Macska topik

2010.10.24. 13:28

Közkívánatra:)

2018.01.21. 8:48

Nos, találtam a facén egy írást, amelyből többet meg lehet tudni a Csordás ikrekről:

"1952. május 18-án az akkor már a faluhoz tartozó Nagy-Toldipusztán a Csordás családban négyes ikrek születtek. A szenzáció, némi politikai körítéssel, a lapok címoldalára került. A szerencsés gyermekáldást a politika igyekezett a maga hasznára fordítani. A gyerekek állami támogatásban részesültek, maga Rákosi Mátyás vállalta a „névadó szülő” tisztét. Arról nem beszéltek a hivatalos híradások, hogy a gyerekeket átmenetileg állami gondozásba vették, illetve, hogy éppen ezért keresztelésükre is csak 1955-ben Kaposváron kerülhetett sor."


És még egy riport későbbről:
http://rtl.hu/rtlklub/hirek/hatter/cikkek/106638
Négyesikrek a seregben



2018.01.19. 8:26

Nem hinném, hogy a szó szoros értelmében "harcolnak". Helyet akarnak maguknak, legfeljebb ennyi... Másra ugyanis abszolut képtelenek, mivel a táplálékhoz jutást nem tudják befolyásolni, az automatikus (ha szabad így mondanom).

Ami ezeket a négyes ikreket illeti, szánom őket. Én édes istenem, négyéves korban kerülni a szülőkhöz... Iszonyat módon embertelen, még akkor is, ha csokimázba van mártva. Legalábbis szerintem.

2018.01.18. 21:03

Háááát a csuda tudja!
Azért nem kellene a szülőnek a testvérekkel különféle képpen bánni...
A környezetemben - gyerekkorom óta! - egész életemben azt érzékeltem, hogy a szülők nem bánnak egyformán a gyerekeikkel... Kinek ez a kedvence, kinek az a gyerek, és annak, akit jobban kedvelnek, több rosszalkodást elnéznek... Sőt! Még tán büszkék is rá, hogy milyen fineszes ez a gyerek, s lám, a másik meg milyen "élhetetlen"...

Holott csak csendesebb alkat, nyugodtabb az alaptermészete. Amaz meg izgága, türelmetlen, agresszív (kedvenc szülő szerint "életrevaló"!), mindent magának akaró...
Azt mondják, az ikrek esetében is már a méhen belüli fejlődés során kimutatható, hogy bizony, az egyik mindig a "rövidebbet húzza", és mikor világra jönnek, láthatóvá válik ez a különbség, pl. abban, hogy az egyik fejletlenebb, a másik meg robusztusabb még akkor is, ha egyneműek, vagy egypetéjűek.
Feltételezem, hogy már a méhen belül is fizikális HARC folyik közöttük.
Hát még mi folyhatott a négyes ikrek között,! :(((
Ha jó emlékszem, egy erdésznek születtek Magyarországon először négyes ikreik.


Az erdész család négyes ikrei:
A kaposvári négyes ikrek, Csordás Laci, Pista, Jancsi és Gyuri hároméves korukig Budapesten, a Völgy utcai Gyermekotthonban nevelkedtek. A boldog szülők, Csordás József erdész és felesége hazaviszik apróságaikat, de az állam továbbra is gondoskodik róluk. A gyerekek gondozói szeretettel búcsúztak kis kedvenceiktől. A kaposvári erdészházban a népes rokonság izgalommal várta a négyes ikreket. Másféléves kis húgocskájuk is ott van az ünneplők között. Az ünnepi torta után a Csordás-ikrek boldogan ismerkednek testvéreikkel és otthonukkal.


2018.01.18. 8:58

Hoppá! Ne keverjük a szezont a fazonnal... Toldi Miklós Bátyókája nem "megtért tékozló fiú" volt, hanem a sikeres ember, aki "feljutott" a király udvarába. Amúgy elhiheted, nekem se tetszik a tékozló fiú esete, sőt... No de hát én nem is érzem át az istenség szándékát a példabeszédben.. Nekem ugyan mindegy, de azért különbséget kell tenni a vendég és a züllött visszatérő között. No de hát a példabeszéd szerzőinek más volt a céljuk...

