Miről is szavazunk márciusban?

Miről is szavazunk márciusban?

2012.02.10. 2:58

Az este hat órai kezdés előtt pár perccel billent az előadók-médiamunkások-nézők kényes egyensúlya a nézők javára, pedig a város életét  a következő évekre alapvetően meghatározó kérdések voltak terítéken a Babits-iskolában rendezett fórumon.

A fórum előadói a Haladó Esztergomért Egyesület (Kőszeghy Lajos), a Lokálpatrióták (Körmöczi Miklós, Magyarovics Gyula), az MSZP (Nyíri Attila), a Jobbik (Stámusz Andrea), a piacosok nevében pedig Sáska János voltak, akik sorra végigvették a márciusban feltevésre kerülő kérdéseket, és azok hátterét. Betegség miatt az LMP nem képviseltette magát a rendezvényen.

A megjelent érdeklődőket Körmöczi Miklós köszöntötte. Bevezetőjében kitért arra, hogy a népszavazási kérdések lefedik azokat a területeket, ahol a város nem tudott előre lépni. Az igenek győzelme esetén javulhat az esztergomiak életminősége, a város anyagi helyzete. Mivel nem működik rendesen a képviseleti demokrácia, a szavazók egy ügydöntő népszavazáson veszik vissza a hatalom gyakorlását, és közvetlenül dönthetnek a tizenegy kérdésben. A népszavazás  érvényes lesz, ha a szavazásra jogosultak fele az urnákhoz járul, ez egészen pontosan 12 280 embert jelent március 25-én. Eredményes lesz, ha a szavazók több mint fele igennel szavaz, tehát 6241 szavazat esetén. Ha most nem lesz sikeres a kezdeményezés , akkor a következő két és fél évben nem történik előrelépés a város életében, ugyanis valószínűleg nem lesz önfeloszlatás a ciklus végéig, minden úgy marad, ahogy most van. Ha változtatni akarnak az esztergomiak, akkor most van itt az ideje.


„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzatának képviselő testülete a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról szóló 10/2004 (IV.1.) esztergomi önkormányzati rendeletét úgy módosítsa, hogy az megfeleljen a 2000. évi XLIII tv. a hulladékgazdálkodásról, valamint a 64/2008.(III.28.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló jogszabályoknak?”


A szemét-kérdés hátteréről Stámusz Andrea, az üggyel legtöbbet foglalkozó képviselő elmondta: Még mindig nem az elszállított szemét mennyisége alapján, hanem az ott lakók száma alapján állapítják meg a szemétdíjat, ami kötelező közszolgáltatás, tehát mindenkinek kötelezően igénybe kell venni. A rendelet jelen formában nem ösztönzi a szelektív hulladékgyűjtést. ennek oka, hogy a képviselők bizalmatlanok a lakossággal szemben. Attól félnek, hogy mindenki a legkisebb méretű kukát választja, ilyen magas benzinár mellett a város mellett illegálisan helyezi el a hulladékot.
Miközben más városokban működik a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, az Eszköz Kft. összeönti a szelektíven gyűjtött szemetet, és utólag közmunkásokkal válogatja szét azt. Az elmúlt években ráadásul olyan új autókat vásároltak, amikbe szelektíven, külön frakciókba lehetett gyűjteni a szemetet. Eközben sorra tűnnek el a szelektív szigetek, például Csenkei hídnál, a Hunyadi utcánál. Körmöczi Miklós hozzátette, hogy az Eszköz Kft. sosem tette közzé díjszámítási sémáját, amiből tudni lehetne, hogy mi alapján számol el az emberek felé. Ezt akkor sem tette meg, amikor erre a testület külön felszólította. Az egyelten előrelépés az új rendeletben az, hogy a legkisebb kuka méretét 60 l-ről lecsökkentették 35-re. Eddig a 60 literes kukát négy alkalommal ürítették, azaz kétszáznegyven litert számoltak el, miközben a statisztikák szerint 108 liter szemetet termelt ki egy átlagos esztergomi.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzata a városi temetők üzemeltetésével azt a pályázót bízza meg, aki az önkormányzat által e célból kiírt nyílt közbeszerzési pályázaton, a temetkezési költségek minimalizálása mellett, a temetők fenntartására és a temetői szolgáltatások színvonalára összességében a legkedvezőbb ajánlatot adta?”


A képviselő asszony elmondta, hogy a temetőt jelenleg üzemeltető önkormányzati Kft. 1,7 millió forintos veszteséggel zárta az elmúlt évet, miközben a rossz nyelvek szerint „meg lehetett oldani” a rendeletben előírt árnál alacsonyabban is a temetést. A közönség soraiban lévő temetkezési vállalkozó elmondta, hogy a temető üzemeltetése három fő dologból áll:  Temetések  koordinálása, sírhelyek nyilvántartása és a temető képének rendben tartása, mint a zöldfelület gondozása, szemét elszállítása.  Hozzátette: Egy temető fenntartása évi százötven temetéstől kezd nyereséges lenni, de csak magas díjak mellett. Esztergomban háromszáz temetés van egy évben, viszont ez a három köztemető közt oszlik meg. Magyarországon ritka, hogy az önkormányzat finanszírozza a temetők üzemeltetését, ezt legtöbbször a lakosokkal fizettetik meg.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzata a városi a városi intézmények közétkeztetésével azt a pályázót bízza meg, aki az önkormányzat által e célból kiírt nyílt közbeszerzési pályázaton, a város számára összességében a legkedvezőbb ajánlatot adta?”


A közétkeztetést Esztergomban a Hungast Kft. végezte az iskolákban, óvodákban és a kórházban. Bár az iskolák, a kórház bár állami kézbe kerültek, a kilenc önkormányzati óvodában, vagy azok egy részében nagy szükség lenne saját konyhára. Amíg helyben készült az étel, a szülők által befizetett díjak fedezték a költségeket, és az étel minőségére sem volt panasz, helyben ismerték a gyerekek preferenciáit. Most az ételek minősége kívánni valót hagy maga után, előfordult, hogy romlott zöldséget tálaltak a gyerekeknek.



„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzatának képviselő-testülete hozzon határozatot arról, hogy az önkormányzat javára esztergomi ingatlanokra bejegyzett elővásárlási jogok az ingatlan-nyilvántartásban törlésre kerüljenek?”


Dr. Magyarovics Gyula tért ki a kimondottan jogi kérdésekre.  Az elmúlt években az önkormányzat hétezer ingatlanra jegyzett be elővásárlási jogot minden indok nélkül. Egy esetleges értékesítés alkalmával az önkormányzat beléphet mint vevő. Nincs és nem volt olyan grandiózus beruházás, ami ezt indokolná, ez csak kellemetlenséget okoz a tulajdonosoknak, meghosszabbítja az ügyintézést. A jelenlegi állapotot felül kell vizsgálni, és csak azokra az ingatlanokra megtartani az elővásárlási jogot, amik egy középtávú fejlesztési elképzelésnek részei, és amire meg is van a költségvetési fedezet is. (Ismerve Esztergom anyagi helyzetét, ilyen nem sok lehet.)

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzatának képviselő-testülete hozzon határozatot arról, hogy a magánvádas perek költségeinek megtérítésére közpénzből ne történhessen kifizetés, az érintettek maguk legyenek kötelesek ennek költségeit viselni?”


Az ügyvéd elmondta:Aa magánvádas perek közpénzből történő finanszírozásának kérdése is már abszurd, ami egy magára adó demokráciában elképzelhetetlen. Az érintettek köre is egy viszonylag szűk csoport, vagy az őket segítők köre, mint pl. Bayer Zsolt. Ezeket a pereket nagy részben maga a város indította, többségüket el is vesztette. Körmöczi Miklós hozzátette: Miközben a városban nem volt pénz a kátyúzásra és a síkosság-mentesítésre, 30 millió forint jutott a peres ügyekre.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzata a városi Aquasziget élményfürdő üzemeltetésével azt a pályázót bízza meg, aki az önkormányzat által e célból kiírt nyílt közbeszerzési pályázaton, a város számára összességében a legkedvezőbb ajánlatot adta?”


