ÉRTÉK A MÉRTÉK! - mindenfajta művészeti ágból szemelvények

Akkor most hozok Neked egy Pink Floyd számot figyeld csak meg a zongoristát, mit művel!:DDD
Csak akkor fogj bele, ha van kb. fél órád, mert ez egy szimfonikus zenekarral közös előadása Pink Floyd-éknak:
https://www.youtube.com/watch?v=0ra6B5evR2o
Pink Floyd - Atom Heart Mother Live

Felhívom a figyelmedet, hogy a XX. század utolsó negyedében már nem lehet elválasztani a könnyű zenét a komoly zenétől.
Erősen összemosódott a két stílusirányzat.
Sőt! Beethoven Örömódája óta már a szimfóniák sem kizárólagos zenekarra írt műformák, kórus és szólóének is van benne, mint tudjuk (Európa himnusz!)
A zongora is új funkciókat kapott: pl. pengetik gitárpengetővel, vagy timpani verővel dobolnak a húrjain.
Mindent kitalálnak már, ami szokatlanul szól. A kórusok is, figyeld csak meg! Szavakat mondanak, ritmikusan kiabálnak...
Kérdezhetnéd:
Nekem ez tetszik? Igenis tetszik! Miért? Mert érdekes  a zenében, azt igazolja, hogy MINDEN ZENE, és megmutatja: az emberi kreativitás KIMERÍTHETETLEN!;o)

És tudod, KI mutatta meg ezt a művet nekem?
A párom, aki Pink Floyd rajongó...

Békák ugyan nincsennek benne, de még sor kerülhet rájuk is a zeneszerzőknél, hisz némelyik igen kiváló "énekes"!:o)

Még a gyerekekről:
Bizonyára Kurtágnak is feltűnt, mit művel egy kisgyerek a zongorával, s felhasználta a "hanghatásait", miért ne tette volna?
Bár biztos vagyok benne, hogy nem Te vagy az egyetlen felnőtt, aki az efféle vadulást élvezné, különös tekintettel az anyukákra...

Mikor hozzánk jöttek vendégek gyerekkel, tény, hogy nem az unta meg a zongoracsépelést, hanem bizony, a kedves szülő! ;o)

A zajokat ellen sem az tiltakozik, aki kelti, hanem a környezete, nem igaz?!...
Pl. a mostani tavaszban ez a telep tiszta őrültek háza lett, mert sorban cserélik le a tetőket, alakítanak át házakat, sokszor a saját hangomat sem hallom a zaj miatt...
Nem örülök én sem, de mit tehetnék ellene?!:(((

Ehen... Jó, legyen túlzás... Már csak a hírnévre való tekintettel. Azt azért megjegyzem, hogy én olyan agyhalott ember vagyok, aki képtelen bármit is szépnek tartani, ami nem tűnik annak, legyen az bármilyen híres ember szerzeménye, és még meg se kisérlem magyarázni. 

A gyerekeket megértem. Ilyen izéket rajzolni a billentyűkön, vagy tenyérrel csapkodni a billenytűket nagyon szórakoztató... Tényleg, hiszen ha egy kisgyereket odaengedsz a zongorához, teljes erőből csépeli a billentyűket, a leglelkesebb arccal, és nagyon jól szórakozik. Hogy közben miféle hang egyveleg szólal meg, az másodlagos. No de ebből művészet?

A hozott Kurtág mű is... (nem mondom inkább), ha te ezt élvezed, akkor a jazz legelvontabb része is számodra maga a menyország. Ha pedig háború ábrázolás, akkor inkább Sosztakovics. A huszadik század pedig nem csak erőszak és háború. Őszintén szólva szerintem (de ez szigorúan a magánvéleményem) nem meghökkenteni kell, hanem új, de szép zenét szerezni.Mint anno Liszt, vagy Berlioz, vagy sorolhatnám. No de csak azért összehordani valamit, hogy meghökkentsen? Akkor van rá ötletem, tessék békákat vízbe ugráltatni és közben egerek futkossanak a zongorahúrokon. Garantáltan meghökkentő és ily módon sikeres.... (jó van na, nem akarok a lelkedbe gázolni...)

