A bíróság megállípította, hogy a Bayer Zsolt által a Dózsafalva c. cikkben leírt, sajtóhelyreigazítási perek kapcsán már többször valótlannak bizonyult tényállítások büntetőjogi felelősségre vonást nem indokolnak, mivel Cserép János közszereplőnek minősül a bírói joggyakorlat elmúlt évekbeli változása miatt. A tanúként megjelent Meggyes Tamás elmondta, hogy a Bayer által írtakat ő állíthatta Bayernak, akinek semmi oka nem volt nem hinni a neki előadottaknak. Meggyes előadta, hogy ő a jelenlegi pénzhiányos helyzetben a Hídlap megszüntetésére törekszik, és egyébként soha nem működött cenzúra a lapnál, nem igaz az sem, hogy az önkormányzat bérelt volna felületeket az újságban.

A magánvádló azon vádpontját, miszerint a cikk lényegében őt magát is annak a csapatnak a tagjaként állítja be, akik a cikk állítása szerint szervezett csapatként többek között Meggyes házának felgyújtása mögött álltak, és ezzel bűncselekményben való részességgel gyanúsítja a bíróság azért nem fogadta el, mert álláspontja szerint a cikk jól felosztható részekre tagolódik, melyekben a megnevezett személyek külön-külön csoportokat alkotnak, és ezért a középső csoportban valóban emlegetett házfelgyújtás és az utolsó blokkban emlegetett Cserép János között a cikket olvasó különbséget fog tenni, nem mossa egybe a fél oldalon belül olvasottakat, személyeket.

Az ítélet ellen a magánvádló fellebbezést jelentett be, Bayer elfogadta a nem jogerős felmentést.

Az ügy sok tanulsággal szolgált - a Bayer ügyvédje által alkalmazott érvrendszer lényegében változatlan formában alkalmazható lesz a Meggyes Tamás által Cserép János ellen indított, féltucatnyi folyamatban lévő magánvádas eljárásban is.