Az Aquaszigetet és a Szent Miklós Alapot érintő kérdéseket Nyíri Attila ismertette, ugyanis ezek évek óta húzódó ügyek, amikkel ő már régóta foglalkozik.
A legnagyobb hangsúly itt a költségkímélésen és az átláthatóságon,pontosabban annak hiányán van. A Strigonium olyan felhatalmazást kapott, hogy csak évente egyszer kell beszámolnia a testület előtt, Arany Tamás, ügyvezető ötven millió forintig szabadon vehet fel hitelt, alapíthat és szüntethet meg cégeket. A képviselő szerint a beruházás is szerencsétlen volt, amibe azóta folyamatosan 2-300 milliókat kellett beletenni. A személyi állományban olyanok is voltak, akik csak névleg voltak a foglalkoztatottak körében. A fürdő ezek miatt is folyamatosan veszteséges volt. 2009 végén úgy adták át az üzemeltetést egy cégnek, hogy ezzel még rontottak a helyzeten, ugyanis  a pályázati kiírás szerint  a fürdő karbantartásának költségeit a város állja, ennek az árát a fürdő értékének 1%-ában állapították meg évente. Miután a pályázó elnyerte az üzemeltetést ez a szám két százalékra, azaz évi 90 millió forintra változott. A képviselő emlékeztetett a volt polgármester azon kijelentésére, hogy nem készítettek megvalósíthatósági tanulmányt.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzatának képviselő-testülete hozzon határozatot, a Szent Miklós Alap keretében a már megkötött szerződések teljesítésének meghiúsulása okait feltáró – a képviselő-testülettől független – szakértői bizottság felállításáról?”


A Szent Miklós Alap alapvetően egy jó szándékú dolognak indult, de a városnak túl nagy tehernek bizonyult már akkor is, amikor megalapították. Nyíri szerint félő volt, hogy hitelt vesznek fel rá. Felelőtlen az a képviselői hozzáállás, hogy ezeket a pénzeket csak 20-30 év múlva kell visszafizetni, ha pedig nem fektetik a pénzt megtérülő beruházásokba, akkor soha nem is lehet visszafizetni. Az alapban lévő pénz egy-két elrontott deviza-üzlet során huszonkét millió forinttal megcsappant. A Szent Miklós Alapban 800 millió forint  volt, amikor pénzszűke miatt a város megterhelte ezeket ahelyett, hogy szűkebbre húzta volna a nadrágszíjat. Amikor Esztergom nem tudott már fizetni, a bank vitte a babakötvényes pénzt. A kassza pedig a mai napig üres. Körmöczi Miklós szerint felmerül a hűtlen kezelés gyanúja, hiszen a szerződés aláírása után ez már az esztergomi  gyermekek pénze volt.
Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzata a városi piac működtetésével azt a pályázót bízza meg, aki Esztergom Város Önkormányzata által e célból kiírt nyílt közbeszerzési pályázaton a város számára összességében a legkedvezőbb ajánlatot adta?”


A piacosok nevében Sáska János szólalt fel, és ismertette a népszavazási kérdés előzményeit. 2010 szeptembere óta nincs piacfelügyelet megszűnt takarítás. Januárra teljes anarchia alakult ki. Budapesti, szegedi, kecskeméti árusok lepték el a piacot, miközben nem fizettek be semmit a kasszába. Az árusok összefogva beadtak egy pályázatot januárban. Felvállalták, hogy havi 600 000 forintot befizetnek a városnak, és három év alatt rendbe rakják a Simor János utcát - a negyven éves útfelületet, a járdát, és egységes pavilonokat alakítottak volna ki. Ez azt jelenti, hogy három évig ingyen működtették volna a piacot. A pályázatról felmutatott egy önkormányzati átvételi elismervényt, mielőtt bárki megkérdőjelezné annak valódiságát. Miután az ajánlat soha nem került napirendre, az árusok maguk kezdték üzemeltetni a piacot, egy év alatt 20,3 millió forintos bevételt realizáltak. Kiadásuk nem volt, ugyanis minden munkát saját költségen végeztek el.
Összehasonlításképp: 2006-ban a piac bevétele 25 millió forint volt, a kiadás 8,7 millió forint. 2009-ben már csak 8,7 millió forint volt a bevétel, a kiadás viszont már 10,3 millió, azaz papíron már veszteséges lett a városi piac. 2010-ben 9 milliós bevétel mellett 10,3 millió maradt a kiadás, azaz az adófizetők pénzéből tartották fenn a piacot.
Sáska elmondta: Idő közben a Strigonium egyik cége, a Gran Piac megkapta a működtetés jogát, ám szerződés a mai napig nincs megkötve velük, ugyanis a cég ragaszkodik hozzá, hogy a város fizessen neki a piac működtetéséért. Kiemelte: ha nyílt pályázaton hirdetnék meg az üzemeltetési jogot, lehet, hogy harminc pályázó is lenne, és bizonyára jobbra fordulna a piac sorsa, akárki is nyerne.
Körmöczi szerint az ilyen ügyek miatt álságos arra hivatkozni, hogy a városi tulajdonú cégeknek adjuk a feladatot, azzal az indokkal, hogy az a közös, városi tulajdonunk. Átláthatatlan a cégcsoport körébe tartozó vállalkozások között a pénzek mozgása.
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzata a városi parkolók és parkolóházak üzemeltetésével azt a pályázót bízza meg, aki az önkormányzat által e célból kiírt nyílt közbeszerzési pályázaton, az önkormányzat által meghatározott parkolási díjak mellett, a város számára a legnagyobb jövedelmet biztosító ajánlatot adta?”


„Hülye az a képviselő, aki a bérlésre szavaz, nem a vételre” kezdte Kőszeghy Lajos (HEE) a parkolás ügyének ismertetését, utalva a korábbi polgármester elhíresült kijelentésére.
A jelenlegi rendszer leginkább a belvárosi kereskedőket, üzlettulajdonosokat sújtja, de bünteti a postára járó, kórházba menő, a városban ügyeket intéző autósokat is. A Bástya-parkolónál -amit vállalkozók állítottak helyre- a munkálatok után azonnal megjelentek a Strigonium parkolóórái, pedig a murvás terület nem felel meg fizetős parkolásra. A Strigonium nem takarítja a helyet, nem lapátoltatják el a havat.
A felszíni parkolásból 104 millió bevétel származott a Strigonium Zrt-nek, ezzel kapcsolatos kiadása 7 millió forint volt. A Mária Valéria Mélygarázs 3,5 millió forintot hozott a konyhára, viszont 14 milliós kiadás párosul hozzá. Az Erzsébet-ház alatti mélygarázs 6,2 milliós bevétel mellette 4,2 milliós kiadást jelentett. Összességében ez 90 millió forint bevételt jelentene, de a holding 65 milliós, fel nem osztható költséget számolt még el, ami teljesen irreális. Az elszámolás szerint 2010-ben 300 000 forintot költöttek havonta a parkolással kapcsolatos ügyek telefon-költségeire, a nyomtatvány, írószer-költségek 98-330 ezer forintot tettek ki havonta. Kőszeghy szerint a városi holding csak elnyeli a parkolási bevételeket. Körmöczi hozzáfűzte: A Strigonium kiiktatásával tiszta vizet lehetne önteni a pohárba, ez is volt a népszavazási kérdések célja.
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzata a városi tulajdonú közterületeken lévő óriásplakátok üzemeltetésével hasznosításával azt a pályázót bízza meg, aki az önkormányzat által e célból kiírt nyílt közbeszerzési pályázaton, a város számára összességében a legkedvezőbb ajánlatot adta?”