Már a mai estém sem volt hiábavaló, hisz rátaláltam egy új zongorista tehetségre, Víkingur Ólafssonra:
https://www.youtube.com/watch?v=nGXBudB_reM&list=TLPQMjgwNTIwMjAmPQlDNl_x0w&index=7
Víkingur Ólafsson - Bach Widerstehe doch der Sünde BWV 54. (Transc. by Víkingur Ólafsson)
Pianist Víkingur Ólafsson performs J.S. Bach´s "Widerstehe doch der Sünde" BWV 54 (Transcr. by Víkingur Ólafsson) live at Harpa, Reykjavík.

Víkingur Ólafsson 1984-ben született izlandi zongoraművész.
Egy kicsit zűrös fordításban itt olvashatunk róla:
https://translate.google.com/translate?hl=hu&sl=en&u=https://en.wikipedia.org/wiki/V%25C3%25ADkingur_%25C3%2593lafsson&prev=search

Lélegzetelállítóan ragyogó zongorista, nagyszerű virtuózitással és vulkáni temperamentummal rendelkező művész, aki minden kihívásnak maximálisan eleget tesz.
Bach-ot ugyanolyan nagyszerűen adja elő, mint Philip Glass-t.
A nagynevű szerzők műveinek Ólafsson-féle átirataiban egyedi hangú muzsikában részesülnek hallgatói.
2019-ben Bach albumával elnyerte a BBC-től Az Év Bach albumát.
Ugyancsak kiemelkedően nagyszerű Philipp Glass műveinek előadásában is:
https://www.youtube.com/watch?v=3y4pIYV6yh0
Víkingur Ólafsson - Glass: Étude No. 5.



Néhány szó a kortárs zeneszerzőről, Philip Glassról a FIDELIO weboldaláról:
https://fidelio.hu/klasszikus/nem-elkepzelni-kell-le-kell-irni-philip-glass-80-eves-10675.html

A mi szempontunkból filmezene íróként igen jelentős BAFTA-díjas alkotó 1937-ben született Baltimorban.
Zenerajongása már kis korban megmutatkozott.
Jómagam úgy az ezredfordulón akadtam rá véletlenül egy számomra igen szokatlan hangvételű művére, mely Amazónia vizeiről szólt. Rögvest le is csaptam rá, s itt van a CD a lemeztáramban:
https://www.youtube.com/watch?v=LVc1Fa_pKq0
Philip Glass: Uakti (ejtsd: Vakecsi)

Aki tud és szeret relaxálni, ez a zene arra is kiváló. ÉN nem tudok, de ha olvasok, és nyugalmat szeretnék, s nem a kinti tetőt csináló ácsok kopácsolásának zavaró hangját hallani, felteszem ezt a lemezt teljes hangerőre! :)))

Nagyon szeretem!

Amazónia vizei

Háááátttt... Az ocsmány jelző talán eléggé túlzás, főleg a híres szerzőre nézvést, nem gondolod?:'(
Ő egy újítónak számító zeneszerző a XX. századi zene különleges egyénisége.

De rendben, legyen ez a TE egyéni véleményed...
Viszont megegyeztünk, hogy zenei ízlésen nem vitatkozunk.
Azonban engedj megjegyezni mégis néhány dolgot az "Örökmozgó" c. apró zenedarabbal kapcsolatban:
1./ Akár hiszed, akár nem, ez a kis darabocska szinte minden zongorát tanuló gyereknek nagy-nagy kedvence!
Gyakran hallani vizsgákon, növendékhangversenyeken.
Na hallod!
Ha megvizsgálod a lejjebb található "kottaképét", látható, hogy bizony, eléggé szabadon adandó elő... Egy-két hanggal több, vagy kevesebb van a glissandóban, ohne zsenír!
Azaz nem probléma!
2./ Egyébként ez a kis darab ezerszer könnyebb, mint pl. egy Bach fúga! Itt van például egy zongorára írt 4 szólamú g-moll fúga, melyet kottaképpel hoztam el, így figyelemmel kísérhető, hol jár a zongorista a kottában, s hogyan lépnek be sorban a fúga témák négy szólamban:
https://www.youtube.com/watch?v=Y76uH2xu670
J. S. Bach's, Fugue in G minor BWV 578 piano solo sheet
 
