Az elszámoltatások megnehezítésére hozta létre az új titoktörvényt az MSZP és a Fidesz

Az elszámoltatások megnehezítésére hozta létre az új titoktörvényt az MSZP és a Fidesz

2010. 01. 10. 8:07

A Jobbik meglepődve tapasztalta, hogy a 2008. szeptember 1-jén benyújtott törvényjavaslat a Minősített adatok védelméről, hirtelen milyen fontossá vált a regnáló hatalom számára, ráadásul elnyerte a parlament kétharmados támogatását is. A törvényjavaslatot 333 „igen" és 17 „nem" szavazat mellett fogadta el az Országgyűlés, a média majdnem teljes hallgatása közepette. A törvény már kihirdetésre is került a Magyar Közlönyben, és 2010. április 1-jén lép hatályba.

2009. évi CLV. tv. a titkosítások teljes átláthatatlanságát és a már elkövetett törvénysértések tisztára mosását segíti elő, hiszen lehetőséget teremt az eddigi törvénytelen adatgyűjtések, megfigyelések utólagosan „törvényszerűvé tételére". Az új törvény alapján 3 évük van a különböző szerveknek, hogy átminősítsék a már titkos adatokat, és az sem lehet gátja az újra titkosításnak, ha a valódi cél bűncselekmény takargatása volt.

A Jobbik parlamentbe kerülve azonnal kezdeményezni fogja a törvény módosítását, legfőképpen az alábbiakra tekintettel.

A törvény túl tágan határozza meg a minősített adat fogalmát, amely önmagában hordozza a jogszabálysértések lehetőségét. Gyakorlatilag bármit titkosítani lehet, ráadásul bírói kontroll nélkül. Kezdeményezni fogjuk a fogalmak pontosítását, és a minősítés szabályainak a szigorítását a törvény szövegében.

Meg kell teremteni a központi nyilvántartását a minősített adatoknak, hiszen jelenleg szétszórtan, a különböző szerveknél helyben, egységes nyilvántartás nélkül „hevernek" ezek az adatok. Információink szerint bevált gyakorlat, hogy bizonyos személyeket, netán jobbikos politikusokat vidéki kirendeltségekkel, területi egységekkel figyeltetnek meg, és központi nyilvántartás híján ezek a sokszor jogalap nélküli megfigyelések a Jobbik parlamentbe jutása esetén nagyon nehezen lesznek felderíthetőek. A felállítandó központi nyilvántartáshoz szigorú bírói kontrollt kell rendelni, meg kell fontolni a Nemzetbiztonsági Bíróság intézményének felállítását, ahol szakképzett bírák látnák el a titkosításokkal kapcsolatos törvényességi felügyeletet. Az államtitokköri nyilvántartásból csak bírói engedéllyel lehetne adatokat kikérni, és csak célhoz kötötten lehetne felhasználni azokat.

Követelni fogjuk, hogy a minősített adatok felülvizsgálata egy független szakmai testület előtt történjen, vagyis ne ugyanazok végezzék, akik a minősítést elrendelték. Az indok nélküli titkosításokat jogilag szankcionálni kell. A cél nélküli adatgyűjtés a személyiségi jogokat is súlyosan sérti.

Elképesztőnek tartjuk, hogy a Btk.-t úgy módosítja az új adatvédelmi törvény, hogy a minősített adattal való visszaélés miatt csak a minősítő szerv vagy személy kérelme alapján indítható büntetőeljárás. Ez a zsarolások melegágyát teremti meg, hiszen a minősítő kezében van a döntés, hogy neki tetsző vagy nem tetsző visszaélésre, „kiszivárogtatásra" került-e sor.

Elfogadhatatlan, hogy az elévülési idők nem az ismertté válástól kezdődnek, hiszen ebben az esetben jó esély van rá, hogy amikorra nyilvánosságra kerülnek a bűncselekmények, már el is évültek.

Fontos megjegyeznünk, hogy a minősítések 80-90 százaléka a titkos információgyűjtéseket érinti, melyek egy része sajnos az utóbbi időben nem a bűnüldözés, hanem a politikai ellenfelek megfigyelésére irányult, amely demokráciában elfogadhatatlan.

