Macska topik

2010.10.24. 13:28

Közkívánatra:)

2017.11.20. 14:00

SPÁRGA:
Hát ugye szöget ütött a fejembe ez a megjegyzésed:
"Én se szerettem nagyon sokáig, mert csak az otthoni "hagyományos" módon készített fajtáját ettem, és néh afás volt, néha meg semmilyen íze nem volt."

Az idén nyáron az egyik "multi" nagyáruházban volt spárga-akció, és én is elcsábultam.
De előbb utána néztem, a neten mit írnak róla, és azt olvastam, hogy a zöldet nem köll pucúlni, a fehéret igen, vékonyan le kell hámozni a rügy alatt kezdve.
Hát nem is tudom... Egyszer régen vettem fehéret - ugyebár zöldet még csak nem is láttam -, és az a fehér meg olyan SE ízű volt...
Vettem kísérletképpen üveges konzervet is, de aztán ott maradt a kamra polcán hátratolva, hogy majd, majd, egyszer megesszük valamihez, aztán már úgy lejárt, hogy kidobtam. 

Nos az idén okulva a neten írtakból, zöldet vettem, hogy ne kelljen hámozni.
És el is készítettem az egyik recept alapján, már nem emlékszem, melyik verzióban, de tény, MOST sem ízlett se nekem, se a páromnak.
Kíváncsi lennék, MIT csináltak vele az ángliusok, hogy azt jóízűen megetted?!...
Azt a hosszú zöldszínű zöldbabot se kedvelem, én már csak maradok "konzervatív", és a sárga, gömbölyű "vajbabot" veszem továbbra is. Azt szeretem minden formájában, és nem is szálkás, mert zsengét veszek, amelyik éppen kezd sárgulni, mert ha már sárga, és látszanak a babszemek, akkor bizony jobb már kifejteni, mert pocsékul fás tud lenni! :(((
Jah!
És még nagyon finom a széles sárga, ún. "Juliska bab" is!
Abból szoktam babpörköltet főzni.
Csuda finom, egytál ételnek is jó a nyári melegben, mert finom, üde íze van.



Mivel futó bab, régebben a szomszéddal közösen vetettünk a drótkerítés tövébe, és közösen is használtuk fel.



2017.11.20. 8:39

Pedig finom. Én se szerettem nagyon sokáig, mert csak az otthoni "hagyományos" módon készített fajtáját ettem, és néh afás volt, néha meg semmilyen íze nem volt. Azután egyszer Angliában azt adtak köretnek, meg a hosszú zöld francia zöldbabot... Isteni volt. Úgyhogy azóta megbarátkoztam a spárgával, és az is igaz, hogy most már itthon is lehet kapni jófélét, még kozervben is. 

2017.11.19. 20:42

Most találtam, engem mulattatott!
Emberek és állatok, állatok és állatok:
https://www.youtube.com/watch?v=WEkSYw3o5is

2017.11.19. 20:39

Hát az biztos, hogy az IGAZI ennivaló (bármi) akkor a legfinomabb, ha frissen van a tetthelyen begyűjtve, és elfogyasztva.
A lányom is imádta a "Mama-tyúkhúslevest", amit a nagyinál ettünk a saját baromfiudvarban neveltek közül. Mindig figyelte, melyik szünetelteti a tojásadást, és annak annyi volt!!
Egyszer volt egy vadóc kakasuk, még apósom is félt tőle, végül ráuntak a támadásaira, és megkapta a "selyemzsinórt"... Sokáig kellett főzni, de fini húsleves és pörkölt is kitelt belőle.
A taréjja jó nagy volt, és milyen finom! :)))

Amit a németekről írtál, az igaz. Valóban hidegebb van, bár Münchenre nem volna szabad jellemzőnek lenni. 
Viszont mikor Hamburg mellett voltunk a testvérvárosban, ott meg SPÁRGA szezon volt, rengeteg kötegben árulták a gazdák a földjeik szélén, mint nálunk a dinnyét szokás.
Vagy Szentes felé a fóliák mellett a szentesi fehér paprikát.
Én valahogy nem vagyok oda a spárgáért...


