A haldokló város

Jómagam is azok közé tartoztam, akik sürgették a multik betelepülését városunkba, hiszen a választék bővülése és az árak bizonyos szinten történő lenyomása valahol a kisemberek érdeke is. Azonban Esztergomban nagyon rossz irányba fordult a történet: a belváros haldoklik.

2003-ban vezették be Esztergomban a fizetős parkolási rendszert. Mindez néhány hónappal az első esztergomi nagyáruház megnyitása után történt. Lehet ez persze véletlen is, de végeredményben mindenképpen a multi malmára hajtotta a vizet. Az 5.000 négyzetméteres eladótér és az ingyenes parkolási lehetőség csábította a vevőket, a belvárosban ugyanakkor megkezdődött a kereskedelem lassú agóniája. A Tesco azóta bővítette eladóterét és tervbe vették azt is, hogy a távolsági buszok végállomása - az amúgy minősíthetetlenül rossz állapotban lévő Simor utcai végállomásról - az áruház mellé költözik.

A tavalyi évben megnyílt az Aldi áruház, szintén a Dobogókői úton, valamint szorosan mellette a Park Center, ahová a ruházati jelleggel működő Takko és Vögele, a Müller drogéria, a Humanic cipőbolt és az Euronics elektronikai áruház költözött.

Ez utóbbi sokáig a belvárosban szolgálta ki a vevőket, ám a végzet őket is a város szélére sodorta. Ugyanis több mint egy éve egy újabb csapás érte a belváros kereskedőit. A Strigoniumnak havonta több mint 1 millió forint bevételt hozó Bástya parkolót - mint utólag kiderült - mindenféle engedély nélkül elbontotta a város. Ezzel azonban nem csak az Euronics régi helye lehetetlenült el mint üzlethelyiség (amely miatt hamarosan kártérítési per elé nézhet a város) hanem a Bástya áruház tágabb környezetében is megnehezült a vásárolni szándékozók és emiatt hatványozottan a kiskereskedők sorsa is.

A fizetős parkoló is sokkalta több vevőnek biztosított lehetőséget a vásárlásra, mint a körülbelül 120 parkolóhely megszüntetése. A parkolásra gyakorlatilag csak a mélygarázsban van lehetőség, ami ennek - és a nevetségesen alacsony díjszabásának - ellenére is üresen kong. Az emberek egyszerűen nem kedvelték meg ezt a lehetőséget, no meg őszintén: ki a fene akar több száz métert gyalogolni egy nagybevásárlás után a szigetre? Persze lehetne példát is mutatni, akár városvezetőinknek is, azonban ők sem jeleskednek a mélygarázs használatban. Rendszeresen a városházi autókkal van tele a Bottyán utca, és alpolgármesterünk sem átall a Lőrinc utcán parkolni, akár a tilosban is - tegyük hozzá meg is büntették érte, de ez után nem sokkal a megállni tilos táblát kitolták majdnem az utca végéig, a zavartalan parkolás érdekében.

Tessenek szívesek lenni végig sétálni a Széchenyi téren, ahol egykoron minden kapuban valami bolt kínálta portékáját. Volt egy drogéria Gyuszi bácsival, aki köpenyében várta a betérő kuncsaftokat, ott volt a Galéria, a Lottózó, az Olimpia cukrászda, de akadt ott Játékbolt is. Most épp az Aranypók dobta be a törölközőt, ahogy a gyászos feketével lefüggönyözött kirakatukra ragasztott papírlap hirdeti: „elköltöztünk". Mi maradt a téren? Kocsma, akarom mondani „kávézó", mert az illik a városvezetés koncepciójába, mely szerint vigalmi negyed lesz itt kérem szépen! Vigalmi negyed a „magyar Róma" főterén!
Helyette ma azonban nincs más mint a városképet tönkre rondító bódéváros, központjában az überronda sárga tetős színpaddal, ahonnan a városépítő szoktavolt bejelenteni zavaros beszédben az ellene törő rosszak galád - ám leleplezett - terveit.
Ezeknek a bódéknak nem itt van a helye. Nem a történelmi belváros épületeinek ilyen-olyan minőségben felújított homlokzatát kellene eltakarni. Itt lenne az idő, hogy költözzenek: például a Kis-Duna partra. Azonban ez a költözés is felesleges, ha a város képtelen lesz árusokkal megtölteni a kis faházikókat. A méregdrága bodegák így csak a pénzt viszik, hisz az őrzésük sem kevés forintjába fáj a város adófizetőinek. Valakinek nagyon megéri azonban ez is.

Visszatérve a multi kérdésre: egyértelmű, hogy a Tesco és az Aldi betelepülése az élelmiszer kiskereskedők életét keserítette meg - amit a nemsokára megnyíló Lidl csak tovább fog fokozni. Némi pozitívum, hogy voltak akik felismerték a versenytársak hatására, hogy ma már nem megengedhető az, hogy délután ötkor lehúzzák a rolót, egyre többen maradnak hosszabb ideig nyitva, mert ez lehet a túlélésük záloga.

A kereskedelmi övezetbe települt ruházati boltok szintén egy elég alapos ütést vittek a városban létezni próbáló kereskedőkre. Az ingyen parkolás a parkolóhely keresgélés helyett sokakat meggyőz arról, hogy ha már nem a nagy Budapesten, hanem Esztergomban akarják elkölteni megkeresett pénzüket, azt ne a belvárosban, hanem az ipari park mellé települt valamelyik nagyáruházban tegyék.