Megengedhetetlen, hogy az indokolatlan titkosítások megszüntetését csak az adatvédelmi biztos kérheti a bíróságtól, vagyis amíg nem sikerül elérni a törvény módosítását, addig hiába fogunk parlamenti pártként jobban belelátni a politikusbűnözök lapjaiba, nem a valódi bűnösök, hanem az őket elszámoltatni szándékozók csuklóján kattanhat a bilincs. Nem értjük, hogy miért lehet közös érdeke az MSZP-nek és Fidesznek egy ilyen törvény elfogadása!

A Jobbik okkal feltételezi, hogy nem véletlenül most került elfogadásra teljes parlamenti konszenzussal a törvény, és beilleszthető a Jobbik ellen folytatott, minden állami eszközt igénybe vevő hadjáratba. Különösen sajnálatos, hogy eddig az ellenzék csak cinkos módon hallgatott, de most tevékenyen is elősegíti szavazatával a törvénytelenségek létrejöttét.

Dr. Staudt Gábor
a Jobbik Jogi Kabinetjének elnöke

2010. 01. 11. 14:24

2010. 01. 11. 10:58

Ja, és ami kimaradt: érdekelne a többi párt érdemi, szakmai válasza a Jobbik felvetésére, ha láttok ilyet valahol, azt küldjétek el.

A topiknak túl sok esztergomi relevanciája szembeszökően valóban nincs, bár azért valójában mindannyiunkat (akik például közérdekű adatokat akarunk akár bírósági úton is megismerni - remélem egyre többen leszünk ilyenek Esztergomban is) kicsit érint.

A Jobbik felvezetője eléggé szubjektív, de végülis melyik nem az - ilyen alapon az összes fórumot törölni lehetne, mindenesetre nem hiszem, hogy ez felhatalmazást ad bárkinek pro vagy kontra való személyeskedésre.

 

2010. 01. 11. 10:32

Én adok neked erre 1 pontot!:)

2010. 01. 11. 9:46

Nos, leírok most egy olyan mondatot, amivel minden eddigi hozzászólásnak kezdődnie kellett volna, figyeljetek:

 

Elolvastam a törvényt.

 

Nem is olyan nehéz, ugye?

Pár észrevétel.

6. § (1) A minősítést az köteles kezdeményezni, akinél az állami vagy közfeladata ellátása során a minősítési feltételeknek megfelelő adat keletkezik.

(2) A minősítendő adat minősítéséhez a kezdeményező indokolással ellátott minősítési javaslatot készít.

(3) A minősítési javaslatban fel kell tüntetni a minősítéssel védhető valamely közérdekre történő hivatkozást, a minősítési szintet és a minősítés érvényességi idejét. A minősítési javaslat indokolásának tartalmaznia kell azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a minősítést szükségessé teszik.

(4) A minősítési eljárás alatt álló, minősíthető adatot tartalmazó adathordozót a kezdeményező minősítés céljából a minősítési javaslattal együtt haladéktalanul felterjeszti a minősítőhöz. A minősítő a felterjesztés kézhezvételét követő 30 napon belül dönt az adat minősítéséről. Ha a minősítő a határidő lejártáig az adat minősítéséről nem dönt, a nemzeti minősített adat nem jön létre.

(5) Ha az (1) bekezdésben meghatározott adat a minősítőnél keletkezik, döntését a (3) bekezdésben meghatározott minősítési javaslat tartalmával megegyező módon köteles írásba foglalni és az adatot minősíteni.

(6) A minősítési eljárás alatt álló adatot a minősítő döntéséig a kezdeményezett minősítési szintre vonatkozó személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági szabályok szerint kell kezelni.

(7) A nemzeti minősített adat a minősítő által történő minősítéssel jön létre. A nemzeti minősített adat létrejöttéhez a minősítési jelölés formai követelményeit is be kell tartani.

(8) A minősítő az adatvédelmi biztos megkeresésére írásban köteles részletesen megindokolni az adat minősítését.

