Bemutatják a Mindszenty Józsefről szóló filmet
Egyház
2010. okt. 5.

<p>A XX. századi magyar történelem egyik meghatározó egyénisége, <strong>Mindszenty József bíboros</strong> életét mutatja be Koltay Gábor A fehér vértanú című filmje, melyet <strong>október 6-án</strong>, szerdán mutatnak be Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, majd szombaton a Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központjában is levetítenek.</p>

Mindszenty József jelentős történelmi és egyházi személyiség volt, modern kifejezéssel hívhatnánk akár "emberi jogi harcosnak" is, aki minden elnyomott érdekében felemelte szavát. Éppúgy tiltakozott a zsidók elhurcolása ellen a holokauszt idején, ahogy fellépett a svábok kitelepítésével szemben néhány évvel később - mondta Koltay Gábor az alkotás premierjéről tartott hétfői sajtótájékoztatón Szegeden.

Az egyházi vezetőt háromszor tartóztatták le: először 1919-ben, a Tanácsköztársaság kikiáltásakor, majd 1944-ben, a nyilas hatalomátvétel után, harmadszor pedig 1948 karácsonyán. Nem tudták azonban megtörni, mindig emelt fővel és éber tekintettel figyelte népe hitét - fogalmazott a rendező.

A százharminc perces film főszereplője, akit Sipos Imre - a Pesti Magyar Színház színész-rendezője - alakít, végigjárja a bíboros életének legfontosabb helyszíneit Mindszenty József szülőfalujától, Csehimindszenttől egészen a bécsi Pázmáneumig, ahol a főpap élete utolsó éveit töltötte. A filmkészítők kamerája olyan ritkán látható helyszínekre is elvezeti a nézőt, mint a budapesti amerikai nagykövetség Szabadság téri épülete, ahol tizenöt éven át élt Magyarország utolsó hercegprímása. A film főszereplője gyűjti az adatokat, élményeket, hogy aztán a szellemi mozaikkockák összerakásával válaszolni tudjon a kérdésre: ki is hát Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek.

Koltay Gábor szerint az alkotás nemcsak a vallásos, templomba járó embereknek szól, hanem mindenkinek, hiszen a mai világunkat soha sem ismerhetjük meg igazán a XX. század történései nélkül.

A rendező elmondta: az alkotást 2009 augusztusában kezdték el forgatni, az utómunkákat pedig néhány hete fejezték be. A film létrejöttét egyházi szervezetek, alapítványok, önkormányzatok és magánszemélyek támogatták, elkészítéséhez állami forrást nem használtak föl.

(forrás)