ÉRTÉK A MÉRTÉK! - mindenfajta művészeti ágból szemelvények
2009. 06. 22.
Kedves MINDEN ide látogató OLVASÓ!
Ebben a rohanó, agyat és idegeket borzoló világban álljunk meg egy pillanatra!
Csodálkozzunk rá a bennünket körülvevő világra.
Olvassuk el az éppen kezünkbe akadt verset, hallgassuk meg a rádióban éppen felhangzó zenét, nézegessük meg a látóterünkbe került épületet, szobrot, képet...
Ha nyitott szemmel, nyitott füllel, s főleg NYITOTT SZÍVVEL járjuk útjainkat, bizony, meglepően sok szépségre tudunk találni.
Az interneten böngészve is keressük az IGAZI ÉRTÉKEKET, s hozzuk ide mindannyiunk örömére, hogy a 250 éve elhunyt Joseph Haydn-t idézzem:
"A földön oly kevés a boldog és megelégedett ember... Talán a te munkád olyan forrás lesz, amelyből a gondterhelt néhány pillanatra nyugalmat, üdülést merít."
Kívánok jó böngészést, szellemi kikapcsolódást mindenkinek!
Szeretettel Holdfény
Nincs olyan abszurd dolog, amit egy filozófus még nem mondott ki.
Marcus Tullius Cicero
Hát nem olyan a filozófia, mintha csak mézzel írták volna? Csodálatosan fest, ha az ember csak rápillant, de ha még egyszer szemügyre veszi, akkor máris elillant az egész. És nem marad más, csak a maszat.
Albert Einstein
Különös volna, hogy míg az egész természet, minden bolygó örök törvényeknek engedelmeskedik, lenne egy kicsiny, öt láb magas állat, mely e törvényeket megvetve úgy cselekedhetne, ahogyan jólesik neki, kizárólag saját szeszélyeit követve.
Voltaire
Az emberek csakis azért hiszik magukat szabadoknak, mert cselekedeteiknek tudatában vannak ugyan, de nem ismerik az okokat, amelyek determinálják őket.
Baruch Spinoza
Tudni, hogy nincsen cél, tudni, hogy nincs Isten,
Félni, hogy talán még igazság sincsen,
Tudni: az ész rövid, az akarat gyenge,
Hogy rá vagyok bízva a vak véletlenre.
És makacs reményem mégis, mégis hinni,
Hogy amit csinálok, az nem lehet semmi.
És örülni tudni a nagy megnyugvásnak,
A fájdalmat, örömöt gyógyító halálnak.
Teller Ede
A vizsgálódás nélküli élet nem embernek való élet.
Szókratész
jelenkori filozófiára nagy hatással van a technika fejlődése és a természettudományos ismeretek gyarapodása. A természettudomány a filozófia mércéjévé vált: a modern fizika kiszélesítette a világképet: a kvantumfizika és a relativitáselmélet a világ új szemléletét jelentette a különösen kicsi és különösen nagy tárgyak esetén. A neopozitivista filozófusok a természettudományok egzaktságát és átvizsgálhatóságát teszik alapelvvé.
A középkori filozófia a Római Birodalom bukásával és a kereszténység hajnalával kezdődött. Ugyanekkor indult virágzásnak az arab filozófia, és a zsidó filozófia is. A nyugati filozófia első középkori szakasza a patrisztikus filozófia. A patrisztika az egyházatyák bölcselete, akik főként arra igyekeztek, hogy a keresztény tanokat az antik filozófia segítségével megszilárdítsák, valamint hogy megvédelmezzék a pogány tanoktól és a gnózistól. Legismertebb képviselők: Hippói Szent Ágoston (Aurelis Augustinus), Alexandriai Szent Kelemen, Nüsszai Szent Gergely, Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész, Órigenész. A középkor jelentős filozófiai iskolája a skolasztikus filozófia (scola = iskola) volt. A skolasztika a Kr. u. 9. században kezdődött olyan képviselőkkel, mint Anicius Manlius Severinus Boethius, Canterburyi Szent Anzelm, Robert Grosseteste, Albertus Magnus, Roger Bacon, Bonaventura, Aquinói Szent Tamás, John Duns Scotus, William Ockham és Francisco Suárez. Ismerünk egy női keresztény filozófust is Heloise néven, aki Abélard tanítványa volt. A skolasztika mindenekelőtt módszert jelentett: a kérdéseket racionálisan vizsgálják az ellenük és a mellettük szóló érvekkel.