A városban jelenleg hatvan óriásplakát van, amiket az EHÍR Kft. üzemeltet. Körmöczi elmondta: Az innen befolyó pénzből tartják fenn a Hídlapot. A plakátok ára 30-50 ezer forint havonta, azaz milliós tételekről van szó. Továbbá hiányolta a felkészült, kapcsolatokkal rendelkező szakember-gárdát az önkormányzati cégektől.
Két éve, amikor Tétényi kampányfőnökeként árajánlatot kért az Ehírtől, azt a tájékoztatást kapta, hogy 90 ezer forint egy óriásplakát ára, ám mind a 90 óriásplakát foglalt volt akkor. (8,1 millió Ft.)
Érdekes mód, közvetlen a választások után harminc óriásplakát-állványt lebontottak. Ezek hova lettek, miért tűntek el? Tette fel a kérdést.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzata a városi tulajdonú ingatlanok üzemeltetésével, hasznosításával és értékesítésével azt a pályázót bízza meg, aki az önkormányzat által e célból kiírt nyílt közbeszerzési pályázaton, a város számára összességében s legkedvezőbb ajánlatot adta?”


A Strigonium állam az államban, ami 2010 decemberben tejhatalmat kapott. Az adósságrendezés idején a város egy milliárd forinttal tartozott a Strigonium Holdingnak, amit nyomott áron beszámított városi ingatlanokkal elégítettek ki, így nagy ingatlanvagyonra tett szert a cégbirodalom. Második lépésben most kezdődik az ingatlanon forgalomképessé tétele, azaz értékesítésükre kerülhet sor piaci áron. Az adósságrendezés során szóba került vagyonfelosztással szemben -ahol a biztos felügyelete alatt került volna sor az értékesítésre- most a Strigonium kontrollálhatatlanul adhatja el az olyan ingatlanokat, mint pl. a Sándor-palota.

„A számok beszélnek, a számok!”

Zárásként a házigazdák elmondták: Demagógia a népszavazás költségeivel riogatni az embereket, ugyanis minderre nem lett volna szükség, ha felelősen gazdálkodnak az elmúlt években a városi cégek, és sikeres népszavazás után pillanatokon belül megtérülnek a referendum költségei. Kétségtelen, hogy ugyanannyiba kerül egy érvényes, eredményes népszavazás, mint egy alacsony részvétel miatt sikertelen próbálkozás. A kérdés inkább az, hogy az esztergomiak teljesen belefáradtak-e már az elmúlt másfél év állóháborújába, parttalan vitáiba, vagy még egyszer egy ügydöntő népszavazáson hallatják-e hangjukat. A következő két és fél évben többet erre nem lesz alkalmuk.

A fórum előadói a Haladó Esztergomért Egyesület (Kőszeghy Lajos), a Lokálpatrióták (Körmöczi Miklós, Magyarovics Gyula), az MSZP és a Jobbik (Nyíri Attila, Stámusz Andrea), a piacosok nevében pedig Sáska János voltak, akik sorra végivették a márciusban feltevésre kerülő kérdéseket, és azok hátterét. Betegség miatt az LMP nem képviseltette magát a rendezvényen.

A megjelent érdeklődőket Körmöczi Miklós köszöntötte, bevezetőjében kitért arra, hogy a népszavazási kérdések lefedik azokat a területeket, ahol a város nem tudott előre lépni. Az igenek győzelme esetén javulhat az esztergomiak életminősége, Esztergom anyagi helyzete. Mivel nem működik rendesen a képviseleti demokrácia, a szavazók egy ügydöntő népszavazáson veszik vissza a hatalom gyakorlását, és közvetlenül dönthetnek a tizenegy kérdésben.  A népszavazás  érvényes lesz, ha a szavazásra jogosultak fele az urnákhoz járul, ez egészen pontosan 12 280 embert jelent március 25-én. Eredményes lesz, ha a szavazók több mint fele igennel szavaz, tehát 6241 szavazat esetén. Ha most nem lesz sikeres a kezdeményezés , akkor a következő két és fél évben nem történik előrelépés a város életében, ugyanis valószínűleg nem lesz önfeloszlatás a ciklus végéig, minden úgy marad, ahogy most van. Ha változtatni akarnak az esztergomiak, akkor most van itt az ideje.
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzatának képviselő testülete a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról szóló 10/2004 (IV.1.) esztergomi önkormányzati rendeletét úgy módosítsa, hogy az megfeleljen a 2000. évi XLIII tv. a hulladékgazdálkodásról, valamint a 64/2008.(III.28.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló jogszabályoknak?”
A szemét-kérdés hátteréről Stámusz Andrea, az üggyel legtöbbet foglalkozó képviselő elmondta: Még mindig nem az elszállított szemét mennyisége alapján, hanem az ott lakók számával állapítják meg a szemétdíjat, ami kötelező közszolgáltatás, tehát mindenkinek kötelezően igénybe kell venni. Jelen formában nem ösztönzi a szelektív hulladékgyűjtést a rendelet. A képviselők bizalmatlanok a lakossággal szemben. Attól félnek, hogy mindenki a legkisebb méretű kukát választja, ilyen magas benzinár mellett a város mellett illegálisan helyezi el a szemetét.
Más városokban működik a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, miközben az Eszköz Kft. összeönti a szelektíven gyűjtött szemetet, és utólag közmunkásokkal válogatja szét azt. Az elmúlt években ráadásul olyan új autókat vásároltak, amikbe szelektíven, külön frakciókba lehetett gyűjteni a szemetet. Eközben sorra tűnnek el a szelektív szigetek, például Csenkei hídnál, a Hunyadi utcánál. Körmöczi Miklós hozzátette, hogy az Eszköz Kft. sosem  tette közzé díjszámítási sémáját, amiből tudni lehetne, hogy mi alapján számol el az emberek felé. Ezt akkor sem tette meg, amikor erre a testület felszólította. Az egyelten előrelépés az új rendeletben az, hogy a legkisebb kuka méretét 60 l-ről lecsökkentették 35-re. Eddig a 60 literes kukát négy alkalommal ürítették, azaz kétszáz negyven  litert számoltak el, miközben a statisztikák szerint 108 liter szemetet termelt ki egy átlagos esztergomi.
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzata a városi temetők üzemeltetésével azt a pályázót bízza meg, aki az önkormányzat által e célból kiírt nyílt közbeszerzési pályázaton, a temetkezési költségek minimalizálása mellett, a temetők fenntartására és a temetői szolgáltatások színvonalára összességében a legkedvezőbb ajánlatot adta?”
A képviselő asszony elmondta, hogy a temetőt jelenleg üzemeltető Kft. 1,7 millió forintos veszteséggel zárta az elmúlt évet, miközben a rossz nyelvek szerint „meg lehetett oldani” a rendeletben előírt árnál alacsonyabban is a temetést. A közönség soraiban lévő temetkezési vállalkozó elmondta, hogy a temető üzemeltetése három fő dologból áll:  Temetések  koordinálása, sírhelyek nyilvántartása és a temető képének rendben tartása, mint a zöldfelület gondozása, szemét elszállítása.  Hozzátette: Egy temető fenntartása évi százötven temetéstől kezd nyereséges lenni, de csak magas díjak mellett. Esztergomban háromszáz temetés van egy évben, viszont ez a három köztemető közt oszlik meg. Magyarországon ritka, hogy az önkormányzat finanszírozza a temetők üzemeltetését, ezt legtöbbször a lakosokkal fizettetik meg.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzata a városi a városi intézmények közétkeztetésével azt a pályázót bízza meg, aki az önkormányzat által e célból kiírt nyílt közbeszerzési pályázaton, a város számára összességében a legkedvezőbb ajánlatot adta?”

