Esztergom a másik oldalról - interjú Zoltai Dániel fideszes képviselővel
Közélet
2012. aug. 23.

Esztergom a másik oldalról - interjú Zoltai Dániel fideszes képviselővel

<p>Nem túl gyakran esik meg, hogy portálunk esztergomi fideszes képviselővel készít interjút, mint ahogy az sem, hogy közülük valaki egyfajta új politikai kultúra meghonosodásának szükségességéről beszéljen. Zoltai Dániel képviselő az RTVE műsorában ezt tette. Megragadva az alkalmat a képviselőt erről és a helyi közvéleményt a közelmúlt eseményei közül talán leginkább foglalkoztató gazdasági helyzetről, az adósságrendezési eljárás hátteréről, annak még várható következményeiről kérdezzük meg, valamint a jövő lehetőségeiről kérdeztük. Az interjút több részesre tervezzük, ez az első, a múlt eseményeivel foglalkozó rész.</p>

Z.D.: Tisztában vagyok vele, hogy jelenleg az esztergomiakat nem feltétlenül az adósságrendezési eljárás foglalkoztatja, azonban fontosnak tartom, hogy a mai helyzet elemzéséhez meg kell ismerni pontosan az akkori eseményeket. Egyfajta jelzésnek gondolom azt is, hogy frakciónkból valaki elfogad egy ilyen felkérést a Szeretgomtól. Az interjút vitaindítónak szánom, nagyon remélem, hogy nem torkollik személyeskedésbe.

szeretgom: Mi történt 2010 októberében?

Z.D.: 2010. október 3-án új, demokratikusan megválasztott polgármestere lett Esztergomnak valamint minden körzetben a Fidesz-KDNP jelöltje jutott képviselői mandátumhoz. Jómagam is ekkor lettem képviselő, de azt hiszem a várost mindezek után nem sokkal már az adósságrendezési eljárás és annak jogossága, vagy nem jogossága foglalkoztatta. 

szeretgom: Akkoriban sok szó esett bizonyos lejárt tartozásokról. Ön mennyire látta kilátástalannak az akkori helyzetet?

Z.D.: Az önkormányzat anyagi helyzete objektíven megállapítható az előző évek zárszámadásaiból. De egy dolog bizonyos összeggel tartozni és más dolog bejelenteni azt, hogy nem tudjuk fizetni annak részleteit.

szeretgom: De hát ott voltak az ominózus 90 napon túli tartozások, nem?

Z.D.: Az elismert, esedékességét 90 nappal meghaladó kiegyenlítetlen tartozás összege nem érte el a teljes adósság 2%-át. Novemberben csupán ez utóbbi 2%-ra indult adósságrendezési eljárás Esztergomban és ezzel azonnal lejárt, vagyis esedékessé vált a teljes adósság 100%-os összege.

szeretgom: Lett volna más megoldás?

Z.D.: VOLT más megoldás. A helyzet megoldására akkor frakciónk többek között a hitelezőkkel való egyeztetés eredményeként az 1. mellékeltben található javaslatot tette. Két év távlatából nem állítom, hogy a határozat szövegezése tökéletes, de maga a határozat megoldást jelentett az akkori állapotra. Jól látszik viszont belőle, hogy a lejárt tartozások egy része vitatott követelés, egy része a saját cégeink felé belső tartozás volt, egy része pedig kötvénypénzből kifizethető lett volna. A kifizetéshez a hitelező bank irásos hozzájárulási szándéka a határozati javaslat végén egyértelműen és többször olvasható.

szeretgom: Akkor miért nem ez történt?