2017.11.17. 9:08

Már miért ne hinném? Én is ettem már frissiben (no jó, előbb azért le lett hűtve) szedett dinnyét és hát igen. Én különben mindegyiket kedvelem, akár sárga, akár görög, és mindegyik színváltozatot. Igazán nem vagyok válogatós. A lányom csak a sárgadinnyét favorizálja (nagykorában, kicsiként ette mind a kettőt), míg a fiam a görögdinnyét (ugyanz volt kiskorában, mint a lányommal). És természetesen az igazi érett, a termesztési helyén megérett és szedett gyümölcs az igazi. Pldának okáért a banán is, meg a narancs is. Ez utóbbit volt alkalmam tapasztalni Portugáliában, mert pont narancsérés idején (az télen vagyon) voltunk ott. Mondhatnám, zongorázni lehet a különbséget. De ez igaz mindenre. Akár a halakra, akár a többi húsfélére, vagy a tejre. A friss az éppen csak pár órája kifogott, leszedett, levágott, stb. anyagoknak egészen más az íze, illata, állaga.. (Hú de tudományos lettem). Ez így van, persze kérdés, hogy mihez vagyunk hozzászokva. A gyerekeimnek a tanyasi tyúkhúslves "tyúkízű", a frissen fejt tehéntej másnak meg "tehén ízű". Én mindkettőt kedvelem. 

A lányod lakhelyén meg persze, hogy nem lehet "igazi" gyümölcshöz hozzájutni, mert az már túl észak. Ott azért olyan sokminden nem terem meg. Pláne nem jófajta szőlő, őszibarack, sárgabarack és társai. Ott az alma és társai vannak, bár azt hiszem, azok se olyan édesek, fűszeresek mint nálunk. Tapasztalatból nem tudom, csak sejtem. De van más, ami ott valószínűleg ott az "igazi". 

2017.11.16. 18:41

Az biztos, hogy a sárgadinnyefélék nagyon érzékenyek a szállításra. Minden kis nyomásra foltosodik a héjuk, és vége!
Éppen ezért a piacon, zöldségesnél vett gyümölcsök soha sem olyan finomak, mint amit OTT a dinnyeföldön pattintottunk le, és rögtön meg is ettük. Ezt hidd már el, na!
A banán is finomabb ott, ahol terem, és nem zölden szedik le, hogy szállítható legyen...

A görögdinnye, az továbbb bírja, főleg a vastag héjú, hiszen milyen súly nehezedhet a legalsó dinnyére?!
Ugyanis a görgök között is létezik papírhéjú...
A görgök közül gyerekkoromban a világoszöld héjú, sárga belsejűeket szerettük jobban, a piros nem volt olyan édes.
A Tisza "rakott partján" lévő dinnyék voltak a legfinomabbak. Ugyanis ott laktunk egy kis faluban, és láttuk. ahogy a Tisza állandóan vándorolt! Az egyik partját tépte (egész szőlőtőkék borultak a folyóba, láttuk a parton a talajban a repedéseket, mikor legeltettük a kecskéket!), a másik oldalt pedig pakolta. Na, ez a rakott talaj termesztette a finom dinnyéket, szinte önmagát trágyázta.
A férjemék is termesztettek gyerekkorában dinnyét Cegléd határában, ott laktak tanyán. Éjjel ő is őrizte a nagypapával a dinnyést a tolvajok ellen.

Egyébként tudtommal Heves a dinnyetermelés hazája. Onnan Békés messze esik, de ez az egész ország kicsi, és - egyenlőre még! - nagyon finom gyümölcsök teremnek itt.
A lányom, mikor hazajön németből, meg is jegyzi: "Na végre igazi őszibarackízű őszibarackot eszem!"
Náluk ugyanis spanyol vagy olasz, esetleg francia gyümölcsöt árulnak, és azt mondja, az nem ilyen finom, illatos és édes.

Jah!
Még csak annyit, gyerekkoromban még nem voltak fóliák, csak üvegházak, és az elég kicsi volt dinnyetermesztéshez.

2017.11.16. 8:37

Kutyafülét... Idén olyan mézédes sárgadinnyéket ettem, hogy ihajla.. Volt abban zöld is, meg sárga is, rücskös héjú is, meg síma is. A száráról meg azért szedik le némileg éretlenül, mert ki kell tartani jó ideig és ha éretten szednék, megromlana. Bezony. Ha korábban akarják eladni, jó pénzért, akkor bizony fólia alatt megy a termesztés, még a görögdinnyéé is... (Békésben lakó ismerőseim - majdnem rokonaim - csinálták nagyon sokáig a dinnye termesztés, tőlük a "tudományom").