Itt az (5) bekezdésben érzek én is hiányosságot: a törvény nem rendelkezik róla, hogy a minősítőnél keletkező adat minősítési kérelmét csak más minősítő bírálhatja el. Rendőrségi, ügyészségi esetben mondjuk a bíróság, helyi bíróságnál az ügyészség, stb - szóval mindenkit valaki más. Márpedig ez így gáz.

11. § (1) Az érintett a minősítő által kiadott megismerési engedély alapján, személyi biztonsági tanúsítvány nélkül jogosult megismerni nemzeti minősítésű személyes adatát. Az érintett köteles a nemzeti minősített adat megismerése előtt írásban titoktartási nyilatkozatot tenni és a nemzeti minősített adat védelmére vonatkozó szabályokat betartani.

(2) A megismerési engedély kiadásáról az érintett kérelmére a minősítő 15 napon belül határoz. A megismerési engedély kiadását a minősítő megtagadja, ha az adat megismerése a minősítés alapjául szolgáló közérdek sérelméhez vezet. A megismerési engedély megtagadását a minősítőnek indokolnia kell.

(3) A megismerési engedély megtagadása esetén az érintett a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a Fővárosi Bírósághoz fordulhat. Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, a minősítőt a megismerési engedély kiadására kötelezi. A bíróság eljárására a polgári perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a bíróság az ügyben zárt tárgyaláson, soron kívül jár el. A perben csak olyan bíró járhat el, akinek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti legmagasabb szintű nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték. A felperes, a felperes oldalán beavatkozó személy és ezek képviselője a minősített adatot az eljárás során nem ismerheti meg. A perben résztvevő egyéb személyek, valamint azok képviselői a minősített adatot csak akkor ismerhetik meg, ha a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti legmagasabb szintű nemzetbiztonsági ellenőrzésüket elvégezték.

12. § (1) A minősített adat kezelője a személyes adatok védelméről szóló törvény alapján az érintettet megillető tájékoztatást megtagadhatja, ha a minősítés alapjául szolgáló közérdeket az érintettnek a személyes adatainak kezelésére vonatkozó tájékoztatása veszélyeztetné.

(2) Az érintett jogaival kapcsolatban egyebekben a személyes adatok védelméről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy bíróság előtti jogérvényesítés során az eljáró bíróságra és a minősített adatok megismerésére a 11. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

Én itt már azzal kapcsolatban is látok problémát, hogy miért nincs kikötve, hogy minden érintett legalább annak a tényét megtudhatja, hogy ki, hol és milyen szinten minősített adatokat kezel vele kapcsolatban. Ennek mindenképpen nyilvánosnak kellene lennie.

Létrejött egy új, felügyelő szerv is:

20. § (1) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladata a minősített adat védelmének hatósági felügyelete, a minősített adatok kezelésének hatósági engedélyezése és felügyelete, valamint a nemzeti iparbiztonsági hatósági feladatok ellátása. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter irányítása alatt álló, a Miniszterelnöki Hivatal szervezeti keretében önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkező szervezet. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet közigazgatási hatósági ügyekben történő eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet

a) a minősített adatot kezelő szervnél engedélyezi a minősített adatok kezelését, jogosult a kiadott engedély módosítására vagy visszavonására,

b) engedélyezi a minősített adatok kezelésére szolgáló elektronikus rendszerek használatba vételét, jogosult a kiadott engedély módosítására vagy visszavonására,

c) nyilvántartja az a) és b) pontban meghatározott engedéllyel rendelkező minősített adatot kezelő szerveket nevük és székhelyük feltüntetésével,

d) a minősített adatot kezelő elektronikus rendszerekről megfelelőségi igazolások alapján tanúsítványt ad ki,

e) ellátja a rejtjeltevékenység hatósági engedélyezését és felügyeletét,

f) egyetértési jogot gyakorol a titokbirtokos szervek biztonsági vezetőinek kinevezésével kapcsolatban,

