Kedveseim!
Divatos lett manapság az a kifejezés, hogy "ÉLETMINŐSÉG".
Úgy gondolom, ez így önmagában az ember számára, mint "lelkes lény"-nek, a az élete teljességéhez nem elég.
Sokkal jobban fontosabb talán számára a BOLDOGSÁG, mint életérzés megélése.
De rögtön fel is vetődik a kérdés: MI A BOLDOGSÁG?
A címadó Petőfi versrészlet ugyan nem egészen erről szól, de a lényege mégiscsak az, MI A BOLDOGSÁG A MA EMBERE SZÁMÁRA MOSTANÁBAN?
De felidézhetjük azt is, mi volt a régmúlt idők emberének, s miért nem jó az a MA emberének?
Ti hogy vélekedtek erről?
Hogy hol?
Hát valószínűleg nem a Rubik-kocka föggők között kell keresni a boldogságot, mert mára ez bizony már olyan betegség, mint bármelyik függőséget okozó mánia, kórházakban gyógyítják! Hogy hogyan, azt nem tudom...
De tény: Ami sok, az SOKK!
Már 5x5 is van!:DDD
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/a-hodito-rubik-kocka/
A hódító Rubik kocka
A Rubik kocka megbabonázta a világot. Sokan a retró tárgyak közé sorolják, ma is reneszánszát éli a híres játék. Utána jártunk, hogyan kezdődött az őrület.
/Rácz Ervin írása/
Rubik Ernő eredetileg a térbeli mozgásokat akarta valamivel szemléltetni. A probléma az volt, hogyan tudná mind a három tengelye körül elforgathatóvá tenni a modellt. Először gumigyűrűkkel, majd mágnesekkel próbálkozott, végül rájött, olyan alakúra kell a kockákat kifaragni, hogy azok alakjuknál fogva tartsák össze magukat.
Hogy jobban lássa a mozgásokat, később különböző színnel látta el a tárgy oldalait, és megszületett a Rubik kocka, amiről hamar kiderült, jóval több, mint egy egyszerű szemléltető eszköz.
A kocka mára saját életre kelt. Rengeteg újragondolással találkozhatunk, s a művészek sem vetik meg a játékszert. Külön irányzat a Rubik-kubizmus jött létre, melynek természetesen a lényege, hogy a kockákból alkossunk képeket.
Rendben!
Bepötyögtetem inkább az ÉRTÉKT topicba, mert szerintem inkább oda való, mint ide. Tehát lásd ott!:)))
Jó, jó... Bocsi... Amúgy küld...
Ezer bocs, és egy anyamedve!:(((
Alighanem hiányosan fogalmaztam, mikor átlagos polgári családról írtam:
Mert sajnos NEM hangsúlyoztam ki eléggé, bár utaltam rá, hogy az akkori polgári életformát élők egy kicsinyke szeletkéjére gondoltam!
Ugyan, kinek is lett volna pénze rajtuk és a főúri népeken kívül festményt készíttetni magukról?!
Ezt írtam:
"... bemutatja az AKKORI életforma egy szeletkéjét: nevezetesen itt azt, hogy pl. sokgyerekes volt a család. Megmutatja, milyen volt a divat abban a korban a felnőtteknek, és a gyerekeknek. Mivel játszottak a kicsik? Volt egy nevelőnő is, aki foglalkozott a gyerekekkel, mikor a szülők valószínűleg társasági életet éltek.
A hölgyek sosem voltak tétlenek."
Igaz, fogalmam sincs, hány százaléka lehetett ez akkoriban a magyar lakosságnak, a "szeletke" csak kicsi lehet, nem nagy. Lehet, hogy 5%, lehet, hogy több, mert a polgárosodás már erősen elkezdődött. De mindenképpen egy SZŰK rétegről írtam a képen ábrázolt családot illetően. Nevelőnő, hölgyek....
Tudjuk, nevelőnőt csak a főnemesek, kisnemesek, gazdagabb polgárok tarthattak. Na és mikor neveztek egy szobalányt, munkáslányt, netán parasztlányt HÖLGYNEK?!:(((
Szóval kérlek, ne láss ott ördögöt, ahol nincs!