2018.01.17. 23:55

Nem, nem és nem!

Nem tudom elfogadni a "megtért tékozló fiú" kiváltságos helyzetét!

Bizonyára emlékszel Arany János TOLDI-jára?
Hogy hogyan fogadták otthon a "rókalelkű" bátyját?!
Sütöttek, főztek, sürögtek-forogtak körülötte, és minden kívánságát lesték!
Miközben Miklós meg kint dolgozott a földeken... Biztosítva azt az anyagi hátteret, amelyből tellett a vendégeskedésre a bátyja és vitézei számára! :(((
Már gyerekkoromban, mikor erről tanultunk, irtóra haragudtam erre a helyzetre, s nagyon megértettem, hogy Miklós besokallt, és "Elrepült a nagy kő!"
És nagyon sajnáltam, hogy el kellett bújdosnia...

A reformáció korában is az történt, aminek történnie kellett:
Az embereknek ELEGE VOLT a katolikus papság csalárdságaiból, a felfuvalkodott, érdemtelenül sokak általi ajnározásaiból.

Emlékszem itt is a gyerekkoromra.
Említettem, hogy a keresztapám kántor volt. És bizony, gyakran ebédelt nálunk a mindenkori atya... Akkurátus, jó nagydarab, jóképű férfi volt. Olyan vörös volt a képe, és nagy puhos hasa volt, látszott rajta, hogy jól tartották a falujabeli hívek. Egy gyereknek az ilyesmi szemet szúr...
Aztán egyszer csak HUS!!!
Kiugrott a reverendából a szomszéd falubeli egyik fiatal, tehetős özvegyasszony kedvéért, akit feleségül is vett, de elköltöztek messzire onnét, mert a helybéliek ugyancsak megbántva érezték magukat ilyen csalárd tett miatt! Mert ugyebár addig "A PAPUNK" volt a mindenük... 
Na, jól kitolt velük...
Kaptak helyette a körzeti főpap által egy beszédhibás, hamisan éneklő, csúnyácska papot.
Az viszont igaz, ő nem kellett egy menyecskének sem! :DDD

Itt egy angol népköltés, egy gúnyvers, lehet, hogy ismerős lesz:
https://www.youtube.com/watch?time_continue=20&v=Vs6SIvnurl0
The Vicar of Bray 




A Bray-i vikárius 


Károly királyunk idején 
élt még hűség a népben, 
az egyházat szolgáltam én, 
s ezért bőségben éltem. 
Isten kente föl a királyt, 
nyájamnak így papoltam,, 
és az, ki véle kezd viszályt, 
bűnhődik majd pokolban. 
Mert míg e földön élhetek 
- a trónra bárki lépjen -, 
egy lényeges, hogy én legyek 
a vikárius Brayben. 


Jakab került a trónra, s lett 
a pápaság becsültté, 
a katolikus-gyűlölet 
immár pusztán a múlté. 
Láttam, nekem is megfelel 
Rómáról kapnom ordrét: 
ha forradalom nem jön el, 
rég jezsuita volnék. 
Mert míg e földön élhetek 
- a trónra bárki lépjen -, 
egy lényeges, hogy én legyek 
a vikárius Brayben. 


S hogy Vilmos jött, a hős király, 
a ledőlt sok régi korlát, 
láttam: más lett a szél-irány; 
fordítottam vitorlát. 
A szolgaságnak vége lett, 
eltörli e remek kor, 
a zsarnok magát dönti meg, 
így prédikáltam ekkor. 
Mert míg e földön élhetek 
- a trónra bárki lépjen -, 
egy lényeges, hogy én legyek 
a vikárius Brayben. 