Z.D.: Az összes dokumentum kellő időben elkészült és a képviselő-testület valamint a pénzügyi bizottság határozatba is foglalta a helyzet lehetséges pénzügyi megoldását. A többi már nem rajtunk múlt. Tétényi Éva pedig mondva csinált indokokkal nem írta alá azokat, holott nem ad számára a törvény, mérlegelési lehetőséget. Kimondja, hogy csak a hatályba lépés után kérhet bármiféle jogi vagy más normakontrollt. Ha ez így működne jogilag nyilván más polgármesterek is alkalmaznák, mégsem hallunk még hasonlókat sem az országban.  

szeretgom: Ez jól hangzik, de polgármester asszony több helyen, többször lenyilatkozta már, hogy az eljárás elindításában a Har tv. 5.§ (2) bekezdés szerint nem volt mérlegelési lehetősége, tehát azt neki mindenképpen el kellett indítani.

Z.D.: Ahogy a törvény indokolásából kiderül; az eljárás elindítása előtt a polgármesternek kísérletet kell tennie a helyzet eljáráson kívüli megoldására, vagyis a testülettel együtt kötelessége a 90 napon túli tartozások megszüntetése és ennek érdekében a hitelezőkkel való tárgyalás kezdeményezése. Amennyiben az sikertelen, akkor lehet eljárni a pm asszony által hivatkozott bekezdés szerint.

Ha Tétényi annak idején betartja az önkormányzati törvény paragrafusait és aláírja a testület határozatát, megszünhettek volna a 90 napon túli tartozások.

Ez azt jelenti, hogy – betartva az adósságrendezési törvény ide vonatkozó rendelkezéseit – a képviselő-testület végrehajtotta volna a tv által előírt kötelezettségét és megszüntette volna az adósságrendezés (csődeljárás) megindításának alapfeltételeit. Vagyis, megszüntek volna a 90 illetve 60 napot meghaladó lejárt tartozások. Mindennek tudatában egyértelműen cáfolatot nyernek az ezzel kapcsolatos állítások.

Mint tudjuk, Tétényi Éva ezt nem írta alá, így adósságrendezési eljárás indult városunk ellen. Érdekes adalék az eljáráshoz, hogy polgármester asszony gyakran hivatkozik egyfajta előremutató projekt szemléletre, azonban a 2. mellékletben csatolt dokumentumban foglaltak szerint egyértelműen kiderül, hogy nem készült az adósságrendezéssel kapcsolatban semmiféle előzetes pénzügyi terv, vagy hatástanulmány.

szeretgom: Az eljárás elindult és le is zárult, egyesek szerint a város számára nem a legkedvezőbb eredménnyel. Kedjük a sort a hitelezőkkel történt 100%-os adósság kielégítési megegyezéssel.


Z.D.: Ami a 100%-os hitelezői kielégítést illeti, szerintem pénzügyileg elég merész megállapítás. Senki nem állíthatja azt, hogy egy vállalkozásnak „jót tesz” ha egy fennálló  követelést csak négy év alatt, négy egyenlő részletben tud realizálni. Elég ebben az esetben a pénz idő értékére gondolni, ami a pénz jövőbeni értékének jelenre történő visszaszámolását jelenti. A döntések meghozatalánál nyilván elsősorban a város érdekeit kell szolgálni, az pedig az volt, hogy szülessen megállapodás az adott hitelezői csoportokban. 

Sokszor felmerült az adósságrendezés első időszakában, hogy milyen hatással is lehet Esztergomra vagy az esztergomi vállalkozásokra az adósságrendezés konkrét folyamata. A KSH akkori jelentéseiből kiderül, hogy a lakosok számára vetítve Esztergomban szünt meg a legtöbb vállalkozás. Nem állítom, hogy ez az adósságrendezés folyamatának egyértelmű eredménye, de mindenképpen szerepet játszik a vállalkozói kedv illetve befektetési szándék csökkenése az adott időszakban, ami szerintem az eljárást végigkísérő hisztéria eredménye... nyilván, hogy az adott határozati javaslat önmagában nem jelentett volna megoldást, pl.nyilván kellett a megállapodás a banki hitelezőkkel, tehát elkerülhetetlenül szükséges lett volna akkoriban is erre, mint ahogy az eljárásban is négy év tőkefizetési moratóriumot enged a két pénzintézet...

 

folytatjuk

(forrás)