A keresztény nyugat szellemi fejlődésére a középkorban nagy hatást gyakorolt az arab világ. Az arab tudomány, különösen az orvostudomány és a csillagászat fejlődése messze előtte járt az európai tudományoknak. Az iszlám kultúrának köszönhetően maradt fenn Arisztotelész és Platón tanainak jelentős része is. A zsidó filozófia főbb képviselői Saadia Gaon, Avicebron és Maimonidész. A iszlám filozófiából ismert Avicenna, al-Fárábi, al-Gazáli, és Averroës.
A középkor filozófiájára főként az Isten és az ember viszonyának a tárgyalása volt jellemző, a középkor filozófiája a kereszténység filozófiája is. A természet felépítésével és Isten természetével, megismerhetőségével foglalkoztak főként; de fejlődésnek indult a metafizika, a logika és a nyelvfilozófia is.wikipédia
A középkori filozófia a Római Birodalom bukásával és a kereszténység hajnalával kezdődött. Ugyanekkor indult virágzásnak az arab filozófia, és a zsidó filozófia is. A nyugati filozófia első középkori szakasza a patrisztikus filozófia. A patrisztika az egyházatyák bölcselete, akik főként arra igyekeztek, hogy a keresztény tanokat az antik filozófia segítségével megszilárdítsák, valamint hogy megvédelmezzék a pogány tanoktól és a gnózistól. Legismertebb képviselők: Hippói Szent Ágoston (Aurelis Augustinus), Alexandriai Szent Kelemen, Nüsszai Szent Gergely, Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész, Órigenész. A középkor jelentős filozófiai iskolája a skolasztikus filozófia (scola = iskola) volt. A skolasztika a Kr. u. 9. században kezdődött olyan képviselőkkel, mint Anicius Manlius Severinus Boethius, Canterburyi Szent Anzelm, Robert Grosseteste, Albertus Magnus, Roger Bacon, Bonaventura, Aquinói Szent Tamás, John Duns Scotus, William Ockham és Francisco Suárez. Ismerünk egy női keresztény filozófust is Heloise néven, aki Abélard tanítványa volt. A skolasztika mindenekelőtt módszert jelentett: a kérdéseket racionálisan vizsgálják az ellenük és a mellettük szóló érvekkel.
A keresztény nyugat szellemi fejlődésére a középkorban nagy hatást gyakorolt az arab világ. Az arab tudomány, különösen az orvostudomány és a csillagászat fejlődése messze előtte járt az európai tudományoknak. Az iszlám kultúrának köszönhetően maradt fenn Arisztotelész és Platón tanainak jelentős része is. A zsidó filozófia főbb képviselői Saadia Gaon, Avicebron és Maimonidész. A iszlám filozófiából ismert Avicenna, al-Fárábi, al-Gazáli, és Averroës.
A középkor filozófiájára főként az Isten és az ember viszonyának a tárgyalása volt jellemző, a középkor filozófiája a kereszténység filozófiája is. A természet felépítésével és Isten természetével, megismerhetőségével foglalkoztak főként; de fejlődésnek indult a metafizika, a logika és a nyelvfilozófia is. wikipédia
Filozóusok márpedig kellenek általuk is megy a világ előre
A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág. A filozófia ágai ennek megfelelően a metafizika, ontológia (létfilozófia), történelemfilozófia, episztemológia (ismeretelmélet), tudományfilozófia, logika (a 19. század végétől filozófiai logika), esztétika, nyelvfilozófia, jogfilozófia, politikafilozófia, etika, vallásfilozófia. wikipédia
Hát ez ne kellne?
Megtaláltam a teljes filmet, itt megnézhető:
https://videa.hu/videok/film-animacio/ragyogj-teljes-film-1996-eletrajzi-hlTlcMFHal6kfmbJ
RAGYOGJ! - Teljes Film /1996/
Ismertető a filmről a Port.hu-n:
https://port.hu/adatlap/film/tv/ragyogj-shine/movie-2070
A főszerepben Geoffrey Rush, aki az alakításért 1997-ben Oscar díjat kapott.