S hogy szent királynőnk Anna lett, 
biz én újjászülettem, 
megérezvén az új szelet, 
már Tory-párti lettem. 
Mivel csak független lehet 
az egyház, sérthetetlen: 
minden szelíd mérsékletet 
véteknek bélyegeztem. 
Mert míg e földön élhetek 
- a trónra bárki lépjen -, 
egy lényeges, hogy én legyek 
a vikárius Brayben. 

S mert Györgyre szállt a hatalom, 
a mérséklőre, míg – uram – 
köpenyem van, fordíthatom: 
így lettem whig, uram. 
Ez adta javadalmamat, 
a hogy akkor kegyben álltam; 
trónigénylőket napra nap 
s pápát kiprédikáltam. 
Mert míg e földön élhetek 
- a trónra bárki lépjen -, 
egy lényeges, hogy én legyek 
a vikárius Brayben. 


Most Hannover-dinasztia 
s pápa-tűrő király van, 
hű leszek hozzá, míg csak a 
trónust üli, szilárdan. 
Nem ing meg hűségem sosem, 
a változást kivéve – 
csak György a gazdám, s hercegem, 
míg más nem lép helyére. 
Mert míg e földön élhetek 
- a trónra bárki lépjen -, 
egy lényeges, hogy én legyek 
a vikárius Brayben. 
..............................
Fordította: Devecseri Gábor


(A gúnyvers a mindenkori hatalmat kiszolgáló papot gúnyolja ki. A verset valójában Engels Frigyes hozta magával Angliából tanulságul a kontinensre.)


2018.01.17. 11:22

Az is, részben. Mert amúgy arról szól, hogy újra ott van a házban. És azt hiszem, ez nagyon is emberi vonás. Hiszen ismered, a távolba szakadt rokont általában a magyar is szinte lakodalmi készülődéssel várja, és nem a viszonzás, csupán a viszontlátás öröme miatt.

Amúgy a gyónás és feloldozás dolgait nem csak te látod hibás értelmezésnek (nem is volt a korai keresztényeknél ilyesmi), hanem a reformáció is ebből indult ki (többek közt), mondván, a lelkész nem felettesed, hanem közvetítő... Persze, hogy ez hova fajult az idők folyamán, az megint egy más kérdés.

2018.01.16. 22:55

Az igazság az, hogy én IGAZSÁGTALANSÁGNAK tartom azt a "Tékozló fiú" történetet.

Nekem azt mondja:
Nem érdemes jól viselkedni, mert az a kedves, aki bűnözött, majd megbánván tetteit, visszatért a családjához (nyájához)...
Az meg, aki VÉGIG ott volt, és húzta az igát rendesen, az meg le van tojva?! :(((

Ez nem faire!

Mert arra buzdít:
Bűnözz bátran, legfeljebb majd MEGGYÓNOD A PAPNAK!

Különben is! Jómagam nem ismerem el azt, hogy EMBERNEK (legyen az akár a pap!) egyszerűen joga legyen feloldozni bárkit a BŰNEI alól!
Akkor kérdem én: Mire az Istenben való hit, ha ember helyettesítheti?! :(((

Ráadásul olyan ember, aki maga is szintén gyarló, azaz szintén ekövethet bűnöket.
Miért nem feddhetetlen lehetne csak pap?! Pláne PÁPA!!!
Az, hogy ő is EMBER, számomra nem indok erre. PONT!

Lásd: Victor Hugo: A Notre Dame toronyőr:
"... a főesperes pedig választás elé állítja Esmeraldát: elfogadja a szerelmét, vagy akasztófára kerül."
Gyönyörű, mondhatom!:(((

Itt egy új film róla 1997-ből:
https://www.youtube.com/watch?v=JjaQ3DD8mDs
A NOTRE DAME-I TORONYŐR - Esmeralda Selma Hayek

Én a korábbi filmet láttam moziban, amelyben Gina Lollobrigida volt Esmeralda.

2018.01.16. 8:56

Persze, hogy nem érted, mert nem vagy idegileg, mentálisan olyan. Amúgy ehhez nem kell szenvedéylbetegség. Elég egy súlyos depresszió, vagy végzetes kilátástalanság.. Ami persze megint csak az akaratgyengeség jele, mert az erősebb akaratú kiutat keres és legtöbbször talál is. 