Szóval nem is értem, hogyan gondolhattál ÁTLAGPOLGÁRRA az egész országot illetően?!
Munkácsyban számomra éppen az az értékes, volt tehetsége ahhoz, hogy MINDENFÉLE rendű, rangú, mindenféle nációhoz tartozó embert, viseletet, vagyontárgyat, házat egyformán élethűen ábrázolt. Én falusi, és háborús gyerekként a szegénységet közelről láttam. De pont az a középosztály (mely nálunk bizony mindmáig erősen hiányzik!!!), amelyet ezen képeken látok, ezek voltak nekem akkor gyerekként irígylésre méltóak életvitelben, tehetősségben, így ezért szeretem LÁTNI legalább képen, milyen is volt az, ami nekem nem adatott meg. Sem akkor, sem most...:(((
Merthogy most sem tartozom a középosztályba sem, a tuti!!!
A munkásság (Sztrájk), a szegény öregek (Rőzsehordó asszony, Vajat köpülő), a hajnalban dolgozni menni kényszerülő munkás fiú (Ásító inas), és a parasztság ábrázolása természetesen egészen MÁS kategória, de szintén csodálatosan reális.
Engem ezen legutóbbi képe emlékeztet Radnótinak egy aprócska elbeszélésére, a címe: BANDI
A járási irodalmi prózamondó versenyen a lányom Kazinczy díjas lett az előadásával.
Régebben mintha bemásoltam volna már a net valamelyik weblapjára, mert nem lehet megtalálni, viszont nekem megvan a Radnóti összesben.
Ha érdekel, leírhatom. Mert kiköpötten olyan a benne szereplő srác Radnóti leírása szerint, mint Munkácsy Ásító inasa.
Hűha... Ez egy átlagos polgári család? Miből gondolod? Ez egy igen gazdag polgári család, és kész. Az ország lakosságának akkoriban úgy öt százaléka. Mert ugye ebben nem voltak benne a munkások, a parasztok, a béresek, a kistisztviselők, a tanárok és társaik. Bezony, hogy nem. Lehet, akik úgy éltek azoknak tényleg könnyű volt az élet (bár az akkori irodalmat olvasva, hát nem tudom...), de az ország 95 százalékának bizony egyáltalán nem ilyen volt az élete, bár annyiban igen, hogy gyerek ott is sok volt... Igaz nem mind élte meg a hatodik évét, de hát istenkém... Különben ma is van hasonló "polgári idill", csak pénz kérdése, és ahogy látom ma azért egy kicsit jobban állunk... Mert most úgy az ország húsz százaléka lehet ebben a helyzetben (de lehet, hogy csak tíz). Hát ez van...
Tudod, nekem azért tetszik ez a kép, mert MOND számomra valamit, valami fontosat:
És pedig azt, hogy bemutatja az AKKORI életforma egy szeletkéjét: nevezetesen itt azt, hogy pl. sokgyerekes volt a család. Megmutatja, milyen volt a divat abban a korban a felnőtteknek, és a gyerekeknek. Mivel játszottak a kicsik? Volt egy nevelőnő is, aki foglalkozott a gyerekekkel, mikor a szülők valószínűleg társasági életet éltek.
A hölgyek sosem voltak tétlenek. Hasznosan töltötték az idejüket. Vagy olvastak, vagy kézimunkáztak. De nem voltak üresjárataik, azaz nem töltötték az időt hiábavalóságokra.
Vajon a mai lányok tudnak kézimunkázni? Kötve hiszem!:(((
Ezen a képen ismét csak azt láthatjuk, egy sok gyerekes család ünnepli az édesapa születésnapját:
A lakás nem hivakodó, egy átlagospolgári család megszokott bútorait láthatjuk, s az édesanya virágokat rendező alakja békét és nyugalmat áraszt, a gyerekeken ünneplő ruhácskák utalnak a jelentős eseményre.
Sőt! Még az is feltűnhet a MA emberének, hogy petróleum lámpák világítanak este, hisz még nincs elektromos áram ebben a korszakban.
Én szeretem sokáig szemlélni az adott műalkotást, mert számomra sok mindent elárul az adott korszakról, s a kép hangulatot is kifejez. Érezhető rajta, nyugalmat áraszt-e, vagy felfűtött érzelmeket?
