Répássy szerint a testület megsértette az SZMSZ-t
Közélet
2010. jan. 25.

<p>Az <a href="http://atv.hu/belfold/20100122_javaslatvita_video">atv.hu egyik műsorának</a> vendége Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója volt, aki hitetlenkedve fogadta az esztergomi testület döntését a viták beszüntetéséről. Meggyes Tamás előterjesztését és a szavazásról készült videot eljuttattuk számára, válasza alább olvasható.</p>

Megnéztem a videót és most már értem, hogy mi történt.

Megjegyzésem az ügyhöz:

Ha a város honlapján található Szervezeti és Működési Szabályzat
http://www.esztergom.hu/wps/portal/eloknek/onkormanyzat?menuid=AAMN-7NGDKS
hatályos, akkor a képviselőtestület határozata sérti a Szervezeti és Működési Szabályzat 19-21. §-aiban foglalt rendelkezéseket.

A napirendek tárgyalásának szabályait a 19. § tartalmazza:

(1) A Képviselő-testület az elfogadott napirendeket egyenként tárgyalja. A polgármester javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(2) Az előterjesztő az írásos előterjesztéshez, legfeljebb három percben, tömör szóbeli kiegészítést tehet.
(3) A vita megkezdése előtt a hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke legfeljebb három percben ismertetheti a bizottság álláspontját. Ezt követően a polgármester megnyitja a vitát, szólásra a számítógépes szavazórendszeren keresztül a polgármesternél lehet jelentkezni.
(4) A képviselőcsoport vezetője vagy az általa kijelölt tag a vita során két alkalommal szólhat hozzá az előterjesztéshez. A hozzászólás ideje az első alkalommal öt, a második alkalommal egy perc lehet.10*
(5) A képviselő, illetőleg az arra feljogosított, a vita során két alkalommal, szólhat hozzá az előterjesztéshez. A hozzászólás ideje az első alkalommal másfél, a második alkalommal egy perc lehet. Módosító javaslat indokolására a képviselő egy alkalommal két percben jogosult.10*
(6) A napirendi pontok összevont tárgyalása esetén a (2)-(5) bekezdésben meghatározott hozzászólási alkalmak és időtartamok a következők szerint alakulnak:
a) az előterjesztő - amennyiben több napirendi pontnak is az előterjesztője - az írásos előterjesztéseihez egy alkalommal legfeljebb öt percben, tömör szóbeli kiegészítést tehet,
b) elnöke - amennyiben az összevontan tárgyalt napirendi pontok közül több előterjesztést is tárgyalt a bizottság - egy alkalommal, legfeljebb öt percben ismertetheti a bizottság álláspontját,
c) a képviselőcsoport vezetője vagy az általa kijelölt tag az összevontan tárgyalt napirendi pontok vitája során két alkalommal szólhat hozzá az előterjesztésekhez, a hozzászólás ideje első alkalommal öt, a második alkalommal 3 perc lehet,
d) a képviselő, illetőleg az arra feljogosított az összevontan tárgyalt napirendek vitája során két alkalommal szólhat hozzá az előterjesztésekhez, a hozzászólás ideje első alkalommal három, a második alkalommal másfél perc lehet.
e) a képviselő több előterjesztést is érintő módosító javaslatainak indoklására egy alkalommal 3 percben jogosult.13*
(7) A polgármester engedélyezheti vita közben személyes megtámadtatás okán a képviselő egyperces soron kívüli hozzászólását.

Az interpellációk, kérdések tárgyalásának szabályait a 20. § tartalmazza:

(1) A képviselő napirenden nem szereplő önkormányzati ügyben ülésenként interpellációt intézhet a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, valamint a bizottságok elnökeihez. Az interpellációt írásban kell benyújtani, legkésőbb a testületi ülés előtt egy munkanappal.10*

(2) Az interpellációk megtárgyalására a nyilvános napirend végén, nyílt ülés keretében kerül sor.
(3) Az előzetesen írásban benyújtott interpellációra adott szóbeli válaszra két perc áll rendelkezésre. Interpellációra írásban tizenöt napon belül kell válaszolni. Az írásbeli választ minden képviselő részére meg kell küldeni.
(4) A Képviselő-testület az interpellációra adott szóbeli válasz elfogadásáról vita nélkül dönt. Írásbeli válasz esetén a döntésre - a szóbeli válaszra vonatkozó szabályok alkalmazásával - a következő testületi ülésen kerül sor.
(5) Amennyiben a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, ideiglenes bizottságot hoz létre az interpellációval érintett ügy kivizsgálására.
(6) A képviselő az interpellációkat követően napirenden nem szereplő ügyéhez egy alkalommal, legfeljebb két témában kérdést intézhet a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, önkormányzati intézmény vezetőjéhez, illetőleg a jegyzőhöz összesen kettő percben. A kérdésre tizenöt napon belül írásban is lehet válaszolni.

A 21. § (1) bekezdése szerint: "A képviselő a napirend megállapítása, valamint a napirendek tárgyalása során ügyrendi javaslatot tehet. Ügyrendi javaslatot valamennyi képviselő, napirendenként egy alkalommal - az Ötv., valamint jelen rendeletben meghatározott szabályok figyelembevételével - az ülés vezetésével, a felszólalások korlátozásával, a vita lezárásával és a szavazás módjával összefüggésben tehet a határozathozatalig."

Azaz, a felszólalások korlátozására csak a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott szabályok figyelembevételével kerülhet sor. Interpellációra és kérdésre pedig minden ülésen joga van a képviselőknek.

 

A kemma.hu-nak Répássy Róbert kifejtette:

„A képviselőtestület hozhat olyan döntést, hogy egyes napirendi pontokról vita nélkül határoz. Ilyen előterjesztés lehet például a napirend elfogadása, személyi döntés, vagy ügyrendi kérdés. (Ez a parlamentben is így van.) De ezen túlmenően, érdemi javaslatokról (rendeletekről vagy határozatokról) a testület vitát követően határoz. Természetesen a vita lezárására is van lehetőség, de csak "vita" után, és nem vita helyett."

- A tárgyalás rendjét a képviselőtestület Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, amely rendelet, azaz jogszabály, attól eltérni nem lehet, csak módositani lehet. A módosítás azonban nem lehet ellentétes az önkormányzati törvénnyel, így például a képviselők interpellációs joga nem korlátozható, mert azt az önkormányzati törvény kifejezetten biztosítja a képviselőknek.

(forrás)