Ami az etikát illeti, miért ne tehetné? Szerintem abszolut etikus dolog házasságon kívül (is) gyereket vállalni, ha valóban akarja. De ha "csak úgy esett" (ami azért némi éretlenségre vall) akkor se tudom elitélni. No meg hát ismerned kéne a tékozló fiú esetét, meg a "jobb egy megtért bárány.." kategóriákat. Bezony a vallás (és a Biblia) hagy jónéhány kiskaput az ilyen akciókhoz... :0)

2018.01.15. 19:49

Igazad lehet, aki ilyenre szánja el magát, azt valószínűleg már semmi más nem érdeki, csak az, hogy legyen vége már, legyen béke (békesség a számára!) már...
Szerencsére nem kerültem ilyen elkeserítő helyzetbe... még nem... bár volt sok olyan eset, hogy "inkább a halál!", mint a megaláztató helyzetbe kerülés!
De valahogy EDDIG mindig megoldódtak az ügyeim, azaz sikerült a VÉGZETES helyzetből kikecmeregni. 

Nem is értem, manapság mitől kerülnek emberek (nők, lányok!) olyan helyzetbe, hogy be akarják fejezni az életet, mely egyszer adódik meg nekik.

Talán az alkoholizmus, vagy a hajléktalanság, vagy a kettő együtt indikálja ezt a végzetes depressziót? Ki tudja. 
Régen ugye a "megesett lányok" kútba ugrottak, gyufát ittak, felakasztották magukat... Manapság ez a kifejezés ismeretlen, hisz statisztikailag elég magas a házasságon kívül született gyerekek száma, és senki sem nevezi az anyukákat "megesett lánynak"...
Mindenesetre igen fura számomra, ha egy ismeretlen apuka gyerekét (akit mondjuk, az egyetemen szerzett be, még tán ő se tudja, kitől?)  egyedül nevelő anyuka mondjuk etikát tanít egy egyházi iskolában!:(((
Ismerek ilyet pedig... Fura világot élünk, tényleg nagyon furát!

2018.01.15. 12:34

Nem hinném. Az öngyilkosság az a pillanat, amikor valaki már nem akar tartozni sehova, se valláshoz, se máshoz. Ez a teljes elutasítás pillanata, amikor már önmaga sem érdekli... Úgyhogy, gondolom én, nem számít nekik, mi lesz később. Ha számítana, nem lenne öngyilkos...

2018.01.14. 8:51

Én - ateistaként - úgy gondolom, hogy ők mélyen hisznek abban, majd Isten színe elé járulva magyarázatot adhatnak a tettükre...




2018.01.11. 13:31

Hát igen. Általában a "hosszú betegség után tragikus hirtelenséggel elhunyt" szöveg az, ami öngyilkosságra utal. A katolikusok meg nem követhetnének el ( a keresztények általában), oszt mégis... Bár, hogyan gyónják meg?

2018.01.10. 15:18

Igazad lehet, ott fenn északon (Nógrád) valóban a fekete járta, mert pl. a Mezőkövesdi, azaz MATYÓ hímzés is FEKETE alapon van. Nem is szerettem varrni, mert a fekete anyagra sárgával drukkolták a mintát, és az a hímzés közben a kéz nedvességétől lekopogatott, alig látszott. Így egy matyó mintás díszpárnát csak a napra ülve tudtam már befejezni.
Előnyomott matyó mintás terítő:

Ez ugyan fehérrel van előnyomva, de az mindegy, ez is ugyanúgy lekopik a hímzés során, mint a sárga! :(((

Ami az öngyilkosságot illeti, én éppenhogy sok gyógyíthatatlan (főleg rákos) betegről hallottam, hogy a vége felé már nem bírta a fájdalmat, és... Ha jól emlékszem, több tv-s személyiség is ezt a módot választotta a szemvedéstől való megszabadulása érdekében.
Neveket természetesen nem írok, de biztos Te is hallottál annó erről.
Az viszont igaz, hogy a katolikus vallás követői nem követhetnének el öngyilkosságot, mert tiltja a vallásuk.