A film történetét David Helfgott, a ma élő ausztrál zongorista élete ihlette. A melbourne-i születésű Helfgott gyermekkorában kiugró tehetségű zongoristának indult. David londoni Royal College of Musicban tanul a zongora tanszéken, a legendás professzor, Cecil Parkes kezei alatt, ki szintén excentrikus egyéniség. A professzor felfedezi Davidben a csak a legnagyobbakra jellemző zsenialitás jeleit. Mindent elkövet, hogy a fiúból nagy zongorista váljék. Az ifjú tehetség csodálatos Rahmanyinov interpretációjával elvarázsolja tanárait, barátait és a közönséget. A reményteljes indulás varázsa egyszer csak megtörik...
Scott Hinks rendezőt azóta érdekelte a történet, amióta először meglátta és meghallotta David Helfgott zongoristát játszani, 1986-ban.
Drága Jadzia!
Köszönöm, hogy egyet értesz velem a zene okozta "MÁS állapot"-ot illetően, s példát is hoztál rá.
Majd megnézem a linkeket.
Én is "találtam" valamit, mégpedig a Sanatana együttes 1969-es Woodstock-i szereplésének a DOBOSÁról, akinek neve (most találtam csak meg...): MICHAEL SHRIEVE, és egy róla szóló írást, hogy mivé vált, bizonyítandó, ha valaki kiugró tehetség, de nincs szerencséje, ami a hírességhez ugyancsak szükséges, akkor is egyszer csak előtör, mint a szunnyadó vulkán, és csak megmutatja magát ilyen formán, mint Jim Warren szűrrealista művész festményén látható:
https://www.jazzma.hu/hirek/2015/10/08/michael-shrieves-spellbinder-seamonster-lounge-seattle-usa-2015-oktober-6
"Michael Shrieve neve sehol nem "household name" a világon. Öregedő rockrajongók talán emlékeznek a "Woodstock" koncertfilm dobszólójára, amelyet a Santana együttes akkor 18 éves dobosa "hajtott végre". (Van, aki minden idők leghíresebb dobszólójának tartja azt a néhány percet). Nos, ő Michael Shrieve. Aki hat legendás lemez (Santana, Abraxas, Santana III, Caravanserai, Welcome és Borboletta), valamint a Santana/McLaughlin "Love Devotion Surrender" után 1973-ban kivált a Santana-ból, és nyomtalanul eltűnt a süllyesztőben - legalábbis a nagyközönség számára."
Michael Shrieve a maga alapította Spellbinder együttes dobosa 2013.
https://fidelio.hu/vizual/herceg-a-vasfuggony-mogul-rona-viktor-kiallitas-156862.html?fbclid=IwAR0yGuYkeiWoIgxy1g4TT2fDEMSbhXEd7CBZlBQjGv4exnjAQiyqop_c7Pk
https://www.youtube.com/watch?v=ULJgGRZZsEs&fbclid=IwAR1CchhXiFXZM6nvCMIPohiNaygwrxKzn4DakquC6UXYIeRpeWH8Nl5Si0c
Bizony számtalan előadóművész kalsszikus zenét játszó is karemster is akik az ihlet pillanatiaben előadás közben olyan arcoakt vágnak ami néha vicces de ez a teljesítményt nem befolyásolja.)
Ez viszont igen komoly David Helfgott művész akinek életéről egy Oscar díjas film is zsületett Ragyogj címmel
https://www.youtube.com/watch?v=aOkKH6-h6wA
A film történetét David Helfgott, a ma élő ausztrál zongorista élete ihlette. A melbourne-i születésű Helfgott gyermekkorában kiugró tehetségű zongoristának indult. David londoni Royal College of Musicban tanul a zongora tanszéken, a legendás professzor, Cecil Parkes kezei alatt, ki szintén excentrikus egyéniség. A professzor felfedezi Davidben a csak a legnagyobbakra jellemző zsenialitás jeleit. Mindent elkövet, hogy a fiúból nagy zongorista váljék. Az ifjú tehetség csodálatos Rahmanyinov interpretációjával elvarázsolja tanárait, barátait és a közönséget. A reményteljes indulás varázsa egyszer csak megtörik, a fiú nem tud megbirkózni családja elvesztésével. Egy fontos koncertjén hatalmas sikert arat, s azt követően idegösszeroppanást, így visszatér Ausztráliába. Egy teljes évtizedet tölt különböző elmegyógyintézetekben. Majd egyszer csak, mint a mesékben megtörténik a csoda, s 1984-ben hatalmas sikerrel tér vissza a koncertezéshez, új fejezetet nyitva életében. Azóta turnézott Londonban, Bonnban, Koppenhágában, Bécsben és Budapesten, mindenütt nagy sikert aratva.
