Reorganizáció, vagy vagyonfelosztás? Politikai retorika szintjén hónapon óta hallgatjuk ezeket a szavakat. Úgy néz ki, hogy mind a Fidesz frakció, mind Tétényi Éva az első fontosságát hangsúlyozza, és a második elkerülését kívánja elérni. Járjuk körbe, hogy mit is jelent valójában ez a két opció Esztergom jövője szempontjából.
A november óta folyó adósságrendezési eljárásnak két lehetséges végkifejlete van: vagy egyezséget köt a város az összes hitelezővel a követelések átütemezésére, vagy vagyonfelosztás keretében a bíróság elégíti ki a hitelezőket. Arról, hogy melyik kifejlet lenne előnyösebb Esztergomnak hónapok óta komoly szakmai vitának kellene folynia a politikai sárdobálás helyett. Komoly szakmai vitát a Szeretgom eszközeivel nem tudunk prezentálni sajnos, mindenesetre a birtokunkba jutott reorganizációs előterjesztés segítségével megpróbáljuk megvilágítani, hogy a két lehetséges jövőkép milyen terhet jelentene városunk jövőjére nézve.
A reorganizációs előterjesztés tervezete innen tölthető le. Mellékletek: 1 2 3.
Sarokszámok azoknak, akik nem akarnak sokat olvasni:
Reorganizáció (egyezség)
A reorganizáció azt jelenti, hogy a város megpróbálja visszafizetni a hitelezőknek mind a 24,9 milliárd forintnyi tartozást. Ennek érdekében drasztikus átszervezéseket hajt végre a város működése szempontjából. A kidolgozott reorganizáció több ilyet is megjelöl:
Ez tehát az, amit a város a hitelezők közel 25 milliárdos adósságának kifizetéséig vállal. Ha évente 1 milliárdot fordítunk hitelezői törlesztésre, akkor ez a történet akár 25 évig is elhúzódhat. Ennek felgyorsítására a reorganizációban értékesíteni lehet a város vagyonát is. A 2-es számú melléklet oldalakon keresztül sorolja a város eladható vagyontárgyait. Szemezgessünk ezekből:
A vagyonfelosztás lényege nagyjából az lenne, hogy a 2-es mellékletben szereplő vagyontárgyakat megpróbálják értékesíteni. Amennyi pénz ebből bejön, azt szétosztják a hitelezők között. Ha marad eladatlan vagyontárgy, azt is elosztják a hitelezők között. A végén az önkormányzatnak nem lesz se forgalomképes vagyona, se hitele. A hitelezők nagy valószinűséggel buknak sok-sok milliárd forintot. A város viszont már akár másnap elkezdheti újra finanszírozni a Balassa Múzeumot, a Montágh iskolát és a zeneiskolát is. Nem kell megszünteti intézményeket (csak ha nincs rájuk szüksége), nem kell létszámleépítés (csak ha tényleg indokolja a munka átszervezése), nem kell 2 milliárdos tartalékot képezni 2012-ben, lehet támogatni a civil szervezeteket, lehet támogatni az iskolákat, a kórházat. A helyi adóbevétel a városnál marad: nincsenek többé hitelek. Lehet újra építkezni a bejövő iparűzési, gépjármű és idegenforgalmi adókból, az ingatlanok utáni adókból, stb.
Sajnos felelősséggel egyelőre nem mondható ki, hogy akár a vagyonfelosztás, akár a reorganizáció lenne-e jobb a városnak: nagy kérdés, hogy a vagyonleltárban olvasható 9,5 milliárdos összeg mennyire fedi a valóságot. Tisztán látható, hogy a vagyonleltár hamis adatokat tartalmaz, vannak tételek amik 20-szor szerepelnek benne, százmilliós értékű épületek vannak százezres értéken nyilvántartva. Nyilvánvaló, hogy az önkormányzat kötelességszegő magatartása az, hogy ez a leltár nem volt naprakészen tartva. Ezzel a vagyoni nyilvántartással nem lehet belemenni sem a reorganizációba, sem a vagyonfelosztásba felelős módon. Óriási hiba, hogy november óta nem történt meg ennek a vagyonleltárnak az aktualizálása, összevetése a földhivatali nyilvántartásokkal.
