ÉRTÉK A MÉRTÉK! - mindenfajta művészeti ágból szemelvények

Bah... Nem Hitlerre kell gondolni, hanem Heinére, Goethere, Thomas Mannra, esetleg Eisnsteinre... De tény, ami tény, nekem se tetszik a német nyelv, túl durva, semmi lágyság... Akkor inkább az angol, vagy az olasz... Oroszul én se tudok, pedig ötödikben nagy lelkesedéssel tanultam, egészen addig, míg el nem kezdtük a nyelvtant. No ott meghaltam...  

A magyar nyelvjárásbeli különbségeket meg lehet érteni, ha jobban odafigyel az ember. De például a Walesi "angol", vagy  bretagnei "francia" beszédet a londoni, vagy párizsi francia nem hogy nehezen, hanem sehogy se érti... 

Nyelvjárás, az ittenten, magyarhonban is vala! De még mennyi!!!
Szöged, Zala, Hajdúság... matyók: 
Parádfürdőn nyaraltunkkor volt benne módom hallani, hogy beszéltek a háziak:
"Në lëgyééé szeméééét!" :DDD

Szegény Kodály sem tudta kínjában, hogyan jelezze ezeket a fura kiejtéseket. Nemtom, ki vezette be nálunk az E meg az A betűkre a két pontot, mert az ABC-nkben nincs ilyen, de a Kodály gyűjtötte népdalok tele vannak vele:
"Mëgyën már a häjnälcsilläg lëfelé.
Äz én édës gälämbom mos' mëgyën häzäfelé."
/A Vénusz bolygót nevezte így a nép./

Na és ott van pl. a "felülintonálás", ahol nem hamis ám az éneklés, hanem direkt magasabban énekelnek bizonyos hangokat. Ezeket a népdalgyűjtők a kottafej fölött pici felfelé mutató nyillal jelezték.

Igazad van, nekem mindig tetszett a francia nyelv, talán azért emlékeztem a német testvérvárosban sok mindenre vissza, hogy van franciául, pedig csak 4 évig tanultam, de sajnos, nem volt időm a zehegyakorlások miatt foglalkozni vele. Oroszul meg 11 évig tanultam, mégse tudok.
Németül meg pláne nem, mert ha itt voltak a testvérvárosból, egy kukk se jutott eszembe, valósággal "szájzárat" kaptam, még köszönni se tudtam, valahogy annyira unszimpatikus ez a nyelv. Még mindig Hitler ordítását hallom a fülemben!:(((
Hiába, a rossz benyomás megtette a magáét...

Hát a franciák sem mindig értik meg egymást és akkor szépen leírják a vitatott szót. Metrthogy ott is annyi nyelvjárás van, hogy szinte számolni se nagyon lehet. 

Amúgy van olyan, hogy egy embert vonz egy nyelv, mert érdekesnek és szépnek találja, és azt szerintem könnyen is tanulja.

Tudom, hogy felér "Zagyvarékassal" a guglis fordítás, de mégis hasznát tudom venni, ha nincs magyar ismertető pl. valaki hírességről (külünösen zenészekről!), mert azért a fontosabb adatokat (évszámok, városok, származás, iskolák) ki tudom hámozni belőle, erre már számtalan esetem volt.
Az ember nem tudhat mindent, nem ismerhet minden hírességet még a zenészek közül sem, és nem az én hibám, hogy annó nem voltak angol nyelvtanárok.
A francia nyelv gyakorisága meg a 45 utáni középiskolákban az "úri-nyelvisége" miatt maradhatott fenn sokáig, amiről a múltkor beszéltél...
Emlékszem, hogy csúfolták is az átlagemberek az arisztokratákat, hogy még magyarul is raccsolva beszéltek(Pl. Kéééérrrlllekkkö alássssannnö).
Azonzanfan dö la pátríííííööö - "Előre gyerekek a hazáért" mintájára.  Mindenesetre a párom sehogy sincs kibékülve a francia nyelv kiejtésével... Pedig nekik SEMMI bajuk vele!:DDD /Francois Mitterrand -> Franszoáááá Mitterrraaaaan - Az "n" betűt nem szabad nyíltan kimondani, hanem fel kell vinni az orrba.../

Ezeket roppantul szerettem. Nem tudom, miért, de már általános isi nyolcadikban francia nőnek csúfoltak... Képes voltam a magyart is franciás akcentussal beszélni, pedig nem volt könnyű. Biztos volt érzékem hozzá. Talán ezért is választottam a franciát a latin helyett. 
Lehet, hogy ő is hozzájárult a választásomhoz:
https://www.youtube.com/watch?v=cnD2gfWgAs4
Yves Montand - Hulló levelek

Szeretem a hangját is, és ahogy énekel, kedvenc filmem pedig vele ez:


Nagy kék országút 1957.

