Kutyás topik

Kutyás topik

Törölt felhasználó
2010.10.24. 17:32

Az én kívánságomra:))

2019.02.20. 20:11

Huhh... A pólus csere nem pár nap alatt megy végbe. Észre se veszed, legfeljebb az iránytűk bolondulnak meg, mert a földrajzi észak nem esik majd egybe a mágneses északkal. Az ég egy adta világon semmilyen hatása nincs az élőlényekre, mert a lassú változás miatt alkalmazkodnak hozzá. A véredre meg a föld mágneses terének semmi hatása. Ahhoz túl gyenge. Amúgy az egész abból jön, hogy a föld belseje (már a folyós része) nem azonos ütemben forog a föld külső szilárd kérgével, hanem saját belső mozgása is van.

2019.02.20. 2:18

A kutya mindenit!:(((
Utána néztem annak a szerkentyűnek, amit említettél:
Képtalálat a következőre: „picard féle batiszkáf”
Picard féle batiszkáf
https://pangea.blog.hu/2017/02/01/az_ocean_legmelyebb_pontja

Ezt a cikket találtam, s idéznék is belőle, bár ajánlanám minden érdeklődőnek a cikk teljes elolvasását, mert igen érdekes, és amely az ÉLET ÉS TUDOMÁNY 2017. évi 1-es számában jelent meg Jakab László tollából.

"A batiszkáf külsőleg egy tengeralattjáróra hasonlít, de a szivarformájú test valójában csak a nehezékeket és a gázolajtartályokat tartalmazza: az utasok a jármű alján található szűk gömbben foglalnak helyet. A Trieste felemelkedését a nehezékek 
elengedése, finomabb vertikális mozgásait pedig a környezetvédők örömére a gázolajkészlet kiengedése szabályozta, a vízszintes mozgáshoz pedig egy kis teljesítményű hajtóművel is rendelkezett. Így hát néhány próbamerülést követően a jármű feltalálójának fia, Jacques Piccard és a szponzor amerikai haditengerészet hadnagya, Don Walsh 1960. január 23-án beszállt a batiszkáfba, és mintegy 5 óra múlva 10 916 méter mélyen elérték az óceán fenekét, ahol rögtön két figyelemreméltó dolgot észleltek. Egyrészt, hogy szinte semmi sem látszott, ugyanis a viszonylag sík felszínt igen finom törmelékanyag borította, amelyet a batiszkáf mozgása felkavart. Másrészt a kavargásban szinte rögtön megpillantottak egy, az aljzaton mozgó halat: a világóceán legmélyebb pontján, a tengerszinti nyomás mintegy 1100-szeresében – erre senki sem számított. Máig vitatják az észlelést, az elmúlt 20 év japán kutatásai például csak baktériumokra bukkantak ebben a mélységben."

"... az 50-es évek végétől egy nemzetközi kutatócsoport igyekezett a dolog végére járni, és arra jutottak, hogy az óceán közepén feltárt mélytengeri hátsághoz viszonyítva szimmetrikus módon különböző mágnesezettségű kőzetrétegek helyezkednek el.  Ennek oka pedig a – szintén ekkortájt feltárt – geofizikai jelenség, miszerint a Föld mágneses mezeje 3–500 ezer évente felcseréli pólusait, ami tetten érhető az épp akkor keletkező kőzetekben. Ez alapján jól megbecsülhető volt az óceáni kőzetlemezek anyagának kora"

A tengermélységek a kék színárnyalataival illusztrálva:
Kapcsolódó kép

Jól látható az a kis sötétkék árok csík (11 000 m) a világtérkép jobb oldalán fölül a Csendes óceánban a Kamcsatkai félsziget közelében.

Hát én úgy gondolom, ismét a MÉRÉS-tudomány az, amely mindig pontatlan lesz, azaz sosem fog PONTOS adatokat adni, mert pl. az a bizonyos tengeri üledék ugyebár állandó mozgásban van, hol itt, hol ott gyűlik össze, vagy alkot mélyebb részeket...
....................

