Hiányzik a pénz a Szent Miklós Alapból

Hiányzik a pénz a Szent Miklós Alapból

2010. 11. 04. 17:20

A Szent Miklós Alap egymilliárdos elkülönített számlájaról többszáz millió forint hiányzik - jelentette be a mai testületi ülésen Tétényi Éva polgármester. Batyiknét alpolgármesterré választották.

A ma délutánra összehívott rendkívüli testületi ülés 40 perces olvasási szünettel kezdődött, melyet követően a Fidesz frakció levette a napirendről a sürgősséggel felvett napirendi pontokat, valamint a Szent Miklós Alapról szóló beszámoló napirendi pontot. Ezután a polgármester asszony megdöbbentő bejelentést tett: állítása szerint a Szent Miklós Alap elkülönített, milliárdos összeggel rendelkező számlájáról több száz millió forintnak veszett nyoma. A testület azonban nem tárgyalja meg az erről szóló beszámolót.

Az első napirendi ponttal végre pótolta a képviselő-testület a mulasztásos törvénysértést és Batyikné Csőke Ágnest Esztergom alpolgármesterévé választotta.

Élő tudósítás: http://www.facebook.com/esztergom.live

Az MTI birtokába került összesítés szerint a Szent Miklós Alapba 2009 harmadik negyedéve óta nem fizette be az önkormányzat a születendő gyermekek utáni 500 ezer forintot. Ez a tétel 340 újszülött után 170 millió forint hiányt jelent. Ezen felül hiányzik a "születésnapi kiegészítés" címén járó 22 millió forint, ami 457 fiatalt érint. A kimutatás egyik sorában továbbá "a banktól kölcsönvett, visszautalásra vár" megjelöléssel 209 millió forint szerepel, azaz a Szent Miklós Alap hiánya eléri a 400 millió forintot. Tétényi közölte, hogy a későbbiekben részletesen kivizsgálják az alapból hiányzó pénz hollétét, illetve a pótlás lehetőségét.

2010. 11. 08. 13:26

Nem szeretem mélyen kutatni a múltat-ezért csak néhány idei észrevétel....

136/2010. (VIII. 5.) KÜB határozat

Kommunikációs Tanácsadó és Stratégiai Elemző Kft-nek az Esztergom Város Önkormányzata számára készítendő, Esztergom Város közéletére fókuszáló közvélemény-kutatásra és annak kutatási gyorsjelentésére vonatkozó árajánlatát., 2.190.000 Ft + ÁFA összegért

85/2010. (V. 20.) KÜB határozat

irodaszerek beszerzése: 9.014.091.- Ft (7.211.272.- Ft + ÁFA) Gravírozott aranytolla k?

ELŐRE???

133/2010. (VII. 9.) KÜB határozat

1.Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottsága egyetért azzal, hogy az Önkormányzat a Esztergomi Településfejlesztési és Projektkoordinációs Kft.-t bízza meg (képviseli: Párkányi Tamás ügyvezető, 2500 Esztergom Széchenyi tér 1., adószám: 1340-580-2-11) bruttó 3.045.000. Ft összegért, mely összeg fedezete a 9/2010. (III.4.) ör esztergomi 6/A melléklet cél tartalék sora.
2.A Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság felkéri a Polgármestert, hogy a Jegyző útján gondoskodjon a 1. pontban szereplő összeg fedezetének tervezéséről a 2011., valamint a 2012. évi önkormányzati költségvetés összeállítása során.

167/2010. (IX. 24.) KÜB határozat

a fedezet tervezésére: 2011. január 31.

"és,ha Pesten nyílt egy hely, hol olcsóbb most a tej...?"

156/2010. (IX. 9.) KÜB határozat

Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottsága az „Esztergom Város Önkormányzata saját intézményeiben az óvodás és általános iskolás korosztály számára iskolatej biztosítása a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 169/2009. (XII.18.) FVM rendelete az iskolatej programról keretében – döntés” tárgyú 149/2010. (VIII.26.) KÜB határozatát (a továbbiakban: Határozat) az alábbiak szerint módosítja:

1. A Határozat az alábbi új 5., 6. ponttal egészül ki:
„5. A 4. pontban szereplő nyertes ajánlattevő iskolatej szolgáltatás vállalási ára várhatóan nettó 7.483.526 Ft + Áfa, mindösszesen bruttó 8.830.560 Ft .
6. Az 5. pontban szereplő összegből 3.771.226 + Áfa, azaz bruttó 4.450.046 Ft összeg fedezete a 2010. évi önkormányzati költségvetésről és a költségvetés végrehajtásának szabályairól 
szóló 9/2010. (III.4.) esztergomi ör. 6/A. sz. melléklet céltartalék iskolatej program sora, 3.712.300 Ft + Áfa ,azaz bruttó 4.380.514 Ft összeg fedezete a 2011. évi önkormányzati költségvetés.
Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottsága felkéri a Polgármestert, hogy a Jegyző útján gondoskodjon a 3.712.300 Ft + Áfa, azaz bruttó 4.380.514 Ft összeg fedezetének a 2011. évi önkormányzati költségvetésbe történő bevezetéséről.”


43/2010. (III. 23.) KÜB határozat
1.Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottsága egyetért azzal, hogy az Önkormányzat megrendeli az esztergomi online városi hírportál létrehozását, valamint az azzal kapcsolatos karbantartási és tanácsadói tevékenységet az INFO BROKER Kft-től – az ajánlatában szereplő tartalommal - az alábbi összegekért:
- online városi hírportál létrehozása: 1.950.000 Ft + ÁFA,
- karbantartási és tanácsadói tevékenység: 2010. május 1-től 2012. április 30-ig: 30.000 Ft/hó+ÁFA (összesen: 720.000 Ft + ÁFA)

2.Az 1. pontban szereplő összegekből 2.190.000 Ft + ÁFA összeg fedezete a 9/2010. (III. 4.) esztergomi ör. általános tartalék sora, 360.000 Ft + ÁFA összeg fedezete a 2011. évi önkormányzati költségvetés, 120.000 Ft + ÁFA összeg fedezete a 2012. évi önkormányzati költségvetés.
3.A Bizottság felkéri a Polgármester útján a Jegyzőt a 2. pontban szereplő 360.000 Ft + ÁFA összeg fedezetének 2011. évi önkormányzati költségvetésbe, illetve a 120.000 Ft + ÁFA összeg fedezetének a 2012. évi önkormányzati költségvetésbe történő betervezésére.

MENNYI VAN MEG BELŐLE?

31/2010. (III. 5.) KÜB határozat

1. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottsága megállapítja, hogy a „Hitelszerződés keretében Esztergom Város Önkormányzata részére 1 600 000 000 forint/év mértékű, évenkénti lejáratú, folyószámla hitelkeret/áthidaló hitelkeret nyújtása határozatlan időtartamra” tárgyú ajánlattételi felhívásra a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. (1051 Budapest, Vigadó tér 1.) érvényes ajánlatott nyújtott be, és alkalmas a szerződés teljesítésére..

AJJAJ!

49/2010. (IV. 1.) KÜB határozat

Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testületének Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottsága megállapítja, hogy a „Hitelszerződés keretében, Esztergom Város Önkormányzata részére 400.000 e Ft keretösszegű, ÁFA megelőlegező rulirozó hitel biztosítása” tárgyú részvételi felhívásra a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. (1051 Budapest, Vigadó tér 1.) érvényes részvételi jelentkezést nyújtott be, és alkalmas a szerződés teljesítésére.

STORNO?

46/2010. (III. 23.) KÜB határozat

1.Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottsága egyetért azzal, hogy az Önkormányzat bruttó 8.000.000 Ft-ra módosítsa a Storno-Soft Tanácsadó és Informatikai Betéti Társasággal 2008. július 1-jén, az 581/2008 iktatószámon, 567/08. T-számon kötött megbízási szerződést, a projektmenedzsmentet segítő, a pályázattal kapcsolatos feladat ellátására.
A szerződésmódosítással járó többletköltség összege 2.506.667 Ft + Áfa, azaz mindösszesen bruttó 3.133.334 Ft, azaz hárommillió-egyszázharminháromezer-háromszázharmincnégy forint , mely összeg fedezete a 9/2010. (III. 4.) Ör. rendelet 6/A melléklet I. Általános tartalék sora.

ENNYI MUNKA UTÁN...?

60/2010. (IV. 15.) KÜB határozat

Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottsága elfogadja a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft-nek az üdülési csekk beszerzésére vonatkozó árajánlatát.
A Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság egyetért azzal, hogy Esztergom Város Polgármesteri Hivatala dolgozói részére a 2010. évre a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft-től (1146 Budapest, Hermina út 63.) bruttó 11.631.000 Ft (üdülési csekk értéke) + bruttó 728.750 Ft kezelési és kiszállítási díj, összesen bruttó 12.359.750 Ft értékben üdülési csekket rendeljen meg a Polgármesteri Hivatal.