Kedves Jadzia, pedig fordítva kell. Beszélni, beszélni, hibásan nyelvtanilag és kiejtésben is, de beszélni és beszélni. És egyszer csak elkezd javulni a kiejtés, és összeáll a nyelvten. Nekem is ugyanaz volt a bajom, mint neked. Csak engem az élet kényszerített rá, hogy beszéljek, no meg volt egy kitűnő angol tanár, aki szintén. És persze néha nevetett (volt egy angol kollégám, aki sikító görcsöket kapott néha, ha megszólaltam), ha olyat mondtam, de ki is javított... Azután ez egyszer csak egyre ritkább lett, nem kevertem a nemeket, nem ejtettem lükén a szavakat... Ennyi. Pedig nekem is annyi nyelvérzékem van, mint egy hangyának... 

Google fordító? Hát nem mondom, időnként segít valamit, de azért ne nagyon hidd el, amiket ír, mert szörnyú zagyvalékok jöhetnek ki, ha nem a mindennap használatos szófordulatokkal kerül szembe. Amúgy például az angol-német és a német-angol fordító szinte tökéletes, de az angol magyar? Legfeljebb egy-egy szóra való keresésére jó. Már ahogy én látom.

BATSÁNYI JÁNOS:A franciaországi változásokra
(Kassán, 1789)

Nemzetek, országok! kik rút kelepcében
Nyögtök a rabságnak kínos kötelében,
S gyászos koporsóba döntő vas-igátok
Nyakatokról eddig le nem rázhatátok;
Ti is, kiknek vérét a természet kéri,
Hív jobbágyitoknak felszentelt hóhéri!
Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek,
Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!

Párizs wikipédia

tegnap  230 éve 1789 Julius 14.-én   tört ki a francia forradalom

És ne felejtsük el nyelvérzék is kell hozzá. nekem suliban oroszt kellett tanulni elvoltam vele de mai napig nem tudok beszélni rossz volt a módszer.

Angolt felnőtt fejjel tanultma de a nyelvérzékem rossz a kiejtésem olyan nem jó hogy a gyerekem kinevette és ez kisebbségi érzést okozott így nem is beszélek de több mindent értek viszont.Az egy jó módszer hogy az HBO filmeket mindig felirattal nézzük és akkor ragadnak az emberre az angol szavak.Gimiben latint is tanultam az  egy alapot adott az un latin nyelvek  tanulásához.De mivel az egyetem fontosabb volt a nyelv elmaradt. De a hivatásomban eza  latin   sok segítséget hozott receptírásban is főleg, sosem volt gondom a latin diagnózisokkal.)

Én úgy gondolom, NEM kell már nekem az az angol kiejtés!
Azt az időt inkább olvasással töltöm... Sehol sem kell angotul beszélnem. Németül se tudok, mégis megvagyok.

Az ÍROTT szót meg ugyanúgy lefordítja a gugli, elég az nekem, ha megtudom, mit jelent. Nem kell kiejtés, minek veszkődjek vele?!:(((

Ki ezt tanulja könnyebben, ki azt. No meg az is számít, hány éves az ember gyereke... De ha a kiejtés a gond, nos arra ott van a Google fordító. Ott van egy kis hangszóró ikon és ha arra kattintassz, elmondja szépen a szót, angolul... Nagyon jó kiejtéssel... Ettől ugyan nem leszel nyelvész professzor, de sok esetben segít.. Amúgy mindkét név jó, a Kirsten is meg Kristen is... Csak más az eredetük, gyanítom az egyik svéd eredetú (az első)...