Ha a vagyonleltár friss lenne, akkor viszont egy nagyon egyszerű módszerrel meg lehetne határozni, hogy mi a jobb a városnak. Csak össze kell hasonlítani a tartozás összegét a vagyon jelenértékével. Ha a tartozás több: jöhet a felosztás.
Ez a kedves biztos mi a sz@rt csinált idáig?
Ha ennyire rossz volt a vagyonnyilvántartás, akkor miért engedte tovább a folyamatokat?
Most ezzel a gyorsan összetákolt anyaggal jobb lesz Esztergomnak?
Tehát az egyértelműen látszik, hogy Meggyeséknek és még a biztosnak jelenleg fogalma sincs, hogy Esztergomnak valójában milyen vagyona van!
Így, hogyan hozhatnak Esztergom nevében egyességet, vagy bármiféle döntést?
Ráadásul amit Joska lejjebb anno leírt, az is valósnak tűnik (és nagyon fontos):
„A gazdasági társaságok esetében minősített eset az, ha a cég a hitelezők elől vagyont titkol el, az eljárásból "elvon". Az önkormányzat adott le rossz listát (akkor értjük az előző évek h i h e t e t l e n vagyonnövekedését), vagy valakik szándékosan hagytak ki egyes elemeket?
Mi lesz, ha a hitelezők megtudják, hogy van ám itt vagyon. Például el lehet vinni a Strigonium Zrt-tt is könyv szerinti értéken, ha ez szerepel a hitelezői egyezségben. Itt van a rendeletben, természetben is ki lehet elégíteni a hitelezőt már az egyezségben is, nem csak a vagyonfelosztásban.”
Nem vagyok jogász, de kizártnak tartom, hogy ez lehetséges. Ha bármi változik egy dokumentumban, arról új szavazás kellene, nem? A 2. sz. melléklet a vagyonleltár, nem? Annak pedig nagy a jelentősége, csak a neve "melléklet".
Ez hihetetlen, állítólag a 2-es számú mellékletet, mely a reorganizációs terv része (melyet a biztos és a Fidesz frakció/testület elfogadott) egyszerűen kicserélték és egy gyorsan (kapkodva) kijavított változatot tettek be!
Jogászok, ezt lehetséges???
Ebben igazad van!
De én a reorganizációs terv elfogadásáról és az azon belüli vagyonértékesítésről írtam!
Tehát ott az adóságunk megmarad, a forgalomképes vagyonunk viszont eltűnhet!
Ha jól tudom, ezt a reorganizációs tervet meg el akarják fogadni. Ennek alapja a reorganizációs terv 2-es melléklete (mely az eladandó vagyonunkat tartalmazza, valós jelenérték nélkül)!
Tisztelt Mátrix!
Egy tárgyi tévedés van a hozzászólásodban, viszont az nagyon jelentős. Esztergom tekintetében, mivel meggyes jóvoltából, az értékesíthető vagyon meg sem közelíti a hitelállományt, nincs jelentősége annak, hogy mennyiért kelnek el a vagyontárgyak. Az önkormányzatoknál, mint a cégeknél is, a hitelezők annyi pénzt kapnak amennyi vagyon van, a cég ezután megszűnik, az önkormányzat pedig nem, de mind a két esetben az összes adósság nullázódik.
Tehát magyarul, ha nincs reorganizáció, azaz vagyonfelosztás van, akkor nem maradhat adósság, eltűnik Esztergom mobilizálható vagyona, ugyanakkor teljes egészében eltűnik az adósság is, örökre. Ha összesen 1 forint folyik be a vagyontárgyak értékesítéséből, akkor a meggyessel bűnrészességet vállaló bankoknak, azon az 1 forinton kell osztozkodniuk a 25 milliárd kintlévőségükért cserébe.
Ezt hívják úgy Esztergom esetében, hogy JOKER, amikor az elmebeteg rombolásának következményeit egy tollvonással le tudjuk nullázni és így nem kell minimum 20 évig nyomorogni egy hülye miatt, aki azt hitte, hogy mindenhez ért és olyan felsőbbrendűnek képzelte magát, hogy az elkövetkező 20 év polgármestereinek nem hagyott semennyi mozgásteret, elköltötte az Ő költségvetésüket is. Esztergom teljesen tiszta, új lappal indulhatna, pályázatokon stb.
A közzétett vagyonleltár nevetséges. Szakmailag dilettáns, használhatatlan anyag. Igazi Meggye mű.
