Kutyás topik

Törölt felhasználó
2010.10.24. 15:32

Az én kívánságomra:))

2017.05.26. 8:33

Ugyan már.. A házörző valóban azért ugat, hogy jelezze neked, az nem a te területed. Oda "csak úgy" be ne tedd a lábad. Azonban azt ők is tudják (jobban mint némely ember), hogy ha a gazda beenged, akkor nekik ott semmiféle szerepük nem lehet. Édesanyám kutyája speciel akkora lármát tud csapni, ha idegen jön, hogy általában a nem kutya ismerők rettegnek bejönni, csak akkor lepődnek meg, amikor a beengedett személyt körbeszagolgatja és két perc múlva az ölébe teszi a fejét, hogy hát talán meg lehetne simogatni.... Ha másként van, az a kutya rosszul van nevelve. A pitbull is ilyen. Ha jól van nevelve, azaz nem örjöngtetik feleslegesen, akkor engedelmes és szelíd kutyus lesz. Ha meg nem, akkor az a gazda hibája. Amúgy azért azt el kell ismerni, hogy elég vérmes jószág. Amit egy dog mondjuk farkcsóválva kibír, arra a pitbull már beindulhat.. 

2017.05.25. 22:50

No ez érdekes!
Volt itt a lakótelepen egy szörnyű eset.
Az egyik ház tulajdonosának volt két pittbullja, és egyik nap arra mentek haza, hogy valóságban miszlikre szaggatták egymást az udvaron...
Minden csupa vér volt!
Azóta csak egy kutyájuk van, de nem tanultak az esetből, mert az is pitbull. Utálok is arra menni, pedig még csak oda se jön a kerítéshez, mint más "jámbor" kutyák szoktak, hogy megugassanak: tudjak róla, LÁTNAK, és ne próbálkozzak bemenetellel! :(((
Talán érzik, hogy tartok a kutyáktól ezért olyan bátrak! :(((

Házőrző kutya


2017.05.25. 13:45

Hát ugye egy farkas mégsem ehet füvet... Úgyhogy vérengző, vagy nem, de ez van. Amúgy a kutyák nem farkasivadékok. Leginkább sakál, vagy valami hasonló jószág volt az ősük. A farkast eddig nem sikerült háziasítani, csak átmenetileg szelidíteni. Állítólag az "igazi" huskyk farkassal kereszteződve alakultak ki, de a fen jobban tudja, igaz e. A pitbulloknak azonban kutya volt minden ősük a sakáltól fogva. Amúgy pont annyira "vérengzőek" mint egy öleb. Ha jól vannak tartva, nem véregnzőek. Édeasnyám kutyája pár éve mély barátságot ápol egy pitbullal, és lelkesen farokcsóválnak a kerítés két oldalán, mikor a pitbullt sétálni viszik. Hiteles források szerint aez a pitbull elolvad a gyögyörtől, ha a hasát vakargatják, de már egy simogatástól is odavan... 

2017.05.23. 16:02

Hmmm...
Hentes-kutyák... Ismét "okosabb" lettem kutya-ügyben! :DDD
De azért nem fogom őket jobban szeretni, mert számomra nagyon is félelmetesek ezek a farkas ivadékok!
Egyik este jól ráfaragtunk, mert megnéztük a Dunán a "Fehér pokol" c. Liam Neeson filmet... Inkább ne néztük volna!
Én annó Jack London vadonban játszódó regényeit se szerettem, főleg, amelyek ezekről a vérengző dögökről szóltak.
De ahogy ezt befejezték?! Háááát, teljesen kiakadtunk a párommal. Nem árulom el a végét, szívja meg más is, ha még eddig nem látta! :(((

Jelenet a filmből - ez még csak hagyján! :(((


2017.05.23. 8:56

Pedig nem úgy van, ahogy hiszed... Mert bizony a pitbull az egész egyszerűen a londoni mészárosok "segédszemélyzete" volt, amelyekre akkor volt szükség, ha a vágni való bika, vagy ökör nem akart elhalálozni és ellenállt. Ezek a igen erős és kemény kutyák pedig "rendbe szedték" a renitenskedőt. És bizony kutyaviadalokat és mindenféle viadalokat is rendeztek anno, mert ezek csak mostanában tilosak, akkor szórakozás számba mentek. Még nem is olyan nagyon régen is elfogadott volt európában is és elfogadott ma is a távol-keleten. Akárcsak a kakasviadal.