2018.01.10. 8:56

Hát én kékfestős ruhát "öregasszonyokon" nem láttam még. Csak feketét, még a díszítés, ha volt, az is fekete volt. Legalábbis Nógrádban ez járta. 

Ami meg az öngyilkosokat illeti, ne keverjük a kettőt... Az öngyilkosok általában nem a gyógyíthatatlan betegségük miatt lesznek azok, hanem valami mentális probléma miatt. Azaz ők is betegek, valamilyen szinten, de nem a betegség tudat miatt választják a halálozás eme nemét. Persze az máskérdés, hogy nálunk miért ilyen magas a viszonylagos számuk, de azt hiszem jócskán közrejátszik a társadalom elmaradottsága. Nincs jövőkép, nincs biztonságérzet, nem látni kiutat... Akinek pedig gyenge az idegrendszere, az bizony ilyenkor könnyen téved tévútra... 

2018.01.10. 0:53

Igen, vagy valamilyen sötét ruhában. Nálunk szokás volt a kékfestő anyagból varratni szoknyát, blúzt, kendőt (ez elmaradhatatlan volt anyósomnál, sőt a szomszéd tót származású néni is hord, ha kimegy az utcára), és kötényt. A kötények nekem különösen tetszettek, mert bordűrös volt a mintájuk:


A szoknyákon is gyakran többféle csíkmintát alkalmaztak, főleg, ha hosszú volt:


Mikor édesanyám elhunyt, és rám hagyta a Singer varrógépét, én is varrtam az 5 éves kislányomnak kékfestőből "pörgős" szoknyát, gumival húzott, és loknis is volt.



Lehetett belőle szép asztalterítőt is varrni:


Láttam a kékfestő mintájára feketét is, azt általában a gyászolók hordták, és - ha jól emlékszem - régebben a sváb öregsszonyok.



"Az ember általában ragaszkodik az életéhez, még akkor is, amikor elviselhetetlennek érzi. Ez van, ezt tudomásul kell venni." - írod.

Szerintem nem feltétlenül, mert ha jól tudom, a mi nemzetünk vezeti a statisztikát az életüket önként eldobók közül...
:(((

 

2018.01.09. 8:42

Hajaj... Faluhelyen negyven fölött anno dacumák, már minden nő feketébe járt. Soha nem is értettem a dolgot, mert jó, jó, akkoriban ritkán éltek meg magas kort, de azért anegyven még ott se számított öregnek. Oszt mégis... Én azt tartom, hordjon mindenki olyat, amiben jól érzi magát. 

A "nem szeretnék senki terhére lenni" pedig megint csak szubjektív. Mondod, amíg bírod magad. Ha meg nem, akkor se dobod el az életed, hanem bizony, így vagy úgy, a terhére vagy valakinek. De ez a normális állapot. Persze a betegápolásba szépen bele lehet rokkanni, de aki csinálja az se jókedvéből csinálja, nem is áldozatot vállal, hanem úgy hozzák a körülmények. Az ember általában ragaszkodik az életéhez, még akkor is, amikor elviselhetetlennek érzi. Ez van, ezt tudomásul kell venni. 

2018.01.09. 1:43

Van egy peeszimista mondás az Új Évről:
"Rosszabb lesz, mint a tavalyi volt, de jobb, mint a jövő év lenni fog!":(((

Az idős korosztályból van, aki még öregbíti is magát (pl. feketében jár, kendőt köt), sokan meg fiatalítják, divatbolondok lesznek, azaz olyan ruhát viselnek, amely nem illik már hozzájuk, és olyan feltűnő sminket használnak, hogy kész lárva tőle az arcuk. Nincs randább, mint egy petyhüdt kifestett szemhéj, vagy egy ráncos vörös rúzsos száj!:(((
Viszont édesanyám, aki női szabó volt, intett bennünket, lányokat:
"Az öregséget pénzért (értsd alatta az öreges öltözködést!) meg ne vegyétek!"

