ÉRTÉK A MÉRTÉK! - mindenfajta művészeti ágból szemelvények

https://www.youtube.com/watch?v=d9PA6cOErSQ

Márton Adyt szaval

https://www.youtube.com/watch?v=9-rfy3BQJ0E

Karinthy Márton 70.dik születésnapjára kézsült riportfilm

70 éves korában meghalt Karinthy Márton Kossuth-díjas színigazgató, színházrendező, író, a Karinthy Színház és elődje, a Hököm Színpad alapító igazgatója, közölte szerda délután a Karinthy Színház.

A közlemény szerint Karinthy Márton úgy rendelkezett, hogy lánya, Karinthy Vera és két közeli munkatársa viszi tovább a színházat, amely „ezután is folytatni kívánja a Karinthy Márton által megalapozott szellemiségű, polgári, szórakoztató színházat”.

Karinthy Márton az egyik legnépszerűbb magyar író, Karinthy Frigyes unokája, valamint a szintén író Karinthy Ferenc fia volt. Nagybátyja a Karinthy Frigyes első házasságából született Karinthy Gábor költő volt. Családja történetéről a 2003-ban megjelent, Ördöggörcs: Utazás Karinthyába című könyvében írt.

Karinthy Márton 1949 szeptemberében született Budapesten, a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát 1973-ban végezte el. Vizsgarendezése G. B. Shaw A sors embere című darabja volt, majd a szolnoki Szigligeti Színházban G. B. Shaw Szent Johannája.

Ezután 1973 és 1975 között a Békéscsabai Jókai Színház, 1975 és 1977 között a Pécsi Nemzeti Színház, 1977 és 1980 között a Thália Színház, 1980 és 1982 között a Népszínház rendezője volt, valamint részt vett a Reflektor Színpad és a Játékszín létrehozásában is.

1982-ben megalapította a Hököm Színpadot – amely 1988-tól a Karinthy Színház nevet viseli –, a háború utáni első magánszínházat, amelynek rendezője és igazgatója volt.

Úgy indult, mint egy Karinthy-novella: a semmiből, a káoszból és a pánikból

– mondta a színházról egy idei interjúban. Színházi teljesítményéért 2013-ban Kossuth-díjat kapott, 2016-ban pedig Vámos László-díjat vehetett át.

A színház repertoárjából ő rendezte többek között a Büszkeség és balítéletet, az Arzén és levendulát, a Tanút, a Bástyasétány 77-et és a Szellemidézést, amelynek bemutatója tisztelgés volt apja, a darab szerzője és nagyapja (akikről a darab szól) emléke előtt, írja az MTI.

Koráról és az egészségi állapotáról néhány hónapja úgy vallott: „Hetven leszek, egyeseknek fiatal, másoknak agg, én jó középkorúnak tartom magam. A koromat igazán csak a gyógytornán érzem, ahova azért járok, hogy erősítsem a lábamat, mert erősen kopik benne az összetartó gél.”

Nehéz Karinthy Ferenc fiának lenni. Nem tudom, milyen nem annak lenni

– mondta az Indexnek adott interjújában 2004-ben, az Ördöggörcs megjelenése után. "Engem az anekdotákon túli valóság izgatott a családunkban" – beszélt a könyv mögötti motivációról. 

Karinthy Mártont Újbuda Önkormányzata saját halottjának tekinti. "Nemcsak egy művészdinasztia kimagasló tehetségű alkotójaként, de a kerület iránt elkötelezett emberként, fáradhatatlan szervezőként, Újbuda díszpolgáraként is meg fogjuk őrizni emlékét" – közölte dr. László Imre, a kerület polgármestere. Inde

RADNÓTI MIKLÓS:Levél a hitveshez

A mélyben néma, hallgató világok,
üvölt a csönd fülemben s felkiáltok,
de nem felelhet senki rá a távol,
a háborúba ájult Szerbiából
s te messze vagy. Hangod befonja álmom, -
s szivemben nappal újra megtalálom, -
hát hallgatok, míg zsong körém felállván
sok hűvös érintésü büszke páfrány.