3./ Amit még megjegyeznék, az a záró akkord az Örökmozgóban, melyet Kocsis Zolinál láthatsz jól (a kisfiú elnagyolja), ugyanis tenyérrel csap rá a klaviatúra összes kéz alatti billentyűjére. Ezt úgy hívjuk, hogy Cluster (ejtsd: klaszter, értsd: HANGFÜRT, azaz olyan akkord, ahol szekund - egymás melletti - távolságra vannak az akkord hangjai, innen a disszonáns hangzás).

4./ Írt Kurtág csupa clusterből álló darabot is, nem véletlenül, ha a XX. század rémes tetteire (I-II. világháborúk!), így már érthetőbbek ezek a disszonáns hangzások, ugye?

Íme egy ilyen mű kottaképe a JÁTÉKOK c. sorozatából. 
A clustereket az akkordok hangtávolsága szerint kerek gombócokkal (tenyeres játék) ábrázolja,a fekete a fekete billentyűket jelenti, a fehér pedig csupa fehéret.
Az egyenes vonal meg az egész alkarral ütendő le, azért olyan hosszú vonal.
A pedálnak ismét nagy szerepe van ezeknél a műveknél.
Az íves jelek tetszőleges hangkitartást jelölnek.
Egyébként a kottafüzetek elején található a "szokatlan" kottaírások jelentése és lejátszási módja.

5./ Írt Kurtág egy karikatúrafélét is Csajkovszkij közismert b-moll zongoraversenyének elejéből is:

https://www.youtube.com/watch?v=ZMpWYaKsFRM
Kurtág: Játékok I/21: Hommage á Csajkovszkij

Itt a kereszt és a feloldó jel egyszerre megjelenítése azt jelenti, hogy mind a fekete, mind a fehér billentyűknek meg KELL szólalniok.

**********************
Mégegyszer mondom:
A gyerekek roppantul élvezik ezeket a játékmódokat, és a hangzásukat is szeretik, bármíly hihetetlennek gondolod is.
A XX. századi zenében nem a SZÉPSÉG a lényeg, hanem az érdekes megoldás, olyan, amivel régebben még csak nem is találkoztunk. És amely megoldások híven tükrözik a korszak horrorisztikus hangulatát.

Aha... A látvány érdekes, a "zene" szerintem elég ocsmány. Már bocsánat. És még ezért szenvedni is? Nem igazán értem, sem a szerzőt, se azt, aki lejátssza.

Hogy miért kell vigyázni a körömágyakra? Nos, azért, mert a glissandonál ugye ahogy azt láthattad, a billentyűk egész során simítod végig az ujjaid körmös oldalát, és a billentyűkön lévő fehér bevonatok széleinek a körömágy nekiütődik, s azok bizony eléggé élesek (különösen a szintetizátoroknak!), és megsebesíthetik a köröm fölötti bőrös részét az ujjaknak.
Mikor ÚJ volt ez a darab (direkt gyerekeknek íródott Kurtág által, hisz kottaolvasás tudása nélkül is játszható, mert van vonalrendszer nélküli változata is a JÁTÉKOK I. kottafüzetében!), sokan kis rövid körmökkel játszották, és bizony, előfordult, hogy véres lett a zongorabillentyű a sebes kezektől!:(((
Férfiak, akiknek hosszú a körmük, biztonságosan (persze kicsit felállított ujjpercekkel) le tudják sérülés nélkül játszani.
De ha jól tudom, régi szintetizátoron nem lejátszható a mű, mert ott nincs összezúgató lehetőség (jobb pedál).
A szimpla, rögtön elhallgató hang pedig nem adja vissza azt a hanghatást, amire az egész mű épül.
Itt egy 10 éves kisfiú játsza, megfigyelhető, mennyire felállítja az ujjait:
https://www.youtube.com/watch?v=Rr-bi3-DAJA

