Még egyszer Csomorról és az esküről

Még egyszer Csomorról és az esküről

2010.01.08. 3:08

Kijelenthetjük: Csomor nyerésre áll, az idő neki dolgozik. Cikk a letett esküről, egy bírósági ítéletről és egy folyó nyomozásról. Kik viszik el a balhét, és megáll-e az ügy a képviselőtestületen kívül?

Országosan egyre hírhedtebb reputációval bíró polgármesterünk a legutóbbi közmeghallgatáson többek között az alábbiakat nyilatkozta dr. Csomor Sándorral kapcsolatban, nagy nyilvánosság előtt, hivatalos személyi minőségében:

Csomor úr nem tett esküt, a kinevezése érvénytelen volt és bármely bíró értékelheti úgy, hogy tett esküt, attól a tény az, hogy nem tett. Tessék megnézni az ezzel kapcsolatos híreket, írásokat, mondjuk a hidlap.hu elektronikus oldalon feltett jegyzőkönyveket, bizonyítékokat. Aki ebben a kérdésben nem akar a tényekkel foglalkozni, azt én magam sem kívánom meggyőzni. Tény az, hogy Csomor Sándor nem jegyzője Esztergomnak. (...) Az ő jegyzői kinevezése sosem volt törvényes.

Azt mondom: kövessük a polgármester útmutatását. Foglalkozzunk a tényekkel, és többek között olvassuk el a 2009. május 5-én a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2.Mf.20.213/2009/3. számú ítéletével jogerőssé vált, a Tatabányai Munkaügyi Bíróságon 2008 végén meghozott  1.M.1005/2007/18. számú ítéletét, melyet hónapokkal korábban teljes terjedelemben publikált már a Szeretgom és itt elolvashatjuk az egészet. Kiemelnék néhány nagyon fontos mondatot az ítélet indoklásából:

A bíróság megállapította, hogy a felperes az Esztergom Város Képviselőtestületének a 466/2003 (XI.20) esztergomi öh. határozatának meghozatalakor a képviselő-testület előtt szóban nem tett esküt, egyébként ennek ellenkezőjét ő maga sem állította

Magyarul: a bíróság maximálisan elfogadta és az ítélethozatalnál figyelembe vette a Meggyes által előadott tényállítást, miszerint Csomor Sándor a képviselőtestület előtt soha nem tett esküt.

a képviselőtestület határozatának végrehajtásáért felelősként a munkaokmányok elkészítése vonatkozásában az aljegyzőt, ezek aláírásáért pedig a polgármestert jelölte meg. Ennek megfelelően az okmányok elkészültek, többek között az esküokmány is, és ezek aláírására 2003. december 1. napján került sor, így a felperes hivatalba állítására.

Magyarul: a képviselőtestület határozatában, melyben Csomor kinevezéséről döntött, maga határozott úgy, hogy az okmányok aláírásának felelőse a polgármester legyen.  A jegyző eskületételének megszervezése ugyancsak a polgármesteri hivatal hatásköre. Az esküokmányt pedig természetesen nem a még munkába sem állt új jegyző, hanem a már munkában álló aljegyző készítette el, szolgáltatta aláírásra a felek elé, hivatali hatáskörében. Mint tudjuk az esküokmányt Meggyes Tamás ellátta kézjegyével - mint később hangoztatta ezzel őt Csomor megtévesztette - holott a felelősségi köröket megvizsgálva egyértelmű, hogy Csomornak az esküokmány aláírásáig nem volt érvényes kinevezése, nem volt hatásköre a hivatalban, effektíve semmilyen érdemi munkát nem végezhetett. Ha mégis történt megtévesztés, akkor azt nem Csomor követte el, hanem a munkába állást és az eskületételt megszervező személyek, talán épp az az aljegyző, aki a munkaokmányok elkészítését is végezte. Őt azonban emiatt - ismereteink szerint - eddig semmilyen retorzió nem érte. Vajon miért nem, ha valóban ekkorát hibázott volna, mint azt Meggyes Tamás folyamatosan tudatosítani próbálja a város közvéleményében?

Nézzük tovább a bírósági ítélet szövegét:

(...) Esztergomban, 2003. december 1. napján az okmány szerint esküt tévő köztisztviselő felperes volt, ezen minőségben aláírásával az eskü letételét igazolta, mint ahogyan az esküokmányt a munkáltatói jogkör gyakorlójaként aláíró polgármester is azzal, hogy a felperesi részről az eskületétel a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 12. §-ban foglalt szabályoknak megfelelően került sor.

Magyarul: a fenti tények figyelembevételével és az esküokmány tanúsága szerint az esküt érvényesen és jogszerűen tette le Csomor Sándor, Meggyes Tamás polgármester előtt. Meggyes Tamás a közmeghallgatáson elhangzott kijelentése hamis tényállítás, melyet hivatalos személy minőségében tett egy hivatalos képviselőtestületi ülésen - ilyen értelemben véleményem szerint ismét, és immár sokadszor követhette el Csomor ügyben a hivatali visszaélés bűncselekményét - mely gyanú folytán egyébként lassan fél éve folyik nyomozás - egyelőre (ahogy a nyomozást folytató ügyész tanúkihallgatásomon engem is figyelmeztett rá) konkrét gyanúsítottak nélkül a Központi Nyomozó Főügyészségen.