Lehet, hogy ide kellett volna írnom?:
Ezt az ügyet is Budapestre kell felvinni!!!
Nem szabad engedni, hogy Meggyesék megegyezzenek a hitelezőkkel, mivel akkor ők (lehet, hogy saját érdekeltségen belül) eladják áron alul a forgalomképes ingatlanokat és megmarad a városi adóságszolgálat is.
A városnak tovább kell törlesztenie a vagyoneladások után a megmaradt milliárdokat (legfeljebb majd átütemezik). Ez szerepelt a reorganizációs tervükben, ha jól láttam.
Meggyesék 9 milliárdra tartják az eladható vagyont, Steindl és Meggyes is folyamatosan azt mondja, hogy ezt csak ár alatt lehet eladni. (A végrehajtási folyamatoknál ez általában a kikiáltott érték 50-70%-a. Első körben valamiért ilyen ingatlanokra nem akad vevő…)
Mivel eleve tele van nehezen értékesíthető ingatlanokkal (mélygarázs, legelő, gyep) és az eladásokat rövid időn belül kell megoldani (ráadásul mindezt a Meggyes /Strigoniumos/ berkeken belül), továbbá ingatlanválság is nehezíti a helyzetet, ez várhatólag az 50%-hoz fog közelíteni. Feltéve, ha tényleg eléri a 9 milliárdot a vagyonunk. A kikerült anyag szerint Meggyeséknek fogalmuk sincs Esztergom vagyonának értékéről.
Tehát, ha a 25 milliárdból levonjuk a várható 4,5 milliárdot, akkor Esztergomnak továbbra is ~ 20 milliárd tartozása marad!
Véleményem szerint a következő tüntetést kicsit profibban kellene megszervezni, mint ezt a gyalogtúrás tüntetést (kapkodtak, kiforratlan volt) és nem ártana kinti civil szövetségeseket találni (mondjuk akik a sajtószabadságot is szervezték a Facebook-on)!
Talán idetartozik:
A Fidesz/Kormány most meghirdette, hogy felszámolja a PPP konstrukciókat (a magánerős rablást).
Meggyes ennek pont az ellenkezőjét akarta megvalósítani: 25 évre ingyen oda akarta adni a Fürdőt + a telket egy kétes egzisztenciájú pesti bankárnak, hogy az PPP-vel szállodát építsen magának.
A napokban zavarták ki Romániából Demjánt is, aki 49 évre akart megkapni ingyen egy 10 ha-os területet Bukarest központjában, hogy PPP-vel új városrészt építsen fel, de az ottani főpolgármester és a román kormány elzavarta...
Amennyiben jól értettem az eddigi hozzászólásokat, sajnos alátámasztják az országos politikai ellenzéktől elhangzottakat, miszerint a FIDESZ bevált taktikája, hogy meggyanúsítja az ellenlábasokat bizonyos dolgokkal, hírbehozza - lsd. Esztergomban hónapok óta azt halljuk, hogy T.É. a vagyonfelosztásra torekszik - aztán mindent elkovetnek annak érdekében hogy igazuk legyen, tehát megvalósítják azt, és ráfogják a bűnbakra. :(
A reorganizációs tervet nézve mélyen felháborít az intézmények észerűtlen, szakszerűtlen megcsonkítása, a Montágh és egyes óvodák, a múzeum megszűntetése. Bár miért is csodálkozok, hisz a tizenkét év alatt nem csak a Szent István Gimnázium, hanem a Balassa Ált. Iskola, Hell J. szakközépiskola, Berzeviczi (Közgáz), Majer Nevelési Tanácsadó is megszünt. a városi könyvtár áldatlan körülmények között működik a nagy iskolavárosban. Pont most érdekelne bárkit is a sérült, beteg, fogyatékos gyerekek és az őket tanító pedagógusok sorsa? Csak azt nem tudom, pl, hogy az új közoktatási koncepcióban szereplő három éves kortól kötelező óvodai ellátás vagy minden 6 éves gyermek iskolaérettségi vizsgálaton való részvétele, hogyan fog megvalósulni Esztergomban? De mit is aggódok lényeg, hogy a most már 11 főre duzzadó frakciónak igaza legyen és bukjon Esztergom szenvedjenek a városlakók, mert mertek másra szavazni. A vagyon laikus szemmel is szakszerűtlen nyílvántartásán már meg sem lepődök. Lassan Esztergom egy szellemvárosra hasonlít. Elkeserítő.