A közétkeztetést Esztergomban a Hungast Kft. végezte az iskolákban, óvodákban és a kórházban. Bár az iskolák, a kórház bár állami kézbe kerültek, a kilenc önkormányzati óvodában, vagy azok egy részében nagy szükség lenne saját konyhára. Amíg helyben készült az étel, a szülők által befizetett díjak fedezték a költségeket, és az étel minőségére sem volt panasz, helyben ismerték a gyerekek preferenciáit. Most az ételek minősége kívánni valót hagy maga után, előfordult, hogy romlott zöldséget tálaltak a gyerekeknek.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzatának képviselő-testülete hozzon határozatot arról, hogy az önkormányzat javára esztergomi ingatlanokra bejegyzett elővásárlási jogok az ingatlan-nyilvántartásban törlésre kerüljenek?”

Dr. Magyarovics Gyula tért ki a kimondottan jogi kérdésekre.  Az elmúlt években az önkormányzat hétezer ingatlanra jegyzett be elővásárlási jogot minden indok nélkül. Egy esetleges értékesítés alkalmával az önkormányzat beléphet mint vevő. Nincs és nem volt olyan grandiózus beruházás, ami ezt indokolná, ez csak kellemetlenséget okoz a tulajdonosoknak, meghosszabbítja az ügyintézést. A jelenlegi állapotot felül kell vizsgálni, és csak azokra az ingatlanokra megtartani az elővásárlási jogot, amik egy középtávú fejlesztési elképzelésnek részei, és amire meg is van a költségvetési fedezet is. (Ismerve Esztergom anyagi helyzetét, ilyen nem sok lehet.)

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzatának képviselő-testülete hozzon határozatot arról, hogy a magánvádas perek költségeinek megtérítésére közpénzből ne történhessen kifizetés, az érintettek maguk legyenek kötelesek ennek költségeit viselni?”

Az ügyvéd elmondta:Aa magánvádas perek közpénzből történő finanszírozásának kérdése is már abszurd, ami egy magára adó demokráciában elképzelhetetlen. Az érintettek köre is egy viszonylag szűk csoport, vagy az őket segítők köre, mint pl Bayer Zsolt. Ezeket a pereket nagy részben maga a város indította, többségüket el is vesztette. Körmöczi Miklós hozzátette: Miközben a városban nem volt pénz a kátyúzásra és a síkosság-mentesítésre, 30 millió forint jutott a peres ügyekre.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzata a városi Aquasziget élményfürdő üzemeltetésével azt a pályázót bízza meg, aki az önkormányzat által e célból kiírt nyílt közbeszerzési pályázaton, a város számára összességében a legkedvezőbb ajánlatot adta?”
Az Aquaszigetet és a Szent Miklós Alapot érintő kérdéseket Nyíri Attila ismertette, ugyanis ezek évek óta húzódó ügyek, amikkel ő már régóta foglalkozik.
A legnagyobb hangsúly itt a költségkímélésen és az átláthatóságon,pontosabban annak hiányán van. A Strigonium olyan felhatalmazást kapott, hogy csak évente egyszer kell beszámolnia a testület előtt, Arany Tamás, ügyvezető ötven millió forintig szabadon vehet fel hitelt, alapíthat és szüntethet meg cégeket. A képviselő szerint a beruházás is szerencsétlen volt, amibe azóta folyamatosan 2-300 milliókat kellett beletenni. A személyi állományban olyanok is voltak, akik csak névleg voltak a foglalkoztatottak körében. A fürdő ezek miatt is folyamatosan veszteséges volt. 2009 végén úgy adták át az üzemeltetést egy cégnek, hogy ezzel még rontottak a helyzeten, ugyanis  a pályázati kiírás szerint  a fürdő karbantartásának költségeit a város állja, ennek az árát a fürdő értékének 1%-ában állapították meg évente. Miután a pályázó elnyerte az üzemeltetést ez a szám két százalékra, azaz évi 90 millió forintra változott. A képviselő emlékeztetett a volt polgármester azon kijelentésére, hogy nem készítettek megvalósíthatósági tanulmányt.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzatának képviselő-testülete hozzon határozatot, a Szent Miklós Alap keretében a már megkötött szerződések teljesítésének meghiúsulása okait feltáró – a képviselő-testülettől független – szakértői bizottság felállításáról?”
A Szent Miklós Alap alapvetően egy jó szándékú dolognak indult, de a városnak túl nagy tehernek bizonyult már akkor is, amikor megalapították. Nyíri szerint félő volt, hogy hitelt vesznek fel rá. Felelőtlen az a képviselői hozzáállás, hogy ezeket a pénzeket csak 20-30 év múlva kell visszafizetni. Ha pedig nem fektetik a pénzt megtérülő beruházásokba, akkor soha nem is lehet visszafizetni.  Az alapban lévő pénz egy-két elrontott deviza-üzlet során huszonkét millió forinttal megcsappant. A Szent Miklós Alapban 800 millió forint  volt, amikor pénzszűke miatt a város megterhelte ezeket ahelyett, hogy szűkebbre húzta volna a nadrágszíjat. Amikor Esztergom nem tudott már fizetni, a bank vitte a babakötvényes pénzt. A kassza a mai napig üres. Körmöczi Miklós szerint felmerül a hűtlen kezelés gyanúja, hiszen a szerződés aláírása után ez már az esztergomi  gyermekek pénze volt.
Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzata a városi piac működtetésével azt a pályázót bízza meg, aki Esztergom Város Önkormányzata által e célból kiírt nyílt közbeszerzési pályázaton a város számára összességében a legkedvezőbb ajánlatot adta?”
A piacosok nevében Sáska János szólalt fel, és ismertette a népszavazási kérdés előzményeit. 2010 szeptembere óta nincs piacfelügyelet megszűnt takarítás. Januárra teljes anarchia alakult ki. Budapesti, szegedi, kecskeméti árusok lepték el a piacot, miközben nem fizettek be semmit a kasszába. A piacosok összefogva beadtak egy pályázatot januárban. Felvállalták, hogy havi 600 000 forintot befizetnek a városnak, és három év alatt rendbe rakják a Simor János utcát - a negyven éves útfelületet, a járdát, és egységes pavilonokat alakítottak volna ki. Ez azt jelenti, hogy három évig ingyen működtették volna a piacot. A pályázatról felmutatott egy önkormányzati átvételi elismervényt, mielőtt bárki megkérdőjelezné annak valódiságát. Miután az ajánlat soha nem került napirendre, az árusok maguk kezdték üzemeltetni a piacot, egy év alatt 20,3 millió foritos bevételt realizáltak. Kiadásuk nem volt, ugyanis minden munkát saját költségen végeztek el.
Összehasonlításképp: 2006-ban a piac bevétele 25 milló forint volt, a kiadás 8,7 millió forint. 2009-ben már csak 8,7 millió forint volt a bevétel, a kiadás viszont már 10,3 millió, azaz papíron már veszteséges lett a városi piac. 2010-ben 9 milliós bevétel mellett 10,3 millió maradt a kiadás, azaz az adófizetők pénzéből tartották fenn a piacot.
Sáska elmondta: Idő közben a Strigonium egyik cége, a Gran Piac megkapta a működtetés jogát, ám szerződés a mai napig nincs velük, ugyanis a cég ragaszkodik hozzá, hogy a város fizessen neki a piac működtetéséért. Kiemelte: ha nyílt pályázaton hirdetnék meg az üzemeltetési jogot, lehet, hogy harminc pályázó is lenne, és bizonyára jobbra fordulna a piac sorsa, akárki is nyerne.
Körmöczi szerint az ilyen ügyek miatt álságos arra hivatkozni, hogy a városi tulajdonú cégeknek adjuk a feladatot, azzal az indokkal, hogy az a közös, városi tulajdonunk. Átláthatatlan a cégcsoport körébe tartozó vállalkozások között a pénzek mozgása.
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzata a városi parkolók és parkolóházak üzemeltetésével azt a pályázót bízza meg, aki az önkormányzat által e célból kiírt nyílt közbeszerzési pályázaton, az önkormányzat által meghatározott parkolási díjak mellett, a város számára a legnagyobb jövedelmet biztosító ajánlatot adta?”
„Hülye az a képviselő, aki a bérlésre szavaz, nem a vételre” kezdte Kőszeghy Lajos (HEE)  a parkolás ügyének ismertetését, utalva a korábbi polgármester kijelentésére.
A jelenlegi rendszer leginkább a belvárosi kereskedőket, üzlettulajdonosokat sújtja, de bünteti a postára járó, kórházba menő, a városban ügyeket intéző autósokat is. A Bástya-parkolónál -amit vállalkozók állítottak helyre- a munkálatok után azonnal megjelentek a Strigonium parkolóórái, pedig a murvás terület nem felel meg fizetős parkolásra. A Strigonium nem takarítja a helyet, nem lapátoltatják el a havat.
A felszíni parkolásból 104 millió bevétel származott a Strigonium Zrt-nek, ezzel kapcsolatos kiadása 7 millió forint volt. A Mária Valéria Mélygarázs 3,5 millió forintot hozott a konyhára, viszont 14 milliós kiadás párosul hozzá. Az Erzsébet-ház alatti mélygarázs 6,2 milliós bevétel mellette 4,2 milliós kiadást jelentett. Összességében ez 90 millió forint bevételt jelentene, de a holding 65 milliós, fel nem osztható költséget számolt még el, ami teljesen irreális. Az elszámolás szerint 2010-ben 300 000 forintot költöttek havonta a parkolással kapcsolatos ügyek telefon-költségeire, a nyomtatvány, írószer-költségek 98-330 ezer forintot tettek ki havonta. Kőszeghy szerint a városi holding csak elnyeli a parkolási bevételeket. Körmöczi hozzáfűzte: A Strigonium kiiktatásával tiszta vizet lehetne önteni a pohárba, ez is volt a népszavazási kérdések célja.
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzata a városi tulajdonú közterületeken lévő óriásplakátok üzemeltetésével hasznosításával azt a pályázót bízza meg, aki az önkormányzat által e célból kiírt nyílt közbeszerzési pályázaton, a város számára összességében a legkedvezőbb ajánlatot adta?”
A városban jelenleg hatvan óriásplakát van, amiket az EHÍR Kft. üzemeltet. Körmöczi elmondta: Az innen befolyó pénzből tartják fenn a Hídlapot. A plakátok ára 30-50 ezer forint havonta, azaz milliós tételekről van szó. Továbbá hiányolta a felkészült, kapcsolatokkal rendelkező szakember-gárdát az önkormányzati cégektől.
Két éve, amikor Tétényi kampányfőnökeként árajánlatot kért az Ehírtől, azt a tájékoztatást kapa, hogy 90 ezer forint egy óriásplakát ára, ám mind a 90 óriásplakát foglalt volt akkor. (8,1 millió Ft.)
Érdekes mód, közvetlen a választások után harminc óriásplakát-állványt lebontottak. Ezek hova lettek, miért tűntek el? Tette fel a kérdést.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzata a városi tulajdonú ingatlanok üzemeltetésével, hasznosításával és értékesítésével azt a pályázót bízza meg, aki az önkormányzat által e célból kiírt nyílt közbeszerzési pályázaton, a város számára összességében s legkedvezőbb ajánlatot adta?”
A Strigonium állam az államban, ami 2010 decemberben tejhatalmat kapott. Az adósságrendezés idején a város egy milliárd forinttal tartozott a Strigonium Holdingnak, amit nyomott áron beszámított városi ingatlanokkal elégítettek ki, így nagy ingatlanvagyonra tett szert a cégbirodalom. Második lépésben most kezdődik az ingatlanon forgalomképessé tétele, azaz értékesítésükre kerülhet sor piaci áron. Az adósságrendezés során szóba került vagyonfelosztással szemben -ahol a biztos felügyelete alatt került volna sor az értékesítésre- most a Strigonium kontrollálhatatlanul adhatja ez az olyan ingatlanokat, mint pl a Sándor-palota.
„A számok beszélnek, a számok!”