Szerintem az aranyközépút a járható ebben is. 
Érdekes, ha teszteket töltök ki, nekem mindig a középső számok jönnek ki.

Sajnos, a "megváltás volt neki a halál" mondás sokszor előfordult a rokonaim között... És nem ok nélkül mondták egyik esetben sem.
Lehet, hogy szerinted senki sem szeretne meghalni, de jómagam meg úgy vagyok vele, hogy nem szeretnék SENKI terhére lenni, mert az bizony nem egy örömteli teher! Akkor inkább a halál!
Egy anzheimes kóros ember ápolásába az egészséges ápoló rokon gyakran előbb hal bele, mert nem bírja lelki és fizikai erővel.
Engem pl. egy beteg macska is ki tud borítani!

Jah! Jut eszembe!
A cicáim előjöttek reggel Új Évkor. Tavaly is elszaladtak, de reggelre megkerültek. Viszont az egyik volt tanítványom skót juhász kutyája két éve eltűnt! Gyönyörű állat volt. Szerintem valaki befogta, mikor kiszökött a zaj miatt.


A lányom mondta, ezeknek a házi kedvenceknek a kis tölcsér füleikkel élesebb a hallásuk, mint nekünk, emiatt hangosabbnak hallják nálunk embereknél a pukkanásokat, ezért rosszabb nekik, mint az embernek. Ráadásul nem is értik szegények, miért van ez a nagy csinnadratta, mert oktalan állatok.

2018.01.08. 8:47

Hát szó se róla, a múlt év nem volt könnyű, sőt... De megnyugtatásul közlöm, ez se lesz valószínűleg jobb... Pedig nem is primszám... Ami a halált illeti, nem mondtam, hogy nem kell foglalkozni vele. Van, hát felvetődik, csak nem éppen kellemes. De szeretni? Ugyan már. Ami pedig a "megváltás neki a halál" szöveget illeti, hát ezt leginkább azok mondják, akik még élnek és egészségesek. Én legalábbis nagyon ritkán hallottam olyat, hogy valaki meg akar halni, bár természetesen van ilyen... Ami pedig az idős rokonokat illeti, akikre gondot illik viselni (bár ez is egyéniség és beállítódás kérdése), nos számomra nem kérdés. Amíg az ember teheti, addig viseli a gondját. Úgy, ahogy képes rá. Csak hát sokszor ez nem olyan egyszerű. És a pénz ebben tán a legkevesebb. 

2018.01.05. 17:54

Hát igen... EZ AZ ÉV IS "JÓL" VÉGZŐDÖTT! :(((
Pont olyan volt ez, mint az egész átok 17-es év!
Tele bosszúsággal, kellemetlen, sőt! - halálos eseményekkel!:(((
Én már megmondtam 2016-ban, nem sok jót fog hozni a 17-es (prím számú) év!

Nem kell hinni a számmisztikában, nem kell...
De Jadzia is (ismerted a Kapcsolatról, én meg levelezek vele priviben) állandóan panaszkodott, mennyi kellemetlen dolog érte az elmúlt évben!
Felsorolnám, de minek! Őt is, a férjét is, a fiát és a lányát is elképesztően sok kellemetlen esemény "boldogította"!:(((
Haláleset, balesetek, betegségek hada, állásvesztés, stb. Ilyen eléggé nagy horderejű események sorozata bizony nem csoda, ha az ember fiának, lányának az idegeit kikezdik...
Semmi nem jött nekik össze, semmi!!!
Anaketon a lakásával bajolt, a neje már előző év végén elhunyt, s ő egyedül maradt. Az unokáját ritkán látja, nem engedik hozzá egyedül - a menye szerint rossz hatással van rá! :((( Pedig egy áldott jó ember, 2007 óta személyesen ismerem, zenész, és filmes. Még szerencse, hogy erősek az idegei, berepülőpilóta volt vadászgépen fiatal korában.