Isten hozta városunkban!

62/2010. (IV. 22.) KÜB határozat
Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottsága egyetért azzal, hogy az „Esztergom Déli – kanonoksor Egyetemi Campus beruházási munkáihoz szükséges műszaki ellenőrzési munkáira az Önkormányzat az INVERSION Kft.- vel (1194 Budapest, Viola u. 32.) kössön szerződést, nettó 7.800.000,- Ft + 25% ÁFA (1.950.000,- Ft), bruttó 9.750.000,- Ft értékben.
A fenti összeg fedezete a 9/2010.(III.04).esztergomi ör. 7/B sz. melléklet 31. sora (Déli – kanonoksor volt MEDIKOR épületének felsőoktatási intézménnyé történő átalakítása.).

 

2010. 11. 08. 13:17

 

Én figyelek! Ön, (önök) figyelnek?!!

A hamis dilemma, egy olyan érvelési hiba, amely úgy állítja be a vitát, mintha csak két alternatíva létezne, mikor valójában több, nem mérlegelt választási lehetőség is van.

A téma még mindig a "Szent Miklós" alap.

Bocs!

2010. 11. 08. 13:14

Ezért szeretjük Mr. Angel Eyes alias ugly Sentenza

2010. 11. 08. 13:07

Most már jól indul a hetem.... Vigyor

2010. 11. 08. 13:04

Juuuujjjjj...........Kacsintás

2010. 11. 08. 12:49
Lator Frédinek ez bukta!!! Nyelvöltés Kacsintás Vigyor Nevetés

2010. 11. 08. 12:46

” Szent Miklós” program tartalmát akartam azokkal ismertetni, akik esetleg nem ismerték!

 

Kedves Lator!

A Szent Miklós program tartalmát nem ön, azaz Lator50 nevű felhasználó, hanem  Frédi Esztergomi nevű felhasználó töltötte fel, ebből adódóan úgy tűnik, hogy ön több néven regisztrált és több néven ír hozzászólásokat. Szerintem nem ártana, ha odafigyelne arra, hogy éppen melyik néven jelentkezett be! Tudhatnánk, hogy körülbelül hány néven tiszteli meg a fórumokat?

2010. 11. 08. 12:27

 

Tisztelt Annabéla!

Előre bocsátom , nem vagyok én sem jogász.” Szent Miklós” program tartalmát akartam azokkal ismertetni, akik esetleg nem ismerték!

 

 

Üdvözlettel.

2010. 11. 08. 12:14

1§ a FELELŐS(4) Az Alap létrehozásakor önálló szervezettel nem rendelkezik, nem jogi személy, kezelése – a polgármester irányításával – Esztergom Város Önkormányzat Képviselő -testülete Polgármesteri Hivatalának feladata.

3. § EZÉRT:

(1) Az Alapban célhoz kötötten kezelt, elkülönített forrás részei
a) korábbi évek bevételei;
b) korábbi években az Alapban felhalmozódott vagyon alapján képződött tárgyévi hozama;
c) tárgyévi tervezett önkormányzati befizetései;
d) tárgyévi önkormányzati elszámolások;
e) tárgyévi vagyonnövekmény tárgyévi realizált hozama;
f) tárgyévben várható jogosulti kifizetések.

3) Az Önkormányzat az Alap létrehozását követően rendszeresen figyelemmel kíséri az esztergomi újszülöttek létszámát és az előzetesen várt születési szám meghaladása esetén intézkedik az (1) bekezdés d) pontja szerint nyilvántartott önkormányzati többletnek az Alap felé történő átutalásról.
(4) Az Alap létrehozásának évét követő években a mindenkori költségvetési rendeletében biztosítja a várható születésszám szerint az előirányzatot és az önkormányzat a tervezett befizetést a tárgyévben az önkormányzati költségvetési rendelete elfogadását követően teljesíti az Alap felé és annak az (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásáról gondoskodik.

Melléklet

1.
1.1 A rendelet 3. § (1) bekezdés b) pont szerinti korábban felhalmozódott vagyon alapján
realizált tárgyévi hozamot az egyes évjáratok szerint korábbi években felhalmozott vagyon
arányában kell felosztani és növekményként az évfordulóval a korábbi évek 3. § (1) bekezdés
a) pont szerinti bevételei közt kell számba venni.
1.2 A 3. § (1) bekezdés c) és d) és e) pontjai szerinti bevételeket az egyes évjáratok szerinti
bontásban kell felosztani és növekményként az évfordulóval korábbi évek 3. § (1) bekezdés a)
pontja szerinti bevételei közt kell számba venni.