Mikor láthatlak újra, nem tudom már,
ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár,
s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék,
s kihez vakon, némán is eltalálnék,
most bujdokolsz a tájban és szememre
belülről lebbensz, így vetít az elme;
valóság voltál, álom lettél újra,
kamaszkorom kútjába visszahullva
féltékenyen vallatlak, hogy szeretsz-e?
s hogy ifjuságom csúcsán, majdan, egyszer,
a hitvesem leszel, - remélem újra
s az éber lét útjára visszahullva
tudom, hogy az vagy. Hitvesem s barátom, -
csak messze vagy! Túl három vad határon.
S már őszül is. Az ősz is ittfelejt még?
A csókjainkról élesebb az emlék;

csodákban hittem s napjuk elfeledtem,
bombázórajok húznak el felettem;
szemed kékjét csodáltam épp az égen,
de elborult s a bombák fönt a gépben
zuhanni vágytak. Ellenükre élek, -
s fogoly vagyok. Mindent, amit remélek
fölmértem s mégis eltalálok hozzád,
megjártam érted én a lélek hosszát, -
s országok útjait; bibor parázson,
ha kell, zuhanó lángok közt varázslom
majd át magam, de mégis visszatérek;
ha kell, szivós leszek, mint fán a kéreg,
s a folytonos veszélyben, bajban élő
vad férfiak fegyvert s hatalmat érő
nyugalma nyugtat s mint egy hűvös hullám:
a 2x2 józansága hull rám.

Gyarmati Fanni Radnóti Miklós

Kedves Holdfény sajnos tényleg  nem volt tananyag én sem hallottam róla soká, majd gyerekeimtől először.És a Gyertyák csonkig égnek le két óriási színész jóvoltából felkeltette érdeklődésemet, majd megvettem a Polgár Vallomásait ,a Füveskönyvet és utána szép sorban a többit.  Csaknem teljes a Márai sorozatom Ide hozom a gyetyák csonkig égnek filmváltozatát 

https://www.youtube.com/watch?v=hNlDVGjEMjo

Drága Jadzia!

Bevallom "férfiasan" (:D), hogy jómagam Márai Sándort nem ismertem egészen 2003-ig, amíg ajándékba nem kaptam az akkor már igen népszerű "FÜVES KÖNYV" c. könyvét, melyhez hasonlót az 1940-es évek akkori divatja szerint több híres irodalmár is írt, és olyan értelemben volt gyógyír, hogy leírta a gondolatait az emberi jellemről az életről való vélekedéseiről, arró, amiket ő helyesnek gondolt.
Nagy kedvencem nekem is ez a könyv, gyakran kézbe veszem, és idézni is szoktam belőle, ha olyan téma akad, amelyre választ találok benne.
Azt, hogy nem ismertem addig, nem tekintem az én hibámnak, hiszen irodalomból nem tanultunk róla egy piculányit sem, még a középiskolás tankönyveink sem tesznek róla említést.
Hogy az itt olvasó többet is megtudhasson róla, itt van egy link, ha azt elolvassa, talán rájön, miért nem tanították nekünk a szocializmusban:
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Marai.htm

Én úgy gondolom e sorokat olvasva, hogy azért, mert a POLGÁRI Magyarország híve volt, és ez nem fért össze a szocialisták elveivel.

Márai Sándor (1900 - 1989):

