ÉRTÉK A MÉRTÉK! - mindenfajta művészeti ágból szemelvények

2009.06.22. 18:27

Kedves MINDEN ide látogató OLVASÓ!

Ebben a rohanó, agyat és idegeket borzoló világban álljunk meg egy pillanatra!Vigyor

Csodálkozzunk rá a bennünket körülvevő világra.

Olvassuk el az éppen kezünkbe akadt verset, hallgassuk meg a rádióban éppen felhangzó zenét, nézegessük meg a látóterünkbe került épületet, szobrot, képet...

Ha nyitott szemmel, nyitott füllel, s főleg NYITOTT SZÍVVEL járjuk útjainkat, bizony, meglepően sok szépségre tudunk találni.

Az interneten böngészve is keressük az IGAZI ÉRTÉKEKET, s hozzuk ide mindannyiunk örömére, hogy a 250 éve elhunyt Joseph Haydn-t idézzem:

"A földön oly kevés a boldog és megelégedett ember... Talán a te munkád olyan forrás lesz, amelyből a gondterhelt néhány pillanatra nyugalmat, üdülést merít."

Kívánok jó böngészést, szellemi kikapcsolódást mindenkinek!

Szeretettel Holdfény

 

2017.01.20. 12:42

Zongoristaként nem vagyok a fúvóshangszerek szakértője, de én is úgy gondolom, hogy ugyanúgy lehet ez is, mint a régi, bécsi mechanikás, fatőkés zongorák esetében (az enyém is ilyen volt!), hogy bizony más, SZEBB a hangja a fának.
Csakhogy a nagy igénybevétel miatt a fa kényes, sérülékenyebb (megrepedhet a tőke, és a hangszernek annyi!), így átálltak a páncéltőkés zongorákra. 
Édesanyámnak, aki egy ún. "parasztcsalogány" volt a szép hangja miatt, a fülhallása is remek volt, mindig mondta, hogy a páncéltőkés nagy hangversenyzongorák hangja erős ugyan, de ő "ércesnek", szinte bántónak hallja, míglen a mi fatőkésünk hangja kellemesebb, lágyabb a fülnek.

És mindig megmondta, ha zongoraszó volt a régi nagy Orion rádiónkban, hogy mekkora lehet a hangszer, amit hallunk: Na, ez van vagy 3 méter, olyan kemény, bádog hangja van, hogy rémes!
Később, mikor zenegimis lettem, és a zeneművészetiben sok és sokféle márkájú zongora volt, én is hamarosan meghallottam a különbségeket.
Szoc. ország lévén akkoriban (60-as évek), csak szoc. országbeli hangszereket vehettünk. NDK-s Blüthner, Zimmermann, cseh Petrof, Weinbach, Scholze, na és az orosz hangszerek... Hát ezek olcsók, de ócskák is voltak, bár nem mind. Pl. az Ukraina rémes és gyenge volt, de a Noctürn az elég jó hangszer volt.
De ezek közül egy sem volt, amely megközelítette volna az "átkosból" még megmaradt Steinway, vagy Bechstein, netán a Bösendorfer zongorákat.

Szóval a fáról a fémre való átttérés amiatt volt, hogy a fa nem tartós, főleg a repedés az, ami miatt lecserélték fémre, vállalva az ún. "bádoghangszín" kockázatát is.
Nos, emiatt a hangzás miatt van aztán, hogy manapság visszatérnek a korabeli hangszerekre kópiagyártással...
Azaz lekoppintják a múzeumokban fellelhető eredeti hangszereket. Újra készítenek olyan csellószerű gambákat is:
Képtalálat a következőre: „gamba hangszer”

Vannak ilyen régi hangszereken játszó zenekazok, egész komoly dolgokat játszanak a reneszánsz és a barokk kori zenékből.

A kifejezett rézfúvós hangszerekre pedig az ókortól kezdve a katonaságnál, és a háborúkban volt szükség az érces hangzás miatt.
Kivétel a köznyelven nevezett "vadászkürt", mely elnevezés ellen élénken tiltakoznak a kürtösök (mint Ferdinánd a "tank" szó ellen! :DDDD). Mert az csodálatos lágy hangot tud kiadni.
French horn front.png


https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%BCrt_(hangszer)
Kürt (hangszer)
A kürt a tölcséres fúvókájú, más néven rézfúvós hangszerek családjába tartozik. Kör alakban meghajlított, hosszú, vékony csőből és hirtelen kiszélesedő tölcsérből áll. A vadászkürtből alakult ki, a modern kürt szelepekkel van ellátva. A szimfonikus és a fúvószenekarok fontos tagja, a fúvósötösben is szerepet kap.

Egy kis ízelítő a Budapesti kürtegyüttestől:
https://www.youtube.com/watch?v=U1NBtFANKDA



2017.01.20. 9:25

Gondolom a hangzásuk persze teljesen más, mint a fémből készült daraboké...

2017.01.20. 2:46

https://www.youtube.com/watch?v=lGAgFzlRS-E
Fejezetek a magyar művelődés történetéből - Renesznsz főúri udvarok

A Nádasdyak vára Sárváron:



Sárospataki vár, Loránffy-loggia, háttérben a Vörös torony

Képtalálat a következőre: „magyar reneszánsz főúri udvarok sárvár”

Buda vára




2017.01.19. 15:00

Bizony, bizony!

A fuvola FAFÚVÓS hangszer, eredetileg abból készült, akár csak a pikoló, de a billentyűk akkor is fémből voltak:


Fönt fekete fa fuvola, és lent pikolo ébenfából:


Itt pedig egy reneszánsz korabeli alt-tenor fuvola:


/Forrás: Wikipédia/

Mostanában ismét készítenek ilyen RÉGI MÓDI hangszereket, a muzeális példányok alapján, "kópiáknak" nevezik őket.