Nem vagyok jogász, de a"célhoz kötött  elkülönített forrás"  nem azt jelenti, hogy nem veszünk ki belőle és nem játszunk vele?

 

2010. 11. 08. 11:11

Tisztelt Frédi Esztergomi!

"A gyűlöletkeltő megnyilvánulások megakadályozzák, hogy az emberek, és azok bizonyos közösségei harmonikus kapcsolatban éljenek más csoportokkal."

Nézőpontom szerint, Orbánék az elmúlt 8 évben semmilyen ellenzéki tevékenységet nem folytattak, csak uszítottak és gyűlöletet keltettek. Elérték azt, hogy nem érzem magam "kényelmesen" az országomban. Családunkban, mint kiemelten hazafias közösségben, mindig nagy hangsúlyt fektettünk a különféle tradíciók, szokások, összetartozási jelképek ápolására. Kokárdáinkat például, mindig saját magunk készítettük, majd jött a fidesz és kisajátította. Kabátomon azóta nem hordok kokárdát, soha, semmilyet, csak fejben. Kirekesztettek, amit gyűlöltem, nem akarom ugyanazt a hibát elkövetni mint ők! Nem kelthetek én is gyűlöletet, amiért talán legjobban utálom Orbánékat. Tisztelem annyira ellentétes nézetű felebarátaimat, hogy nem sértem meg őket önérzetükben. Forradalmár vagyok, igazi demokrata, egyenes gerincű: nem írom többet azt, hogy fideSS, (csak fejben:-)!

Baráti üdv.

 

 


2010. 11. 08. 10:50

 

Milyen érdekes...ennek a bizottságnak külsős tagja volt Zoltai Dániel és Pál György is.

2010. 11. 08. 10:37
Szeretnék egy hasonló hosszúságú elemzést kapni, hogy hova lett többszáz millió Ft a Szent Miklós Alapból!
Annak milyen jogi következménye van?

2010. 11. 08. 9:51

Szerintem átlépi azt a bizonyos "határt"!

A gyűlöletkeltő megnyilvánulások megakadályozzák, hogy az emberek, és azok bizonyos közösségei harmonikus kapcsolatban éljenek más csoportokkal. A szélsőséges gondolatok korlátlan terjesztése szétszakíthatja a társadalmat, erősítheti a szélsőségeket, az előítéletességet és intoleranciát.

A tömeges kifejezés szabadsága főként az írott, nyomtatott sajtó révén, és - napjainkban egyre inkább - elektromos, vagy audiovizuális médiumok közvetítésével valósul meg.A szabadság nem abban áll - miként mondják -, hogy mindenkinek szabad azt csinálnia, amihez kedve van. Hanem abban, hogy tetszése szerint mindenkinek szabad rendelkeznie saját személyével, cselekedeteivel, birtokaival és egész vagyonával ama keretek között, amelyeket engedélyeznek a törvények, melyeknek alá van vetve, miközben nincs alávetve senki más önkényes akaratának, hanem szabadon követheti a sajátját.

Az Internet anonimitást kínál a felhasználója számára. A technika mai állása szerint nagyon nehéz és költséges, illetve sok esetben lehetetlen a felhasználó azonosítása.A szolgáltatók szerződései egy ponton szinte teljesen megegyeznek egymással. Ez pedig a szolgáltató felelősségének teljes kizárása a jogsértő tartalomért. A véleménynyilvánítás szempontjából is lényeges ez a kérdés, hiszen a személyiség, a jó hírnév védelme korlátozó oka lehet annak.

A Polgári Törvénykönyv a személyek védelméről a következő rendelkezéseket tartalmazza:

"75. § (1) A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak.

(2) A személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell, kivéve ha a védelem - jellegénél fogva - csak a magánszemélyeket illetheti meg.

(3) A személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. A személyhez fűződő jogokat egyébként korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.

76. § A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen a magánszemélyek bármilyen hátrányos megkülönböztetése nemük, fajuk, nemzetiségük vagy felekezetük szerint, továbbá a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.

78. § (1) A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is.

(2) A jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel."