Utolsó éveit Amerikában töltötte.
"Európa és az európai ember iránt érzett szeretetének hiteles dokumentuma. Föld, föld!... 1971 című önvallomásában sem lép ki a hagyományos elbeszélő mód kereteiből, e könyve mégis életművének egyik csúcspontja, a naplók betetőzése. A Föld, föld!-ben összegzi mindazokat a hatásokat, amelyek segítették írói egyénisége kialakításában, s önmaga számára is igazolja, hogy el kellett hagynia Magyarországot, ahol a keleti gondolkodásmód és a diktatúra megszüntette a polgári életformát, és megtagadta azokat a hagyományokat, amelyeket útmutatóinak vélt. Némi nosztalgiával búcsúzott a háború sebei által éktelenített környezetétől, amelyet oly jól ismert, s amelynek utcái, terei és házai kedves íróinak emlékét őrizték, ahol arctalan, de hű olvasói éltek, s ahol titokzatos kapcsolat fűzte egybe az írót és olvasóját. Ez a közeg adta írósága értelmét. Ennek megszűnésével inkább új hazát választott, a magány szorongató szabadságát s egyfajta társtalanságot, amelyet csak olvasmányai és emlékei oldottak valamelyest. Azok a könyvek, tapasztalatok, amelyekről naplóiban ír, a magányos ember univerzumát alkotják. Olyan emberét, aki sosem békélt meg a civilizáció álhumanizmusával, és konok kitartással védelmezte európaisága eszményeit."
/Forrás: Kulturális Enciklopédia/

Öngyilkos lett, már mindenkije elhalt körülötte, így nagy magányában fejbe lőtte magát, hamvait a tengerbe szórták.
Halálával a magyar irodalom talán legfontosabb korszaka záródott le.

HALOTTI BESZÉD c. írása mindent elmond, ami őt, a "sértődött magyart" bántotta.
Köszönöm Jadzia, hogy betetted a topicba! :)))

Arany János annyira fájt lányának halála, hogy hosszú idején csak a Toldi szerelmében tudott néhány szakaszban róla írni. 

RANY JÁNOS TOLDI SZERELEM VI ÉNEK

Piroska... ez a név! jaj nekem, ez a név!
Hogy tipra keresztül egy boldogtalan év
S közel a másiknak fele is már rajtam,
Mióta e dalra kulcsolva van ajkam!
Még az se merészelt - a panaszos ének
Enyhületet hozni az apa szivének:
Egy szomorú kőre űlt szárnya-szegetten
S néma didergéssel gubbaszta felettem.

2

Piroska! leányom kis árva leánya!
Kedvesem egyetlen kedves maradványa!
Ki neved a költő ámaiból vetted,
Anya így szólítván, csecsemő-szülöttet:
Baljóslatú névvel jöttél te világra!
Oh, le ne szálljon rád még jobban is átka,
Hogy sorsod azéhoz közelítsen gyászban,
Kit képzetem alkot a Rozgonyi házban!

3

Hamar elment tőled, kora előtt ment el,
Alig ösmerkedvén "a kis idegennel";[2]
S te nem ismerhetted bús életed árát:
Amaz elporló szív teljes-egész tárát.
Sínyleni - oh, hogy ne? már sínyled anyádat.
S veled együtt nő majd a csecsemő bánat;
Hanem, amit vesztél, nem érted egészen:
Emléktelen emlék, egy üres hang lészen!

4

Egy üres hang! ő! ő!... S hol ecset-, vésőnek,
(Mit emberi vad dölyf gúnyol teremtőnek)
Hol van a toll, a szó művészi hatalma,
Életre idézni ami neked halva?!
Fogsz írni magadnak róla hiú képet,
Összerakosgatván sok külön emléket:
Hanem az a kép már merő idegen lesz;
Boldogtalan gyermek! a te anyád nem lesz.

5

Mi haszna, mi haszna!... az a vidor élet,
A szép kis ablakból kisugárzó lélek.
Mely, mint kicsi csillag, haj! rövid ösvényén
Beragyogta körét, egyedül önfényén;
Az a komoly érzés játszi kedély mellett,
Melyért idegennek is szeretni kellett;
Nyilt szív, ajak és arc, nevető nagy kék szem...
Róla vetett árnyék: de nem ő az mégsem.