Zárásként a házigazdák elmondták: Demagógia a népszavazás költségeivel riogatni az embereket, ugyanis minderre nem lett volna szükség, ha felelősen gazdálkodnak az elmúlt években a városi cégek, és sikeres népszavazás után pillanatokon belül megtérülnek a referendum költségei. Kétségtelen, hogy ugyanannyiba kerül egy érvényes, eredményes népszavazás, mint egy alacsony részvétel miatt sikertelen próbálkozás. A kérdés inkább az, hogy az esztergomiak teljesen belefáradtak-e már az elmúlt másfél év állóháborújába, parttalan vitáiba, vagy még egyszer egy ügydöntő népszavazáson hallatják-e hangjukat. A következő két és fél évben többet erre nem lesz alkalmuk.

2012.02.15. 20:43

Napok óta küzdök az l betűkkel, valami beragadt a billentyűzetben pont alá, bocs.

2012.02.15. 20:37

Köszönöm. Talán apró figyelmetlenség ez is, de nem "famíia", hanem família. A lényegi mondanivalón nem változtat semmit, vagy igen...? ;-)

2012.02.15. 20:24

Egy apróság: nem Bíró hanem Biró. Úgy tudom Laciék régi magyar nemesi famíia, egy oldalági püspök rokonról még középiskola is el van nevezve Veszprémben.

2012.02.15. 20:10

Kedves Bíró László!

Elnézést kérek, ha rosszul emlékeztem a szakvéleményt visszavonó nevére! Az viszont engem is mosolyogtat, hogy bár közöltem: a szakvélemény visszavonás általam elképzelhető indokai általános megállapítások – vagyis nem konkrét személyre vonatkoznak – egy konkrét személy úgy érzi, hogy "szakmaisággal" kérkedő hozzászólása annak érdemi cáfolata lehet. Vicces az egyeseket még mindig szorosan összekovácsololó beteges üldözési mánia is, valamint az a "szakmainak" hitt lekezelő stílus, amivel vitaparnereket itt kezelnek.

Nem értem milyen ingatlan értékbecslő "szakmaiság" szükségeltetik az elővásárlási jog megértéséhez – mint írtam, azt saját tapasztalatból ismerem – de az számomra kevésbé szakmai megállapítás, hogy elővásárlási jogbejegyzésnél a vevő "kifizette az adásvételi szerződést és az az összeg is elúszhat”. Talán az sem kizárólag engem minősít, ha valaki fölényes "szakmaisággal" az értékbecslést visszavonó személyének téves emlékén kívül egyetlen általam felvetett dolgot sem tud érdemben megcáfolni.

Legjobban mégis az eredeti hozzászólás mindeddig bizonyítatlan "szakmai" prekoncepcióján mosolygok, ami az elbírálás önkormányzati pártosságát sugalmazta. Lehet, hogy hozzászólásommal némi turbulenciát okoztam ennek a tiszta "politikai" üzenetnek az átvitelében, amit őszintén sajnálok! Nem volt szándékomban senkinek ártani és nem is küldött ide senki. Egyszerűen csak hozzászóltam. Egy előző, határozott "szakmai" állítással szemben nekem az sem lenne baj, ha helyi népszavazás útján lekerül az elővásárlási jog a városi ingatlanokról. Ennyi... :-D

2012.02.15. 16:18

Kedves Zoee!

 

Megmosolyogtat a tudatlanságod, mind szakmailag, mint emberileg. De az is lehet, hogy nem tudatlanságról van szó, hanem egyszerűen egy újabb hitelteleníts indult velem szemben. De ha így van, akkor miért téged küldenek, legalább szakmabelit állíthatnának hadrendbe.