Reorganizációs program
A reorganizációs programnak egyrészt részletesen be kell mutatnia az önkormányzat gazdasági helyzetét, másrészt - megfelelő érvekkel alátámasztva - meg kell győznie a hitelezőket arról, hogy az önkormányzat mindent megtesz azért, hogy a lehetőségei teljes számbavételével rendezze a tartozásait. Mindezen túlmenően az önkormányzatnak gazdasági számításokkal kell bizonyítania, hogy a fizetőképességét - a hitelezőkkel kötendő egyezség segítségével - visszanyerve képes lesz a későbbiekben zavartalanul működni.
Az ezzel kapcsolatos önkormányzati kezdeményezéseknek törekedniük kell egyrészt a kiadások mérséklésére (például létszámleépítés, kistelepüléseken a felső tagozatos iskolák megszüntetése, az intézmények működési kiadásainak a csökkentése), másrészt a bevételek növelésére (helyi adók, intézményi bevételek, bérleti díjak emelése). Az előzőekben említett célokat szolgálhatja továbbá a - főként oktatási - feladatok társulásban történő ellátása, illetve önálló polgármesteri hivatal fenntartása helyett a körjegyzőséghez történő csatlakozás kezdeményezése.
Egyezség
A törvény értelmében a hitelezők közötti egyezség csak akkor érvényes, ha azt a hitelezőknek a törvényben megállapított többsége - több mint fele, feltéve ha követelésük együttesen eléri az összes bejelentett és nem vitatott hitelezői követelés kétharmadát - elfogadja.
A vitatott követeléssel rendelkező hitelezők az egyezségkötésbe nem szólhatnak bele, azonban a követelésüket figyelembe kell venni: rájuk is a saját csoportjuknak megfelelő kielégítési hányad vonatkozik, amelyhez azonban csak akkor juthatnak hozzá, ha a követelésüket jogerősen elbírálták.
Az egyezség az adósságrendezés végső célja, tulajdonképpen ekkor vizsgázik a reorganizációs program és az egyezségi javaslat. Az egyezség szerződés, ezért úgy alakilag, mint tartalmilag meg kell felelnie az adósságrendezési törvény által előírt különös, és a Polgári Törvénykönyv által előírt általános szabályoknak. A tartalmi elemek közül a legfontosabbak a következők: az elfogadott egyezségi javaslat, a végrehajtás és ellenőrzés módja, a hitelezők kielégítésének a módja, a teljesítési határidők módosítása. Az önkormányzat és a kellő számú hitelező által aláírt egyezséget a pénzügyi gondnok ellenjegyzi.
Hangsúlyozzuk, hogy az egyezség azokra a hitelezőkre is kiterjed, akik ahhoz nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt.
Gyakorlati tapasztalatok
Az eddig lezárult egyezségekre egyébként jellemző volt, hogy a hitelezők felismerték a kompromisszumos megoldások szükségességét, és - főként a vagyontárgyak szétosztásával, részletfizetés engedélyezésével, a kamatokról történő lemondással, a pénzintézetek pedig a hitelek átütemezésével - biztosabbnak látták követelésüknek egyezség formájában történő rendezését, mint a bíróság általi vagyonfelosztást. Ez utóbbinál ugyanis nagyobb a valószínűsége annak, hogy a hitelező kevésbé forgalomképes ingatlanon szerez tulajdonjogot, esetleg résztulajdont a követelése kielégítéséül.
Az egyezség révén a hitelezők a legtöbb esetben - legalábbis könyv szerinti értéken - hozzájutottak teljes követelésükhöz, illetve annak nagyobb hányadához. Ez alól egyetlen kivétel volt, itt a hitelezői követelések 10 százalékát sem érte el az önkormányzat vagyona. Az említett esetben egyébként elgondolkodtató az önkormányzatnak hitelt nyújtó pénzintézetek merészsége, ugyanis e rendkívüli eladósodottság elsősorban arra vezethető vissza, hogy a pénzintézet olyan ingatlanokat is elfogadott fedezetként (például polgármesteri hivatal, iskola), amelyre az önkormányzati törvény értelmében nem volt mód. A helyzetet tarkítja, hogy ezek között volt olyan épület is, amelyre a földhivatal két hitelező javára is bejegyezte a jelzálogjogot.