6

De talán még jobb így: legyen inkább zárva,
Előtted az a sír, kedves kicsiny árva!
Te csak a felszínen, virágain játsszál,
Legyen a gyász könnyű mely örökbe rád száll.
Élj te!... hisz ő jóslá haldokoló szájból:
"Itt, itt a halál van: vigyék a halálból!"[3]
Soha ne értsd a bút, mely ide van írva:
Vigyük a te részed, mi öregek, sírba. -

7

Piroska, szegény szív! egyedűl s kietlen
Maradott, hogy Toldi fölverte kegyetlen
Mint a virág, melyet zivatar elgázol,
Kókadva lehajlik, letörötten gyászol;
Harmat esi: rothad, sugár üti: sorvad,
Könnye csak emészti, szerelemtől hervad:
E tüzet ama víz éleszti, nem oltja,
E vizet áma tűz nem issza, de ontja.

A magyar irodalom legfájdalmasabb sírverse olvasható Arany János lányának, Arany Juliskának a sírkövén Nagyszalontán, Csepel testvérvárosában. Az apa és költő mély gyászában, megrendülten fogalmazta meg a sorokat 1866-ban, miután az előző év december 28-án elveszítette elsőszülött gyermekét, az alig 24 esztendős Juliskát. Egy árva is magára maradt: Piroska, aki mindössze féléves volt akkor; s a nagyszülők nevelték fel.

A vallásos, a szalontai református templomba rendszeresen járó Arany János ezt írta lánya sírkövére:

„Midőn a roncsolt anyagon

Diadalmas lelked megállt.

S megnézve bátran a halált,

Hittel, reménnyel gazdagon

Indult nem földi utakon,

Egy lőn közös, szent vigaszunk:

A LÉLEK ÉL: találkozunk!”

MÁRAI SÁNDOR: HALOTTI BESZÉD

Látjátok, feleim, szem’ tekkel mik vagyunk
Por és hamu vagyunk
Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek.
Össze tudod még rakni a Margitszigetet? ...
Már minden csak dirib-darab, szilánk, avitt kacat
A halottnak szakálla nőtt, a neved számadat
Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak
Elporlanak, elszáradnak a szájpadlat alatt
A „ pillangó ”, a „ gyöngy ”, a „ szív ”- már nem az, ami volt
Amikor a költő még egy család nyelvén dalolt
És megértették, ahogy a dajkaéneket
A szunnyadó, nyűgös gyerek álmában érti meg
Szívverésünk titkos beszéd, álmunk zsiványoké
A gyereknek T o l d i - t olvasod és azt feleli, o k é
A pap már spanyolul morogja koporsónk felett:
„ A halál gyötrelmei körülvettek engemet ”
Az ohioi bányában megbicsaklik kezed
A csákány koppan és lehull nevedről az ékezet
A tyrrheni tenger zúgni kezd s hallod Babits szavát
Krúdy hárfája zengi át az ausztrál éjszakát
Még szólnak és üzennek ők, mély szellemhangokon
A tested is emlékezik, mint távoli rokon
Még felkiáltsz: „ Az nem lehet, hogy oly szent akarat ...”
De már tudod: igen, lehet ... És fejted a vasat
Thüringiában. Posta nincs. Nem mernek írni már.
Minden katorga jeltelen, halottért sírni kár
A Konzul gumit rág, zabos, törli pápaszemét
Látnivaló, untatja a sok okmány és pecsét -
Havi ezret kap és kocsit. A Mistress s a baby
Fénykép áll az asztalán. Ki volt neki Ady?
Mi volt egy nép? Mi ezer év? Költészet és zene?
Arany szava?... Rippli színe? Bartók vad szelleme?
„ Az nem lehet, hogy annyi szív ...” Maradj nyugodt. Lehet.
Nagyhatalmak cserélnek majd hosszú jegyzékeket.
Te hallgass és figyelj. Tudjad, már él a kis sakál
Mely afrikai sírodon tíz körmével kapál
Már sarjad a vadkaktusz is, mely elfedi neved
A mexikói fejfán, hogy ne is keressenek
Még azt hiszed, élsz? ... Nem, rossz álom ez is.
Még hallod a hörgő panaszt: „ Testvért testvér elad ...”
Egy hang aléltan közbeszól: „ Ne szóljon ajakad ...”
S egy másik nyög: „ Nehogy ki távol sír e nemzeten ...”
Még egy hörög: „ Megutálni is kénytelen legyen.”
Hát így. Keep smiling. És ne kérdjed senkitől, m i é r t?
Vagy: „ Rosszabb voltam mint e z e k ? ...” Magyar voltál, ezért.
És észt voltál, litván, román ... Most hallgass és fizess.
Elmúltak az aztékok is. Majd csak lesz, ami lesz.
Egyszer kiás egy nagy tudós, mint avar lófejet
A radioaktív hamu mindent betemet
Tűrd, hogy már nem vagy ember i t t, csak szám egy képleten
Tűrd, hogy az Isten tűri ezt s a vad, tajtékos ég
Nem küld villámot gyújtani, hasznos a bölcsesség
Mosolyogj, mikor a pribék kitépi nyelvedet
Köszöni a koporsóban is, ha van, ki eltemet
Őrizd eszelősen néhány jelződet, álmodat
Ne mukkanj, amikor a b o s s megszámolja fogad
Szorongasd még a bugyrodat, rongyaidat, szegény
Emlékeid: egy hajfürtöt, fényképet, költeményt -
Mert ez maradt. Zsugorin még számba veheted
A Mikó-utca gesztenye fáit, mind a hetet,
És Jenő nem adta vissza a Shelley-kötetet
És már nincs, akinek a hóhér eladja a kötelet
És elszáradnak idegeink, elapadt vérünk, agyunk
Látjátok, feleim, szemtekkel, mik vagyunk
Íme, por és hamu vagyunk