De ne hagyjuk abba az ítélet olvasását ezen a ponton, mert vannak benne még érdekes megállapítások a bíróság részéről, melyeket mindenképpen érdemes megértenünk és megemésztenünk. Mert tegyük fel a kérdést: mi lett volna, ha tényleg nem lett volna Csomornak érvényes az esküje? Meg lehetett volna szüntetni törvényesen erre hivatkozva a köztisztviselői jogviszonyát? A bíróság válasza egyértelmű: semmilyen körülmények között sem. Többek között így fogalmaz az irat:

Amennyiben az érvénytelenségi ok a kinevezési jogkör gyakorló tudomására a munkavégzés megkezdése után jut, a köztisztviselőt az érvénytelenség orvoslásáig el kell tiltani a munkavégzéstől, és amennyiben az érvénytelenségi okot nem lehet orvosolni, ez esetben van mód arra, hogy a közszolgálati jogviszonyt megszüntessék. Ebből kiindulva, és figyelembe véve, hogy az az alperes már 2005. augusztus 11. napján kelt levelében megkereste a Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatalt a Ktv. 12. § és 13. §-átérintő állásfoglalás céljából, melyre történő 2005. szeptember 1. napján kelt válasz szerint az orvoslás legegyszerűbb módja, hogy az elmaradt esküt pótolni kell, és ennek feltételeit éppen úgy a munkáltatónak kell megteremteni, mint az eredeti állapot esetén a Ktv. 12. § (3) bekezdése szerint, ennek ellenére erre sor nem került, e helyett alperes 2005. november 10. napján kelt közszolgálati jogviszony igazolás és esküokmány másolatának megküldése tárgyú levele mellékleteként felperes számára ezen okiratokat kézbesítette, fegyelmi eljárást kezdeményezett felperessel szemben, és e vonatkozásban indult bírósági eljárásban hozott ítéletet közvetlenül megelőzően került csak sor az 502/2006 (XII. 01) számú határozat meghozatalára, melyet perbeli határozatával 2007. október 18-án erősített meg, így terhére e vonatkozásban a rendeltetésellenes joggyakorlás is megállapítható.

Ha a kedves olvasó elsőre nem értené meg, hogy mit mond ki a bíróság: bizonyosságot nyert, hogy az eskü körülményeiről, vagyis arról a tényről, hogy Csomor azt nem a képviselőtestület előtt tette le, már 2005 nyarán tudomása volt az önkormányzatnak. A törvényt értelmezve nem lehetett tiszta számukra, hogy erre hivatkozva megszüntethető-e Csomor jogviszonya, ezért a közigazgatási hivatal állásfoglalását kérték a kérdésben. A hivatal válasza gyakorlatilag nemleges volt - viszont éppen innen tudható, hogy 2005 szeptembere óta az önkormányzat tisztában volt azzal, hogy az eskületétel hiányára hivatkozni törvényesen nem lehet annak érdekében, hogy a jegyző jogviszonyát érvényesen felszámolják. Nem is erre hivatkoztak: fegyelmi eljárásokat indítottak ellene, melyek azonban a bíróságon "elvéreztek". Amikor pedig már érzékelhető volt az önkormányzat számára, hogy a fegyelmi eljárások nem lesznek sikeresek Csomor ellen, újra elővették az eskü kártyát: most már nem érdekelte őket, hogy törvényes vagy törvénytelen lesz-e Csomor közszolgálati jogviszonyának erre hivatkozva való megszüntetése. Nem tudni mi lehetett a cél: egyszerű időhúzás, vagy Csomor kifárasztása - arra játszottak-e, hogy a jegyző egyszerűen megunja az igazának keresését és feladja a harcot? Egy biztos: bármire is számítottak, Csomor tovább folytatta a jogi harcot saját vélt igazáért, és egyelőre úgy tűnik: ő áll nyerésre. Az ellene elkövetett cselekményeknek immáron igen komoly büntetőjogi felelősségrevonás is lehet a vége: mint korábban már említettem a jegyző ügyet jelen cikk szerzőjének állampolgári bejelentésére hónapok óta vizsgálja a Központi Nyomozó Főügyészség. A nyomozás lezárultát decemberben még január elejére prognosztizálta a nyomozást végző ügyész, de talán az általam még az ünnepek előtt beküldött új bizonyítékok (többek között a jelen cikkben meghivatkozott bírósági ítéletek, az Obersovszky féle 18+ műsor első adása, a szeptemberi, újabb Csomorról döntő testületi ülés felvétele és a közmeghallgatáson Meggyes által előadott hamis tényállítások) hatására információim szerint a nyomozást újra kiterjesztették.  A mai napon több esztergomi önkormányzati képviselő is ügyészségi idézést talált a postájában - az ügyszám pedig megegyezik az általam ismert ügyszámmal..