A Tesco barkács részlegének kínálata eddig viszonylag hidegen hagyhatta az ilyen profilú kereskedőket. Néhány hét és ők is érzékelni fogják a rideg valóságot. Szintén a város peremén megnyílik az ország 20. Praktiker áruháza!
Az egyik szemem sír, a másik pedig nevet! Hiánypótló a környéken egy barkácsáruház, azonban a tágan vett belváros, festék, vas és villamossági boltjai mind felköthetik a gatyájukat az erős - és ismét ingyenes parkolással megtámogatott - vetélytárs miatt.
A Praktiker kínálatát áttekintve, alaposan át kell, hogy gondolják a jövőjüket a városban található bútorboltok és tüzéptelepek is. Egy olyan 6900 négyzetméternyi óriással kell megküzdeni a kiskereskedőknek - akik számára még a megállítótáblák kihelyezését is a végletekig megnehezíti az önkormányzat - aki ereje folytán hetente tudja katalógusát eljuttatni minden egyes postaládába.

De vajon mi az érdeke az önkormányzatnak? A jelen állapot szerint a kiskereskedők érdekeit vastagon felülírja az szempont ami az eltúlzott költségvetési kiadások ellensúlyozásaként minél több ingatlan eladását helyezi előtérbe. Csak a Praktiker 4,5 hektáros területének értékesítéséből 465 millió forint folyt be a költségvetésbe. Hogy ez mire elég? Például közel ennyi pénz jutott a megalakulása óta az UD Zrt. leányvállalatával közösen létrehozott Védvár Zrt-nek, amiből a városőrök autókázását és sétálgatását fedezik.

Hogy a kiskereskedelem elhalásával mit veszítünk mi esztergomiak?
Munkahelyeket elsősorban, hiszen a bezárt üzletek nagyon ritkán foglalkoztatnak alkalmazottakat. Adóbevételekben is kiesés fog jelentkezni, sőt nem egy cég felszámolására is sor kerülhet. A halott cégek pedig nemigen fognak semmiféle beruházásba kezdeni, a megüresedett üzlethelyiségek állaga értelemszerűen romlani fog. Ez a folyamat néhány éve lejátszódott már Budapesten, például a körúton és annak környékén. A mai napig leragasztott kirakatok csúfítják csak a környezetet.

Mi lenne a kilábalás útja? Sokszor felvetődött már az emberi parkolási viszonyok kialakítása, értelemszerűen a felszíni parkolás ingyenessé tételével kezdve. Akik most a feleslegesen megépített és méregdrágán megvásárolt mélygarázsok bevételeit kezdik most félteni, azok gondolkodjanak el azon, hogy az 1,68 milliárd forint mennyi idő alatt fog megtérülni a 45 forintos óradíjakból! Ennél már az is szerencsésebb lenne, ha a mélygarázs is ingyenes lenne, így talán lenne esélye annak, hogy az emberek használják is végre, ha már ott van a szigeten! Igazából érdemi bevételtől nem esne el a város és így megvalósulna a forgalomszabályozó szerepe is, esetlegesen valóban nem a felszíni helyeket foglalnák el az autósok, egymással versengve a kevéske helyért.

Több napos turizmusra építeni badarság egy ekkora városban, annak ellenére is, hogy a nagyszabású városépítő tervek mind ezt az indokot hozzák fel mint célt. Azonban azt be kell látni, egy ekkorka „élményfürdő" soha nem lesz képes olyan mennyiségben idevonzani a turistákat, mint azt remélik nagyjaink.
Esztergom egyetlen ütőképes látnivalója nem más mint a Bazilika. Azonban meg kellene találni a módját annak, hogy az ott megforduló több mint egy millió ember a városba is bemerészkedjen! Ennek jelenleg több akadálya is van.
Nézzük csak a várost egy turista szemével! Elindulunk a várból lefelé és a Múzeum cukrászda előtti kanyarból magunk elé tekintve a szemünk elé táruló látvány inkább a lehangoló mint a csalogató kifejezéssel írható le!
A romos házak mellett elhaladva egy bejrúti életképbe is beillő, valaha szebb napokat látott Fürdő szálló semmibe vezető lépcsője fogadja a látogatót. Bátor civilizált embernek kell lennie, aki elsétál emellett a borzalom mellett.
Amint az tisztán látszik: a Regia Civitas beruházása - a sok szabálytalanság miatt - léket kapott. Érdemes lenne több ütemben gondolkodni. Okosan felhasználva a szálló felújítására elnyert összeget, helyre hozni ezt a történelmi épületet, körülötte pedig - visszaállítva a Bástya parkolóját - egy európai színvonalú közparkot létrehozni.

Az üzletek profiljában is némi változtatásra lenne szükség. A multik a nagy falatokat már kisajátították maguknak, az itt élőknek és vállalkozóknak meg kellene találni azt az egyetlen szegmenst ami még szabad és kihasználatlan: a turisták kiszolgálását. Értve ez alatt az étkeztetést és az ajándék és emléktárgy kereskedelmet is. A Bazilika mint olyan, kiapadhatatlan ötletforrás kellene hogy legyen az ajándékgyártók részére, feltéve ha a fizetőképes kereslet eljut odáig, ahol ezeket az emléktárgyakat megveheti.
Ehhez lenne szükség a fentebb említett változtatásokra, hogy a turisták el merjenek jutni azokig a helyekig ahol megvehetik ezeket a tárgyakat. A város mai kinézetével, a már említett romos Fürdő szállóval, a Zöld ház környékén található palánktengerrel körülvett közel keleti hadszíntérrel még a reménye sincs meg ennek. Sajnos.

Esztergom lakóinak és vállalkozóinak annyit kellene csak tenni, hogy végre kiállnak saját érdekeik mellett a városvezetés esztelen intézkedéseivel szemben. Ezt senki nem fogja helyettük megtenni, ideje lenne észrevenni ezt. Amíg nem lesz késő.