Amúgy nálunk is volt mindig csirke, kacsa, meg házinyúl. Bár a kacsákat nem keltettük, tán vettük pihés korukban. De a csibék bizony nálunk is kotlós alatt keltek, a nyulak meg ugye szaporodtak, mint a nyulak (négy-öt anyanyúl volt, meg kettő bak általában). Ők képezték a húsféleségeket az asztalon, persze főleg hétvégenként... És így természetesen voltak kakasok is és verekedtek is egymással keményen, amíg el nem dőlt a rangsor. No meg néha minket is megfutattak, mert elég durva dolog egy ilyen kakas támadás, ha az ember nem tudja idejében helyreigazítani, mondjuk egy seprűvel...

2017.05.23. 2:02

Ja, még csak annyit, hogy Debrecenben régen volt Pulykakakas vendéglő a Bem téren a kórházzal szemben.
Aztán mikor 2007-ben voltam ott, már nem volt meg. Helyette valami más nevű vendéglő volt.
Pedig az egyetemisták (bátyám is ott járt egyetemre) "Pulykatanszék"-nek nevezték, mert sokszor megfordultak ott csoportosan afőiskolás diákok.
Volt ugye a Kossth Lajos Tudományegyetem Bölcsészkarral, Természettudományi karral, Orvoskarral, és arréb volt az Agrártudományi Egyetem. Ott találkoztak a különféle karok a "Pulykatanszékben"! :DDD
A Debreceni Egyetem főépülete az előtte lévő szökőkutas parkkal:


Az Atommagkutató Intézet, ahol a bátyuskám végzett:


A tanárának emléktáblát állítottak az épületre:

Fájl:Szalay Sándor plaque (Debrecen Bem tér 18c).jpg


2017.05.23. 1:20

Most vettem észre, hogy erre az írásodra nem reagáltam, pedig én hoztam fel a kutyusodat, milyen aranyos, és jámbor pofija van.

Ez a pitbull téma meg azért érdekes, mert régebben szó sem volt ilyen kutyafajtáról. 
Sőt!
Kutyaviadalokról se hallottam azelőtt. Mármint hogy emberek még képesek is voltak fogadásokat kötni.
Ha volt is valahol ilyemi, nagy titkban lehetett...
Kakasviadalról hallottam. Már csak azért is, mert benne van a magyar néépdalok valamelyikében is:

Debreceniként különösen ismert számomra a dal:

"Debrecenbe kéne menni,
Pulykakakast kéne venni.
Vigyázz kocsis, lyukas a kas,
Kiugrik a pulykakakas!

Debrecenbe csoda esett:
Két kiskakas összeveszett.
Én a kakasom nem hagyom,
Mert a kendé vágta agyon!"


Falusi kakasok viadala

Gyerekkoromban láttam sokszor ilyet, mikor albérletben laktunk. El kellett keríteni a mi tyúkudvar részünket a házibácsiétól, mert még így is örökké a drótkerítés mellett "kakaskodtak" egymással naphosszat a kakasaink, még levágtuk a szárnytollaikat is, hogy át ne repüljenek egymáshoz. Véresre verték volna egymás taraját!:(((

De régen falun lételem volt a kakas a tyúkok között, mert csak így tudtak az asszonyok kiscsibéket nevelni. Kotlóssal keltették ki a kakasos tojást. Már pedig ez fontos volt, mert imádtuk a rántani való csirkét, és az csak fiatalon volt jó, később rágós lett a húsa, és csak pörköltet lehetett főzni belőle.
Pedig nyáron - a hentesnél a háború után húst nem lehetett kapni!!! - vasárnap vagy rántott csirke volt, vagy paprikáscsirke az ebéd, no és az aprólékokból húsleves.
 