Na akkor most...
Nyelvészkedünk egy picit:

Igen, tudom, LATINUL, azaz "deákul" tanultak régen a magasabb tanulmányokat folytatók. Ezt tudjuk ugye főleg Jókai könyveiből.
Aztán mikor már MI "háborús gyerekek" kerültünk középiskolába, 45 után két tagozatos gimnáziumok voltak: Humán és reál.
A humán tagozatosoknak fontos volt a magyar, történelem, ezeket magas szinten tanulták, és a kötelező orosz nyelven kívül még latinul is tanultak, és azok íratkoztak oda, akik orvosok vagy patikusok akartak lenni. A reál tagozatba azok mentek, akik jók voltak a természettudományi tárgyakból, mint matematika, fizika, kémia, biológia, és ők az oroszon kívül ÉLŐ nyelvet, azaz NEM latint, hanem németet vagy franciát tanulhattak. Azért nem angolt, amit TE emlegetsz, mert a felszabadulás után egyszerűen nem voltak angol nyelvtanárok! gondolom, politikailag nem tanították nálunk se 45 előtt, se 45 után az angol nyelvet. Csak néhányan tanulhattak magánórákat véve.
Így maradt nekem a francia. Szerencsémre, mert harmadik gimiben iskolát váltottam, ugyanis felvettek Debrecenbe a zenegimibe, és privát szerencsém volt, hogy nem németesek voltak, hanem franciások. Az alattunk járó másodikosok már németesen voltak. Így nekem csak művészettörténetből kellett első-második osztályból vizsgát tennem, mert a zenegimiben tanultak műv.törit, mi a reál gimiben meg nem.
Kaptam egy közepest a pótvisgán, de a fő, átmentem.
Utána kedvencem lett ez a tantárgy, rajz helyett ez volt nekünk. Jó volt, mert segített a zeneirodalomban a stíluskorszakoknál a társművészetek (festészet, szobrászat, táncművészet) terén.
Hmmm: A francia előkelő nyelvnek számított? Hát erre nem is gondoltam!
Nekem nem volt nehéz, jobban szerettem, mint az oroszt, és ment a kiejtés is.

Viszont az angol nagyon nem megy!!! Mindig csodálkozom, mikor a németül tudó lányom is mondja, hogy mennyire hasonlít, és könnyű az angol... Én meg egyszerűen képelen vagyok szavakat kiejteni, pl. THE... Jujjjjjj!
Egyszerűen hüyét kapok a Hiúság vására írójának nevétől! Képtelen vagyok kiejteni, kibicsaklik a nyelvem bele!:(((
William Makepeace Thackeray... Brrrr ... az minden lesz, csak jó nem! Szeköré, teköré, vagy mifene?! A kettő között nem lehet! Ott nincs is betű!!! Brűűűűűűűűűű!:'(
Írva már elég jól felismerem az angol szavakat, ezért is mondtam, az internet sok mindenre megtanít, és tényleg a barátom, de a the és társai a sírba fognak vinni!:(((

A másik a filmsztárok nevei ... Mi az, hogy Kirsten? Miért nem Kristen? Hogy olyan is van? Hát EZ AZ!!!:(((
Kirsten Dunst:


Kristen Stewart


Jajj nekem! Pont az angol nem akar menni! Az istennek sem!:'(

A francia , a német és a latin... Mert valamikor a hivatalos nyelv a latin volt, sőt a nemesség társalgási nyelve is, még a köznemeseknél is. Persze a pórnép se így, se úgy nem tudott, de nem is volt fontos, mert a távolság nagyobb volt egy nemes és egy jobbágy között, mint a köznemes és a király között. Később ugyan a francia és a német lett a kötelezően tanult nyelv, a német elsősorban azért, mert ugye a királyi udvar és a fő hivatalnoki kar Bécsben volt és csak németül tudott, a francia pedig az "előkelő" nyelv volt.... No ja. Én is tanultam majd fél évig, de egyrészt a nyelvem törött bele, másrészt nem éreztem. Az angolt sokkal jobban értettem... Könnyebb is volt tanulni...