g) ellenőrzi a minősítők minősítési gyakorlatát, ennek eredményeként egyedi vagy általános ajánlást bocsáthat ki az egységes minősítési gyakorlat kialakítása érdekében, illetve kezdeményezheti a minősítés felülvizsgálatát,

h) ellátja a minősített adatot kezelő szervnél a minősített adat kezelésének hatósági felügyeletét, ellenőrzi a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok, valamint a személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági szabályok betartását,

i) az arra jogosult gazdálkodó szervezetek részére telephely biztonsági tanúsítványt ad ki, jogosult a telephely biztonsági tanúsítványt módosítására vagy a már kiadott tanúsítvány visszavonására,

j) kivizsgálja a minősített adatok védelmét érintő bejelentéseket,

k) a minősített adatot kezelő szervnél kivizsgálja a minősített adatok elvesztésével, illetéktelen személy tudomására jutásával, valamint a biztonság megsértésével kapcsolatos eseményeket,

l) gondoskodik a jogutód nélkül megszűnt szervek által keletkeztetett minősített adatok felülvizsgálatának elvégzéséről,

m) ellátja az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az EURATOM, az EUROPOL, az EUROJUST (a továbbiakban együtt: EU), a NATO, a NYEU, valamint vonatkozó szabályzataiban és a minősített adatok védelme tárgyában kötött nemzetközi szerződésekben a nemzeti biztonsági hatóságok számára előírt feladatokat,

n) kapcsolatot tart a NATO, a NYEU, az EU és a tagállamok illetékes szervezeteivel, és tevékenységéről - a szükséges mértékben - tájékoztatja azokat,

o) ellátja a nemzeti érdekérvényesítést a minősített adatok védelmét érintő nemzetközi bizottságokban és munkacsoportokban,

p) részt vesz a minősített adatok cseréjével járó két- vagy többoldalú biztonsági megállapodások, továbbá valamennyi olyan nemzetközi szerződés előkészítésében, amely minősített adatokat is érint,

q) gondoskodik a biztonsági vezetők részére tartandó képzésről és továbbképzésről,

r) együttműködik az adatvédelmi biztossal a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jog tiszteletben tartása és az információszabadság érvényesülése érdekében.

 

Végkövetkeztetés:

 

Nos, hát a fene tudja. Az biztos, hogy a "nincs rá törvény" állapot helyett a "van rá törvény" állapot lehet jobb is, és rosszabb is - láttunk már sok ilyet. Jelen esetben az új hatóság létrehozása kicsit talán felpezsdíti a terepet - a minősítés pontos szabályai okot adhatnak rá, hogy sok korábban "csak úgy" titkosított anyag valódi titkosítandóságát jogi eljárásokban érdemben lehessen támadni. Ha a banki szférából ismert "négy szem" elv bejönne még a törvénybe a minősítés kiadása kapcsán én túl sok gondot nem látnék ezzel.

2010. 01. 11. 9:11

Na, 11 offtopik hozzászólás után van bárkinek érdemi hozzászólnivalója a felvetett törvénymódosításokhoz? Vagy csak egymás orális ingerlésével fogtok foglalkozni, és kezdjek neki negatív pontokat osztogatni?

2010. 01. 11. 8:46

Ez legyen a legnagyobb hibám kedves Zentai .

2010. 01. 11. 8:34

T. Logice!

Nekem meg erröl a nagyrakás topcrol van meg a véleményem ,de ne is könyörögjön kedves Zentai mert én sem fogom megosztani itt senkivel

Ha "könyörögnék" is Önnek , (bár ez nem szokásom), akkor csupán azért tenném, hogy rábírjam valamiféle helyesírás ellenőrző használatára, mielőtt leveleit beírná.

Igazán sajnálom hogy magát a topc indító írást nem lehet pontozni .)

Igazán sajnálom, hogy a már-már következetesnek mondható, rettenetes helyesírást nem lehet pontozni

2010. 01. 10. 20:50

Off

Nekem meg erröl a nagyrakás topcrol van meg a véleményem ,de ne is könyörögjön kedves Zentai mert én sem fogom megosztani itt senkivel .

Igazán sajnálom hogy magát a topc indító írást nem lehet pontozni .)