Hát ez olyan Cezanne beütéses kép és speciel nekem nem tetszik...
Mintha erről már esett volna szó...
Legalábbis a Poros útra határozottan emlékszem.
Nekem viszont azok az általad nem kedvelt képek tetszenek inbább: Lilaruhás nő, Séta a Parc Monteau-ban, vagyis a polgári életképei:
Viszont azok a festmények, amelyeken a kis piros szoknyás kislányt ábrázolja, szinte kivétel nélkül tetszenek, legyen is rajta egy Sztrájkot hirdető munkásgyűlést ábrázoló képen, vagy a Vajat köpülő asszonyon, netán legyen az a Tépéscsinálók... Nem tudom, miért, de kedvelem a kis putyurókát! :)))
Vecsési Sándornak (1930-2015) is volt egy ilyen "szerencsegyereke" a képein, szintén egy leányka, sajnos a neve nem jut az eszembe.
Azt hiszem, ő volt az:
Vecsési Sándor: Xilofonos lány 1981. Nyergesújfalu
Munkácsyt annyira nem kedvelem. Vannak jó képei, sőt, zseniálisak is, csak nekem pont nem azok, amiket annyira istenítenek. Nekem az ásító inas, a poros út, a tépéscsinálók és a többi a, ami igazán nagyszerű. Mármint számomra. A többi az meg izé... Szóval a közizlés kiszolgálása, igaz, rendkívül igényes módon, de mégis...
Hát én sem jeleskedem mindegyikben. Sokat ismerek a mezei virágokból is, mert pl. a nyolcadikosok júniusban ballagtak, és akkor már orgona rég nem volt, így az osztálytermeket mezei virágokkal díszítettük fel: búzavirággal, szarkalábbal, pipaccsal, és konkollyal, margarétával:
A pipacsot nem szerettük, mert hamar elhervadt, és szórta a piros szirmokat.
Itt egy kedvenc festményem:
Munkácsy Mihály: Virágok áldozata
Akit érdekel, és van 5 perce, itt megnézhet egy csomó Munkácsy képet:
https://www.youtube.com/watch?v=A4nNfwuw3GQ
Erre nem tudok mit mondani, mert a virágokhoz analfabéta vagyok...
Én is erre gondoltam éppen!
Sajnos, hiába is kerestem olyan ENCIÁN nevű szállodát, ahol virág is van...
Gondolom, ez tulajdonképpen kimondottan vadvirág, és a magasabb hegyekben tenyészik magától.
A Bajor Alpokban, mikor ott jártunk 2006 áprilisában, azt hittem, az a sok kék virág encián, de nem lehetett az, legalábbis nem ez a fajta, mert itt azt írják, július-szeptember a virágzási ideje. Ráadásul kertbe is ültethető, ha lehet töveket kapni, bár nem mindig:
https://www.sieberz.hu/termek/hegyi-encian-kek/
Ezek itt az Alpesi tavaszi tárnicsok, hívják őket is enciánnak, gondolom, az enciánkék színük miatt:
Ezek jobban hasonlítanak azokra a kék virágokra, amiket 2006 áprilisában láttam, nem kelyhesek, hanem szirmosak voltak.
Köszi, bár én azt hittem, hogy a "Hotel encián" azt jelenti, hogy encián van még az ablakpárkányokon is... De látom, nem, csak a falfestésen...
Én szeretem képekkel illusztrálni a beírásaimat. Ráadásul a képek alatt a guglin vannak olyan hasznos írások, amelyeket elolvasva igen sokat tanulok én is. Legutóbb is ezért tettem be a kép mellé a linket is, így megtudhattam, miért kevesebb a KÉK színű virág, mint a többi.
Gondoltam, hátha más olvasó is hasznát veheti, vagy csak sima érdeklődésből olvassa el.
Itt egy gyönyörű KÉK színű virág: "Hegyi encián"
Ez az Alpok hegység egyik jellegzetes virága, és ezt a kék színt a virágról nevezték el encián kéknek.
Hotel Encián Rajecfürdőn, a Kárpátokban.