A 76.§ példálózó felsorolásában a személyiség több olyan sérelmét találjuk, mely magatartások a véleménynyilvánítás szabadságának határvidékén mozognak. A kérdés az Interneten is ugyanaz, mint bármely más közegben ezzel kapcsolatban: hol végződik a véleménynyilvánítás szabadsága, és hol kezdődik a személy sérelme. Nem gondolom azt, hogy speciális szabályok alkotása, alkalmazása lenne szükséges az Internetet viszonyaira. Megfelelő bírói gyakorlat, vagyis az Internet ismerete mellett nem okozhat problémát annak megállapítása, hogy sérelem ért-e valakit az Interneten.

Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az internetes viszonyok között is élhet a polgári jog védelmével, hiszen a polgári jogi szabályok alkalmazása nem okozhat problémát:

"84. § (1) Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:

a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;

b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;

c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;

d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását;

e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint."

Ha a személyhez fűződő jogok megsértése megtörtént, az Internet viszonyai között a következő eldöntendő kérdés, kit terhel ezért a felelősség. A tárhely-szerződésekben láthattuk, a szolgáltatók igyekeznek felelősségüket kizárni azokban az esetekben, amikor a jogellenes helyzet a szerveren elhelyezett tartalom következménye. A tartalommal összefüggő jogsértés esetén tehát látszólag csak a felhasználóé a felelősség.

Az Internet viszonyai között könnyen előfordulhat olyan szituáció, amikor nem állapítható meg, hogy ki volt az, aki a szerveren az anyagot elhelyezte, ki az aki mások jogait sérti. Ebben az esetben előtérbe kerül a szolgáltató által tanúsított magatartás. A Polgári Törvénykönyv szerint ugyanis:

"4. § (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

(2)-(3)

(4) Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat.

339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

341. § (1) Károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, akinek részéről a veszély fenyeget, tiltsa el a veszélyeztető magatartástól, illetőleg kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére és - szükség szerint - biztosíték adására."

A szolgáltató általában jogi személy, büntetőjogilag nem tehető felelőssé, a képviseletére jogosult személy felelőssé tétele pedig legalábbis, kétséges.

A képviseletre jogosult személy megbüntetése nem igazságos, nem célszerű. Viselnie kell azonban - a cégnek - mulasztása civiljogi következményeit.

"Az   Alkotmánybíróság  büntetőjogi tárgyú határozataiban  a közrendet,   közelebbről  a  köznyugalmat   olyan   fontos   és alkotmányosan   értékelhető   célnak   tekintette,   amely    a kommunikációs  anyajog  korlátozását  szükségessé   teheti.   A
Büntető Törvénykönyvről szóló — többször módosított — 1978. évi V.  törvény  (a  továbbiakban: Btk.) 269. §- ában   szabályozott  közösségi   elleni  izgatás  tényállásának  és   módosításainak többszöri  vizsgálata kapcsán az Alkotmánybíróság  egyértelművé tette,   hogy  a  közrend-köznyugalom  az  arányosság   és   az alkotmányos    büntetőjog   alapelveinek   megtartása    esetén szükségessé   és   indokolttá  teheti   a   véleménynyilvánítás
korlátozását.  [Abh1,  ABH  1992, 167;  12/1999.  (V.  21.)  AB határozat, ABH 1999, 106, 110-111.; Abh2. ABH 2004. 303,  309.]E   határozatai  értelmében  ugyanakkor  önmagában  a  közrend-köznyugalom,   mint  védendő  értékek,  alanyi  jogok   konkrétsérelme,  illetve annak közvetlen veszélye nélkül olyan  elvont
fogalmaknak minősülnek, amelyek büntetőjogi védelme a vélemény-és szólásszabadság aránytalan korlátozására vezet. Az  Alkotmánybíróság  36/1994. (VI. 24.) AB   határozatában  —  a közügyekkel    és    közhatalmat   gyakorlók    tevékenységével kapcsolatos  véleménynyilvánítás  tágabb  határainak  meghúzása
mellett  —  arra  a következtetésre jutott, hogy  a  büntetőjogeszközével  védett  becsület  „az értékítéletben  megnyilvánuló
véleménynyilvánítási  szabadság külső korlátja lehet (ABH  1994,
219, 230.)."

Üdvözlettel!


2010. 11. 08. 8:58

Kezdem érteni, hogy meggyes és csapata miért nem akarja ezeket egy külön bizottsággal átnézetni.

