Október közepén az átadás-átvétel során az új polgármester kézhez kapta a város 1,4 millárdos tartozásainak listáját. A kifizetetlen tételek között szerepeltek 90 napon túliak is. Az 1996. évi XXV. törvény ebben az esetben kötelezi a polgármestert 8 napon belül egy rendkívüli testületi ülés összehívására. Esztergom Város Képviselő Testülete 2010. október 21-i rendkívüli képviselő testületi ülésén szembesült a helyzettel, és határozattal felhatalmazta Tétényi Éva polgármestert, hogy tárgyaljon az érintettekkel a felhalmozott adósságállomány rendezéséről november 15-ig, majd erről tájékoztassa a képviselő testületet. A Polgármester tájékozódott a kifizetetlen számlákról, a hitelekről és kötelezettségekről, valamint a rendelkezésre álló pénzeszközökről. Gazdasági-pénzügyi szakértői jelentés szerint a Város évek óta deficites gazdálkodása jelentős adósságot halmozott fel, ezért a következő években takarékosabb gazdálkodásra kell áttérni. Az önkormányzat kötelező feladazai mellett az ingatlanok adás-vétele, a nagyépítkezések rónak nagy terhet az éves büdzsére. Az Állami Számvevőszék szóbeli tájékoztatója is ezt támasztotta alá. Különösen aggasztó, hogy a kötvénykibocsátásból olyan beruházások történtek, amelyek nem termelnek hasznot. A könyvvizsgálóval történt megbeszélés is hasonló eredményt hozott. A kifizetések ütemezése során a segélyek, támogatások, munkabérek, rezsiköltségek és az alapfeladat ellátás biztosításához köthető kifizetések élveztek elsőbbséget. A kérelmezők között vannak olyanok, akiket súlyosan érint az, hogy az Önkormányzat 2009. második félévétől likviditási gondokkal küzd.  A felhalmozott hitelállomány, az alapellátáshoz sorolható kifizetetlen szolgáltatói számlák, valamint a következő hónapok előre jelezett likviditási gondjai sürgős, átfogó rendezést igényelnek.

A beszámolót a képviselő testület november 18-i ülésén nem engedte megtárgyalni és levetette a napirendről.

A helyi fidesz frakció javaslata, miszerint azonnal kerüljön kifizetésre a 90 napon túli hitelállomány, a probléma későbbre tolását jelentené csupán. A működési hiány csak takarékos gazdálkodással csökkenthető, illetve egy közösen elfogadott, két évre kitekintő válság költségvetéssel kellene újrakezdeni a ciklust. A képviselő testület kétharmadának hozzáállása semmilyen garanciát nem jelent arra, hogy ez keresztülvihető, pedig Esztergom számára csak ez az egyetlen kivezető út maradt. Az adósságrendezési eljárást a polgármester maga is kezdeményezheti - a képviselő testület határozatával ellentétben is, -ha fennállnak a törvényben foglalt feltételek.  Vajon miért nem indította el már az előző polgármester az adósságrendezési eljárást, ha a kifizetetlen tételek között 2009-es számla is akadt?

Az adósságrendezési eljárás megindításának előnyei és hátrányai

Előnyök:

Az önkormányzat működésének kifehérítése, a zavaros pénzügyi helyzet felszámolása, a transzparencia és a törvényesség helyreállítása, egy külső/objektív/független jogintézmény, szakértő – pénzügyi gondnok – bevonása az önkormányzat működésébe. Ilyenkor az önkormányzat döntéshozói súlypontja áthelyeződik, és az eljárás alatt az adósságrendezési bizottság a legfőbb döntéshozó szerv. A képviselő-testület feladat- és hatásköreit csak részben gyakorolhatja. Ebben a viszonyrendszerben a polgármester helyzete stabilizálódhat. A Bizottság Elnöke: a pénzügyi gondnok, tagjai: a polgármester, a jegyző, a pénzügyi bizottság elnöke és még egy önkormányzati képviselő. A reorganizációs terv megalkotásával párhuzamosan a pénzügyi gondnok feltárja az okokat. Mivel ezt egy kívülálló, független személy végzi, ezért hitelesebb lehet, mintha ezt politikusok tennék meg. A lakosság felé való objektív kommunikációban is segíthet. Politikailag szerencsés, ha az eljárás megindítása a ciklus elején merül fel. Az eljárás optimális feltételek esetén szűk egy év alatt befejeződhet. Az azt követő évek már az „építkezéséi” lehetnek, azzal, hogy a reorganizációs tervben foglaltakat szigorúan be kell tartani.

Hátrányok:

Az eljárás alatt minden beruházás szünetel, a már megnyert támogatásokat sem lehet lehívni. A válságköltségvetési rendelet alapján csak a kötelező önkormányzati feladatok finanszírozhatóak. A pénzügyi gondnok nagyon erős jogosítványokkal rendelkezik – speciális esetben még a képviselő-testület feloszlatását is kezdeményezheti. Minden kifizetéshez, kötelezettség vállaláshoz az engedélye-ellenjegyzése szükséges. A helyi viszonyokat nem ismeri, a partikuláris érdekekre nincs tekintettel, kizárólag gazdaságossági és célszerűségi szempontok vezérlik. Ez konfliktusokat okozhat a városban. A reorganizációs tervet és a hitelezői egyezségi ajánlatokat a képviselő-testületnek minősített többséggel kell elfogadnia, tehát politikai támogatást kell szerezni, konszenzust létrehozni legalább arra az egy ülésre. Az eljárás elhúzódhat pl. a jogorvoslati kérelmek esetén vagy ha nem sikerül a hitelezőkkel megállapodni. Egyezség hiányában a bíróság a város vagyonát -a követelések kielégítése mértékéig- feloszthatja. A kormány konszolidációjára az önkormányzat nem számíthat. Az eljárás megindításának negatív média visszhangja lehet – „csődbe ment Esztergom” – amely a lakosság közérzetére is kedvezőtlen hatást gyakorolhat.

Az adósságrendezés megindításával a város egy cél érdekében önként, ideiglenesen és részben mond le az önkormányzati törvényben és Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában biztosított gazdasági autonómiájáról/önrendelkezési jogáról. Ez a cél a város hitelességének, hosszú távú működőképességének a garantálása, a gazdálkodás átláthatóságának biztosítása, valamint a hitelezők és a lakosság bizalmának a visszaszerzése lehet – amely a jövő sikereit alapozhatja meg.