Na igen, persze hogy el tudom képzelni... A TESTBESZÉD igen fontos!
Sok esetben az ilyen beszélgetések félreérthetők nélküle, ha emlékszel, már köztünk is előfordult emiatt vita, nem is egyszer.
Talán ennek ellensúlyozására alakultak ki a mobilon a szmájlik! :)))
Továbbá van egy emberi dolog, ami - azt hiszem! - csak az embert jellemzi, és ez a barátságos MOSOLY!
Ez az arckifejezés az, amely közelebb viszi a tök idegen embereket is.
Lényeges, hogy a mosoly barátságos legyen, s ne gunyoros, mert bizony olyan is van, és ez bántó tud lenni, sőt, egyes esetekben akár sértő is.

Azt már említettem, hogy az internet eldöntötte, nem kell már VILÁGNYELV, mert már van: az ANGOL!
Az interneten én is sok mindent felismerek már, mit jelent, de sajnos, legtöbb szót kiejteni nem tudom, franciás voltam. A párom angolul tanult a középiskolában kitűnő tanártól, aki nagyon ügyelt a helyes kiejtés megtanítására.
A mi francia tanárunk is jól tudott franiául, mert a barátja egy gróf fia volt, és kivitték magukkal egy évre Franciaországba nyelvet gyakorolni.

Tehát én angolul nem tudom, hogyan kell kiejteni sok nevet, csak akiknek a neve sokszor előfordul (művészek pl.). 
A párom meg a franciát nem tudja, s nem is érti, hogy lehet az eau ó?!...
Vagy mikor a Marseilles-t éneklem franciául, eléggé unszimpatikus nyelv neki...
Pedig bizony a főuraink legtöbbje francia nevelőnőt fogadott a gyerekei mellé, hogy tőle megtanuljanak franciául, és bizony, a cselédség előtt a nemesi házaspárok franciául beszélgettek, ha jelen volt valamelyik cseléd, hogy ne értse, miről van szó. Mert pont ez a nyelv volt akkoriban az, amelyet a "pórnép" nem ismert.

Hát elhiszem, hogy unszimpi neki, mert a francia bizony eléggé "raccsoló" nyelv. Rólunk, illetve a magyar nyelvről meg a más anyanyelvűek azt mondják: "kecske, azaz mekegő nyelv", mert sok benne az "E" betű.
Ráadásul a francia az e betűt sok szóban Ö-nek ejti...
És általában az utolsó betűket ki se ejti. Viszon énekléskor meg igen, főleg, ha magánhanzó után mássalhangzóval induló szó következik.

Itt a francia szövege a franciák himnuszának:

La Marseillaise

Allons enfants de la Patrie,
le jour de gloire est arrivé
Contre nous de la tyrannie
L’étendard sanglant est levé.
L’étendard sanglant est levé:
Entendez-vous dans les campagnes
Mugir ces féroces soldats!
Qui viennent jusque dans vos bras
Égorger vos fils et vos compagnes.

(Refrén:)

Aux armes citoyens,
Formez vos bataillons.
Marchons! Marchons!
Qu’un sang impur
Abreuve nos sillons
Que veut cette horde d’esclaves

De traîtres, de rois conjurés?
Pour qui ces ignobles entraves
Ces fers dès longtemps préparés
Ces fers dès longtemps préparés
Français, pour nous, Ah quel outrage
Quel transport il doit exciter!
C’est nous qu’on ose méditer
De rendre à l’antique esclavage
Refrén

Quoi! Des cohortes étrangères
Feraient la loi dans nos foyers!
Quoi! Ces phalanges mercenaires
Terrasseraient nos fiers guerriers.
Terrasseraient nos fiers guerriers.
Grand Dieu! Par des mains enchaînées
Nos fronts, sous le joug, se ploieraient.
De vils despotes deviendraient
Les maîtres de nos destinées
Refrén

Tremblez tyrans, et vous perfides
L’opprobe de tous les partis.
Tremblez, vos projets parricides
Vont enfin recevoir leur prix!
Vont enfin recevoir leur prix!
Tout est soldat pour vous combattre.
S’ils tombent nos jeunes héros,
La terre en produit de nouveaux
Contre vous, tous prêts à se battre
Refrén

Français en guerriers magnanimes
Portez ou retenez vos coups.
Épargnez ces tristes victimes
A regrets s’armant contre nous!
A regrets s’armant contre nous!
Mais ce despote sanguinaire
Mais les complices de Bouillé
Tous les tigres qui sans pitié
Déchirent le sein de leur mère!
Refrén