Na, szegény... Úgy vagy vele, mint anyósom. Ő is elolvassa a mellékhatásokat és máris jelentkeznek rajta. Ha nem olvasná, talán nem is jelentkeznének, de így rögtön az összes megvan. A vivőanyag az, amit egyrészt töltelékként helyeznek a gyógyszerbe (két mikrogrammot mondjuk nehéz lenne tablettává formálni), másrészt esetleg késleltető vagy oldódást segítő (stb.) hatásuk van. 

A alapvető gyógyszerek nem nagyon változnak. Az aszpirin, az algopyrin, a kalmopyrin oda tartoznak. Fájdalom, gyulladás és lázcsillapító hatásuk van.

A szabadalom az nem az, hogy rohanok és bejelentem, feltaláltam az örökmozgót! Oda részletes leírás kell, amit azután végigszöszöl egy csomó ember, hogy nem volt e már előtte valamikor valami olyasmi bejelentve. De hát igaz, ami igaz, valamikor nem volt ilyesmi, éppen úgy, mint ahogy szerzői jogvédelem sem volt a zenében és ha valaki akarta, hát játszhatta a szerző műveit ingyen... 

Miért kéne ennek a darabnak a zenéléséhez a körömágyakra vigyázni? Hacsak az egyre emelkedő hullámok nem a hangerőt jelentik... 

https://www.youtube.com/watch?v=hLUS8wgSqXw

egy kis szépség

Elég bajom is van ezzel a gyógyszerek sokféleségével!
Ugyanis főleg mostanság, mióta MASZEK világ lett, gyakori a gyógyszerekből is az országos hiánycikk!
Már a csihari tör ki, mikor kérdi a patikus:
Helyettesíthetem mással?!:(((
Mert bizony, gyakran kaptam már káros mellékhatást a helyettesítő gyógyszertől, ugyanis MÁS pl. benne a "vivőanyag" (hogy ez mi a franc, és mi a fenének?!), és nemhogy meggyógyulnék, még ÚJABB nyavalyát kapok tőle!:(((
Apámnak volt otthon egy gyógyszeres könyve, nincs már meg, de minek is lenne, hisz néhány gyógyszer kivételével már érvénytelen!
Csodálkozom is, hogy van még pl. Kalmopyrin! :DDD

Nem értettelek félre, mert tudom, nem azt vontad kétségbe, hogy nehézipari miniszter volt-e Lévárdi, hanem azt, hogy Ő találta-e fel a Hydropot?
Merthogy azzal indokoltad a kijelentésed, kellett annó (szerintem MINDIG, és nemcsak anno!...) egy mentor, aki előbbre vitte a találmányok ügyét, lett légyen az bármi... Aki a VALÓDI feltaláló hóna alá nyúlt, és segítette (akár anyagilag is!) a csórikámat, de ennek fejében - valamit valamiért - a mentort IS be kellett venni a buliba.
Azonban!
Én úgy gondolom, nem lehetett olyan málé ez a Lévárdi bányamérnök, hogy CSAK A NEVÉT adta volna a hydrophoz, azaz volt neki is annyi gógyi a fejében, hogy részt vett a kidolgozásában annak a randa vasmonstrumnak, amit TE rögtön megértettél, miként lett összeötvözve, hogy tegye azt, amit kell; azaz a már mély vízből is ki tudja termelni a homokot. (A tó legalább 10 m mély! Ott lenn laknak a 70 kiló feletti harcsák!)
Ezért lett a gép neve az, ami: Hydro-p (azaz vízzel kapcsolatos), különben mi a francnak lett volna a víz benne a nevében?!
Talán olyan ezermesterféle hajlamokkal bírt ez a nagypapi, én ezt gondolom! ;o)
Az se lehetett véletlen, hogy miniszterségig felvitte az isten a dolgát, mert akkoriban működött a statisztika, s kellett a munkás káder bizonyos posztokhoz...
Különben meg - ha jól tudom -, előbb volt a hydrop, aztán jött a minisztersége Lévárdinak...
 