Szőnyi István/1894-1960/ Zebegényi temetés

Egy délben, ősszel, meghalt apám. Erővel halt meg, méltósággal és példásan. Mintha megmutatta volna, hogyan kell meghalni. - Kezeim között halt meg, s ettől a pillanattól módosult halálfélelmem; nem félek már úgy, s nem a haláltól félek, nem attól az ismeretlentől, borzalmastól; inkább csak az életet sajnálom itt hagyni, az élet ízét és illatát követelem a halálon; de abban a pillanatban, mikor apám behunyta a szemeit, megértettem, hogy a halál nem rossz és nem jó, nincs semmiféle jellege.
Márai Sándor

 

Hoztam még egy írást, melyet érdemesnek tartok elolvasásra.
TUDTAD?

Sokan mondják ezekben a napokban azt, miszerint “Nálunk Mindenszentek van és nem Halloween”. A tisztánlátás kedvéért utánajártunk a dolgoknak: Halloween október 31-én van. Mindenszentek pedig november elsején. Halottak napja november 2-án.

“Halloween a démon- és ördögimádók ünnepe” – szokták mondani, de ez tévedés. Halloween a rossz szellemek elűzésének napja, az idézőjelbe tett jelző a Walpurgis-éjre tehető, amely április 30-a.

“Majd akkor ünneplem Halloweent, ha az amerikaiak a busójárást” – ezt is gyakran mondják ilyentájt, csak ebben két hiba is van. Nem sok köze van Amerikának a Halloweenhez, mivel az kelta ünnep. A Mohácsi busójárás ténylegesen magyar jelkép, de hozzá kell tennünk, hogy a sokác (délszláv) tavaszváró-télűző ünnep az alapja.

“Nem engedünk a nyugati agymosásnak!” – zárják le a vitát sokan, akik mindeközben karácsonyfát állítanak (amely Németországban vált először szokássá), piros kabátos Mikulásra várakoznak (az eredeti püspöklila szín helyett a Coca-Cola öltöztette be a Mikulást először pirosba). 

(forrás: cafeblog)

Hát ennyit a hiedelmekről, illetve a mások lenéző megvetéséről!

Hamarosan jön a SZERETET ÜNNEPE: KARÁCSONY.