Valahogy tavaly mi is többet vitatkoztunk, mint azelőtt... Mert ha két bika szülött összekerül, ez általában megszokott dolog, hogy a tudat alatt is egyfajta rivalizálás van köztük, de ha "AZ" rendben van, helyre üt mindent... vagy majdnem mindent...

Megfigyeltem, hogy szinte mindenki frusztrált, és ideges a szomszédokban is. A legkedvesebb szomszédasszonyom nyakába varrták a 94 éves anzheimer kóros anyósát! Már szinte senkit nem ismer meg!
Most mondd meg, élet ez?!:(((
Ezért írtam a halálról azt, amit...
Nem tudják bedugni otthonba, mert drága, s kevés a nyugdíja. Az unokája meg, akire a lakását íratta, külföldre szökött előle, ott dolgozik inkább, nem akar besegíteni a fizetésben.

Ez a néni néhány éve még tiszta elméjű volt.
Azt mondta nekem: 
"Nem érdemes magas kort megérni még egészségesen sem, ha kihalnak a kortársaim, akivel beszélgetni lehetne mind mellőlem."
Tegnap láttam a "Jól áll neki a halál" c. filmet.
Ott mondta Bruce Willis: "Dehogy akarok én örökké élni!!!"

Harari is foglalkozott ezzel (a tudósok szerint a betegségek csupán "technikai problémák", azaz gyakorlatilag megoldható lenne az örök élet!) és erre Harari is azt mondta, nem valószínű, hogy azok, akik sokáig (akár örökké) élnének, boldogok lennének, sőt!

Én úgy vélem, csakis úgy érdemes hosszú életűnek lenni, akinek van hozzá annyi egészsége is, hogy el tudja magát látni, nem szorul senkire.
Na és van neki állandó ÉLETCÉLJA! Pl. tudós az illető.
Természetes, hogy elutasítod a halálnak még a gondolatát is. Én is így voltam... Különösen gyerekkoromban volt nehéz megérteni, hogy hogyhogy nincs tovább, hogyhogy nem leszek majd sehol?! :((( (Isa púr és homu vagymuk!)
DE!
Bizony, az életem folyamán sok rokonom úgy halt meg, hogy MEGVÁLTÁS volt nekik a halál.
Ez több, mint elgondolkodtató...

Tudom, nálunk tabu téma ez.
Nem szeretnek róla beszélni az emberek, Buda Béla egyik könyvében is ezt olvastam.
Persze, nem köll állandóan ezzel foglalkozni, és különösen nekünk, ateistáknak rossz, mert nem segít a HIT, mint a vallásosoknak. Mennyország, meg pokol, ilyesmi... 
https://www.youtube.com/watch?v=vZ-aes9FgvA
Kell ott fenn egy ország, AMIT SOSEM RONTUNK EL!!!...

De valamilyen fokon nekünk is muszáj néha foglalkozni vele, mert hiszen tudván tudjuk, két dolog van a világon, ami biztos:
Az állandó változás, és a halál.
Ez van, barátom, akár féljük, akár szeretjük, kikerülni lehetetlen.




2018.01.05. 9:51

Igen, hibás reakció volt a párod részéről. Ebben szegény macs vétlen. A párodnak nem szabadna rá haragudni, de hát ugye, aki nem ismeri az állatokat, az bizony azt hiszi néha, hogy olyanok, mint az emberek, pedig dehogy... Amúgy nálunk nem volt hiszti se kutya, se macsek részről. Durrogás ugyan volt, szép számmal, de a kutyusok úgy döntöttek, hogy jó, jó, meg kéne ugatni esetleg, no de a konvektor előtt azért kényelmesebb, meg ugye biztonságosabb is... A cica meg csatlakozott az avataromhoz (nagy haverok) és úgy vélte, hogy ha az nem izgatja magát, akkor ő minek? Úgyhogy aludtak.. (Jó, tudom, nem tipikus a viselkedésük, de ha egyszer így volt...)

Felhasználási feltételek és adatvédelmi nyilatkozat | Moderálási alapelvek | Médiaajánlat | Impresszum