Amour Sacré de la Patrie
Conduis, soutiens nos braves vengeurs.
Liberté, Liberté chérie
Combats avec tes défenseurs
Combats avec tes défenseurs
Sous nos drapeaux, que la victoire
Accoure à tes mâles accents
Que tes ennemis expirants
Voient ton triomphe et nous, notre gloire

Refrén (« Couplet des enfants »)
Nous entrerons dans la carrière
Quand nos aînés n’y seront plus
Nous y trouverons leur poussière
Et la trace de leur vertus!
Et la trace de leur vertus!
Bien moins jaloux de leur survivre
Que de partager leur cercueil.
Nous aurons le sublime orgueil
De les venger ou de les suivre
Refrén.

1792
Megjelenés: 1975.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Franciaorsz%C3%A1g_himnusza

Tudod el tudnál képedni, hogy a fiatalok, majd nulla közös nyelvismerettel, milyen jól elbodogulnak egymás között. És itt speciel nem a szexszre gondolok. :0). Hihetetlen, hogy tudnak kézzel, lábbal, mindenféle módon magyarázni, és van közös témájuk. A fiam részben autodidakta módon tanult meg angolul, a számítógépes játékokból, és úgy játszott másnemzetiségű fiatalokkal, hogy azok is onnan tanultak. Értették egymást... Én meg csak bambultam...

A "Nevessünk" topicban szó esett a régi hintós-jobbágyos világról. Erről eszembe jutott egy vers, amely hűen tükrözi, milyen is volt az a világ.
A fiatalabbak ugyanis el se tudják képzelni, sőt, én úgy gondolom, még unják is, ha szóba kerül. 
Pedig nem árt megismerkedni vele, s igen helyesnek tartom, ha az iskolában is foglalkoznak a diákok ezzel a korszakkal is.
Tehát jöjjön a vers:

Arany János

A SZEGÉNY JOBBÁGY

Életkép a múltból

Széles országúton andalog a jobbágy,

Végzi keservesen vármegye robotját.

Kavicsos fövénnyel rakta meg szekerét,

Annak terhe alatt nyikorog a kerék.

Tántorogva ballag a két kajla sőre,

Alig tetszik rajta, hogy mozog előre,

Méla mind a kettő, mintha gondolkoznék:

Hány ízben hozott már és hány ízben hoz még?

Ott ül a szegény pór az első saroglyán,

Elkopott ostorát a kezében fogván;

Szomorú képére rőt kalapja alá-

Hullna, ha négy-öt szál madzag nem tartaná.

Néha megszakasztja hosszú hallgatását,

Biztatgatja két hű igavonó társát,

De azok nem bírnak lépni sebesebben,

Talpuk a kőúttól ég eleven sebben.

Széles országúton, mint az ég morgása,

Hallik a távolban hintó robogása,

Csak imént dördült meg messzi földön, és lám,

Perc alatt elétűnt, mint a fényes villám.

A négy szürke lónak a két kajla sőre

Nagykeservesen tud kitérni előle,

Pedig félni, félnek; mert az isten-adták

Bírnák csak a jármot, mindjárt elragadnák.

Dölyfös úri kocsis ül a hintó bakján

Félkezében cifra ostort suhogtatván;

Jobban esik neki, a kényes lelkének,

Ha nyakába sújt a két szegény sőrének;

Jobban esik neki, ha egyet kiálthat:

Földi, a kerékagy siratja a hájat!

Kár volt annak árát a csapszéken hagyni,

Szegény tengelyedet siralomnak adni.

Föltekint a jobbágy, szomorúan felel:

Hej! bíz a háj árát nem kocsma nyelte el,

Ami volt körültem, egy kevés zsiradék,

Gyors hintóitokra mind felkenegeték.

De a hintó népe nem hallotta e szót:

Szegény ember! és ez így talán jobb is volt,

Máskép ki áll jót, hogy e gyámságos kezek

Nyers-nyakasságodért meg nem fenyítenek!