2017.03.20. 9:10

Az ilyesmi megesik, főleg, ha nem fajtatiszta jószágról van szó. Mert ugye az anya esetleg kicsi, a kölyök is (az apa meg ismeretlen), oszt később derül ki, hogy az aranyos kicsi jószág, akkora lett, mint egy borjú... Persze attól még szeretetreméltó csak kicsit nehéz... :0)

2017.03.20. 9:08

Hát bizony egy ennyire szeretetre méltó és amúgy végtelenül békés jószág ritkaság. Pedig mikor elhoztuk  amenhelyről, kishijján a frász tört ki, mert pont úgy nézett ki, mint egy pitbull... De hát két kutyust akartunk és a tesója egy kis tündér volt (nem is hasonlítottak egymásra se külsőben se belsőben) és az is maradt amúgy, ő volt az énekes, míg a "pibull" a szeretetereméltóság és a gonoskodás mintaképe lett... 

2017.03.17. 9:33

Majdnem az egész világ kedvence, ma ünnepli a 11. éves szülinapját, BOO, hogy száll az idő! https://www.facebook.com/Boo/photos/a.100690783253.87226.80329313253/10155297843898254/?type=3&theater , lehet benne lapozni, de kiemelem ezt a képet, ahol az egész család szerepel, + a tulaj első újszülöttje Halloweenkor. https://www.facebook.com/Boo/photos/a.100690783253.87226.80329313253/10154834526718254/?type=3&theater (szegény tulajt átverte egy kereskedő Blueberry-vel, aki igen kicsi volt születésekor, de mekkora kutyus lett belőle, ezt senki nem gondolta volna! Happy!

2017.03.14. 20:36

Az igaz, hogy nem vagyok eléggé fürge, már a korom miatt is, az izületeim nem igazán szeressék már a felugrálást, innét a géptől se könnyű felugranom, ritkán is, és egyre ritkábban is sikerül! :(((
A terasz lépcsőin is van, mikor egyesével tudok lépkedni. Időjárásfüggő...
Aztán meg ha fekszem, arra gondolok, hátha békibe hagy, és elmegy a razsnakoló macsek egy udvari vacokra, és abbahagyja a dörömbölést!
Persze ezt csak a kisasszony tudja megcsinálni, a kövér kandúrka fel se tud ugrani az ablakpárkányra! :DDD
Így tőle nem köll tartanom. Ő inkább úgy terrorizál, hogy őriznem kell, mikor etetem őket, mert megenné a jánycica kajáját is, ha nem koppintanék a fiú orrára a kanállal!:(((

Na tessék! Már dörömböl is az ajtón! Az előbb raktam ki a szűrét! :(((
Megyek már, a fene egye meg!!! Randa macska!!! :P

Egyébként csuda aranyos lehet az a fehér fejű kutyuskád, bizti a lelke is fehér, ha van nekije...

2017.03.14. 8:53

Ezek szerint nem vagy elég fürge... Amúgy az avatarom nem csak magára gondol. Mert a cicával, akivel örök nagy haverok, szintén gondoskodva bánik. Mert az szegény nem tud nyávogni... Így, ha este ki akar menni, vagy be akar jönni, a kutyus csinál műsort, és mikor megyek ajtót nyitni (ki más ugyebár) akkor a kutyus szépen elballag a helyére, én pedig be, avagy ki engedhetem a cicát... Már szinte előre tudom. Nyüsz, nyüsz, kis vinnyogás, nyüsz, nyüsz... No, a macska akar kimenni, a fene essen bele hajnali háromkor... És tény, ahogy nyitom az ajtót, a kutyus spriccel vissza a konvektorhoz, a cica meg dorombolkálva ki, avagy be...

2017.03.13. 23:07

Biztos igazad van, de én már így maradok...
Viszont tudok olyanról is, akit soha nem bántott kutya, mégsem szereti őket.
Sőt!
Olyat is hallottam, aki a macskáktól fél.
Én valahogy még sosem találkoztam olyan macsekkal, amelyik meg akart volna támadni...
De van, aki olyasmiről számol be, hogy ilyen eset miatt valósággal retteg a macskáktól.

Az viszont igaz, hogy "kedvenceink" bizony, gyakran terrorizálnak bennünket.
Példa rá, hogy Teneked is ki kellett menni beengedni az "avatar-kutyát"! :DDD
Az én macsekom meg örökké csikorgatja a körmeit az ablaküvegen míg be nem engedjük.
Vagy veri a redőnyt kívül, alaposan összesározva azt.