Edison esete ismeretes nálam, eléggé fel is háborodtam a nagyzási, beképzelt, másokat lehengerlő modorán, mert fiatal koromban igen nagyra becsültem őt, ugyanis NEM ILYENNEK festették le ama könyvben, amit akkor régen olvastam róla, mint most "Az éjszaka fénye" c. könyvben, hogy Teslát le akarta söpörni a térképről is, hogy ne legyen ellenfele az egyenáramnak!
/Mit is csinálnánk MA a váltóáram nélkül?!:(((/
Erre a napokban hallottam a tv-ben, hogy a rádiót is valójában Tesla találta fel:
https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1di%C3%B3z%C3%A1s

"Pontos megegyezés nincs azt illetően, hogy ki volt a rádió feltalálója. Nikola Tesla, Guglielmo Marconi és Alekszandr Popov egymástól függetlenül találták fel a szikratávírót (Marconi Tesla asszisztense volt Amerikában, ahol láthatta Tesla kutatásait és annak eredményeit). Marconi 1901-ben sikeresen bemutatta a rádióhullámok vezeték nélküli sugárzását, 1909-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Tesla beperelte, azzal a váddal, hogy Marconi ellopta a találmányát. 1943-ban az Amerikai Legfelső Bíróság hivatalosan is Teslának tulajdonította a rádió feltalálását. Azt viszont tudjuk, hogy Marconi 1902-ben már tudott Morse-jeleket küldeni Milánóból, illetve ő fejlesztette ki kereskedelmi, haditechnikai értelemben jól használható eszközzé a szikratávírót.
Később, az 1910-es években kezdték el a nagyobb hatótávolságú rádiók fejlesztését. Az első rádióadást, amely emberi hangot közvetített, Lee de Forest valósította meg 1910. január 12-én. A Tosca előadását közvetítette a Metropolitan operaházból. Az adást néhány száz készülékkel hallgatták.^[1]
Amerikai és angol tudósok 1920-ra kidolgozták a mai rádiók elvén alapuló készüléket, amely emberi hang, és zene továbbítására is alkalmas volt."

Szóval szerintem szinte minden feltalált szerkentyűnél TÖBBEK neve is felmerülhet, mert kinek ez, kinek az juthatott eszébe, hogy MŰKÖDŐKÉPES legyen az, amit feltaláltak. Mert ITT a lényeg: a működőképesség!

Egyébiránt meg:
Bitang egy dolog ez a szabadalmaztatás, régen ugyanis nem fordítottak gondot se rá, de aztán meg mikor bevezették, ment a versenyfutás ilyen esetekben, hogy AZÉ A JOG, aki előbb odaér, és bemondja, hogy ÉÉÉÉÉÉNNNN találtam fel!:DDD
Azt hiszem, rengeteg vitás dolog van ebben a témában világszerte.
Főleg régebben, mikor még nem volt ilyen fejlett, illetve gyors a hírközlés.