Róna Emy: Hatlovas hintó


Rudnay Gyula: Lucernás kocsi
 

Arany János 1847-ben született költeményének összes részletét csak nehézségek árán lehet mindenkinek maradéktalanul megértenie. Ma már szükség van bizonyos szómagyarázatra, hogy tisztázódjon, mi is a föveny, a kajla sőre, ki a pór, mi a saroglya, a járom – hogy csak néhányat ragadjunk ki a szövegből. Mindazonáltal mégis a legkönnyebben megérthető Arany János-versek közül való A szegény jobbágy, nem véletlenül került a tananyag általános iskolai részébe. Könnyű felismerni benne a szegény-gazdag ellentétet, azt a helyzetet, mikor az országúton összetalálkozik egy szekér és egy hintó. A szekeret és annak gazdáját, valamint a „két kajla sőrét” munkavégzésük közepette látjuk, míg a hintó és annak „dölyfös úri kocsisa” úgy tűnik elénk, mintha csak szórakozásból vette volna igénybe a „széles országutat”. És a szórakozásra utal az is, ahogy a kocsis odaszól a pórnak, és „cifra ostorával” odasuhint a két kajla sőrének… Az egyszerű helyzetet még szerzői magyarázat is pontosítja a két utolsó sorban…

/Penckófer János írása/

Na jó, üsse kavics, GONDOLATI szabadság tényleg van, mert ugyebár magunkban bármelyik pillanatban azt gondolunk, amit éppen akarunk, ODA még nem látnak be ezekkel az "okos" gépekkel sem. Bár, bár, bár... A hazugságvizsgáló gépekkel éppen ezt is megakarják "hekkelni"!:(((
Viszont vannak erős akaratú emberek, akik ezeket is be tudják csapni... Igaz, én nem tudom, hogy tudják a szívverést, a vérnyomást befolyásolni? Mert a légzést még tán csak-csak...
Viszont a személyi szabadság már neccesebb.

Azonban én úgy gondolom, az is a személyi szabadság kategóriája, hogy mást csinálok, mint amit mondok...
Pl. azt mondom, X pártra szavaztam, de valójában nem, hanem az Y-ra...
Már csak nem fogunk odáig eljutni, hogy az ilyesmit is a hazugságvizsgálóval ellenőrzik le, nem csaltunk-e a válaszadáskor?!
Jól kinéznénk már, a fene essen beléjük!:(((

Világpolgár, Európa polgár:
Én úgy gondolom, HA NYELVI AKADÁLY NINCSEN, már most sem probléma a mai különféle országokbeli fiataloknak az egymással való kommunikáció. Közös téma sok akad, s nem feltétlenül a művészetek közül - bár ott a legkézenfekvőbb! 
Ami az ide-oda költözést illeti, érdekes, de én ezt úgy látom, hogy pont mi, magyarok vagyunk nehezen mozdíthatóak. Azt tartják rólunk, nem vagyunk eléggé "mobilisak". Pont mi, akik igencsak messziről keveredtünk ide Európa közepére...
Azonban mégis éppen az a gond velünk, ha munkahelykeresésről, vagy váltásról esik szó, hogy nehezen változtatunk. Szinte mindenki ragaszkodik a saját megszokott környezetéhez, a SAJÁT házához, stb.
Bár mostanában ez a gondolkodásmód mintha már lazulni kezdene...
De bizony, úgy jó ötven éve én is nehéz szívvel jöttem el az Alföldről fiatal koromban. Nehezen is kaptam állást a szakmámban, bár az is igaz, zeneiskola nem terem minden bokorban.

Viszont az, aki semmihez sem ért, illetve elmondása szerint MINDEHEZ /lásd: román vendégmunkások! ;o)/, az könnyebben, s igen gyakran eléggé felelőtlenül ugrik fejest az ismeretlenbe, aztán azt gondolja: "Majd csak lesz valahogy!"
Ez azonban szerintem már a szélhámoskodás kategóriája...

Tehát a legfontosabb dolog a nyelismeret.
Édesmamám mindig mondta: Ahány nyelven tudsz, annyi ember vagy!
Gyakran emlegette:
Még a cigányok is különbek nálunk, mert ők legalább két nyelven tudnak. A rátarti magyar meg még tán az anyanyelvét sem tudja tisztességesen...

Téveszme. Gondolati szabadság van, csak nem mindenki él vele, mert könnyebb elfogadni a készen odarakott dolgokat (migráns, bevándorláspárti, libsi, homokos, stb.) semmint gondolkodni. Másmilyen szabadság is, csak egyre kevesebb... 

