Megvolt az első sajtóper a Bayer-féle "Dózsafalva"-cikk miatt

Akit érdekel, ez a felperesi kereset érdemi része:

Tényállás

Az alperes 2009. október 10. napján megjelent VII. évfolyam 40. számában jelent meg a Dózsafalva című cikk a 4. és 5. oldalon. A cikk szerzője Bayer Zsolt. A hivatkozott cikk sérelmezett tényállításaival kapcsolatban alperesnél az I. r. felperes a II. r. felperes képviseletében is a törvényi határidőn belül, 2009. október 22-én helyreigazítási kérelmet terjesztet elő, amit az alperes 2009. október 27. napján vett át. Ennek megfelelően az alperest a közlési kötelezettség 2009. október 30. napján megjelent lapszámban terhelte. Az alperes a közlési kötelezettségének nem tett eleget. A hivatkozott cikkben az alábbi a felperesekre vonatkozó valótlan tényállítások jelentek meg:

 

1. „Történt, az önkormányzat építési tilalmat rendelt el a város egyik területén, 180 méteres magasság felett. Képzeljék el! Éppen ezen a területen van néhány telke Cserép János informatikusnak! Cserép János informatikus pedig úgy gondolta, ha már a város egyik legszebb helyén van néhány telke, akkor ő abból jól meg fog gazdagodni."

A cikk ezen mondatai lényegében azt a hamis tényt állítják, hogy az I. r. felperes tulajdonában lévő mezőgazdasági ingatlanokat ingatlanspekulációs céllal szerezte meg, ezekből, ezeknek a jövőbeni eladásából akart „meggazdagodni", tudatosan ilyen döntést hozott a múltban. A cikk tényállításával ellentétben az igazság az, hogy az I. r. felperes tulajdonában lévő két külterületi, mezőgazdasági besorolású és szőlő céljára hasznosított ingatlant nem jövőbeli vagyonszerzési, eladási céllal szerezte meg. z Esztergom 7367 hrsz. és Esztergom 7368 hrsz. alatt nyilvántartott területet az I. r. felperes nagyapja, egy a családjától az 1950-es évek vége felé a megszálló orosz hadsereg számára a Dobogókői úton (a mai ipari park - ezen belül a Suzuki gyár - területén fekvő) lőtér céljára kisajátított szántó helyett kapta. Az I.r. felperes édesapjáék heten voltak testvérek - a hét testvér mindegyike a közel egy hektáros, trapéz alakú területből átlagosan 7-8 méter szélességű és mintegy 160 méter hosszúságú „nadrágszíjparcellákat" örökölt az I. r. felperes nagyapjának 1973-ban bekövetkezett halála után. 2005 tavaszán az I. r. felperes budapesti albérletét felmondva menyasszonyával Esztergomba költözött, ahol ideiglenesen az I. r. felperes szüleinél rendezkedtek be és megtakarításaiból építési telkeket kezdett keresni Esztergom környékén. Az I. r. felperes édesapjának unszolására fontolóra vették a szóban forgó területet is, mint lehetséges házépítési helyszínt. Ennek érdekében 2005 novemberében