Drámai a levegő szennyezettsége
Környezetünk
2010. jan. 28.

<p>A hónap közepe óta az ország jelentős részén, de megyénkben is néhány nap kivételével az egészségügyi határérték felett van a levegőben egyes szennyezőanyagok koncentrációja. Az alábbiakban erről a helyzetről adunk tájékoztatást.</p>

Esztergomban elsősorban a szálló por (PM10) koncentrációja jelent problémát. Ennek a szennyezőanyagnak a koncentrációja január 12-től (két nap kivételével) folyamatosan a 24 órás egészségügyi határértéket meghaladó mennyiségben van jelen a levegőben. A megengedett koncentráció 50 mikrogramm egy köbméter levegőben. A tegnapi napon ennek több mint háromszorosát mérték a monitoring állomások (154 mikrogramm/m3). A többi légszennyezőanyag közül a nitrogén-oxidok emelhetőek ki, amelyek elsősorban a hónap első felében illetve a hét elején lépték túl esetenként az egészségügyi határértéket. Fontos megjegyezni, hogy itt az órás határértékek túllépéséről van szó. A nitrogén-oxidok levegőben lévő koncentrációja ugyanis szoros összefüggést mutat a közlekedéssel, ezért egy napon belül a maximumát általában a kora délelőtti és a délutáni forgalmi csúcs időszakában éri el.

Dorogon szintén a szálló por (PM10) jelenti a fő veszélyforrást. Január 11-e óta két nap kivételével az egészségügyi határérték felett van ezen légszennyezőanyag koncentrációja (átlagban annak másfél-kétszerese). A tegnapi napon (I.27.) annak közel négyszeresét regisztrálták a műszerek (194 mikrogramm/m3). A nitrogén-oxidok mennyisége a dorogi levegőben egyelőre határérték alatt van, azonban azt megközelíti. Mindkét település esetén fontos azonban hangsúlyoznunk, hogy a mérőállomások un. városi háttér mérőállomások, azaz a kevésbé terhelt környezetben találhatóak. A forgalmas utak mellett, közlekedési csomópontokban a fentieknél kedvezőtlenebb a helyzet.

Tatabányán két mérőállomás is üzemel. A Ságvári úton található állomás adatai szerint január 11-14. között, valamint január 19.-e óta folyamatosan határérték felett van a szálló por mennyisége a levegőben, azonban kisebb mértékben, mint Dorog vagy Esztergom esetében, átlagosan a határérték körül illetve annak másfélszerese. A tegnapi napon mérték a legmagasabb értéket, a határérték két és félszeresét (125 mikrogram/m3). A többi szennyezőanyag mennyisége a határérték alatt található. A másik mérőállomáson (Erdész u.) szintén a szálló por határérték feletti mennyiségben van jelen, jellemzően valamivel nagyobb értékkel, mint a másik mérőállomás esetében. Itt a nitrogén-oxidok órás koncentrációja is a legkedvezőtlenebb órákban átlépte az egészségügyi határértéket.

A fenti településeken túl Almásfüzítőn, Komáromban, Tatán, Oroszlányban és Lábatlanon működik mérőállomás, ám ezek adatait manuálisan nyerik, így ezek egyelőre nem elérhetőek.

Érdemes még a szennyezőanyagok közül a benzolt megemlíteni, amely rákkeltő hatású, és amelynek a koncentrációja az elmúlt napokban szintén emelkedett, és a tegnapi napon Esztergomban megközelítette az egészségügyi határértéket.

Mi várható az elkövetkező napokban?

A mai napon többfelé havazott, amely kedvezett a légszennyező anyagok kiülepedésének, és az elkövetkező napokban várható változékonyabb, csapadékosabb időjárás várhatóan további csökkenést eredményez a hétvégéig legalább.

Miért alakult ki a jelenlegi helyzet?

A településeken igen jelentős az emberi eredetű légszennyezőanyag kibocsátás, mind az ipar, de főként a közlekedés által, amit fokoz a vegyes tüzelés kibocsátása is. Ezek a szennyezőanyagok átlagos meteorológiai körülmények között kiülepednek a légkörből illetve felhígulnak. A jelenlegi időjárási helyzet, ami hosszú ideje fennáll azonban nem kedvező a légszennyezőanyagok hígulását/kiülepedését tekintve. Erre jellemző az alacsony szélsebesség, kis légmozás, a csapadék hiánya, és gyakran az un. inverziós helyzet. Az időjárás hatását fokozhatja egyes településeken a kedvezőtlen városszerkezet (pl. szűk utcák, völgyi elhelyezkedés) ami tovább gátolja a szennyezőanyagok felhígulását.

Határértékek, szmogriadó

A hazai jogi szabályozás többféle küszöbértéket különböztet meg. A legalacsonyabb az egészségügyi határérték, amelynek rövid idejű kismértékű átlépése általában tartós egészségkárosodást nem okoz. A következő szint a tájékoztatási küszöbérték, amely az érzékenyebb lakossági csoportokra (betegek, gyermeke, idősek) nézve jelent problémát. Erről, amennyiben három órán keresztül fennáll az állapot (szálló por esetében két napig) a lakosságot tájékoztatni kell. A harmadik szint a riasztási küszöbérték, amelynek rövid idejű átlépése is veszélyezteti az emberi egészséget, és azonnali beavatkozást igényel, szálló por esetében akkor, ha két napon át meghaladja ezt az értéket.

Az elmúlt időszakban Esztergomban 7 nap haladtuk meg a tájékoztatási küszöbértéket és két nap a riasztási küszöbértéket szálló por esetében. Ezek közül az egyik a tegnapi napon volt.

Dorogon 7 olyan nap volt az elmúlt időszakban, amikor a tájékoztatási küszöbértéket meghaladta a szállópor mennyisége, és három nap amikor a riasztásit is. Ezek közül az egyik a tegnapi napon volt (annak közel kétszerese)

Tatabányán 4 nap a tájékoztatási- és két nap a riasztási küszöbértéket haladta meg a szállópor koncentrációja (ezek közül az egyik a tegnapi napon).

A szennyező anyagok egészségügyi hatása

A szálló por koncentráció rövid távú emelkedése izgatja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága, vérrögösödés léphet fel. Növekszik az asztma és a krónikus légcsőhurut fellángolások miatti orvoshoz fordulás, illetve a szív-érrendszeri megbetegedések száma.

A kültéri levegő szálló por tartalmának hosszú távú hatásai a következők: a várható élettartam jelentős csökkenése a szív- és érrendszerei, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák miatti halálozás növekedése következtében. A halálozás növekedése mellet egyre több bizonyíték van arra is, hogy a megnövekedett szálló por koncentráció növeli a keringési és légzőszervi megbetegedések miatti kórházi betegfelvételek számát. A szálló por koncentráció emelkedése növeli továbbá az általános halálozás, az asztma, a krónikus nem specifikus légzőszervi betegségek, a szív-érrendszeri betegségek és a nem rosszindulatú tüdőbetegségek miatti halálozást is. (forrás: Környezet-egészségügyi Intézet)

Javaslat

Az érzékeny csoportok, így az idősek, gyermekek, kismamák, légzőszervi és keringési megbetegedésben szenvedők kerüljék a szabadban való tartózkodást, különösen a forgalmas helyeket. A felnőtteknek érdemes a szabadban végzett nehéz fizikai munkát (sportolás) elhalasztani.

Bővebb információ:

Válaszúton Alapítvány

www.legszennyezes.hu

 

(forrás)