2017.11.15. 17:08

Jóvannnaaaaa! :P
Tán a téli dinnye nem IGAZI, csak a magja?! A teremburáját nekije! :P

Na szóval az az igazság, hogy mostanában elég pocsék a dinnye a zöldségeseknél!:(((
Főleg a sárga...
Alighanem akkor ettem utóljára IGAZI magyar cukordinnyét, amely olyan sárgadinnye, hogy ZÖLD! :DDD
Mármint hogy a húsa... És az IGAZI rücskös héjú, kb. "geoid" alakú, nem rendes gömb, és nem éri el a súlya az 1 kg-ot!
Mert ha eléri, netán nagyobb, akkor NEM IGAZI magyar cukordinnye!
Itt jól látható a különbség:


A baloldali a magyar cukordinnye, a jobboldali "közönséges" sárgadinnye.
Különbség a kétfajta között az ILLATUKBAN is van, a cukordinnyének jellegzetes "dinnye" illata van, szinte messziről érezni, ha sok van egy halomban.

S még valami!
Azért olyan pocsék ízűek még az "igazi" magyar cukordinnyék is manapság, mert LEVÁGJÁK őket a száruknál fogva, emiatt "kényszerérettek" lesznek!
Ugyanis a sárgadinnye szára (mind!) magától lepattan már, ha megérett. Nem szabad vágni, csavargatni!!! :(((
Miért csinálják mégis? Azért, hogy KORÁBBAN sokkal drágábban eladhatják! :(((

Hogy honnét tudom ilyen jól?
Debrecenben diák koromban nyáron a dinnyésben dolgoztam a Mezőgazdasági Akadémia Kísérleti Tangazdaságában, ahol csak a MAGOT termesztették eladásra.
Olyan dolgom az anyám hasában sem volt, mint ott!
Színképelemzővel néztük a dinnyék cukorfokát, és csak a magas cukorfokosból ettünk (a számra már nem emlékszem, a mustot is ezzel mérik, azt tudom...), mert megehettük az összes dinnyét, nekik CSAK a mag kellett.

Itt van még egy cikk, de ebben sem találtam meg a cukorfokot:
http://www.origo.hu/tafelspicc/teszt/20150720-nyari-ismerkedes-a-dinnyenel-nincs-jobb-origo-dinnyeteszt.html


2017.11.15. 9:55

Miért, miért... Mert lehet kapni igazit. Bár nézz utána a neten. Ma már mindent lehet kapni online...

2017.11.14. 21:54

Nem nagyon emlékszem rá, mert még nagyon kicsike voltam, mikor a háború után keresztanyáméknál laktunk, amíg apánk haza nem jött az orosz hadifogságból. Karácsonykor ettünk dinnyét, az unokatesóim mentek le érte a picébe, de hogy milyen íze volt, már nem tudom. Úgy látom, nem csíkos volt, de hosszúkás, az szinte biztos.
Ha lehet magot kapni, dinnyét miért nem? Érdekes... Megkóstolnám szívesen, bár biztos nagyon drága.

2017.11.14. 9:17

A téli dinnyéről én csak hallomásból tudok. Állítólag finom, és állítólag édesanyám evett iyesmit, meg talán (de ebben nem vagyok biztos) még magot is lehet kapni. 

2017.11.13. 13:09

A dinnyét azok az ütődött unokabátyáim simán bedobálták a kútba, és mikor enni akartuk, kipecázták a vödörrel! :DDD

Hogy kénes volt-e a víz íze, nemtom, gyerek voltam hozzá, hogy eldöntsem, de olyan "érdes" utóíz volt tőle a szánkban, mert naná, hogy ittunk belőle, ha a szülék nem voltak otthon! ;o)

Jah! A szőlő között néha termett ún. "téli dinnye" is, karácsonykor lehetett megenni, igazi kuriózum volt ez még arrafelé is, mert kevesen kísérleteztek vele.
Asszem, csíkos volt a héja, és jó nagy volt, 10 kg körüli.
Ilyesmire emlékszem:
 