egy építésszel felkeresték Esztergom Város Polgármesteri Hivatalának illetékes építési osztályát, ahol azt a tájékoztatást kapták, hogy a telekre - mely ekkor még csak az Esztergom 7368-as hrsz. alatti ingatlan 1/3 tulajdonrészét jelentette, 3%-os beépíthetőséggel lehetne gazdasági épületet elhelyezni - lakóépület felépítése azonban nem lehetséges. Ugyancsak felhívta a figyelmüket a hivatalnok arra, hogy a területen változtatási tilalom van érvényben, mely alól egyedi kérelem alapján lehetséges feloldást kapni. A beszélgetés végén arra jutottak, hogy a 3%-os beépíthetőség figyelembevételével az I. r. felperes édesapjának 1020 m2 területű tulajdonrésze nem ad túl nagy mozgásteret, ezért az I. r. felperes édesapja megkérdezi a családot, hogy kinek milyen tervei vannak a szőlővel. A körbekérdezés eredménye az lett, hogy kiderült a rokonok nagy része szívesen megválna a tulajdonától, és lehetségessé vált igen kedvező áron mintegy fél hektárnyi (kb 30 m x 160 m, erősen lejtős déli fekvésű hegyoldal) terület megszerzése, mely 3%-os beépíthetőséget alapul véve egy kb. 150 m2 alapterületű, akár családi házként is funkcionáló „gazdasági épület" felépítését tette volna lehetővé. Időközben azonban az I. r. felperes rájött, hogy az OTÉK előírásai szerint ekkora nagyságú mezőgazdasági ingatlanra akár lakóház is építhető legfeljebb 1,5% beépíthetőséggel - vagyis a fél hektáros szőlőingatlanra felépíthettünk volna egy 75 m2 alapterületű lakóházat. Ez számukra egy jó kompromisszumnak tűnt, és 2006 tavaszán ezt a lehetőséget vázolta fel az I. r. felperes Esztergom főépítésznőjének egy szerdai napon, amikor félfogadási időben felkereste a városházán. A főépítésznőtől azt a választ kapta, hogy a terület rendezési terve még nincs kész, még legalább egy évig nem lesz elfogadva, és valóban amennyiben a változtatási tilalom alól feloldást kapnának, úgy az OTÉK előírásai az irányadóak a terveztetésre és az engedélyeztetésre nézve. Mindezek után 2006 tavaszán az I. r. felperes tulajdonába került a két, összesen 5165 m2 összterületű külterületi ingatlan. A két telek lehetséges egyesítésével egy kb 30 x 160 m alapterületű, téglalap alakú telek jöhetne létre, mely mintegy 30 méteres szakaszon kapcsolódik az esztergomi Siszler úthoz. A telek igen meredek szakaszokat is tartalmaz, felparcellázásra, megosztásra és több ház építésére akkor sem lenne alkalmas, ha erre Esztergom Város Önkormányzata jogi lehetőséget adna. A cikk állításával ellentétben a telkek megvásárlásával mindvégig az volt az I. r. felperes célja, hogy arra egyetlen, nem túl nagy, a saját megalapítandó családja számára elfogadható méretű házat építsen.