Ideje lenne felülvizsálni a másokkal kapcsolatos toleráns hozzáállásainkat.
Mert rendben, ne szeressük felebarátainkat, ez szerintem sem kötelező.
DE!
Tiszteletben tartani őket igen! :)))

Mindenkinek BÉKÉS (adventi) várakozást:
Holdfény

Franz Skarbina: Halottak napja

"A halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. A katolikusok november 2-án tartják, egyháztanilag a »szenvedő egyház« (ecclesia patiens) ünnepe, a mindenszentek november 1-i főünnepét követő ünnepnap, amikor a »küzdő egyház« (ecclesia militans) a »szenvedő egyházról« (ecclesia patiens) emlékezik meg. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává.

Története:

Az ókori rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték. A holtak tiszteletének szánt, róluk megemlékező ünnep már az ókori Rómában is létezett feralia néven. Február 22-én minden római család megülte a caristiát, a kölcsönös szeretet ünnepét, s egymást megajándékozva, vidámsággal oldották föl a feralia komorságát. A holtakról való megemlékezés az ókereszténység kora óta, a 3. századtól, minden liturgiában megtalálható volt a Szentmisében.

Az egyházban először 998-ban ünnepelték önálló ünnepként a Halottak napját. Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezése volt, hogy a mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is.

Az ünnep a 11. században terjedt el széles körben, s a 14. században vált hivatalossá. A halottak napján mondott imádság a Halottak olvasója, amely öt tizedből áll, Jézus öt sebének emlékezetére. Az elhunyt szeretteinkről való megemlékezés, az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítótűz) -beli szenvedéseik enyhítésére katolikus hittételen alapul. Vigasztalást nyújt a hátramaradottaknak, hogy így tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével. A halottak napi gyászmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak.

Magyarországon a két egymást követő ünnephez kötődő szokások széles körben élnek a nem katolikusok között is. A régi magyar népnyelvben „lölkök napja” (=lelkeknek emlékezete) elnevezése volt. A protestánsok régebben nem gyújtottak gyertyát,^[1] csak a reformáció emléknapján október 31-én mentek ki a temetőbe, mindenszentekkor vagy halottak napján nem. Mára az ünnepkör a protestáns magyar közösségeknél három-, négynaposra bővült, és november elsején és/vagy másodikán is kimennek a sírkertbe. Sokan gyertyát is gyújtanak.

Az eredetileg katolikus ünnepet és népi hagyományait más felekezetek is átvették. Így nemcsak a katolikus hívek ünnepe, hanem a reformáció több felekezete is elfogadta. Az evangélikusok és az unitáriusok hivatalosan is elismerték. Az evangélikusok a mindenszentek ünnepét is és a halottak napját is megtartják, abban az időpontban, mint a római katolikusok, bár nem tartozik a fő ünnepek közé. A reformátusok csak szokásjog alapján, a templomon kívül emlékeznek meg az elhunytakról. Az ortodox kereszténység ünnepi naptárában több halottak napja is szerepel. A bizánci szertartásban a pünkösd előtti szombaton ünneplik. A halottak napját az anglikán egyházban nem tartják meg, bár a vallás bizonyos irányzatai – amelyek nyitottak a katolicizmus irányába – újra visszaemelték a megemlékezéseket."

/Forrás: Wikiwand.com/hu/Halottak_ napja/

Szép estét minden ide látogatónak ezen a csendes őszi napon! :)

Kedvenc temetőmben, ahol Kölcsey nyugszik, még sosem jártam, de az internet jóvoltából jellehzetes külleme miatt mégis elég jól ismerhetjük:

Csónak alakú kopjafák a Szatmárcsekei temetőben


Itt pedig Kölcsey Ferenc síremléke Szatmárcsekén

Kedves jó Jadzia!
Látom, sikerült a "manőverrel" megszüntetni a vers sokszorítást! :)))
Köszönet a Mindenszenteki és Halottak napi szép megemlékezésért.