 

Azért azt el kell mondanom, hogy rossz nyomon jártok! Nem vagyok benne a népszavazás szervezői között. Sőt még népszavazási pontokat sem javasoltam. Távol tartom magamat a politikától, pont olyanok miatt, mint te. De ettől függetlenül van véleményem és ha azt valaki kéri természetesen azt megosztom.

 

Semmi közöm nincs a visszavont értékbecsléshez! Az a sejtésem, hogy te ezt pontosan tudod! Az írásod (rágalmazásod) meg téged minősít kedves Zoee!

 

1.)  a szakvéleményt nem én készítettem, így szakmai kifogások sem lehettek

2.)  mivel nem én készítettem, így politikai ráhatás sem ért engem

3.)  így ezeknek a kombinációja sem létezik

 

 

2012.02.15. 13:32

egy hasonló nevű értékbecslő

Ez már rágalmazás kategória, óvatosan. Biró László neve nem hasonlít annak az értékbecslőnek a nevére szerintem, akit Szénási Gábornak hívnak, és kb 1 másodperc alatt a Google meg is találja az erről szóló cikket: http://www.szeretgom.hu/content/51089-ujbol-igen-a-melygarazsra

egy politikailag eléggé támadott helyi beruházás

Én csak szakmai érvek alapján támadott helyi beruházásra emlékszem, politikát Meggyesék próbáltak csinálni ebből is. Laci éppen szakmai érvek alapján szólalt meg ebben a kérdésben: http://www.szeretgom.hu/content/25396--melygarazs-ugy-szakmai-szemmel-beszelgetes-biro-laszloval

Ezt írta:

Tehát véleményem szerint, nagyon drágán akarja megvenni a városvezetés a mélygarázs beálló helyeit. Nem értem, ha már megakarja venni, miért nem kezd el alkudozni, miért nem próbálja letörni a kínálati árat, főleg ha ilyen nagy számban vásárol parkolókat. Nem értem miért védi az eladót, hisz ellenérdekeltek. A városnak az az érdeke, hogy olcsón jusson hozzá, az eladónak pedig, hogy drágán adja el. De ha a városvezetés ebben az ügyben nem szakmai alapokon dönt, hanem politikai döntést hoz, akkor én felteszem kezem és nem kívánok további szakmai érveket felsorakoztatni.

 

Hol van ebben politikai támadás? Az álmaidban esetleg. Azóta egyébként ugyebár kiderült, hogy azért volt érdekes a városvezetésnek drágán venni valamit, mert a drága vétel után több jutalékot kaptak a hölgyek és urak a városházán. Hát ez is egy szempont, igen.

De tény, hogy ezen cikk miatt kerülhetett fel Laci a fekete listára, és ezen cikk következménye volt, hogy több partnere is olyan jelzést kapott róla, hogy jobban tennék, ha nem foglalkoztatnák.

Az, hogy miért akarod ezt összemosni a visszavont értékbecslés valóban igen gyanús körülményeivel - nos ennek a miértjét neked kell tudnod, mindenesetre nem túl szimpatikus húzás.

 

Elővásárlási jog esetén nem az.

Nem fogod fel, hogy a város csak rendeletileg alapította az elővásárlási jogot de azt rengeteg esetben nem jegyeztette be a földhivatalban??? Akitől én lakást vettem, nem is tudott róla, soha ki sem értesítették az elővásárlásról. Nem is esztergomi lakos volt. Honnan kellene tudnia róla, hogy ha még a földhivatali tulajdoni lapon sem jegyezték fel az elővásárlási jog tényét?

2012.02.15. 12:27

"Laci rajta volt azon a listán. Be is sározták a Hídlapban nem egyszer, utánanyúltak a partnerbankoknál próbálták kirúgatni a szerződéseiből (nem sikerült, mert ahhoz túl jó szakember volt, hogy a politika mocskos keze sikert érjen el ezen a fronton). Ezeket a dolgokat azért nehéz elfelejteni, hát még megbocsájtani."

Ezt nem vitatom, de emlékeim szerint egy hasonló nevű értékbecslő látványosan vonta vissza egyszer a szakvéleményét Esztergomban. Te is úgy emlékszel? Azt nem tudom, hogy az illető megegyezik-e az itt megszólalóval, de a konkrét személytől függetlenül, megítélésem szerint ez alapvetően három okból fordulhat elő:

1.) a szakvéleménnyel szemben utólag felmerülő szakmai kifogások

2.) a szakvélemény politikai alapon készül és/vagy kerül visszavonásra

3.) ezek valamilyen kombinációja.

Igaz, a pontos indokot csak a visszavonó ismerheti, emlékeim szerint az egy politikailag eléggé támadott helyi beruházás, a mélygarázs kapcsán következett be. Viszont nem feltétlenül kell ahhoz nemzetközileg is elismert banki szakembernek lenni, hogy az ilyen tevékenységet – ami bármely okból történhet – nem szeretik sem a bankok, sem a beruházók. Ettől függetlenül lehet utalni politikai mocskos kezek utána nyúlására, vagy politikai feketelistákra felkerülés alapján mártírt csinálni egy emberből, de valahogy a bankok is nehezen felejtenek ha tudomást szerenek ilyesmiről, a megbocsátásukról nem is beszélve. De továbbra is a konkrét személytől függetlenül...

"Ezzel csak két baj van: a vételi ajánlat teljességgel opcionális része a szerződéskötési folyamatnak."

Elővásárlási jog esetén nem az. Az elővásárlásra jogosulttal ugyanis írásban kell közölni a kapott vételi ajánlatot, akinek határidőn belül írásban kell nyilatkoznia annak elfogadásáról, vagy visszautasításáról. Fontos, hogy az adásvételi szerződés aláírása előtt. Csak emlékeztőül, szakértőnk ezzel kapcsolatban is azt írta ide, hogy: "az elővásárlási jog a vevőt elbizonytalanítja, továbbá kifizette az adásvételi szerződést és az az összeg is elúszhat ".

Nos, ez utóbbi sem teljesen igaz. Álljon itt arra is példaként az egykori Granvisus épület esete, amit a tulaj először egy irreálisan magas összegért ajánlott fel az önkormányzatnak megvételre, amjd annak töredékéért másnak értékesített. Ez nem lenne baj, csak mindezt úgy tette, hogy az önkormányzat arról már nem értesült, így az nem is élhetett az elővásárlási jogával. Bár az ebből indult perben az LB utólag igazat adott az önkormányzatnak, a megkötött adásvételi szerződés semmisségét elévülés miatt már nem mondhatták ki. (Forrás: Meggyes Tamás polgármester szavai, közmeghallgatás)

2012.02.15. 9:49

Kedves Zoee!

 

Ot kezdeném, hogy vagy direkt akarod szétverni ezt a fórumot, vagy csak különös érzéked van hozzá.

 

Meglátásom szerint az ingatlanpiachoz és ingatlanjoghoz nem értesz, mert ha konyítanál hozzá nem hasonlítanál össze osztatlan közös tulajdont (egy hrsz-ot) több ezer elővásárlási jog bejegyzéssel. Továbbá összekeversz az ingatlanközvetítőkkel, ingatlanközvetítéssel nem foglalkozok (ha már engem akarsz támadni, akkor utána nézhetnél mivel is foglalkozok).

A "adásvételek kisebb összegben" szavaiddal is meggyőztél arról, hogy régebben sem követted az ingatlanpiac alakulását és közöd sem volt ehhez a területhez. János már kifejtette ezzel kapcsolatos véleményemet (csak hozzátenném, hogy 2009 előtt az önerő akár 10-20% is lehetet az egyéb jogosultságok miatt, így egy ~10 milliós ingatlannál elég volt 11-12 millióra felkerekíteni egy értéket).

 

De nem fogom ennél jobban kifejteni neked a tényeket (meg a szakmai irányelveket) mivel nem szeretném szétverni ezt a fórumot.

 

Ha mégis kíváncsi vagy miért látom így a város ingatlanpiacát, keress meg és tájékoztatlak.