Egyébként a fentieket olvasva már régen meg akartam kérdezni, melyről már többször is hallottam az elmúlt években:

Miért van az a geofizikai jelenség, miszerint a Föld mágneses mezeje 3–500 ezer évente felcseréli pólusait?!
Hmmmm.... Nem veszélyes dolog ez?
Mire jó ez a Földnek? Illetve gyakran van ez a jelenség, és ha igen, vajon mikor volt az utolsó, és tényleg igaz, hogy pont hamarosan ismét lesz ilyen? Más bolygókon is van? Sőt! A csillagokon is (Nap) cserélődnek a pólusok, és hogyan hat ez az ÉLŐVILÁGRA?!...
/Sejtésem szerint a 160 millió évig "uralkodó" dinoszauruszoknak több ilyen póluscserét is át kellett élniök, nemde?... Hogyan hathatott rájuk?/
Nem veszélyes ez pl. az emberre?
Gondolok itt a vér vastartalmára, amely érzékeny a mágnesességre? Nem borul majd fel, nem omlik össze a vérkeringése az élőlényeknek, halált okozva nekik ezzel???!!!

2019.02.19. 20:04

Nem. A tengeralattjárók (már a katonaiak) kb 500 méterig mehetnek le. Különleges kutató hajók lemerülhetnek akár 11 ezer méterre is, de eddig nem soknak sikerült. A Picard féle batiszkáf az egyetlen, ami emberekkel merült le a Marianna árokba....

2019.02.18. 23:16

Akkor "józan paraszt ésszel" mégis jól gondoltam, hogy az oxigénhiány miatt vannak rosszul a hegymászók, sokan ezért oxigén palackkal próbálkoznak.
A mélységmámorról még gyerekkoromban hallottam, mikor a "búvárharangról" tanultunk.
Na és azok a mélytengeri szörnek tényleg szétrobbanhatnak, találnak is néha különös lények tetemeit...
Viszont a bálnák tömeges "öngyilkos" partra vetődéseire még ma sincs magyarázat...
Azt írtad, a "normál tengeralattjárók" nem bírják a nyomáskülönbséget. 
Hát vannak már olyan modernebb építésűek is, amelyekben van nyomáskiegyenlítődés, mint az űrhajókban, meg az űrbázisokban?

https://index.hu/tech/2017/10/26/vizre_bocsatottak_a_legujabb_amerikai_atomtengeralattjarot/
Képtalálat a következőre: „https://index.hu/tech/2017/10/26/vizre_bocsatottak_a_legujabb_amerikai_atomtengeralattjarot/”
Ez vajon már olyan, azaz bármilyen mélységben kibírja?

2019.02.18. 17:15

Kibírják persze, mert belül is akkora nyomás van. Azért van az, hogy ha hirtelen hoznák fel őket, felrobbannának. Az emberi test nem ennyire rugalmas és alkalmazkodó, így persze a magasban hápog (de nem a nyomás, hanem a kevés oxigén miatt) a mélységben meg valóban elfoghatja a mélységi mámor, ámbár az már tényleg a nyomás miatt. No de például a bálnák, nevezetesen az ambrás cetek akár ezer méterre is merülhetnek minden probléma nélkül (ezt a normál tengeralattjárók sem tudják).

2019.02.15. 15:43

Az biztos, hogy CSUDÁK vannak a tengerek mélyén, már az is csuda, hogy kibírják azt a hatalmas nyomást a lent élő akármik, ami állandóan éri őket. Úgy tudom, ha feljönnének, talán szét is robbannának a számukra szokatlan kis nyomástól... 
Mert úgy tudom, nekünk, embereknek is szükségünk van a levegő testünkre nehezedő nyomására, a magas hegyekben (Himalája) rosszul lesznek a magasságban lévő ritka levegőtől, a mélyben meg mélységi mámorban szenvednek a kutatók.
Kapcsolódó kép
Ezt a mélytengeri szörnyeteget egy tengeralattjáró robotjával fotózták le Kalifornia vizében.

2019.02.15. 13:54

Hát az "élő" csiga és a bor, sör, meg a különböző magvak nem ugyanaz a súlycsoport. Hiszen még a szibériában talált állítólag ehető húsú mamutokból se sikerált eddig használható génállományt kinyerni, pedig hát ugye... Az már egy más kérdés, hogy vannak valóban nagyon régen itt élő állat és növényfajták, mint például a bojtosúszójú halak, vagy éppen a krokodilok, vagy a páfrányok... Amúgy az ilyen "talált" anyagok nem ritkaságok a földközi tengeren, hiszen egy rakás mai, görög és más hajó süllyedt el abban a korban, rakománnyal együtt. Azután ugye, amelyik jól volt csomagolva, ezt is kibírta...