 

Rendszerezni kellene az anyagot:

 

Hány olyan határozat van, amiben az szerepel, hogy az Ügyrendi Bizottság elfogadja valakinek az ajánlatát más ajánlat nélkül?

Mely cégek, hányszor kaptak megbízást? Összesen mekkora összegben?!

Hány nem esztergomi cég kapott munkát?

Mikor, és hányszor volt csak egy pályázó?

Az elvégzett munkákat ki hagyta jóvá?

 

stb.

stb.

2010. 11. 08. 8:52

Hogy itt mi pénz folyt el a kasszából:

 

Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottsága egyetért azzal, hogy az Önkormányzat a Roma Foglalkoztató és Oktatásszervező NKft. részére bruttó 7.190.000 Ft támogatást biztosítson a 627/2008. (IX. 4.) esztergomi öh. határozattal jóváhagyott tanulmány megvalósítását célzó program realizálása, roma mentor- hálózat, működtetésére.

 

Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottsága egyetért azzal, hogy az Önkormányzat a Roma Foglalkoztató és Oktatásszervező NKft. részére bruttó 4.419.000 Ft támogatást biztosítson a 627/2008. (IX. 4.) esztergomi öh. határozattal jóváhagyott tanulmány megvalósítását célzó program realizálása, roma munkavállalók bekapcsolódása közfeladatok végrehajtásába.

2010. 11. 08. 8:42

Mi történt Gyuri bá??? Drága lett volna a vargyasi szék? Nyelvöltés Vagy 3 lábú széket rendelt meg, ami nem tetszett a városszépítési irodavezetőnőnek? Nyelvöltés

 

97/2010. (V. 27.) KÜB határozat

Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottsága visszavonja az „Esztergom, Széchenyi téri székek és asztalok gyártásának és szállításának megrendelése” tárgyú 88/2010. (V. 20.) KÜB határozatát.

 

Felelős: dr. Kolumbán György

Határidő: azonnal

2010. 11. 08. 8:38

Nekem ez nem teccik, igen sokszor: Üvöltés

 

Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottsága

Esztergom Város Önkormányzata Beszerzési Szabályzata V. 2.g) pontja alapján eltekint a további árajánlatok bekérésétől.

 

Miért? Miért? Miért? Üvöltés Üvöltés Üvöltés

2010. 11. 08. 8:33

99/2010. (V. 28.) KÜB határozat

 

Ment a pénzszórás a semmire!!! - bezzeg ösztöndíjra nem volt pénz!!!

2010. 11. 08. 8:28

Bele-bele néztem, hát itt Esztergomban tengernyi pénz volt erre-arra, s főleg pályáztatás nélkül osztották a pénzt meglepően sok budapesti cégnek? Megyénkben, városunkban nincsenek cégek, csak Pesten?

2010. 11. 08. 8:24

Böngészkedek, de nem lehet hozzászólni az egyes tételekhez.

 

Ezt a jó kis tételt találtam:

 

297/2009. (IX. 24.) KÜB határozat

1.

Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottsága elfogadja a Gran Tours Kft-nek a városmarketing feladatok ellátása tárgyában adott árajánlatát.

2.

Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottsága – az Esztergom Város Önkormányzatának Beszerzési Szabályzata V. fejezet 2. g) pontja alapján – felmentést ad a további árajánlatok beszerzése alól.

 

3.

Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottsága jóváhagyja, egyetért azzal, hogy az Önkormányzat megrendelje a Gran Tours Kft-től az 1. pontban szereplő munka elvégzését, nettó 7. 900. 000 Ft + ÁFA összegért.

 

4.

A 3. pontban szereplő összeg fedezete a 7/2009. (III.10.) esztergomi ör. rendelet 6. sz. melléklet 17. sora.

 

5. A Bizottság felhatalmazza a polgármestert, hogy a határozat 3. pontjában szereplő munka elvégzésére vonatkozó szerződést – a határozat mellékletét képező tartalommal - aláírja.

 

Felelős: Meggyes Tamás polgármester

Határidő: a szerződés aláírására a döntést követő 8 napon belül

 

 

Az esztergomi önkormányzat rendszeresen csak 1 pályázóval foglalkozott, további páyázókat nem hívott meg: lehet, hogy más cég féláron megcsinálta volna ezt a munkát!

 

További észrevételeim:

Ki és miért kérte fel a kft-t a munkára?

Hol az ajánlat tartalmi szövege?

Ki ellenőrizte az elvégzett munkát?

Mi volt a városmarketing eredménye?!