BÍRÓSÁGI VAGYONFELOSZTÁS
Az adósságrendezési eljárások során előfordulhat, hogy az önkormányzat és a hitelezők között - rendszerint a megfelelő vagyontárgyak hiányában - nem jön létre egyezség, illetve az egyezség nem felel meg a jogszabályi feltételeknek. A törvény értelmében ilyenkor megkezdődik a vagyon bírósági felosztása. Ehhez a folyamathoz vezet továbbá, ha a képviselő-testület 60 napon belül nem fogadja el a válságköltségvetést, vagy ha egyik fél (sem az adósságrendezési bizottság, sem a hitelezők) sem készít egyezségi javaslatot.
hitelezők kielégítése
A vagyonfelosztásról szóló bírósági végzés jogerőre emelkedését követő 60 napon belül a pénzügyi gondnoknak meg kell kísérelnie a vagyontárgyak nyilvános értékesítését. Amennyiben ez eredménytelen, úgy a vagyont természetben kell - a törvényben meghatározott kielégítési sorrend és a hitelezői követelések arányának megfelelően - a hitelezők között szétosztani.
Kielégítési sorrend
A kielégítési sorrendet a törvény az alábbiakban határozza meg:
A fenti sorrend szerinti kielégítés a következőket jelenti: akinek követelése a sorrendben előbb foglal helyet, úgy annak teljes kielégítése után következhet a soron következő hitelező tartozásának kiegyenlítése.
E folyamat végén a bíróság végzést hoz az eljárást befejezéséről (amely ellen fellebbezésnek nincs helye), továbbá felmenti a pénzügyi gondnokot, és megállapítja a díját.
Az eddigi esetek tanulságai
Az eddigi 13 adósságrendezési eljárás közül egyébként két ízben került sor bírósági vagyonfelosztásra. Az egyik esetben a hitelezők 163 millió forintos követelésével szemben az adósságrendezésbe bevonható önkormányzati vagyon még a 10 millió forintot sem érte el, ennélfogva az egyezségre a leghalványabb remény sem mutatkozott. A másik esetben a pénzügyi gondnok által elkövetett szarvashibák miatt kellett a bíróságnak felosztani a vagyont.
http://a-munkaado-lapja.cegnet.hu/1999/9/az-onkormanyzatok-adossagrendezese-ii
Ó kedves Mátrix, ennyire tellett a 280millós e-önkormányzati rendszertől amire Kapp olyan nagyon büszke :-D
Ja!
És az hogy lehet, hogy a Bruttó és a Nettóérték azonos????
Erzsébet házban 55 db mélygarázsbeállót 284 739 143 Ft-on tartják nyílván?
Egy beállóra ez kivetítve ez 5 177 075 Ft. Érdekes az Erzsébet ház hirdetésében még mindig a feléért hirdetik a beállókat 2 500 000 Ft-ért!!! (Pletyka szerint már odaadnák 1 500 000 Ft is, csak vigyék.) http://www.erzsebethaz.hu/garazsbongeszo.html
Vagy az a lakóház /Ságvári telep/ tétel mely állítólag 253 386 000 Ft-ot ér? (miből van, aranyból???)
Tehát itt valamiért túlértékelték ezeket az ingatlanokat…..
Itt viszont valamiért alul értékelték az ingatlanokat:
1 597 514 Ft - Balassa B. ált.iskola,
8 386 679 Ft - Szt I. tér 4./kanonoki ép./
Azért ez elgondolkodtató!
OFF
Van eladó ásüm, azzal meg tudsz fordulni...
ON
Megvenném, de nem tud a traktor megfordulni rajta.
Ez durva!
Egy ilyen üzleti ingatlan (Élményfürdő) a törzsvagyonban???
24,9 -9,5= 15,4 milliárd forint.
No ez hol vagyon?
De ez az ő kazluk és a zembereknek kuss.
Az élményfürdő tulajdonjoga nem lehet a Strigoniumé. Ha az lenne, akkor a város nem költhetne állagmegóvásra.
Szimplán hiányos a vagyonleltár, vagy mondjuk az úszásoktatás miatt (ami benne van az iskolák tanrendjében) valaki beminősítette törzsvagyonnak...