A terület építési szabályzata végül 2006 novemberében került kifüggesztésre lakossági véleményezési céllal. A szabályzatból azt olvasták ki, hogy elfogadása esetén semmilyen épületet nem lehet elhelyezni a területen - még egy szerszámtároló sufnit sem. 2006 decemberében a szabályzathoz lakossági véleményt adott be az I. r. felperes, melyben kérte, hogy a két telek összevonásával létrehozható területen (az OTÉK előírásainak megtartásával) tegyék valahogy lehetővé egyetlen lakóház elhelyezését. 2007 tavaszán ezt a kérésünket Esztergom Város Képviselő-testületének többsége nem támogatta. A döntésbe beletörődve ezek után a rendelkezésünkre álló forrásokat az I. r. felperes feleségének szülővárosában, Kecskeméten történő lakásvásárlásra és felújításra használták fel. Ekkor a Szeretgom.hu portál már majdnem egy éve működött.

2. „Ám közbejött az a fránya építési tilalom. S láss csudát! Cserép János informatikusban feltámadt a rendíthetetlen patrióta, és nyomban létre is hozta a
SZERETGOM nevű portált"

A cikk ezen mondatai két hamis tényt állítanak: azt, hogy a Szeretgom portált egy építési tilalom miatt elszenvedett „meg nem gazdagodás" okán hozta létre az I. r. felperes, illetve azt, hogy Esztergommal kapcsolatos lokálpatriotizmusa is ezen építési tilalomnak és „meg nem gazdagodásnak" köszönhető. Az első közösségi portált az I. r. felperes 1999-ben kezdte el fejleszteni egyetemi évei alatt a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának Schönherz Zoltán Kollégiuma számára. A portál feladata a kollégiumban élő ezer, és a karon mozgó néhány ezer ember számára interaktív online felület nyújtása volt. A portál volt az alapja a TDK munkájának, az önálló labor feladataimnak és a diplomamunkájának is részben a portál fejlesztése közben tanultak rendszerezésére épült. 2001-ben, ötödéves egyetemistaként az I. r. felperes Esztergom számára is felajánlotta, hogy az akkoriban igencsak botrányos minőségű esztergom.hu helyett ingyen, a diplomamunkám keretében adaptálja a saját portálrendszerét - a felajánlására azonban nem érkezett válasz. Esztergomtól, mely az I. r. felperes apai ági családjának évszázadok óta lakóhelye - noha 1997 óta az I. r. felperes nagyon keveset tartózkodtott a városban - soha nem szakadt el. Elsősorban az interneten próbálta tartani a kapcsolatot a várossal - így talált rá 2000
környékén az egominfo.hu nevű internetes oldalra, melyet egy lelkes, akkor még a városban lakó kis közösség indított útjára. Az évek során viszonylag sokat beszélgetett az I. r. felperes ezen az oldalon keresztül más esztergomiakkal. Az oldal fejlesztése azonban 2002-2003 körül gyakorlatilag leállt és 2005 vége felé már nagyon kényelmetlen volt a rendszer legtöbb funkciója. Ezért 2005 őszén az I. r. felperes megkereste az oldal tulajdonosát és megkérdezte mik a szándékai a lappal - nem gondolkodott-e esetleg azon, hogy eladja azt valakinek. A felvetésére a válasz az volt, hogy lehet róla szó, és ennek megfelelően az I. r. felperes ajánlatot is tett. Ajánlata után azt a választ kapta, hogy jött jobb ajánlat. Ennek hatására az I. r. felperes azt kezdte el tervezni, hogy indít egy saját, Esztergommal foglalkozó oldalt. Ebben leginkább az motiválta, hogy az egyetem befejezése után felhagyott a portálok fejlesztésével, más jellegű munkákat vállalt, és vissza akart találni a korábbi, programozói önmagához - hiányzott a szoftverfejlesztés a mindennapjaiból. Végül 2006 áprilisában regisztráltatta be az I. r. felperes a szeretgom.hu domain-t, és ezzel együtt elkezdte a portál fejlesztését, melynek nyilvános próbaüzeme 2006. május 22-én indult be. Igaz, hogy mindez közvetlenül azután volt, hogy a telkek az I. r. felperes tulajdonába kerültek, de a motivációt egyáltalán nem a cikkben állítottak jelentették az oldal elindítására hiszen 2006 tavaszán még egyáltalán nem volt még vitaanyag szintjén sem létező publikus rendezési terv az adott területre.

3. „amely azóta a Meggyes elleni gyűlölethadjárat első számú médiuma."

A cikk azt állítja, hogy a Szeretgom 2006-os indulása óta a Meggyes Tamás elleni gyűlölethadjárat első számú médiuma. Ezzel implicite azt is állítja, hogy Meggyes Tamás ellen gyűlölethadjárat folyik. A harmadik implicit tényállítás, hogy ez a hadjárat legalább 2006 óta, a Szeretgom létrejötte óta folyik.