Mi is ma alkonyatkor voltunk kint a férjem sírjánál, és minő érdekes ritka egybeesésnek köszönhető:
ITTHON VOLT A LÁNYUNK IS, mert hivatalos ügy hazaszólította németből. Így ő is ott tudott lenni a 15 éve elhunyt édesapja sírjánál. Ott volt a fia is, így mindenki, akik számítottak az életében.
Az egész mai napot együtt tudtuk nálam kettesben tölteni a lányommal, sokat és tanulságos beszélgetést folytattunk, nagyon jó nap volt, egy időre sikerült a szeretet energiájával feltöltekeznem!:)))

Remélem, a kedves fórumlátogatóknak is szép napja volt a mai, az időjárás is kegyes volt hozzánk, legalábbis itt.

És nem véletlen az se, hogy az egyház épp ide, a tél küszöbére, az elmúlás kezdetére helyezte – s egymás mellé – mindenszentek és halottak napját, ünnepét. Tette ezt nyilván ama nagyszerű ellentmondás jegyében, melynek a halál csak látszata, tartalma azonban az élet, s tegyük hozzá, a szó legigazibb, legemberibb, tehát leginkább szellemi értelmében – élet. Halottaink szeretete elsőrendűen az élet iskolája. Igaz, nem az élet mechanikus folyamatainak, amelyeknek a nagy természet engedelmeskedik, hanem annak a másiknak, mely teremtő ellentmondásként épp a tél küszöbén kezd új munkába, fokozott kedvvel és lelkesedéssel. A külső kép: a hervadásé, a halálé és a menekülésé. Egyedül az ember függeszti szemét a mindenség lankadatlanul működő csillagaira, a távoli és nagy egészre, s azon is túlra… ”
Pilinszky János A tél küszöbén részlet

A. Dürer: Szentháromság imádása

"Mindig is ezt tanítjuk a gyászolóknak: 'Mit adtam, mit kaptam? Mit vétettem? Ő mit vétett?' Gondold végig, éljed át."
"A halottnak pedig helyreigazító, tükörvillantó szerepe van. Életútjának áttekintésére hív, és ezzel a továbbélőket saját életútjuk felmérésére ösztönzi. Figyelmeztet az elmúlásra, a hiábavaló tettekre, mulasztásokra, az élet értelmetlenségére-értelmére, azaz önmagunk és mások megítélésére, megmérésére".
"Valahogy mintha az élet teljességét szeretném, és a halálra készülődés teljességét. Mindent egészen, és eközben mindent ezer darabra kell bontani"
"Kik mondják azt, hogy egyedül könnyebb? Többnyire a nők. Mert a nők még mindig szolgálják a férfiakat. A nőnek mindig marad valami kis territóriuma: a háztartás, amennyiben fiatalon háziasszony is volt. A férfiak hamarabb lesznek tehetetlenek, nem szoktak hozzá, hogy ellássák magukat." Polcz Alaine idézetek

EDGAR ALLAN POE:A HOLTAK LELKE

Lelked majd egymaga marad
A sír sötét gondjainak
Óráján és senkise lesz,
Ki titkaidba beleles.

Viseld csendesen e magányt,
Mely nem egyedüllét - hiszen
Az életben melletted állt
Holtak lelke veled leszen
Holtodban, s akaratuk ott
Ismét árnyba von; légy nyugodt.

A tiszta éjszaka
Kihuny s sok csillaga
Magasló trónusáról
Nem reménysugárral világol,
De a sok fénytelen,
Rőt gömb mint gyötrelem
S láz hullik csömörödre,
S rád ég majd mindörökre.

E gondolatot el ne vesd,
E látomást ne hessegesd;
Soha el nem hagyhatod
Tűnni: mint fű a harmatot!

Isten lehe: a szél elállt,
S a köd - amely a dombra szállt,
S az árnyak, az árnyak szét nem osztják -
A tanújel és a bizonyság.
A fák közt is mily lebegő:
A rejtélyek rejtélye ő!

Tellér Gyula

Dark statue deviantart

Mi faragunk töklámpást midne évben a gyerekek miatt kezdtük és maradt kedves szokásnak