A gondot nem keresni, hanem megoldani kell
Közélet
2010. dec. 11.

<p><span id="ctl00_ContentPlaceHolder1_ctrlNews1_lbLead" class="newsleadtext">Tétényi Éva polgármester meghívására zajlott a polgármesteri hivatalban az a beszélgetés, amelyen Mészáros Jánossal, a Kereszténydemokrata Néppárt esztergom</span>i szervezetének elnökével az esztergomi közélet eseményeit vették górcső alá. Az erkölcs és válság hatásának találkozásáról, a család és közösség fontosságáról szóló diskurzus végén a közös pontokat is meghatározta a két politikus, amelyek hasznát hamarosan érezhetik az esztergomiak.</p>

M.J.: Fontosnak tartom leszögezni már az elején, hogy bármilyen együttműködés, - legyen az kisközösség, képviselőtestület, önkormányzat, vagy frakció - közös alapokon nyugvó erkölcsi normák nélkül nem működőképes. Magyarországon társadalmi válság van, és az ok-okozati összefüggéseket tekintve az egész világon a totális társadalmi értékválság jelei mutatkoznak, melynek eredménye és nem okozója a gazdasági válság. Az értékválságot az erkölcsi normák nemléte okozza. Ha éjjel nappal csak lopunk, csalunk, hazudunk, akkor ennek ez lesz az eredménye. Hogy ez a válság Amerikában, Magyarországon, vagy éppen Esztergomban kialakulhatott, annak elsődleges okai között véleményem szerint az ember tisztelete és ebből fakadóan a családok megbecsülésének hiánya szerepel. Ennek különböző jelei vannak. Példaként említem, hogy hosszú időn keresztül Esztergomnak egyetlen megfelelő játszótere volt, a Máltai, és csak az ezirányú és egyre erőteljesebb lakossági feszültség vitte az előző városvezetést abba az irányba, hogy átadhasson több ilyen, a gyermekes családok életében rendkívül fontos életteret. Jellemző az előző önkormányzatra, hogy sok korábbi ígéretét csak megkésve valósította meg, mint pl.. a városi játszóterek esetében is. Ez az oda nem figyelés valósult meg a Szent István Gimnázium elhelyezése esetében is. Ugyanakkor a nem az önkormányzati szférából induló a város közösségének érdekeit szolgáló kezdeményezéseket több esetben is gáncsolta a korábbi városvezetés, mint például egyesületek programját vagy egy nem önkormányzati iskola –Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola – önerőből tervezett játszóudvar és tornacsarnok projektjét. Ugyanezt a jóindulatúnak cseppet sem nevezhető szándékot éreztem az elmúlt években többször, amikor különböző kisközösségek életébe szólt bele demokratikusnak nem nevezhető módszerekkel az előző önkormányzat.
T.É.: Hasonló okokra vezethető vissza, hogy elvállaltam a polgármester-jelöltséget. A hivatalban eltöltött munkanapok során jöttem rá arra, hogy az előző önkormányzat népszerűséget növelő látszatintézkedéseit mennyire nem követték az elvek. Bár a Szent Miklós program létrejött, és nagyon fontos támaszt jelenthet a felnövekvő generációknak, mégis elkezdték felélni gyermekeink jövőjét.
M.J. : Mindezek mellett a város családbarát politikája is hagyott kívánnivalót maga után. Nem kell csodálkozni azon, hogy a családalapító esztergomi fiatalok jó része elvándorolt a közelebbi településekre, hiszen Táton, vagy Kesztölcön egy esztergomi telek árából már házat is lehet építeni. A gond ebben az esetben, ahogy a többiben is a párbeszéd hiányából fakadt. Ha a polgárok véleménye eljutott volna az előző önkormányzathoz, a képviselőtestület elé, akkor a képviselők az energiáikat nem a problémák keresésére, hanem azok megoldására fordíthatták volna.
T.É.: Mindezt alátámaszthatom én is, a polgármesteri kampányom során ugyanis a legtöbbet valóban a lakossági fórumokon tanultam. Megválasztásom óta jártam már Pilisszentléleken, Esztergom-Kertvárosban, most szerdán pedig itt Esztergomban közmeghallgatáson, de a véleményem teljesen összecseng az Önével, hiszen az a nyílt kommunikáció, amit polgármesterként meghirdettem, egy másfajta politikai kultúrára, újfajta közéletre tesz alkalmassá minket. Az internet nyújtotta lehetőségek továbbszélesítik az információáramlást, melynek nyomán az esztergomiak is érezhetik majd, hogy részesei lehetnek a mindennapi életüket befolyásoló döntéseknek.