Fontosnak tartom először is megjegyezni, hogy a Szeretgom honlapot 2007 augusztusában a HVG Golden Blog versenyének Helyi.Érték szekciójában a 10 ezer feletti lakosú városok nevezett honlapjai közül a legjobbnak választotta a szakmai zsűri. Az országos köztudatba ekkor került be az oldal. A Szeretgom honlapon körülbelül 2000 felhasználó regisztrált az elmúlt 3 és fél évben. Napi átlag 2000-2500 olvasója van. Előfordul, hogy egyes felhasználók hozzászólásaikban maximálisan kihasználják az Alkotmány adta szabad véleménynyilvánítási jogot és a helyi hatalom birtokosainak tetteivel szemben sokszor éles kritikát fogalmaznak meg. A Szeretgom ugyanakkor teret és fórumot ad minden Esztergommal és környékével kapcsolatos eszmecserének és véleménynek. Felhasználói nem csak a helyi politikával foglalkoznak, viccrovattól kezdve egyházi híreken át környezetvédelmi rovatig igen vegyes tartalmakat lehet fellelni az oldalon. A portál ún. közösségi média próbál lenni, mely abban nyilvánul meg, hogy az oldalra bárki küldhet be híreket, nyithat fórumokat, indíthat szavazásokat, bárki indíthat blogot. Lényegében egyfajta amatőr, civil újságírói mozgalomként tekinthetünk rá, ami megpróbálja aggregálni az esztergomiakat érintő témákat, de nem zár ki senkit sem abból, hogy részt vegyen a témák alakításában. A magyar sajtóban a „gyűlölethadjárat" szó elég ritkán van jelen. 2009 tavaszán például a Sunday Times c. angliai bulvárlap „Boy, 4, murdered in hate war against Hungarian gypsies" (4 éves kisfiút gyilkoltak meg a cigányok ellen folyó gyűlölethadjáratban) c. cikkének „hate war" - (szó szerint gyűlöletháború) kifejezését fordította le és vette át ezzel a szóval a magyar sajtó. A cikk a tatárszentgyörgyi, rasszista indokból (tehát gyűlöletből) elkövetett gyermekgyilkosságra használta ezt a szóösszetételt. A gyűlölethadjárat szó értelmezésekor mindenképpen a magyar nyelv általános szabályait kell alkalmaznunk - a szóösszetétel jelentése ezek szerint a következő: gyűlölet miatt indított, gyűlöletből folytatott háború, hadjárat. A szó a cikkben nincs idézőjelben, tehát a hadjárat, háború jelentést szó szerint kell értelmeznünk: a cikk tehát fegyverekkel vívott, halált okozó tetteket tulajdonít a Szeretgom portálnak és ezzel a II. r. felperesnek a Szeretgom tulajdonosának. Ez nyilvánvalóan igen erősen becsületsértő kijelentés, melynek indokolatlanul nincs helye egyetlen sajtótermékben sem.

A Szeretgomot gyűlölethadjárat - tehát gyűlöletből elkövetett gyilkosság, gyilkosságsorozat - médiumának nevezni, igen túlzó a cikk részéről és mivel a cikk a Szeretgomot az előző mondatban egyértelműen az I. felperessel köti össze, így mindez egyértelműen és igen súlyosan sérti a személyiségi jogait - különösen, mivel úgy állítja be, mint ennek a tényként beállított gyűlölethadjárat/gyilkosságsorozatnak az egyik értelmi szerzőjét, vagy végrehajtóját, akit a gyűlölethadjáratra anyagi okok - a meg nem valósult telekeladásból való meggazdagodás elmaradása - motiválják.

4. „S nyilván az is meglepi önöket, hogy a SZERETGOM-ot Horváth Mihály
finanszírozza."

A Szeretgom.hu portált 2006 nyara és 2008 szeptembere között a Metaprime Bt. nevű cég üzemeltette, melyben az I. r. felperes beltag. A Metaprime Bt.-ben Horváth Mihálynak üzletrésze nincs, vele üzleti kapcsolatban nem állt és nem áll. 2008 szeptemberében a portál fenntartását átvette egy újonnan alakított egyszemélyes kft, a II. r. felperes., amely az I. r. felperes a feleségnek tulajdona, és melynek az I. r. felperes az ügyvezetője. Horváth Mihálynak ebben a cégben sincs semmilyen érdekeltsége. A cikknek azon kijelentése tehát, hogy a Szeretgom.hu-t Horváth Mihály finanszírozza nem igaz, hazugság.

A fentiek alapján a felperesek képviseletében keresettel élek az alperes ellen, amelyben kérem, hogy a T. Megyei Bíróság az 1959. évi IV. tv. ( Ptk ) 79. § (1) és (2) bekezdése alapján kötelezze alperest, hogy közölje az alábbi helyreigazító közleményt.

