:
/A videó a napfogyatkozás témájú fotó alatti linkben megtalálható!/

............

Kedves Dmonár!

Szerinted ez a csodás fotó igazi, vagy "manipuált"?

/Csak nem ülsz rajta, hogy megen eltűntél?! :((( Igaz, akkor TE is "muzeális" lennél, mert a concorde prototípusa már múzeumban van, mint olvashattuk.../


2017.09.27. 10:05

El Greco, a "GÖRÖG"..

Miért is ő a kedvencem? Nem könnyű megmagyarázni, ráadásul nem is ismerem a műveit mindet, élőben meg nem láttam egyet sem.

De akkor miért?
Hát igen, talán azért, mert számomra ő nagyon különleges... talán több is, mint különleges!
Érdekes művész nagyon, szerintem afféle lázongó típusú ember, aki csakazértis ellent mond, amikor nem ez lenne az érdeke.
Láttam az életéről szóló filmet, és tudod, mi ragadott meg bennem?
EZ A KÉP, és ennek története:


http://5mp.eu/honlapkepek/horvathivan/eqRWHISZ4Y/nagy/14.jpg

"Életének talán leghomályosabb epizódja az inkvizícióval való kapcsolata. Egyesek szerint csak tolmácsként citálták be 1582-ben az inkvizíció elé – a szintén görög származású - Rizo nevű ember perében, mások szerint perbe is fogták. Ez utóbbira rengeteg okot szolgáltatott, így ezt tarthatjuk valószínűbbnek. Az biztos, hogy megfestette az inkvizíció legbefolyásosabb emberének képét, és ez segíthette abban, hogy az inkvizíció karmai közül sértetlenül kiszabadulhatott, amit nem sokan mondhattak el magukról. A „Fernando Nino de Guevara főinkvizítor”-ról készült csodálatosan őszinte festmény mindenestre arról árulkodik, hogy festés közben igencsak kiismerhette az inkvizítor jellemét, fanatizáltságát. Gondolhatjuk ezt azért, mert ez nem igazán hízelgő kép a papról. Ennek ellenére – mondja a fáma – tetszett a festmény a megrendelőnek, és ez valószínűen így is volt, máskülönben nem hozott volna a bíróság felmentő ítéletet."


Jómagam romantikus lelkületűnek vallom magam, de azért valahogy mégis vonz a "groteszk"!
Talán azért, mert nem szokványos, minden riasztó jellegével együtt nagyonis emberinek találom.
Nem ördöginek, nem!
Hisz ateistaként sem istenben, sem sátánban nem hiszek, nem hihetek!

"Az ember gonosz, benne nem bízom!" - írja Szabó Lőrinc az "Ima a gyermekekért" c. versében.
Igen... ez is azt mutatja, szerinte is a gonoszság bizony, bizony, emberi. Tehát a groteszk is emberi.

Nehéz megmagyarázni.

Munkácsy:

Hát igen, megvan róla a két kötetes könyv.

És hát élőben láttam Debrecenben az Ecce homo-t. Ráadásul a zeneművészetibe való felvételim napján vitt el a Déry Múzeumba a zongoratanárnőm.
Megragadott a kép, csak álltam az ajtóban, szemben velem a hatalmas festménnyel:


Munkácsy Mihály: Ecce Homo (Íme az Ember!) - 1896.

És akár hiszed, akár nem, mikor a másik kettőt is módomban állt megismerni, számomra CSAK az ECC HOMO létezik továbbra is!
Azonban Munkácsytól nekem is más témájú képek tetszenek... A romantika jegyében születettek, mint pl. ezek:

Séta a Parc Monceau-ban
https://i.pinimg.com/236x/00/ca/d7/00cad71b1322250d9d1515347714ca11--art-children-fun-time.jpg


Apa születésnapja 
http://pctrs.network.hu/clubpicture/1/8/5/8/_/munkacsy_mihaly___apa_szuletesnapja_cimu_festmenye_1858568_3183.jpg

Természetesen szeretem az Ássító inast, meg a Rőzsehordó asszonyt, de fő kedvencem ez a kis rüfle leányka, aki sok képén jelen van:

Tépéscsinálók
http://mek.oszk.hu/01900/01905/html/cd8/kepek/muveszetek/mt071szj85257.jpg

De még picit El Grecoról:
Azt hallottam, egyrészt, hogy a bolondok házába járt festeni, modelleket keresni, másrészt, hogy a képein azért olyan hosszúkásak az alakok, arcok, mert rossz volt a térlátása...
Hát akárhogy is volt, szerintem EZ tette egyedivé, különössé a képeit.
Sosem tudni, kinél miért van valami úgy, ahogy van, de bizonyára meg van az oka, hogy ezeknek a jelenségeknek ilyeneknek KELLETT lennie...

2017.09.27. 8:43

Ó igen, bár El Greco nekem már túl komor, akkor inkább Hieronymus Bosch. Az valami hihetetlen, miket alkotott. Az már nem is expresszionista, a fene jobban tudja mi, de eszméletlen... Nekem még Munkácsy képei is tetszenek (nem mind, sőt a leghíresebbek nem nagyon), de például az ásitó inas, avagy a poros út... Hát igen, azok a tökélyre vitt művek.. De hát így vagyok én bármelyik művészeti ággal és művésszel... Van amelyik alkotásukat órákig el tudnám nézni (ha lenne rá időm, de sajnos nincs) , és van, amelyiktől az ásítás kerülget. Valószínűleg az én hibám, de például a nagyon híres hármas alkotás, a Krisztus trilógia engem kifejezetten hidegen hagy. Én nem materialista mivoltom miatt (El Greco képei erről a témakörről döbbenetesek), de egyszerűen a technika uralkodik és a világon semmit nem érzek abból, amit érezni kéne... Pedig láttam eredetiben is, oszt mégse... 