2017.11.13. 8:52

Gondolom, valamilyen kénes íze lehetett, ez a leggyakoribb ugyanis. A nejem szülőfalujában még a csapvíz is határozottan büdös tőle. Nem veszélyes, csak rossz szagú. Mert ott a föld alatt működnek még az erők. Amúgy a hűtés valóban ott történt. Speciel a dinnyét is ott hűtötték, madzag szatyorban leeresztve... Olyan hordót és először és utoljára a "Tenkes kapitánya" című sorozatban láttam, és megvallom őszintén ma sem tudom elképzelni, hogy nem folyik ki a bor az illesztéseknél...

2017.11.10. 11:09

Keresztanyáméknál (egy két holdas szőlő területén volt a házuk) igen mélyen volt a víz a kútban, lehetett vagy tíz méter is, és nem volt a közelében se trágyadomb, se egyéb szennyező vegyszer, mégis pocsék íze volt a víznek. Így kannákkal biciglivel messziről hordták egy artézi kútról az ivó és főző vizet.
Viszont jó szolgálatot tett a mély kút, mert ott lenn irtóra hideg volt, és a tejes edényt mindig a vödörbe téve leengedték a kútba, hogy hidegen legyen. Hűtő még senkinek sem volt, nem is láttunk.
Ami kevésbé volt kényes étel, azokat pedig a borospincébe vitték le, az is jó mély volt. Akkora hordók volta benne, hogy AJTÓ volt az elejükön. Nyáron beleköltöztünk egybe-egybe a hugival, és ott babáztunk.
Sajnos, olyan képet a guglin nem találtam!:(((
Ilyesmi volt, csak az elején ajtóval, bele lehetett menni:
  

Ötszáz literes bortároló hordó


2017.11.08. 9:07

Az ásott kutak sokáig (ha jó helyen ásták őket és nem volt a közelben trágyadomb, vagy hasonló - normális ember ilyesmit nem is csinált) jó vizet adtak. Pláne, ha elég mélyek voltak, jó vízhozammal. A későbbi nitrátosodás (ami nem baci) a fokozott műtrágyázás és talajszennyezés következménye lett, de ez csak a csecsemőkre veszélyes (kék betegség). A bacilusok és egyebek megjelenése már szerves szennyeződésre és felszín közeli vízre utal, főleg az olyan kutakban fordulhatott elő, amelyeknél a talajvíz szintje nagyon közel van a felszínhez (1-1,5 méter). De a mi időnkben (már amikor én gyerek voltam) általában fúrt kutakhoz járt mindenki. A kútvíz csak az állatok itatására, no meg mosásra, mosakodásra szolgált... Bár disznóöléskor, úgy sejtem, a tisztításhoz szükséges víz is a kútból jött, mert az isten nem lett volna képes annyi vizet odahordani a fúrt kútról...

2017.11.07. 16:46

Hmmmm....
A bádogkanna fedeléből mi akkor ittunk, mikor kint dolgoztunk a szőlőben a hugival.
Na meg akkor is, mikor diákként nyáron dolgozni jártunk az erdőgazdaságba, vagy a vasúthoz tarackot irtani a sínpálya kövei közül. Voltunk vagy tízen egy kanna vízre.
Húsz folyóméter sínpályát kellett mindenkinek gyomtalanítani egy műszak alatt. Akkoriban még nem volt gyomirtószer!
Felváltva voltunk vízhordók. Egy kannával mentünk iható vízért, néha, ha messze volt a vasútállomás, egy-egy tanyán található ásott kúthoz. Nem volt mind jó ízű víz, de szerencsére nem kaptunk hasmenést egyiktől sem. Azt mondták a tanyán lakók, ők is azt isszák...
Ki a fene gondolt arra az ötvenes években, hogy megbetegedés is előfordulhatott volna?!:(((

Sőt!
Itt a szomszéd faluban (15 km-re Dorogtól) anyósoméknál a hátsó kertben lévő kútból szivattyúval és villanymotorral nyomatták fel a vizet a lakásba. A konyhába, és a fürdőszobába, amit az éléskamra átalakításával csináltak már jóval azután, hogy idekerültem erre a dunántúli vidékre a férjem révén.
Nem volt kemény a kútvíz, és bár volt benne kóli bacilus, nem volt rossz íze, anyósom még főzött is belőle!