2019.02.14. 19:06

Hát eeegen... Jókai, a nagy mesemondó....
Azokra az ősidőktől nagy mélységben élő ÉLETKÉPES csigatelepre én is kíváncsi lennék...
Igaz, ha jól emlékszem, olvastam valahol, hogy egy hajóroncsban olyan borral teli amfórákat is találtak, amelyekben a bor még szintén iható, és élvezhető állapotban volt... Ne kérdezd, mikor, hol olvastam, de hidd el, nem én találtam ki...
Úgy tűnik, kivételes, egyedi esetek sok mindenfélében előfordulhatnak.
Különös tekintettel a betegségeket okozó bacilusokra, baktériumokra és vírusokra...
Csak nehogy egyszer valahonnét elősétáljon egy rémes tyrannosaurus! :(((
Képtalálat a következőre: „tyrannosaurus rex”

De mondjuk, a klónozásának se örülnék! .... Brrrrrr!

2019.02.14. 15:59

Hát ezt nem tudom. Csigát ugyan ettem, de megmondom őszintén, nem volt annyira jó, sőt igazából semmilyen volt... Úgyhogy ha még egyszer ennék, akkor valami más módon elkészítettett próbálnék meg. Amúgy, szegény Jókai, hogy a csigák a legrégebbiek.... Jaj, jaj... Na meg az a 49 láb mélyen talált (16 méter) élő csiga csoport, ami "ősidőktől" óta ott volt... Azért volt fantáziája... 

2019.02.13. 14:11

Értem....
Szóval SOK KICSI SOKRA MEGY, a sok nagy meg azért nem megy sokra, mert egyénileg sok! :DDD

Képtalálat a következőre: „tengeri csigahéj kövületek”

Jókai Mór. A csigák regénye

Részlet a könyvből:

"Ki a legrégibb úr a földön? A csiga.

Ő élt, mikor még senki sem élt a földön. Rettenetes nagy joga van ehhez a földhöz.

Amilyen mélyen artézi kút fúrója lehat, mindenütt ott találja halottait, iszonytató mennyiségben, egészen a legalsó gránitképletig.

A közvetlenül alattunk levő földréteg is az övé. Párizs városának minden háza csigamaradványokból épült. A pesti kőbányában nemrég készült óriási vízvezetéki medence tíz tömör csigaréteg közé van leásva; az ölnyi vastag rétegekben nincs atom, mely ne csigamaradvány volna.

De nem csak több ezeréves halottaik, hanem több ezer éves élőik is vannak a csigáknak.

Négy év előtt, mikor Észak-Amerikában az Erie szabályozásánál egy árkot ástak, Utica város alatt a munkások 49 lábnyi mélységben a holt földek alatt egy egész réteg csigacsoportot találtak, az „unio purpurea” fajából, mely még élt, a vízben kinyitotta csészéit és mozgott. A munkások többet megsütöttek belőle és megették. Jó lehetett. Az özönvízből fennmaradt csemege!"

Ezekkel szemben a dinók (akik ugye kihaltak, azaz életképtelenek lettek!):
Képtalálat a következőre: „dinoszauruszok”
Ugyan kinek is van gusztusa ilyen gusztustalanul kinéző ennivalókhoz?! :(((
Hmmmm....
Mégis a csiga evő franciáknak van igazuk?! :P

2019.02.12. 16:57

Hát nem... :0) Azért annyira nem egyszerű. Szén a növényekből lett és nem csak a mamutfenyőkből. Hiszen a kőszén, de még inkább a barnaszén őrzi a levelek lenyomatát és abban van bőven zsurló is, meg még sok minden más. Mamutfenyő a legritkábban. Kőolaj meg csak olyasmiből lehetett, ami szenet és hidrogént is tartalmazott. A nagytestű dínók arányaikban sokkal kisebb tömeget képviseltek, mint a kis nyeszledékek. Gondolj csak a mészkőhegységekre, ami nem más, mint kagyló és csiga héj... 

2019.02.09. 13:00

Neeeeeem?!
Még ERRE sem voltak képesek, hogy a 165 millió éven át összegyűlt fertelmes nagy fehérje monstrumok tömegéből kőolaj legyen?! Ellenben holmi csigák, halak, rákok, különféle fosszíliák - bár picik egy dinoszauruszhoz képest - tudtak olyan nagy mennyiségben kőolajjá válni úgy, hogy még mindig van remény, nem fogy ki olyan hamar, ahogy azt régebben hitték...