Az ügy pikantériája, hogy a nyomozást egy olyan per anyaga és jogerős ítélete alapján létrejött irathalmaz indukálta, mely per és iratanyag soha nem jött volna létre, ha Meggyes Tamás nem perli be sajtóhelyreigazítás miatt a Szeretgom időszaki kiadványt.

Soha nem gondoltam volna, hogy ezt leírom, de minden, a helyi demokráciát szomjúzó esztergomi nevében meg kell köszönjem Meggyes Tamásnak, hogy beperelt minket. Tamás, nélküled ez a helyzet sem állt volna elő...

2010.01.11. 18:49

A műsor meghallgatható itt.


19 perc után.

2010.01.11. 18:48

Ma 16 óra után Csomor Sándor nyilatkozott a Klubrádió Megbeszéljük műsorában.

2010.01.08. 16:24

Ezen a témán már sokat gondolkodtam. Ha Dr. Csomor Sándor nem tette le az esküt, akkor hogyan fordulhatott az elő, hogy fizetést és jutalmat kapott. Az adófizetők pénzét így herdálják el. Ezt az összeget meg kell téríttetni azzal, aki miatt ez előfordulhatott. Ha a jegyző esküje érvényes, akkor pedig a jelenlegi " jegyző" fizetése kérdéses.

 

Tehát, ez sehogyan sem jó! Ebből jól kijönni nem lehet! 

2010.01.08. 15:59

viszont éppen innen tudható, hogy 2005 szeptembere óta az önkormányzat tisztában volt azzal, hogy az eskületétel hiányára hivatkozni törvényesen nem lehet annak érdekében, hogy a jegyző jogviszonyát érvényesen felszámolják. Nem is erre hivatkoztak: fegyelmi eljárásokat indítottak ellene, melyek azonban a bíróságon "elvéreztek". Amikor pedig már érzékelhető volt az önkormányzat számára, hogy a fegyelmi eljárások nem lesznek sikeresek Csomor ellen, újra elővették az eskü kártyát: most már nem érdekelte őket, hogy törvényes vagy törvénytelen lesz-e Csomor közszolgálati jogviszonyának erre hivatkozva való megszüntetése.

 

Szerintem itt egymásnak ellentmondó dolgokról  van szó:

1., Ha volt esküje, akkor ugye eskü nem léte miatt nem lehet eltávolítani .

2., Ha nem volt esküje ( mint ahogy azt állítják) akkor miként indíthattak ellene fegyelmi eljárást, mert ugye ennek hiányában nem is volt az Önkormányzat alkalmazotja. Az én olvasatomban ez így olyan, mintha az utcáról behívott ember ellen indítottak volna fegyelmit.

2010.01.08. 3:50

Azért kiváncsi lennék rá, hogy a Csomor eltávolítását több rendben is törvénytelenül megszavazó képviselők izgulnak-e...

Referenciaképp:

Btk. 225. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Mint tudjuk minden képviselő hivatalos személy. Csomor 3 éve munkába nem állítása mindenféleképpen jogtalan hátrány - a bíróság még a rendeltetésellenes joggyakorlást is kimondta jogerősen a 2007. októberében meghozott és hatályon kívül helyezett önkormányzati határozat kapcsán (na aki ott igennel szavazott, az izgulhat).

Részlet a Btk. kommentárból: "A hivatali helyzettel `egyébként' az a hivatalos személy él vissza, aki ugyan a hatáskörébe utalt körben jár el, de jogait azok funkciójával ellentétesen gyakorolja."

Az önkormányzati képviselőtestületi pozíció funkciója törvény szerint az, hogy a választott tisztségviselő az egész közösség javát szem előtt tartva, annak gyarapodása és jóléte érdekében tevékenykedjék, nem pedig az, hogy egyéni vagy szűk csoportérdekeket érvényesítve több tízmillió forint nagyságrendű károkat okozzon az önkormányzatnak és a településnek.

Gondolom belátható, hogy elég tiszta a tényállás...

Aki biztos bukónak látszik, az a 2006 decemberi határozat meghozatalakor az ülésen a jegyzői jogkört gyakorló aljegyző, és a 2007 októberi ülésen jegyzőként funkcionáló Marosi jegyző, hiszen az Ötv. 36. § szerint:

(3) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

Vagyis neki hivatali kötelessége lett volna jelezni, hogy Csomor közszogálati jogviszonyát nem lehet megszüntetni az esküre hivatkozva (a közighivatal állásfoglalása alapján erről tudomásának kellett lennie). Ja, úgy tudom a jegyző is hivatalos személy...

Mire tippeltek Marosinak? Szerintem lehet ebből 3 év letöltendő is, akkora a bűncselekmény súlya...