„A 2009. október 10-én megjelent „Dózsafalva" című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy Cserép János informatikus úgy gondolta, ha már a város egyik legszebb helyén van néhány telke, akkor ő abból jól meg fog gazdagodni. Valótlanul állítottuk, hogy pénzügyi haszonszerzés céljából „támadt fel" Cserép Jánosban a rendíthetetlen patrióta. Valótlanul állítottuk, hogy az építési tilalom miatt jött létre a Szeretgom. Valótlanul állítottuk, hogy a Szeretgom nevű portál a Meggyes Tamás polgármester elleni gyűlölethadjárat első számú médiuma. Valótlanul állítottuk azt is, hogy a Szeretgomot Horváth Mihály finanszírozza. Továbbá valótlanul sugalltuk cikkünkkel azt a hamis tényt, hogy Cserép János, a Szeretgom valamint a cikkünkben említett egyéb szereplők között valamilyen szervezett háttérkapcsolat van. Ezzel szemben a valós tény az, hogy Cserép János a tulajdonában lévő, az 1950-es években az orosz megszálló hadsereg számára lőtér létesítése céljából kisajátított termőföld terület helyett csereként kapott külterületi szőlő besorolású mezőgazdasági telkekből nem kívánt és nem kíván meggazdagodni. A terület rendezési tervének véleményezésekor csupán egy családi ház felépítésének lehetőségét kérte a mintegy fél hektáros területen. A területet érintő rendezési terv elfogadása és Cserép János ahhoz kapcsolódó lakossági észrevételének elutasítása 2007 tavaszán történt, mikor a Szeretgom közösségi portál már kb. 10 hónapja működött.. Cserép János családja évszázadok óta Esztergomban él, „lokálpatriótizmusát" nem anyagi megfontolások vezérlik. A Cserép János által létrehozott és a Pilar Kft. által működtetett, 2007-ben a HVG Golden Blog Helyi Érték szekciójában kategóriájának első helyét megszerző Szeretgom nevű közösségi portál nem médiuma gyűlölethadjáratnak, ilyen gyűlölethadjárat a valóságban nem létezik. A Szeretgom portál csupán egy felület, melyet bárki használhat gondolatainak, véleményének közlésére. Ezen gondolatok és vélemények nem korlátozódnak a helyi politika egyetlen szereplőjére sem, sőt a helyi politika is csak az egyik témája a Szeretgomon folyó folyamatos párbeszédnek. A Szeretgom portál fenntartási költségét a honlapot fenntartó cég egyéb projektjeiből, valamint a portál önálló reklámbevételeiből finanszírozza."

Én is kaptam valami bírósági "meghívót" Bayer ügyben , de csak hétfőn tudom átvenni.

Nem tudod én mennyire boldog voltam az utolsó záróvizsgám után... Nincs az a pénz, hogy én mégegyszer vizsgákra készülgessek. Tanulni jó, vizsgázni a szükséges rossz, hogy diplomát adjanak a tudásért, de én nem hiszek a diplomák halmozásának nagyszerűségében.

Szerintem ha befejeződnek a perek, vágj bele!

Bayert pereljük, nem az önkormányzatot.

kezdjen el tartalékolni a kártérítési perekre

Félek, hogy abban benne lesz az én adóm is.

Ahhoz neki kéne állni egy másoddiplomás képzésnek. Bár kevés az IT-hez jól értő ügyvéd, valószinűleg lenne benne perspektíva.

Most, hogy túl vagy, hogyan látod: érdemes volt anno az Anonymusban leülni?

Érdemesnek érdemes, bár akkor én már hónapok óta azon voltam, hogy valamit csináljak (megtaláltam a 2005 októberi levelezésemet az egominfós Barnával arról, hogy megvenném az egominfo.hu-t:).

Ez az ingyenreklám amit Bayer országosan csapott nekem kicsit erős ugyan, de nézzük a jó oldalát: innen is üzenném az úrnak, hogy ha egy mód van rá kezdjen el tartalékolni a kártérítési perekre.

Szóval kívülről ez az egész történet biztosan nagyon érthetetlen, de most, hogy a 8-10. peremen túl vagyok kezdek egyre jobban belejönni és megérteni a mozgatórugókat.

Még a végén megszerzed a második dipomát is?

A jogászosdi mindig távol állt tőlem, de elfogadom a leírásodat, van benne logika, hogy miért változhat meg az ítélet.

most, hogy a 8-10. peremen túl vagyok

Most, hogy túl vagy, hogyan látod: érdemes volt anno az Anonymusban leülni?

Komolyan becsüllek ezért a szerepvállalásért.