Nos, ENNEK szeretnék én utánajárni, hogy csak mentora, vagy tényleges feltalálója-e Lévárdi bányamérnök a hydropnak?
Ahogy TE megláttad a kész gépben az egyszerűt, Lévárdi megláthatta előre benne a több gépet összeötvözve a nagyszerűt!:)))
A dorogi szénmedence mindig is hírhedt volt a vízbetörésekről, szerintem nem lenne csoda, ha egy bányamérnök erre szakosodott volna...
Hisz:
Nem egy Pityi Palkóról van szó, hanem egy szakképzett bányamérnökről!
Én zongoratanárként biztos nem tudtam volna feltalálni! ;o)
"Ki minek mestere, annak huncutja!"
Fontos ám tudni, hová kell ütni a kalapáccsal, nem igaz?! ;o)
https://www.youtube.com/watch?v=Hh8vskF1k5c
Zenére fordítva:
Eltelt egy kis idő a zeneszerzésben is, mikor rájöttek, hogy ahogy egy kisgyerek játszik a zongora billentyűivel, azt elnevezik glissandonak, és beépítik a zeneműbe, és máris kész az egyszerű, de nagyszerű és újszerű hangzás!
György Kurtág: Perpetuum mobile - by Kocsis Zoltán
"Kottakép":

Egyszerűbb már nem is lehetne, igaz? Különleges hangzás, ugye?
A lényeg: A hangok összezúgását a jobb pedág lenyomásával érhetjük el.
Továbbá: Vigyázzunk a körömágyainkra! ;o)
/Esetleg használjunk kesztyűt!/

No igen... A gyógyszertan. A sógornőm gyógyszerész, hát mutatott pár könyvet, és már bocsánat, de fenék kell hozzá rendesen, mert annyi mindent bemagolni... A tetejébe ez nem egy konstans dolog, mint mondjuk az anatómia, mert a kézelőcsont az ugyan nem nagyon változtatja a helyét, de gyógyszer ezrével teme minden évben.

Félreértettél. Anno dacumál (de szerintem még ma is) egy egy találmány sikere sokszor azon múlott, ki támogatja. Csak éppen a támogatás fejében be kellett venni a találmányba, sőt, esetleg az ő neve alatt futtatni. Van ilyesmire rengeteg példa a nagyvilágban (példának okáért Edison se egymaga fedezett fel mindent, de mindent az ő neve alatt szabadalmaztattak). Amúgy érdekes, bár számomra egyszerű megoldás, egy markoló uszályra szerelve. De hát a remek dolgok állandóan egyszerűek.

Dmolnarnak: Igazad  van az anatómia olyan nehéz tudomány mint a zeneelmélet lehet a zene alapjainak  letételéhez.Anatómiai ismeretek nélkül nincs semmi tovább. Ha nem tudom egy izom hol ered/ tapad, mi idegzi be, hol vannak a belső szervek stb, akkor az erre épülő patológia nem fogadható be.Itt boncolás során meg kell látni pl a vese betegséget ,melyet nem tudunk észrevenni, ha anatómián nem tanultuk volna meg, milyen egy ép vese felépítése.

Ha a vese normál laborértékeit nem tudjuk, nem látjuk meg a vesebetegség labortüneteit, és nem látjuk meg betegen ennek jeleit .Vagyis minden mindennel összefügg. egyik következik a másikból igen nehéz  a két év anatómaai szörnyen  nehéz de midennek alapja.

Akár a gyógíszertan ,mely olyn, mintha a telefonkönyvet akarnánk tanulni.. pl szigorlaton plusz feladatként a Papaverin kémiai képletét kellett felrajzolnom Mégis szép volt és a sikeres napok feledtetik a nehézségeket is

Találtam még valamit Dr. Lévárdy Ferenc mérnökkel kapcsolatban:
https://index.hu/belfold/2010/10/24/hova_tunt_a_magyar_titan/

 

Tehát Dr. Lévárdi Ferenc valóban Nehézipari miniszter volt.
Hogy aztán ki kreálta azt a homokot kitermelő monstrum gépet, itt Dorogon az a hír járta, hogy ő, így jómagam nem vonhattam kétségbe... Mint ahogy azt sem, vajon miféle gép is ez igazándiból?
Nekem nem is tisztem ebben dönteni, azt hiszem. Ki udja, mi minden van még titkosítva, és miért?!:(((

Egy biztos!
Itt egy cikk, amely bizonyítja Dr. Lévárdi Ferenc bányamérnök kötődését a Dorogi Szénbányászathoz:
https://www.kemma.hu/kozelet/helyi-kozelet/mnivos-muszaki-fellegvar-volt-1116888/

Idézet a cikkből:
"a későbbi miniszter, dr. Lévárdi Ferenc bányamérnök, az OMBKE helyi csoportjának elnöke"

Fenyvesi Károly újságírót szintén volt szerencsém személyesen ismerni Nyergesújfaluról, mert az ottani Zeneiskoláról is mindig ő írt a megyei újságba.