De azért inni inkább szódásüvegekből ittunk anyósféle szörpöt, málnát, meggyet, vagy bodzát.


2017.11.06. 14:15

A víz, az más... Naná, hogy kannában hordtuk a vizet. Otthon az utcai vezetékes nyomókútból, nagyapáméknál meg a kertek végén álló kerekes kútból. És valóban, volt egy nagy söröskancsó, abból lehetett inni mindenkinek, vagy a bádogkanna fedeléből. De a tejet sohasem engedték sajtárból inni. Valószínűleg nkább a tejet féltették, mint minket...

2017.11.04. 15:02

Hát nem tudom, hol is voltál "kisgyerek"?
De én jól emlékszem arra az időre, mikor a lakásokban nem volt bent víz, a konyhákban volt az ún. "vízpad", és azon volt két vödörben az ivóvíz.
És mindenki az EGYETLEN odakészített füles pohárból ivott.
Sőt!
Mikor nem volt még vízpadunk sem, a sparhelt mellett volt egy locsolókanna, abban volt a víz, mely - meg kell hagyni -, tiszta volt, mert vezetékes víz volt benne, méghozzá ún. "artézi víz" (ha tudod, milyen az!?), és mi kölykök sokszor a locsolókanna csövét szívtuk meg, úgy ittunk.
Bizony, faluhelyen akkoriban még nem adtak annyit a higiéniára, nem is nagyon tudták, mi az!
Főleg a paraszti házaknál, ahol még ásott kútból való vízből is ittak, főztek.
Tudod:
"Szükség törvényt bont!"
Még az ötvenes években is Igen kevés faluban volt vezetékes víz, de nemcsak a falvakban!
Debrecenben, mikor 59-ben odaköltöztünk, még csak az udvaron sem volt víz! SEMMILYEN!
Rosszabb helyzetbe kerültünk ilyen téren, mint ahonnan odaköltöztünk, mert abban a járási székhelyben legalább az udvaron mindenkinek volt saját vezetékes vizű kútja.
Debrecenben pedig a szomszéd utcába jártunk vödörrel, kannával vízért, ott volt egy nyomós kút.
A Nyíregyházára menő vasút mellett laktunk, és a vasút túloldalán volt a vidéken sok helyen még ma is látható KÉK színű öntöttvas kút. S a síneken nem volt valami biztonságos átugrálni teli vödrökkel! :(((

Hát ennyit a sajtárból nem ivásról...
Jah!
Csak a család sirmancai ihattak a sajtárból, idegenek nem. 3 kecskét fejtek meg keresztanyámék. Mi legeltettük őket nappal.
Én bizony kecsketejen nőttem fel! Ma már képtelen lennék meginni... Egyszer az esztergomi piacon vettünk kecskesajtot, de beleharaptam, és kiköptem... Rossz íze volt, és büdi! Mármint a megszokott tehénsajthoz képest...
Ma már biztos a már említett birkavajat se tudnám megenni.

Hiába no! Hozzászoktunk a "kezelt" tejhez, tejtermékhez.... Hogy ez mennyire jó most, ki tudja, mi minden vala benne!?
De azért az én gyerekem nem hitte, hogy a tehén LILA színű (lásd: M... csoki!)!:DD




2017.10.31. 8:47

Sajtárból minket sohasem engedtek inni. Abba csak a tej mehetett, maszatos gyerekszáj sohasem... :0)

2017.10.30. 23:46

Hát igen, sokszor mi emberek is játszva tanulunk!
Erről a képről a kisgyerekkorom jut eszembe, mikor a keresztanyámnál fejés után mi gyerekek is ihattunk a "sajtárból" (=fejő edény), és csupa fehérhabos lett a szánk fülül, mit egy ősz  bajúsz:


https://www.youtube.com/watch?v=i71MzRQ3lSY

A sajtár nem vödör, csak hasonló:


A kiöntő csücskéből ittunk.

Felhasználási feltételek és adatvédelmi nyilatkozat | Moderálási alapelvek | Médiaajánlat | Impresszum