 

2012.02.15. 1:37

tehát ekkor többet írtak a szerződésre, mint a vételár "(a minél kisebb önerő miatt)"? Na ne...!

Igen, Laci mesélt nekem ilyen esetekről. Tegyük fel, hogy van 1 millió forintod, de a bank a hitehez 40% önerőt kér. Egy 10 milliós ingatlant akarsz megvenni, de nincs 4 millió forintod. Ekkor megegyezel az eladóval, hogy papíron ő 15 millió forintért adja el neked az ingatlant, aminek a 60%-át finanszírozza a bank (9 millió forintot), te adsz neki még 1-et, és mindenki "boldog". Egy kicsit több illetéket kell fizetni, az eladónak általában úgysem adóköteles az eladás.

Az egyetlen bökkenő akkor van, ha jön a banki értékbecslő és azt mondja, hogy ácsi, ez az ingatlan nem ér 15 milliót, csak max 10-et. Ekkor a bank nem fogja a 9-et megfinanszírozni, csak a 6-ot, és ugrik a biznisz.

Laci meg ugyebár ingatlanértékbecslő (nem jutalékos ingatlanos amire te itt utalgatsz folyton), és nyilván hallott olyan más ingatlanbecslőkről, akik alkalomadtán hajlandóak voltak annyit beírni amennyit a tisztelt vevő kért, nyilván valamilyen juttatásért cserébe. Nyilván az ilyen ingatlanértékbecslők hosszútávon kiesnek a szakmából, mert a bankok sem hülyék, és ellenőrzik a számokat utólag, és ha nagyon kiugró eseteket látnak annak utánaszámoltatnak.

Az ingatlanár "boom"-ban ez a tényező is komoly szerepet játszott, köszönhetően annak a piacbefolyásoló állami szabályozsának ami 60%-ban vonta meg a hitelfinanszírozás felső értékhatárát a HBÉ-hez képest.

az előző városvezetéssel szemben a bizalmatlanságodat több minden táplálja, többek között egy Fekete Lista

Laci rajta volt azon a listán. Be is sározták a Hídlapban nem egyszer, utánanyúltak a partnerbankoknál próbálták kirúgatni a szerződéseiből (nem sikerült, mert ahhoz túl jó szakember volt, hogy a politika mocskos keze sikert érjen el ezen a fronton). Ezeket a dolgokat azért nehéz elfelejteni, hát még megbocsájtani.

Nos, az elővásárlási joggal terhelt ingatlan tulajdonosa, ha azt értékesíteni akarja, még a szerződés előtt köteles a kapott vételi ajánlatot az elővásárlásra jogosulttal közölni.

Ezzel csak két baj van: a vételi ajánlat teljességgel opcionális része a szerződéskötési folyamatnak. Magánszemély eladó és vevő között én még sose láttam ilyet. Foglalót adunk, de már arról is szerződést kötünk, aztán az úgyis az ügyvéd dolga, hogy kibogarássza az elővételi jogokról való lemondásra felhívandó személyek körét.

A másik baj: nagyon sok esztergominak fogalma nincs róla, hogy meg van terhelve így az ingatlana. Mi például amikor vettük az esztergomi lakást, akkor az eladó nem tudott róla, hogy lenne önkormányzati elővásárlási jog alapítva az ingatlanon. Sőt, ez a tulajdoni lapon sem volt feltüntetve. Teljesen nyugodtan szerződtünk, majd ezek után jött a hiánypótlás a földhivataltól, holott nem is volt rajta a tulajdoni lapon semmilyen formában az elővételi jog ténye, pedig az ugyebár egy közhiteles nyilvántartás. Honnan kellene tudnia szerencsétlen eladónak, hogy egy megalomán városvezetés milliárdokat költött a város ingatlanvagyonának felvásárlására és ezért a fél városra elővásárlási jogot alapított, amit aztán jórészt be se jegyzett a földhivatalban, de amit valami rejtélyes módon a földhivatal mégis időnként érvényesíteni próbált már aláírt, élő szerződések esetén is?

2012.02.15. 0:07

Kedves Fórum Társak!

Ha már írogatunk a népszavazási témákkal kapcsolatban, ne ragadjunk le egy témánál, van még 10 azokról is mondjunk véleményt. Kérdezem én, kinek tetszik az, hogy a parkolásból évek óta nincs a városnak bevétele? Annak ellenére, hogy 2010-től törvény írja elő azt, hogy a parkoltatást csak önkormányzat végezehti. De gondolkodjunk el azon is, hogy Arany úr sajtótájékoztatón kijelentette, nem tudnak a várossal szerződést kötni a piacról, mert nem teljesítik a feltételeiket. És a piacot ön jelöltek átláthatatlanul üzemeltetik. Nos az ott beszedett helypénzek a város számláján landolnak mind egy fillérig. A parkolási pénzeket azért nem fizetik be, mert 2010 től nincs a várossal szerződésük. Ha ők is úgy akarták volna a parkolási pézeket kezelni, mint mi a piaci bevételeket, akkor ők is, vagy utalással, vagy úgy mint mi, sárga csekken befizették volna az összeget. Meg ha nem vennék le folyamatosan napirendről a témát.

2012.02.15. 0:06

Kedves Bíró László!

Bár valóban nem tartozik a témához - és nem is én szóltam hozzá először az ingatlanos kérdéshez - néhány mondatodra azért még reagálok.

"Véleményem szerint nem jár jutalék (mivel önkormányzatról van szó)."

Értem, tehát ilyenkor neked sem járna jutalék mint ingatlanosnak, hiszen ekkor az önkormányzat, mint elővásárlási jogosult az ajánlattévő (vevőjelölt) helyébe lép, ugye?

"Az elővásárlásra nem jellemző amit írtál (az adózási ügy nem önkormányzati feladat), az elmúlt évekre (válság előtt) pont az ellenkezője volt a jellemző (a minél kisebb önerő miatt)."

Ezt nem értem. Te az első hozzászólásodban "jó üzletről" és "lealkudott ingatlanról" írtál. Én meg arról, hogy "kevesebbet írnak a szerződésre, mint amit fizetnek érte" (adó és illeték elkerülés miatt). Te ilyenről még nem hallottál? Ugye csak viccelsz?

De hogy jön ide az önerő? Az csak hitelből való vásárlásnál téma, nem? Túl azon, hogy olcsó ingatlant nem mindig szokás hitelből megvenni, jól értem, hogy szerinted ennek "pont az ellenkezője volt a jellemző" tehát ekkor többet írtak a szerződésre, mint a vételár "(a minél kisebb önerő miatt)"? Na ne...!

"Egyébként nem valós azon megközelítésed sem, amit az osztatlan közös tulajdonnál írtál."

Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdonostársakat a Ptk. alapján elővásárlási jog illeti meg. Ezt saját tapasztalatból ismerem.

"Engem személyesen nem érintett az elővásárlás."

Értem, tehát te arról nem tudsz semmi konkrétumot, de az előző városvezetéssel szemben a bizalmatlanságodat több minden táplálja, többek között egy Fekete Lista, ugye? Úgy látod szeretnek listázni, és ez elég volt neked arra, amit leírtál ide? No comment.

"Még annyit, hogy az elővásárlási jog a vevőt elbizonytalanítja, továbbá kifizette az adásvételi szerződést és az az összeg is elúszhat."

Nos, az elővásárlási joggal terhelt ingatlan tulajdonosa, ha azt értékesíteni akarja, még a szerződés előtt köteles a kapott vételi ajánlatot az elővásárlásra jogosulttal közölni. Ha azt az elővásárlásra jogosult elfogadja és arról írásban nyilatkozik, akkor a tulajdonos és a jogosult között az ajánlatban szereplő feltételekkel a szerződés létrejön. Ekkor az elővásárlási jogosult az ajánlattévő helyébe lép és az akkor készülő adásvételi szerződésben köteles teljesíteni az ajánlattévő által vállaltakat. Ezt is saját tapasztalatból ismerem.