A zeneelmélet tantárgy nem könnyű, de nem is nehéz. Csak rá kell érezni a lényegére, s már meg is érted.
A zeneszerző szakra járóknak különösen fontos volt megtanulni a hangzatfűzések szabályait, mert nekik meg kellett tanulni MINDEN stílusban (barokk, klasszikus, romantikus, modern) zenét szerezni. Különben hogyan tudtak volna pl. kísérő zenét írni filmekhez, színházi előadásokhoz egy-egy adott korszakban?
A SAJÁT stílusukat kialakíthatták ezek ismeretében is, sőt!
Nekünk, szolfézs főszakosoknak házi feladatként ki kellett tudni elemezni zeneelméletileg pl. egy Beethoven szonátát... Vagy meg kellett tudni harmonizálni egy irmert, vagy ismeretlen dallamot, népdalt, bármit.
Ez még nem jelentett zeneszerzést, csak a tanult szabályoknak az alkalmazni tudását.

Billentyűtisztítás:
El tudom képzelni, mit mérgelődhettek a felhasználók, ha a műszerészek megjelentek náluk! Azzal lehetett egyenrangú, mint a szobafestőket beendegni a lakásba! Rumli rumli hátán, és kosz, lehet takarítani! ;o)
Valamit valamiért! - szól a mondás, és igaz is!

Kedves Dmolnár!

Nekem úgy tűnik, hogy most éppen TE vagy az, akit a SZKEPTIKUSOK körébe sorolhatnék, de nem teszem!
Nem tehetem, mert TÉNYEKKEL nem tudom alátámasztani azt, hogy a Dorogi Szénbányáknál üzemelő homokkitermelő HYDROP nevű gépezet Dr. Lévárdy Ferenc volt Nehézipari miniszter találmánya lett volna.
Egyrészt azért nem tudom, mert nem esik a szakmai körömbe se a bányaipar, se az ott alkalmazott gépek ismerete, másrészt a férjem, akitől a fent tett állítást hallottam, 1969-től majdnem a megszűnéséig vezette a homokot szállító egyenárammal működő homokvasúti mozdonyt, 2004-ben elhunyt. Valakinek bizonyára érdekében állhatott, hogy Lévárdy mérnök nevét elhallgassa, s másnak adta át a dicsőséget, ki tudja ebben a politikailag igen változékony világban?!
DE!
Ismersz annyira, nem fogok belenyugodni ebbe, valamikor valamilyen módon csak ki fogom puhatolni, mi áll a háttérben?!
Mert:
Mondd csak! Mi a fenének jegyezte volna meg egy zenész agya Dr. Lévárdy Ferenc mérnök nevét, ha SEMMI köze nem lett volna ama géphez? Ha csak fejlesztési szinten is, de biztos volt hozzá köze. Szerinted logikus volt ezt a nevet a SEMMIÉRT megjegyeznem?...

Igen sajnálatos, és véleményem szerint eléggé hálátlanság, hogy  találni sem találtam fel Lévárdy nevét a neten... (Bezzeg egy nőgyógyászt igen! Aki nem talált fel semmit, csak kotorászott a... bocs!)

Viszont ismertem személyesen is Posch Viktort, a férjem volt főnökét, aki egy időben vezetője volt a Homokvasútnak, és őt kérték fel, írjon egy emlék cikket a homokvasútról. Eléggé ambíziózus fiatalembernek ismertem meg.