Ide képet tenni én már nem is akarok... Meg persze minek is. Legfeljebb, ha nagyon muszáj, megadom a linket...:0)
Okés, értem én... Csak nálam az a gond mindig, hogy hiába egyszerűbb, de MÁSKÉP MŰXIK!:(((...
Tudod: A szokás hat-alma... Vagy hét?! ;o)
Na majd ha egyszer olyan kedvem lesz, nekidurálom magam...
Addig meg ittenten vannak a régi képek a Saját fotók ruplikában, és azokkal gazdálkodom. Mert IDE is csak úgy tudom á betenni őket a mappámba, hogy először keresek egy képfeltöltőt... aztán.. na, ez már hosszú, meg köll néznem a füzetben ezt is, hogy is volt?... Ráadásul élek a gyanúperrel, hogy mint annyi minden mást, ezt is megváltoztatta valaki, és aztat én nem szeressem (lásd: gugli képkereső!!!)...
Ama dupla sziromsorú klematisz is egy régebbi felvétel volt, amit a múltkor betettem.
Hát izé... Ha minden igaz, úgy működik hogy rádugod a fényképezőgépet, az ha igaz, telepíti a szükséges meghajtót és onnantól fogva a file kezelővelsimán átmásolhatod a képeidet. Az XP ennél bonyolultabb volt...
Azt hiszem, ezekhez az összes általad ajánlott manőverekhez megkérem öcsikét, segítsen. Én nem merek nekilátni egyiknek se, az biztos. Az XP-s op. rendszerű géphez is egy "koreográfiám" (haszmálati utasítás sorrendbe rakva, mikor mire klikk 1-et vagy 2-tőt.. Szóval leírásom volt hozzá, de ez már más gép, és más op. rendszer.
Hogy mikor tud eljönni, az lesz a probléma, mert már ő is "becsajozott", van egy kisfiuk is, és kevés az ideje. De azért megkérhetem, csak nehezebb vele összejönni.
Hát a merevlemez egy lapos doboz a gép belsejében. Azt onnan nem árt kiszerelni és összetörni egy kicsit, mert ha nem, akkor az ügyes informatikus semmi perc alatt megtud rólad mindent, ha kézbe kaparintja...
Aműgy minden eszközt a fejlettebb verziókkal könnyebb kezelni. Úgyhogy szerintem a digitális fényképezőgépedről is egyszerűbb leszedni a fényképeket most, mint XP-s géppel. Próbáld ki.
Nálunk itt Dorogon rendszeresen van hulladékgyűjtő akció, pl. veszélyes hulladék (elavult média cuccok pl.) is, majd elvitetem. A régi (fekete-fehér) tv-nket is elvitték oda a szomszéd srácok.
Köszi a tanácsot a merevlemezzel kapcsolatban, bár fogalmam sincs, az micsoda, azaz hogy néz ki és hol van az asztali gép nagy testében!?... Belerúgjak, vagy mit csináljak vele?! :DDD
Ma viszont a párom elhozta az ő laptopját az anyukájától, és sikerült összekötnie a mindentudó monstrummal, így sikerült kinyomtatnia és beszkenneleznie vele, amire szüksége volt. Ugyanis megtaláltam a "zöld kályhát", azaz az unokaöcsike által bediktált utasítást, hogyan kell használni a nyomtató-fénymásoló-szkennelezőt.Én nagyon rég nem csináltattam vele ilyesmit (vagy tíz éve?), így - természetesen! - elfelejtettem, hogy csináltuk annó... Csak fénymásolni szoktam vele.
Régen sokat használtam, mert írogattam, mint tudod. A régi fényképeimet is be tudtam szkennelezni. XP-vel persze. A párom laptopján W 7-es van, az enyémen 8.1-es. Szóval engem már ezek a dolgok is megzavarnak, mert nem ugyanúgy működnek, mint az XP...
Azt nagyon szerettem. Mindent tudtam vele csinálni. CD, DVD másolás? Nem volt gond! A fényképek feltöltése sem a fényképezőgépről mappákba.
Rengeteg fénykép van a digi fényképezőgépemen most is, amit fel kéne tenni a laptopra, de már azt sem tom megcsinálni!!!
Elvesztettem a hozzá szükséges bátor vagányságot...
EZ VAN SAJNOS!:(((