Ami a világpolgárt illeti, én nem a Liszt Ferenc típusú emberekre gondoltam, hanem arra, hogy egy középfokú végzettségű magyar fiatal el tud beszélgetni egy hasonló végzettségű holland, vagy spanyol társával és gond nélkül költözik más országba (mások meg jönnek hozzánk). Szóval azokról beszélek, és sokan vanak, akik már itthon vannak Európában...

Kedves Dmolnár!
Egyetlen mondatod ragadott meg:
"Kialakulóban van az európai polgár"

Én egyről tudok eddig: Liszt Ferencről, de bizony az "anyanyelvét" ő sem tudta...
Bár ki tudja?... Ha azt vesszük, az anyja német (Lager Maria Anna) származású volt, talán ő sem felel meg a kritériumoknak... hiába vallotta magát magyarnak, de magyarul bizony nem tudott.
Szóval azt mondod, európai polgár?!
Ez furcsa... egyenlőre nem úgy néz ki, mintha Európa megmaradna Európának. Sokkal inkább lesznek majd az emberek VILÁGPOLGÁROK, mint európaiak, én így látom.
Amilyen keveredés van kialakulóban, azt hiszem, nekem lesz igazam.

Ami a képviselőket illeti, azt gondolom, ebben igazad van.
Csak addig kellünk nekik, amíg rájuk nem voksolunk, és ez éri mind az ellenzékre, mind a kormánypártra.
PONT.
Sajnos, csalódnunk kellett a politikában, s olyan, hogy GONDOLATI ÉS SZEMÉLYI SZABADSÁG, hiú ábránd marad csupán!
Most, és mindörökké! Ámen!:(((

Kedves Jadzia!

Igen, szerintem valóban a fiatalok, jobban mondva a középkorosztály tudósainak kellett volna kifejezni tiltakozásaikat a kormány újabb lenyúlása ellen. Azonban NEM tették, ebben igazad van. Vajon miért?!:(((

De sajnos, Dmolnárnak is igaza van abban, hogy ők bizony - rossz példát látva maguk előtt, és rossz példát mutatva az utánuk majdan következő generációnak - csak a SAJÁT érdekeiket nézik, azaz nyitva a határ, irány a külföldi hírnév!!!
Sajnos, az ÖNZETLENSÉG és a szerénység ritka fehér holló!!!

Bizony, ha nagyon megnézzük, tényleg a legtöbb magyar SZÁRMAZÁSÚ tudósunk ilyen-olyan okból külföldre ment tudományos kutatásokat végezni. Régen, s most is így van ez.
A Nobel díjasainkat megnézve különösen feltűnő ez a dolog!

Én már nem is tudom, mit gondoljak?!
Mi picik vagyunk ahhoz, hogy bármibe is beleszóljunk... Így is kezelnek bennünket: PICIKÉNT.
Pattoghatunk, mint a nikkelbolha, teljesen fölösleges!
Ez van!
Asszem, nem is fogok ezzel az üggyel foglalkozni tovább!
Nekem úgy tűnik, hogy hamarosan olyan változások elé nézünk, hogy ez az egész Magyar Tudományos Akadémia ügye nem oszt, nem szoroz majd a világ sokkal fontosabb ügyei között...
Hogy mi lesz az? Majd kiderül...
Jobb lesz csak a saját kis környezetünkkel foglalkozni, és azokkal, akik még szeretnek bennünket, nehogy ők is eltávolodjanak ilyen tőlünk távol álló dolgok miatt.

Tudni lehet, hogy a fidesz házatáján nem lehet önálló vélemény és nem lehet eltérő vélemény sem... Csak a avezér szava az egyetlen. A vezér meg elmebeteg és retteg az értelmiségi társaságtól, mert azok átlátnak rajta, még azok is, akik kihasználják, hogy hízeleghetnek neki... Úgyhogy én már nagyon nem háborodok fel semmin, amit megszavaznak, mert mind cinikus gazember, azt hiszem... Persze talán nem mind, de úgy vannak vele, mint az ötvenes évek párttagjai, hogy mennek, mert a vezér mondja...