Az 1911-es Encyclopædia Britannica Esztergomról

Az 1911-es Encyclopædia Britannica Esztergomról

2012. 03. 14. 19:50

A nap híre, hogy az Encyclopædia Britannica 244 év után nem jelenik meg többet nyomtatott formában. A brittannica.com-on pedig ami városunkról megtalálható, az elkeserítő. Bőven van benne hiányosság és hiba, de egy biztos: nem volt ez mindig így.

Az enciklopédia méltán híres tizenegyedik kiadása még nagyobb terjedelemben, naprakészebben írt Esztergomról. Mivel az 1911-es kiadás mára közkincsnek minősül, lássuk mit olvashatott rólunk a nagyvilág száz évvel ezelőtt. Figyelem, saját fordítás következik:

 

ESZTERGOM (Ném. Gran; Latin. Strigonium), város Magyarországon, az azonos nevű megye székhelye, vasúton Budapesttől 36 mérföldre északkeletre. Nép: (1900) 16 948 fő, főleg magyarok és római katolikusok, A Duna jobb partján helyezkedik el majdnem a Garam összefolyásával szemben, áll Esztergom városából és három külvárosból. A város Magyarország prímásának otthona, katedrálisa, amit 1821-1870 között építették a római Szent Péter-bazilika mintájára - egyike a legszebb és legnagyobbaknak az országban. Festőien, egy 215 lábbal a Duna fölé emelkedő és tekintélyt parancsoló magaslatra építették. A kupolája -mely nagy távolságokból látható- 260 láb magas, átmérője 52 láb. A templombelső nagyon gazdagon díszített, nevezetesen szép freskókkal. Kincstára és gazdag, 60 000 kötetes könyvtára híres. Számos temploma és két szerzetesháza mellett a főbb épületek közé tartozik a prímás csinos palotája, amit 1883-ban állítottak; az érseki könyvtár értékes ősnyomtatványokkal és régi kéziratokkal; a szeminárium a római katolikus papok képzésére; a káptalan rezidenciája; és a városháza. A népesség főleg ruha-szövéssel, borkészítéssel és mezőgazdasági munkákkal foglalkozik. Egy 1664 láb hosszú acélhíd köti össze Esztergomot a Duna túlpartján fekvő Párkány mezővárossal (Nép:2836) Esztergom egyike Magyarország legöregebb városainak. Híres, mint Szent István - Magyarország apostoli királyává koronázott hercegének- a szülőhelye. A magyar királyság korai idejében az ország fontos kereskedelmi központja, és az 1016-os, 1111-es, 1114-es és 1256-os diéták helyszíne volt. 1241-ben majdnem teljesen elpusztították a tatár hordák, de IV. Béla újjáépítette és megerősítette. 1543-ban török kézre került, akiktől 1595-ben Carl von Mansfeld szerezte vissza. 1604-ben ismét a törökök szerezték meg, akik 1683-ig tartották [a várat], amikor is Sobieski János lengyel és Lotharingiai Károly egyesült seregei foglalták vissza.

 

Érsekségét 1001-ben alapították. A város török megszállásának ideje alatt az érsekség Nagyszombatba [Tyrnau] menekült, maga az érsek pedig Pozsonyban [Presseburg] tartotta rezidenciáját. Mindkettő 1820-ban tért vissza. 1708-ban I. József szabad királyi várossá tette. 1818. április 13-én részben tűzvész pusztította el.

Még nincsenek kommentek :(