Azt a cikket, amit Posch Viktor írt a homokkitermelés s szállítás címén, ide teszem Neked, és a GÉP KÉPÉT is:
https://www.kisvasut.hu/view_cikk.php?id=3619
Dorog: Krónika a Homokvasútról az 1960-1970 évek között - kisvasut.hu

A Hydrop homokkitermelő gép rakodása a Homokvasút vagonjaiba


Víznívó alatti homoktermelő berendezés (Ez a hydrop gép hivatalos neve!)
A teljes géppark látható!
Fotó: Czifra Zoltán 1987. 04.


A Homokvonat a Dorogi MÁV vasúti felüljórója fölött húz befelé a Palatinusz tó felé, ahol hegyekben állt a tó parton a hydrop által kitermelt homok.

Nos, reagálva minden beírásodra, a zeneelmélet valóban eléggé fárasztó lehet, különösen a szárnyaló fantáziájú emberek számára. Én biztosan nagyon nehezen tanulnám meg, és valószínűleg az életben nem tudnám alkalmazni a gyakorlatban. Ez olyasmi lehet (igen nagyvonalú levezetéssel), min az orvosoknál az anatómia. Hát én azt se nagyon bírnám bemagolni, de gyógyítás közben meg alkalmazni, biztosan nem. Valahogy az én fejem erre nem igazán jó.

A billentyű tisztítás hasznos. Anno amikor még dolgoztam, csináltunk olyat, hogy az egyes dolgozók asztalán a billentyűzetet, lefelé fordítva, ütögettük az asztalhoz. Mi kosz kijött azokból... És mennyire meg voltak sértődve a munkatársak. No az volt még csak a nagy balhé, abba is kellett hagynunk hamarosan.

A miniszter úr találmányát kissé kétlem. Valószínűleg valaki kitalálta, ő meg a nevét adta hozzá. Akkoriban ez így volt szokásos, de azt hiszem ma is így van, ha ugyan van még ilyesmi. Mert manapság a magáncégek jegyzik a találmányokat.

A billentyűzetet valóban csak kitisztították, tényleg ráfért már, meg se gondoltam, hogy ilyesmit is kell csinálni egy klavival, bár öcsike emlegette, hogy biztos csak kosz van a billentyűk alatt. Szerencsére nem volt vészes, tehát cserélni nem kellett, most jól üzemel.
Megpróbálok vigyázni rá, bár eddig se tettem ki koszolódó helyzetnek.
De ez a Dorog egy kész porfészek!:(((
Egy időben tisztább volt a levegő szennyezettsége, de most mintha a bútorokon (főleg az elektromos szerkentyűk, meg a zongorán  is) jobban szaporodna a por. Régen, 1969-ben, mikor ide jöttünk lakni, nem győztem port törölgetni, de akkor itt volt a brikettgyár, karbidgyár, szénosztályzó, a Hydrop gépgyár, egy kőbánya, na és a Dorogi Mészmű!!! Nem csoda, hogy Dorog volt "a piszkos tizenkettő" egyike!:(((

Hogy mi volt az a hydrop-gép?

Dr. Lévárdy Ferenc Nehézipari miniszter (1965-67 között a Kállai kormányban) találmánya, aminek köszönhető lett a Palatinus bányató, ugyanis ez a gép termelte ki a homokot ahhoz, hogy a kibányászott szén helyébe egy vízágyúval bemosassák, hogy a talaj a szén kiszedése után ne süllyedjen meg. Sajnos képet nem tudok hozni, mert Dorogon ez a gyár rég megszűnt (a Rákóczi út elején volt), mivel nem volt rá szükség.

Így keletkezett Dorog egyik büszkesége, a Palatinusz bányató:


A bányató télen is érdekességekre szolgál:

Motorozás a tó jegén:

Bocs, a REX c- sorozatot újranézem, mert már nem emlkszem a történetekre, és annak idején én szerettem, főleg Tobias Morettit.
Majd jövök!:)