A film megtörtént életrajzi események alapján készült, David Helfgott zongoraművész életének epizódjait eleveníti fel. Scott Hinks rendezőt azóta érdekelte a történet, amióta először meglátta és meghallotta David Helfgott zongoristát játszani, 1986-ban. A forgatókönyvíró elmondása alapján a rendező annyira rajongott a zongoraművész történetéért, hogy mindenkit megbabonázott.
A film megtörtént életrajzi események alapján készült, David Helfgott zongoraművész életének epizódjait eleveníti fel. Scott Hinks rendezőt azóta érdekelte a történet, amióta először meglátta és meghallotta David Helfgott zongoristát játszani, 1986-ban. A forgatókönyvíró elmondása alapján a rendező annyira rajongott a zongoraművész történetéért, hogy mindenkit megbabonázott.
BAFTA-díj
1997BAFTA-díj
1997Golden Globe-díj
1997Oscar-díj
1997https://www.youtube.com/watch?v=2HYE7jgOQPI
https://www.youtube.com/watch?v=2tRZ4ZLZ31E
A párom szerint a FILOZÓFUSOKRA NINCS SEMMI SZÜKSÉG!
Hát nem is tudom... Kifejteni nem fejtette ki, miért, nekem meg nem köll a vita, hisz jómagam se vagyok - már csak zenészként sem! - egészen tisztában a filozófusok szükségességére, vagy hogy meglennénk-e mi zenészek nélkülük?!:((((
Egy biztos!
Ennek a most következő SANTANA szám zenészeinek nem hinném, hogy szüksége volna rájuk... Feltételezem, hogy ők eme extázisban lévő zenélés közben nem igazán tartanak igény a filozofikus gondolatokra.
Nézzétek csak meg egyenként az arcaikat! Különösen a fiatal dobos srácot!
https://youtu.be/UKcI2mcsueM?t=415
A 18 éves Michael Shrieve dobszólója a Santana együttesben 1969-ben Woodstockban
Vajon tud róla, milyen arckifejezéseket vág játék közben?... És a többiek is:
https://www.youtube.com/watch?v=UKcI2mcsueM
Santana - Soul Sacrifice - 8/18/1970 - Tanglewood (Official)
Vagy nézzük meg a következő felvételt:
https://www.youtube.com/watch?v=2YB7qyn5MVs
Woodstock Ten Years After I'm Going HomeLive
Alvin Lee (1944-2013)
Volt idő, mikor felháborodva néztem ezeket az embereket, aztán idővel rájöttem, hogy zenélés közben bizony, nekik tudomásuk sincs róla, milyen arckifejezéseket vágnak.
Abszolúte nem gondolnak arra, hogy az esetleg van, akiket megbotránkoztat! Őket láthatóan csak a zenei kifejezés érdekli egyedül.
Egy példát hoztam arra, hogy nem csak a szórakoztató iparban részt vevő muzsikusokra jellemző ez a viselkedés:
Volt egy fuvolista kollégám, a klasszikus zenei irányzatban volt kitűnő előadó, remek fuvola technikával, s muzikális kifejezéssel.
Csak éppen NÉZNI nem volt szabad őt, mert az valami rémes, miket művelt muzsikálás közben!
Ugrált, szuszogott, grimaszokat vágott!
De a produkció, amit előadott, az zeneileg bizony szinte minden kitűnő zenész által utánozhatatlan volt!
Sajnos már nem él, szerintem a zenélés közbeni vehemencia ölte meg, mert előadás közben érte a halál, nyugodjon békében!:)))
Ki gondolná, hogy a zene ölni is tud?!:(((
Kedves Dmolnár!
Nem hagy nyugodni ez a "régi-új szó: migráncs!"
Írtad 15-én, hogy a migráncsozást hagyjuk csak meg a fidesznek..
Azonban engem kíváncsivá tett, vajon honnan, illetve miből ered ez a mára már szitokszó?
Előszedtem hát a régi (1965-ös TERRA, BUDAPEST kiadású Idegen szavak kéziszótárát, ez már csak elég régi ahhoz, hogy eldöntse, volt-e ilyen, vagy hasonló szó erre a tevékenységre a magyar nyelvben valamikor? És bizony, hogy volt!
