<p>A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon 2-2 millió forint kártérítés iránt indított pert első fokon elvesztette Esztergom Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatal. A pert Csomor Sándor ellen indították. A per érdekessége, hogy Esztergom város jegyzőjének a Szeretgom portálon kifejtett kijelentései miatt nyújtott be keresetet a két felperes.</p>
A felperes jogi személyek az alperes több kijelentését is jó hírnevüket sértőnek vélelmezték - a per tárgya lényegében ezek miatti kártérítési igény megállapítása lett volna. A bíróság azonban elutasította a felperesi keresetet, és indoklásában több helyen is igen érdekes, az egész város közvéleményének figyelmére igényt tartó tényeket állapított meg.
A bíróság először is megállapította, hogy Csomor Sándor azon kijelentései, melyekben Meggyes Tamásra, vagy Marosi Györgyre nézve tesz megállapításokat, semmilyen esetben sem értelmezhetőek a felperes Önkormányzat és Polgármesteri Hivatal tevékenységére, jó hírnevére nézve sértőnek, hiszen a jogi személy és a jogi személyt vezető természetes személy nem ugyanaz. Arra is felhívta a bíróság a figyelmet, hogy sem az "Esztergom", sem a "város" szavakat nem lehet automatikusan egyik felperessel sem azonosítani.
Az ítélet hivatkozik arra, hogy fokozott alkotmányos védelmet élveznek az olyan értékítéletek, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütköztetésében kapnak hangot, még akkor is, ha esetleg túlzóak és felfokozottak. A demokratikus jogállam állami és önkormányzati intézményeinek szabad bírálata, működésük és tevékenységük kritikája - még ha az becsületsértő értékítéletek formájában történik is - a társdalom tagjainak, az állampolgároknak olyan alapvető alanyi joga, amely a demokrácia lényegi eleme.
Az egyes hozzászólások elemzése során a bíróság megjegyzi: a Marosi Györggyel kapcsolatban alkalmazott "áljegyző" megjelölés a rendelkezésre álló bírósági határozatok tükrében nem nélkülöz minden alapot. Az ilyen és ehhez hasonló értékítéleteket, melyekben nincs indokolatlanul sértő, lealázó tartalom a közszereplő felperesek tűrni kötelesek.
A felperes Önkormányzat és Polgármesteri Hivatal összesen 250 ezer forint perköltséget köteles fizetni az alperes ügyvédjének.
Az ítélet nem jogerős, a teljes szövege itt olvasható.