"De nem vagyok jogász, ezek jogi kérdések."

Akkor miért írsz róluk? Főleg mások hiteltelenítési szándékával...?!?

2012.02.14. 21:13

Szerintem ilyenkor mindkét károsult fél (a vevő a nála bent ragadt ügyvédi, ingatlan-értékbecslői, hitelfolyósítási, illetékelőlegi díjakkal, illetve kamatokkal, az ingatlanos az elmaradt jutalékkal) benyújthatja az igényét az önkormányzatnak. Ha jobban belegondolok, nekem a 10 milliós hitel folyósítása mindenestül benne volt még kb 800 ezer forintomban (fél millió volt csak az illetékelőleg amit már akkor kivetett rám az APEH amikor még csak a szerződés volt aláírva, széljegyen voltunk és vártuk a hitelbírálat pozitív eredményét), ha ezek után elővásárlással élt volna az önkormányzat, lepereltem volna róluk ezt kamatostul.

2012.02.14. 21:03

Kedves Zoee!

 

Még annyit, hogy az elővásárlási jog a vevőt elbizonytalanítja, továbbá kifizette az adásvételi szerződést és az az összeg is elúszhat. Ráadásul az ingatlanközvetítő sem tudja a jutalékát megkapni, mivel nem az általa vitt vevő lesz a tulajdonos (kivéve egyeseket, az önkormányzat jutalékos rendszere miatt). De nem vagyok jogász, ezek jogi kérdések.

2012.02.14. 20:54

Kedves Zoee!

 

Ezt a fórumot nem én nyitottam, így nem értem miért nekem teszed fel a kérdéseidet, főleg amit nem én hoztam szóba (pl.: a jutalékos kérdést sem én feszegettem).

 

A nekem feltett kérdéseid ráadásul kevésbé kapcsolódnak a fórum témájához.

 

De röviden:

Véleményem szerint nem jár jutalék (mivel önkormányzatról van szó).

Az elővásárlásra nem jellemző amit írtál (az adózási ügy nem önkormányzati feladat), az elmúlt évekre (válság előtt) pont az ellenkezője volt a jellemző (a minél kisebb önerő miatt). Egyébként nem valós azon megközelítésed sem, amit az osztatlan közös tulajdonnál írtál.

Engem személyesen nem érintett az elővásárlás.

 

 

2012.02.14. 20:18

"Zooe, nem értem miért probléma számodra, hogy ha az esztergomiak magántulajdonáról esetleg lekerül az elővásárlási jog?"

Kedves Bíró László!

Hol írtam erről? Ezt írtam: "Számomra az ügynek egyelőre nagyobb a füstje, mint a lángja. Ettől függetlenül nem tartom szerencsésnek az elővásárlási jog bejegyzés fenntartását sem."

Viszont egy előző hozzászóló jutalékot feszegető hozzászólása alapján megkérdezném tőled, hogy elővásárlási jog önkormányzati gyakorlása esetén az ingatlan ügynöknek jár-e/jogos-e ügynöki jutalék? (Nem az veszi meg, akit ő vevőként hozott). Téged ez személyesn érint/érinthet? Illetve érdekelne, hogy miért probléma számodra, az ha "az elővásárlási jog visszatartó erő lehet a valóságnál jóval kisebb összeg szerepeltetésére az adásvételi szerződéseken"? Én ugyanis erről írtam itt eddig. Te viszont arról még semmit. Elbeszélünk...? :-D

2012.02.14. 19:27

Kedves Zooe!


Sajnos elbeszélünk egymás mellett. Az alaptétel az, hogy a fél városra (az esztergomi lakosok magán ingatlanjaira) elővásárlási jog van bejegyezve, így a város az elmúlt években megkapta és megkapja ezen területek összes adásvételi szerződését. Ezek a tények, a többi meg....


Zooe, nem értem miért probléma számodra, hogy ha az esztergomiak magántulajdonáról esetleg lekerül az elővásárlási jog?


(Az előző vezetéssel szemben a bizalmatlanságomat több minden táplálja, többek között egy Fekete Lista is. Úgy látszik, szeretnek listázni!)


Továbbá a népszavazás más fontos pontokról is szól, melyet figyelmedbe ajánlok!!!


-    hulladékgazdálkodás
-    városi temetők üzemeltetése
-    közétkeztetés
-    elővásárlási jog
-    magánemberek perköltségei közpénzből
-    Aquasziget élményfürdő üzemeltetése
-    Szent Miklós Alap
-    városi piac működtetése
-    városi parkolók és parkolóházak üzemeltetése
-    városi tulajdonú közterületeken lévő óriásplakátok üzemeltetés
-    városi tulajdonú ingatlanok üzemeltetése, hasznosítása és értékesítése

2012.02.14. 18:48

"Ez egy piaci rálátást biztosított az akkori városvezetésnek, akár még piacbefolyásolással is élhettek."

Lehet, de a belinkelt határozatokon nevek nem szerepelnek, csak helyrajzi számok. A piacbefolyásolásra tett burkolt célzás viszont csak abban az esetben állná meg a helyét, ha az elővásárlás több azonos nevű vásárló esetén következne csak be, míg annak elvetése is legtöbbször csak azonos név alatt történne. Ellenkező esetben hipotézis, üres vádaskodás az egész. Ilyen formában nem bizonyít semmit.

"(Próbálom még érthetőbben, egyénre lebontva: nála élünk ezzel a joggal, nála meg nem, ők döntik/döntötték el! Mi alapján???)"

Nem tudom, csak annyi biztos, hogy a határozatok közül csak 30-ban érvényesítenek elővásárlási jogot, 13-ban viszont elutasítják azt. Egyben pedig csak arra kérdeznek rá, hogy akarják-e azt érvényesíteni. Tehát volt ilyen is, és olyan is...

Az érvényesített elővásárlási határozatok közül a legjelentősebb a Fürdő Szálló és a Technika Háza (zsinagóga) épülete, összesen 200 MHUF értékben. Az érvényesítési határozatok legelső időpontja 2004.02.19, a legutolsóé pedig 2010.07.27. Ezek szerint azóta nem történt már elővásárlás. Én erről írtam, meg arról, hogy az elővásárlási jog visszatartó erő lehet a valóságnál jóval kisebb összeg szerepeltetésére az adásvételi szerződéseken. E két dolgot viszont nem cáfolta meg eddig még itt senki.

2012.02.14. 15:45

Ó, valahol még le van mentve Kolumbán doktor díszpolgár üzenete arról, hogy takarodjak a városból, mert ők úgysem hagyják, hogy én itt valaha bármit is kezdjek magammal... Nem is próbáltam Meggyes bukásáig ingatlant vásárolni, úgysem hagyták volna.

Hát így mentek ezek a dolgok, tudjuk. Vannak szelektív memóriájúak, biztosan.

2012.02.14. 14:19

Ez egy piaci rálátást biztosított az akkori városvezetésnek, akár még piacbefolyásolással is élhettek. Tehát elvileg jó üzletet nehezen lehet kötni az ő rálátásuk nélkül, mivel egy lealkudott ingatlant bármikor elhappolhatott a városvezetés.


Ennél finomabban nem tudtam megfogalmazni, a hangsúly a piacbefolyásolás és a rálátáson van! Tehát, ezen területeknél az összes adásvétel beérkezett az önkormányzathoz!!! és ezzel (hogy is fogalmazzak érthetőbben?) kezében volt a piac, az információ! Itt nem csak a megtörtént 79 elővásárlásról van csak szó, hanem a többi adásvételről is, ami megkötetett az elmúlt években! (Próbálom még érthetőbben, egyénre lebontva: nála élünk ezzel a joggal, nála meg nem, ők döntik/döntötték el! Mi alapján???)


Remélem így már érthetőbb!