M.J.:Ha egy párbeszéd elindul, az nem csak a személyek közötti, hanem önszerveződő civil csoportok közötti kommunikációt is jelenti egyben, és ebbe a körbe szabadon gondolkozva az önkormányzat is beletartozik. Ezek az autonóm szervezetek csak akkor működhetnek hatékonyan a város, a közösség életében, ha ez az autonómia nem sérül. Véleményem szerint mindaddig hagyni kell dolgozni függetlenül ezeket a szervezeteket, amíg értéket teremtenek. Amennyiben működésképtelenné válna, akkor a hierarchiában felette álló szervezetnek kötelessége beavatkozni egy ilyen folyamatba, hogy visszasegítse őket a helyes útra.
T.É.: Egyetértek, ha egy autonóm önkormányzat működésképtelenné válik a megegyezés hiánya miatt, akkor egy önkormányzat esetében akár a feloszlatás is eszköz lehet a közösség érdekeinek érvényesítésénél.
M.J.: Folytatva a gondolatot, a tervezés folyamata életünk legkisebb részétől a nagy egészig elengedhetetlen, pláne ha egy városról beszélünk. Ilyenkor ugyanolyan fontosak a rövid és középtávú tervek, mint a 10-20 évre előrenéző, struktúrákat meghatározó tervezés.
T.É.: Építészként ezt alátámasztom. Esztergom esetére vetítve a dolgot azt mondom: most a rövidtávú tervekkel olyan tiszta helyzetet teremtünk, és olyan, két évre kitekintő válságköltségvetést készítünk elő, amely hosszú távon megteremti a feltételeit a biztos, kiszámítható fejlődésnek. Aki felelőséggel gondol a jövőre, az csak tiszta eszközökkel, erős alapokra építhet. Olyan új típusú társadalmat kell felépítenünk, és ezt itt a legkisebb közösségekben kell elkezdeni, melyek a keresztény erkölcsiséget alapul véve egyetemes normákat jelöl meg. Ez mindenki számára érthető és követhető. Ezek azok az építőkövek, melyre pár éven belül stabil épületként lehet „felhúzni” egy összetartó közösséget, egy folyamatosan fejlődő, épülő-szépülő Esztergomot.
M.J.: Fontosak az elvek, ugyanakkor látni kell azt is, hogy a gondolat eredménye a cselekedet. Így kevés azt mondani például, hogy együtt működünk, tenni is kell érte. A keresztény etika szerint nagy baj van, ha a gondolat és tett nem követi egymást. Nyílván egy képviselő sem azt hangoztatja a kampánya során, hogy szét akarok verni dolgokat, mert ennek negatív üzenete van, ugyanakkor sokkal veszélyesebb nem látni a tetteink következményeit.
T.É.: Éppen ezt a fajta gondolkozást érzem én is veszélyesnek, így azt kérem a KDNP helyi szervezetétől, hogy üljenek le nyugodt körülmények között, jelöljék meg azokat a területet, ahol hatékonyan képesek segíteni az önkormányzat munkáját, legyen az például a szakmai bizottságokban való részvétel, ezt Önökre bízom. Köszönöm a kereszténydemokraták helyi szervezetének figyelmét, és mivel én is úgy gondolom, hogy csak egy erős erkölcsi alapokon nyugvó közösség érheti el céljait, remélem, hogy a mindennapokban az esztergomiak is érzik ezt.
Sz.Gy.

(forrás)