TESSÉK, itt van:
Valóban EBBEN a formában, hogy migráncs, tényleg nem létezett, mert ez csak egyfajta "népi szleng" (eredete valószínűleg ismeretlen...), viszont valóban volt helyette hivatalos kifejezés; 449. old. MIGRÁCIÓ; melynek jelentése:
A lakosság ÖNKÉNTES lakóhelyváltoztatása országon belül, vagy ÖNKÉNTES ÁTTELEPÜLÉSE egyik országból a másik országba.
Több száz éves szó, melyet a magyar nyelv is tartalmazott.
A másik szó az EMIGRÁNS, 192. old., pl. a korábban Franciaországba menekült II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1717-ben Törökországba EMIGRÁLT, azaz politikai okokból vándorolt ki, S LETELEPEDETT.
Ugyancsak EMIGRÁCIÓBAN élő, hontalan, azaz sok viszonttagságon átesett LETELEPÜLT menekült személy volt Kossuth Lajos is az olaszországi Torinóban. Vagy Bartók Béla Amerikába menekült a fasizmus elől 1940-ben.
Tehát tulajdonképpen az alapszó a MIGRÁCIÓ (EGYÉNI - önkényes - ÁTTELEPÜLÉS), az "E" betű pedig fosztóképzőként ragadhatott hozzá a migráció szóra, mely így - törvényes - BEFOGADÁST, azaz LETELEPÍTÉST jelenthetett a hontalan menekült (EMIGRÁLT) egyén számára.
Tehát van szavunk az ÖNKÉNYES (gazdasági okbóli lakóhelyváltoztatás) átköltözésre is, meg a TÖRVÉNYES (politikai menekült) letelepítésre is.
Kedves Dmolnár!
Ha valami - A TÖRVÉNY, ÉS SZERINTED - nem így van, ahogy leírtam, akkor jelezd, kérlek.
KÖSZÖNÖM!
Köszönöm Jadzia a Boney M. -től a Vénusz 1978. c. számot, ismertem, de csak lemezről, videón csak általad láthattam.
![Michael Jackson - Earth Song [Full song HD] - Earth song video ...](https://lh3.googleusercontent.com/proxy/XI7qIecvvmyBXdUrJFrXsWM7rlmlSItVqIdTS6ciYzRJEUvu7JATwZwb5jlacC7vD2sgq-VFhog4nGjVQi2OJ5l9qJqPrC_XZizF9UrTzo4P2S4R1PteS9JT3_9QT0sJ1xypAmnPjIPpVuhq8JMz)
Valamint köszönöm a
https://www.youtube.com/watch?v=XAi3VTSdTxU
Michael Jackson - Earth Song (Official Video)
c. számot, ezt is ismertem, de csak audió kazettáról, videón szintén most láttam először.
Egyébként nem értettem soha Michael Jackson-t, hogy miért akart annyira fehérbőrű lenni, ha nem volt rassztista a feketékkel szemben?...
Aki így küzdött a FÖLD békében élő emberiségéért, a természet védelmezője volt, az nem lehetett fajgyűlölő szerintem!
Én is szerettem s szeretem a s Boney M együttest a Raszputyin egyik legjobb számuk volt de igen sok lett sláger.. kár hogy feloszlottak
https://www.youtube.com/watch?v=e1aa04-asyw
nekem eza kedvencem a dalnak komoly mondanivalója van akár Jackson Earth dalának
https://www.youtube.com/watch?v=XAi3VTSdTxU
Jöjjenek továbbra is Boney-M-ék:
https://www.youtube.com/watch?v=l3QxT-w3WMo
Boney M. - Rivers of Babylon (Sopot Festival 1979.)
https://www.youtube.com/watch?v=CTEfp-U3p0g
Boney M. - El Lute (Sopot Festival 1979.)
https://www.youtube.com/watch?v=FYGTT7YhywA
Boney M. - Daddy Cool (Sopot Festival 1979)
Kedves Holdfény sajn os itthon nagyon rossz a hangualt.Ehhez még hozzájött a vírus is melynek kvetkeztébne igen sok meber ment tönkre mely rányomjaa bélyegéta közhangulatra
Ugyanakkor a magyar emberekre sajnos a széthúzás a jellemző.Pártok érdekek mentén képesek még régi barátok is összeveszni haragudni akár bosszút állni ha tehetik.. és ez sajnos ennek a nagy gyűlöletkeltésnek az eredménye.