2017.09.26. 20:30

Érdekes, ez nálam megmaradt. Biztos a TE gépeden más képprogi van, vagy mittudoménmiagond! :(((
Nos, manapság eléggé dívik ez az irányzat a festőknél.
Nekem tetszik az ilyen is, meg a Gauguin, vagy Van Gogh és társai.
Sőt! A még régebbiek is.
De a kedvencem a külföldiek közül El Greco, a magyarok közül pedig Csontváry.
Ők azok, akiket mindig felismerek, olyan egyéniek.
Mert sajnos vannak festők, akiket összetévesztek én is, nemcsak azok a video készítők, akik Dalít és Jim Warrent összekeverték...


2017.09.26. 8:30

Nem maradt... :( De a linken minden látható. Ismerem ezt az irányzatot ( a festőt nem ismertem), ami gyakorlatilag szinte e fotóval megegyező minőségű képet produkál. Hogy őszinte legyek, bár érdekesnek érdekes, elsősorban a technikai megvalósítás miatt, de amúgy nem ragad meg. Én ennél maradibb, vagy mit tudom én, milyen vagyok. Szóval inkább Van Gogh, vagy Gaugain, és a többiek... 

2017.09.25. 22:23

Nekem sincs sok barátom, de azért volt diák koromban is egy-egy, és van most is. 
Az egyik így Debrecenben van, a másik itt Dorogon. Épp most ünnepeltük a kis barátnőm - és egyben pályatársam is, mert ő is zongoratanár - születésnapját, ráadásul egykorúak is vagyunk. 
Egy cuki és ritka virágot kapott tőlem ajándékba, mini ékszerorchidea a neve, és pont ilyen, mint ez:




Ami a képet illeti, nálam is eltűnt! :(((
Most megpdóbálom máshonnan, hátha megmarad.
Itt van a festőnek több képe is, én a másodikat küldtem el Neked:
http://napipuszi.blog.hu/2012/11/06/rob_hefferan_gyonyoru_festmenyei

Sajnos copyzni ezt se lehet! :(((
De talán kivételesen így is jó lesz!;o)

Ez itt picit más, de remélem, marad:


Rob Hefferan festménye

/A fenti linkben ez az első, de ez másik honlapról való, így sikerült bemásolni, de majd holnap meglátom, maradt-e?./

2017.09.25. 22:02

Szia, szép estét! :)
Csak most tudtam ideérni, és örömmel látom a kis fehér fejű pacsi-tacsit! :)))

A légkondit én sem bírom, nekem nincs is. Inkább a lábon álló ventillátort vetettük be a hőhullámok idején.
No meg a szoba elsötétítését.


2017.09.25. 15:46

Hát a kép nem jött át, ez is megesik. Mondjuk tanultam is, de inkább módszertant, semmint mást. Új barátot meg nem szereztem (nekem speciel nincs is egyetlen barátom se, jó ismerőseim vannak, meg rokonaim, de barátom, akit így lehetne hívni, bizony egy sincs. És ha visszagondolok, sohasem volt), de ismerőst igen, bár valószínűleg ez is csak arra a hétre szólt. No, de kibírtam, és újra itt vagyok... Amúgy igazad van, mindennek legalább két oldala van, néha meg még több is...

2017.09.25. 8:43

Na, visszatértem. Némileg megfázva (mert a hátamra fújt a légkondi)

2017.09.21. 13:33

No nézd csak!
Még panaszkodik itten! :P:P:P

Mér' nem nézed a JÓ oldalát?! Mer' minden rossznak van jó oldala is.
Pl. a szomszéd tegnap dühöngött, hogy délután hozták neki az 1 "erdei köbméter" (hogy a többi milyen, nemtom, én CSAK az IGAZI köbmétert ösmérem, a fizika tanárunk annó szemléltető eszközként a gimiben méterrudakból a suli folyosójának végében a plafonra rakott fel egy köbmétert, s nehogy kétségünk legyen, mi az ott, egy tábát lógatott a közepére "EGY KÖBMÉTER" felirattal) fát, pedig csütörtökre volt megbeszélve, és így délutáni szieszta helyett tegnap kellett behordania.
Emiatt ROSSZ volt...
Na most képzeld el, este óta zuhog egyfolytában az eső, és ha tegnap sötétedés előtt, vagy ma reggel hozták volna neki a fát, tök fájintos lenne nekik a zuhogó esőben fát hordani, a nedvességgel megszaporodott súlyáról nem is beszélve! :(((
Most meg már benn sorakoznak a rönkök a fáskamrában szárazon...
Tehát MA kiderült, hogy ami tegnap rossz volt, az ma JÓVÁ változott! :)))

S hogy TENEKED mi a JÓ oldala az okításoknak?
Hát szerintem az, hogy:
1./Hasonszőrű szakmabeli emberekkel találkozhatsz.
2./ Okosabb leszel, vagy ha nem, a rosszból is lehet tanulni, vagy megerősítést kaphatsz abban, hogy az eddigieket jól csináltad. :)))
3./ Lehet, hogy még egy új jóbarátot is beszerzel.

Nagyjából ennyi.
Azért köszi, hogy "elfekvő állapotban" is benéztél ide! :)))

Tessék Neked ajándékul:



Robert Hefferan (angol kortárs festőművész): Alvó nő


Felhasználási feltételek és adatvédelmi nyilatkozat | Moderálási alapelvek | Médiaajánlat | Impresszum