2017.03.13. 17:10

Mondom, megértelek, mert ha így esett, akkor így esett, de ettől még fenntartom, aki nem kedveli a kutyusokat, vagy cicusokat, az egy rakás kellemes élménytől fosztja meg magát...

2017.03.13. 13:37

Jó az emlékező tehetséged! IGen, története van ennek.
Kb. 3 éves korom óta rettegek a kutyáktól, mikor megharapott egy ismerős állat, és nem az én hibámból...
Azóta sem tudom levetkőzni az a viszolygó érzést soha!:(((

 

2017.03.13. 8:47

Megértelek, ismerem a történetet, de akár hiszed, akár nem, de nagy (és örömteli) dolgokról vagy kénytelen emiatt lemondani... Pont úgy, mint aki meg a cicákat nem kedveli... 

2017.03.10. 18:24

Jajjajjjjajjjj!
Én hadilábon állok ám a kutyákkal!
Utálom, ha rám ugrálnak, utálom, ha nyaldosnak a koszos büdi nyelvükkel...
Félek tőlük, és kész!
Egyedül az ún "okos kutyákat" (rendőr kutya, életmentő kutya, vakvezető kutya) létjogosultságát ismerem el...
Azaz azt a sok kerítésnél fülsiketítően ordibáló, s főleg utcán a nyomomban, a bokám után kapkodó dögöket ki nem állhatom!
Ráadásul tudom a kutyákról, hogy megérzik, ha valaki fél tőlük, és annál inkább felbátorodnak a szemétkedésben! :(((
Jobban félek tőlük este, mint az embertől, pedig két roma 20 éve ki is rabolt...
EZ VAN!
Én már csak így maradok... Sajnálom Possi!...
Amit ez a kutya művelt, egyáltalán nem volt öröm nekem nézni...:(((

 

2017.03.07. 8:28

Hát igen, a csivava (meg a többi apró termetű kutyus is) valóban méregzsák... Ez persze onnan jön, hogy valamikor az őseiket, amikor még szobakutyáról szó sem lehetett, patkányfogónak tenyésztették ki. Innen a fokozott agresszivitás, amit azért neveléssel és szeretettel nagymértékben le lehet csendesíteni..

A spaniel pedig szobakutyként is szuper, ámbár vadászkutya eredetileg. Végtelenül ragaszkodó és kedves állatka, csak egy a baj vele, kizárólag egy gazdája van. Azaz csak egy embert 8akit ő választ ki) ismer el gazdájának. Hogy azután ez ki a családból, az már kérdéses. Sokszor egy gyerek, vagy a gazdasszonya... 

2017.03.06. 12:11

"Szobakutya, lakásban élő kutya...
Hááát, e kettő nem ugyanaz, ugye?
Mert a szobakutya mintha egy bizonyos kényes fajtákra vonatkozna, pl. csivava:



Egyébként ez a kutyafajta nekem nem mondhatnám, hogy szimpatikus, mert én úgy tapasztaltam, hgy csupa "méregzsákok"! :(((
Egyszer egy gazdaboltban láttam kettőt ülni egy fotelban, és közelíteni se lehetett hozzájuk, olyan fenyegetően vicsorogtak, hogy csak na! :(((

Na és aztán van ugye a "kényszerből" lakásban élő kutya.
Volt egy nyugdíjas kolléganőm, aki eladta itt a házat, mikor megözvegyült, és Pesten vett emeletesben lakást. A spánieljét megtartotta, így az lakáskutya lett, gondolom, annak kellett vágni a körmét, mert lehordta a busszal a kutyust is a zeneiskolába, ha tanítani jött, és gyakran hallottam kocogni a körmét a parketten. Mindenki "tanársegédnek" hívta, jámbor állat volt. Végig ülte, feküdte a 6-8 órát a zongora alatt, míg a gazdasszonya tanított. És nem zavarta a zongora hangja sem, pedig a hangszer alatt igencsak felfokozottabb a zongora hangja!



Itt a szemben lakó ifiasszonynak is spánielje volt, és hogy ne lógjon a füle a kajába, mikor etette, ruhacsipesszel összetűzte a két fülét a feje tetején! Csuda jópofa volt, kár, hogy nincs róla fotóm!...

Felhasználási feltételek és adatvédelmi nyilatkozat | Moderálási alapelvek | Médiaajánlat | Impresszum