A mostani hatalomnak mint már írtam csak az ő "csapata" létezik, csak azok a magyarok ,mi többiek örüljünk ,ha megtűrnek hazánkban. és ez fájó sokunknak akik becsületesen dolgozunk mások javára....... gyűlöletben peidg nem megy a ilág előre ez zsétmarcnagolja azenergiákat és a fejlődésnek gátat szab
Óh, jóság angyala, tudod, a gyűlölet mi?
S a görcsös ököl, a keserű könny daca,
amikor pokoli sorakozót ver a
Bosszú, s erényeink őt rohannak követni?
Óh, jóság angyala, tudod, a gyűlölet mi?
Charles Baudelaire
Kedves Jadzia!
Te inkább festőművészetekkel foglalkozol, én meg MA úgy éreztem a hangulatomon (az éjjeli Mungo Jerry után), hogy olyan zenéket hozok, amelyeket annó tizen-húsz éve a lányom hallgatott nagyon sokat.
Véletlenül bukkantam egy olyan BONEY-számra, amelyet még sosem láttam, bár a szám ismerős nagyon, még a szociból a "Bányász-búcsús körhintásoktól"! Röhej, de akkoriban ez a szám itt majdhogynem TILOS (indexen!) volt, a csuda se tudja, MIÉRT?!
És milyen a magyar?
CSAKAZÉRTIS ORDÍTTATTÁK A LEGNAGYOBB HANGERŐVEL MINDENHOL!:DDD
https://www.youtube.com/watch?v=16y1AkoZkmQ
Boney M. - Rasputin (Sopot Festival 1979) (VOD)
Kedves Jadzia!
Nagy örömömre szolgál, hogy sok dologban a népünket illetően szinte azonos véleményen vagyunk.
Igen sajnálatos, hogy így széttépkedtek bennünket Trianonnal, de egyet értek Veled, én sem szeretném vissza az azt megelőző időszakot!:(((
64 vármegye? Nah neh! Van nekünk ÍGY IS ELÉG BAJUNK!
Nekem pl. nem hiányoznak a kint rekedt nemzetiségiek, a rokonainkkal így is tudunk találkozni, ha kell, de nem gyakran élünk vele egyik részről sem!:(((
Pedig jómagam a mai Jugoszláviában lévő egyik Tisza parti településen születtem, s nem győzök eléggé hálás lenni az édesanyámnak, hogy sikerült neki velünk, gyerekeivel az utolsó vonattal hazamenekülni a Kunságba a szülőföldjére.
Zokon is esik nekem, mikor hivatalos helyeken kérdezik a születési helyemet, szinte mindenki azonnal felnéz a papírjából, és jól megnéz magának... Eleinte magyarázkodtam, miért éppen OTT születtem, de már megszoktam, és nem tud érdekelni a kíváncsiságuk, higyjenek, amit akarnak!
Bízom abban a tendenciában, hogy valamikor még a határok is mind meg fognak szünni, ahogy az Európai Unió tagságunk is elhozta azt, ha megyek a lányomékhoz Németországba látogatóba, csak onnan tudom, hogy másik országban vagyunk már megint, hogy újabb jegykezelő kalauz jön, de útlevélvizsgálat már nincs, és ez nagyon JÓ!
Bosszant is ez az orbáni politika, nehogy elbaltázza az EU tagságunkat, és megen kekeckedni fognak velünk a határnál, ami - gondolom én! - azért NEKIK SE hiányzik már!
Abban is igazad van sajnos, hogy az országunkon belül nem a legbizakodóbb a közhangulat, nem véletlen, hogy a magyar mások szerint is pesszimista nép, ugyan mire fel lennénk optimisták?!:(((
Hisz csak visszaélnek a "nagyuraimék itt maradt utódai" a MI birkaságunkkal, csak subát cseréltek az ősökkel, mert bizony, kell a népnek ehhez a fásult közönyhöz bizonyos elkeseredettség!
A régi híres magyar harciasság már rég felejthető!:(((
Azok a népek, akiket annó a "kalandozó magyarok" létükben veszélyeztettek, ránk se ismernének, s el se hinnék, hogy EZ a nép AZ a nép!:(((
Botond vitéz puszta kézzel bezúzza a kaput Bizáncban
Talán Szent István túlságosan megszelídíttette a római papokkal a pogány magyarokat a felvett kereszténységgel?!...