Nah, mostan mírges vagyok!
Mert mi úgy tanultuk, a mamutfenyőkből, és más óriás fákból lett a szén, és ezekből a fehérje alapú lényekből pedig a kőolaj, meg a tán a földgáz is valamilyen kémiai "átkonvertálódás" folyamán...

Nye te nye, buta zenész!:(((

https://www.vgfszaklap.hu/hirek/4221-tudja-e-hogy-jott-letre-a-koolaj-es-a-foldgaz

Képtalálat a következőre: „miből jött létre a kőolaj és földgáz”

HMMMM....
Ha ezt a linkben lévő "tudásanyagot" olvasom, arra a következtetésre jutok, hogy kőolaj és földgáz a világon szinte MINDENBŐL keletkezhet átalakulással... A szerves anyagoktól kezdve a szervetlenig, mindenből, azaz: sz....-tól a rakétáig!:DDD

Na és szén? Az csak az ősi mamut fákból? Sebaj!
A szénből lepárlással meg csinálunk kőolajat és földgázt, oszt jónapot! :P
Kapcsolódó kép

Milyen egyszerű, és nagyszerű! ;o)

Hát neeeeeeem?! :P


2019.02.07. 19:37

Nem belőlük lett... Ahhoz túl kevesen voltak. Ellenben a sokféle lágytestű, hal, csiga, rák, stb... Na abból lett... Ha igaz. 

2019.02.07. 0:41

Hát ez az!
Hogy nekünk nincsen, még ILYEN (nagyobb fenék!) áron sem! :'(

Bezzeg ezeknek a mihaszna dögöknek volt!
Igaz, ha igaz, belőlük lett a kőolaj, amin évezredekig gyanútlanul csücsültek az arabok, nem is sejtvén, micsoda kincs van a homoksivatag alatt! ;o)

Kapcsolódó kép


Képtalálat a következőre: „olajkutak égése irakban”



2019.02.06. 19:40

:0)

2019.02.05. 22:23

Második agy”[szerkesztés]

Nem sokkal a Stegosaurus leírását követően Marsh észrevette, hogy a gerincoszlop csípő részénél egy nagy csatorna található, amiben egy, az agynál 20-szor nagyobb struktúra is elférhetett. Ez vezetett ahhoz a híres elmélethez, ami szerint a Stegosaurushoz hasonló dinoszauruszok a farkuknál egy „második aggyal” rendelkeztek, ami a test hátsó részének irányításáért volt felelős. Az is felmerült, hogy a második agy működése átmenetileg intenzívebbé vált, amikor a Stegosaurust megtámadták a ragadozók.[8] A későbbiekben vitatottá vált, hogy a hely (ami a sauropodáknál is megtalálható) tartalmazhatott-e a mai madaraknál is ismert glikogén testet, melynek pontos feladata kérdéses, de a feltételezés szerint az állat idegrendszerének glikogénellátását segíti."

Gondolom, erre utaltál!:
Hááááát, hallod, néha, mikor fájnak a csípő ízületeim, és meg kell állnom miattuk gyaloglás közben, nekem is elkelne egy ilyen intenzivitást elősegítő "második agy"!:)))
Fene se bánná, hogy nagyobb lenne a fenekem, csak ne fájna!:DDD

2019.02.04. 19:56

A csípőjüknél... Nem szívatlak. Pontosabban ez nem agy volt, hanem megvastagodott idegszövet, ami gyorsította a reakcióképességet. Itt egy hivatkozás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Stegosaurus#%E2%80%9EM%C3%A1sodik_agy%E2%80%9D

Hogy ez azután mennyire állja meg a helyét, az más kérdés. De valamiféle magyarázatot ad arra, hogy hogyan tudta szinkronizálni a végtagjai mozgását.

2019.02.01. 23:05

Tényleeeg? Két agyuk volt? Nahát, sose hallottam...
Nem szívatsz, heeee?!
HOL volt az a másik agy? A farkukban, vagy a sej, haj Rozi!...
https://index.hu/tudomany/2009/10/12/uregesek_voltak_a_dinok_nyakcsigolyai/
Itt szó sincs két agyról:
Képtalálat a következőre: „dinók”


2019.02.01. 19:32

Ezért volt neki több "agya". Leginkább kettő, mármint a nagyon hatalmas növényevőknek. 

2019.01.31. 19:49

Ebben biztos van valami, de fordítva is igaz, lásd: dínók!
Mire odaér az agyához az inger, hogy valami megharapta a farkát, és észrevette, már le is rágta neki az egészet! :DDD
 Képtalálat a következőre: „dinók világa”