Egyvalamit még egyébként észrevettem ezen a majd tucatnyi tárgyaláson, amin eddig részt vettem: sok ügyvéd egyszerűen bullshit-el. Oda nem illő, az adott ügyre rá nem húzható dolgokat kezd el hosszasan ecsetelni, olyan jogszabályhelyekre hivatkozik, amiknek semmi relevanciájuk nincs az üggyel kapcsolatban - tudnék sorolni konkrét példákat. Van, hogy nagyon okosnak és felkészültnek akar látszani, aztán egyetlen elszólással kiderül, hogy azt se tudja hol van és mi is lenne az adott ügy tétje. Bíró legyen a talpán, aki kiigazodik.

Az angolszász jogrendszerből egy-egy elemet kiragadni nem szabad. Ott nagyon fontos részei vannak még a történetnek, melyek nagyon súlyos garanciákat visznek a rendszerbe.

Hiszed vagy sem, de rengeteg múlik azért a beadványokon, fellebbezési iratokon. Egyrészt ugye az elsőfokú ítélet indoklásából rengeteg minden megvilágosodhat - hol és mit rontott el a védelem vagy a vád az elsőfok tárgyalásán, mely kijelentések "sikkadtak el", esetleg a bíró minek adott nagyobb hangsúlyt. Ez az egész bíróságosdi egy nagyon nagy adag retorikai küzdelmet is takar, ami nem csak szóban folyik. A törvény fogalmait és mintáit az adott konkrét eset nyelvére lefordítani a jogászok dolga, és ez nem minden esetben sikerül.

Nagyon jó példa erre az első sajtóperünk, ahol egy "ál-döntés" szót az elsőfok úgy értékelt, mint nem valódi döntést - tehát mintha a cikk azt állította volna, hogy a képviselőtestület nem valódi döntést hozott, szó szerint - a tárgyaláson nem magyaráztuk túl ezt a szót, pontosabban a magyarázatunkból kimaradt egy fontos apró fejlemény (az, hogy a szó idézőjelek között állt a cikkben). Másodfokon a fellebezésnek köszönhetően és az ott oldalakon át taglalt fejtegetés alapján megváltoztatták az ítéletnek ezt a részét.

Szóval kívülről ez az egész történet biztosan nagyon érthetetlen, de most, hogy a 8-10. peremen túl vagyok kezdek egyre jobban belejönni és megérteni a mozgatórugókat.

Bakáts esetében pl. pontosan azzal kellett volna védekezni, mint amit itt az ügyvédnő mondott: "ez a véleményem, ha elítélnek akkor is ez marad a véleményem és ha kell naponta százszor leírom egy táblára, hogy szerintem x.-ék z-k."

teljesen elcseszett ítélet

Na, ennek nem szabadna lennie. De sajnos gyakran van, hol véletlenül (butaságból), hol készakarva.

Nem lenne rossz nálunk is bevezetni a precedensjogot, csak annak az a hátránya, hogy esetleg egy teljesen elcseszett ítéletből lenne a precedens

Szóval a bírósági ítéletek útjai kifürkészhetetlenek...

Néha olyan érzése van az embernek, hogy minden bíró más-más kiadású törvénykönyvből dolgozik.

Arra utaltam, hogy ha a bíróság elfogadja a nem tényeket állított, csupán a véleményét fejtette ki okfejtést

Szereted a fantasy-t.

Arra utaltam, hogy ha a bíróság elfogadja a nem tényeket állított, csupán a véleményét fejtette ki okfejtést és nem marasztalja el Bayert a vélményének becsületsértő, rágalmazó stb. volta miatt , akkor véleményként bármit bárkiről le lehet majd írni.

Érdekességképpen: csütörtökön volt Bakács Tibor másodfokú tárgyalása, akit a Gój Motorosok vezetője a "Na mi van gój motorosok, fasiszták?" felkiáltása miatt perelt be. Az első fokú ítélet alapján Bakács választhatott: vagy 150000 Ft pénzbírság, vagy 150 nap börtön.  Másodfokon viszont felmentették a rágalmazás vádja alól, viszont a bíróság megrótta becsületsértésért.

Szóval a bírósági ítéletek útjai kifürkészhetetlenek...