2017.01.19. 8:25

Má meg... Eszem megáll. El nem hittem volna senkinek (te kivétel vagy, mert értessz hozzá), hogy a fuvola és a szaxofon fafúvós hangszernek van besorolva... Miket meg nem tud az ember... :0)

2017.01.18. 23:35

Hát ami azt illeti, halvány fogalmam sincs nekem se, miért nekevzik KÜRT-nek az angolkütröt, de tény, hogy régen készítettek FÁBÓL is kürtöket, pl. a reneszánsz egyik legnépszerűbb hangszercsaládját, az ún. "görbekürtöket":
https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6rbek%C3%BCrt



A görbekürt vagy krummhorn (crumhorn, cromorne, tournebout, Krumphorn, cromorna) a reneszánsz korában népszerű fából készült fúvós hangszer. A nádnyelves hangszerek családjába tartozik, szélsapka alatt elhelyezett kettős nádsíppal szólaltatható meg, ami azt jelenti, hogy a játékos ajkaival közvetlenül nem érinti a nádfúvókát, hanem egy nyíláson keresztül levegőt fúj egy kamrába, amiben a nádsíp van. A hangszer furata hengeres, a vége felé kampósan meghajlított csőszakasz enyhén tölcsérszerűen táguló.

A görbekürt felhangdús, berregő, zizegő hangot ad, ami a szűk furat következtében sötét tónusú, visszafogott, kiegyenlített. Hat-nyolc felső hanglyuka és egy hüvelyklyuka révén elérhető hangterjedelme alig több, mint egy oktáv. A szélsapkás fúvóka és a hengeres furat miatt az oktávátfúvás nem lehetséges.

A görbekürt hangszercsalád tagjai, hangterjedelmük (Michael Praetorius, Syntagma musicum szerint):

A görbekürt hangszercsalád tagjai, hangterjedelmük (Michael Praetorius, Syntagma musicum szerint):

  • kisdiszkant: c' – d" - azaz egy vonalas c-től két vonalas d-ig (zongorabillentyű közepe)
  • diszkant: g – a'  - azaz kis g-től egyvonalas a-ig (megfelel a női alt hangnak)
  • alt-tenor: c – d' - kis c-től az egy vonalas d-ig - ez érdekes, altos nők általában f-ig bírják, de fel tudnak menni a két vonalas c-ig simán!
  • basszus: F – g - Nagy F-től a kis g-ig - a zongorabillentyű balfelének felső fele
  • nagybasszus: C – d - Nagy C-től a kis d-ig - a zongorabillentyű alsó része

A 15. század folyamán jelent meg Európában, először Itáliában. Őse egy középkori, állati szarvban végződő hengeres furatú nádnyelves hangszer lehetett, ennek emlékét őrzi kampószerűen végződő formája. Ezt gyakran úgy állították elő, hogy a kifúrt egyenes facsövet homokkal töltötték meg, majd a végét gőzölve meghajlították. Elsősorban német területen, a 16.17. században volt népszerű, a különböző hangterjedelmű hangszerek konzortot alkottak. A barokk ízlésvilágának már nem felelt meg, a 17. század közepétől fokozatosan kiszorult a zenekarokból.

Érdekes, hogy ötös fogat a görbekürt család.
Későbbiekben általában 4 hangszer volt egyféléből az emberi hangmagasságok szerint, pl. furulyából, szaxofonból: szoprán, alt, tenor, basszus.
A basszus (kontra) szaxofon igen ritka, és olyan nagy majdnem, mint egy havasi kürt, a végén lévő tölcsért a földre nyugtatják, mert olyan nehéz a hangszer, hogy nem lehet tartani.
Íme egy "fafúvós" hangszercsalád tagja, a kontrabasszus szaxofon:
Képtalálat a következőre: „kontrabasszus szaxofon”

Továbbá:
Még érdekesség, hogy régen a fuvolák fából voltak (ma is akad néhány!), ezért fafúvós hangszercsaládba tartoznak, ahogy a szaxofon is.
Igaz, a furulyából is van szopranino, ahogy az emberi hangból is öt van, mert ott van a bariton, ugyebár a férfiaknak.
Manapság a furulyákat műanyagból gyárják, leggyakrabban használt a yamaha furulya.


2017.01.18. 8:20

Hát ja... Mikor a fiam először említette meg, hogy majd az oboán kívül angolkürtön is meg kell tanulnia játszani (ez akkor volt, amikor még nagy reményű oboa tanuló volt), kissé nagyon elképedtem. Mert a kürt az az izé sárga fémből, ami általában nagy és kanyarodik. Azután megnéztem képen és megnyugodtam. Máig nem tudom, miért kürtenk nevezik... 

2017.01.17. 23:19

Hellóka PlalyA!

Elhoztam neked a kedvencemet, a szerző maga adja elő:
https://www.youtube.com/watch?v=w2pPua-9yHw

Romhányi József

A TEVE FOHÁSZA




Monoton

üget a süppedő homokon
a sivatag lova,
a tétova teve
tova.
Hátán rezegve
mozog a
rozoga
kúp
alakú púp.
A helyzete nem szerencsés.
Apró szemcsés
homokkal telve
a füle, a nyelve.
Sóvár szemekkel kutat
kutat.
Még öt-hat nap
kullog baktat.
Az itató tava távol,
s oly rettentő messze még az oázis.
Erre utal az alábbi fohász is:

- Tevék ura!
Te tevél tevévé engem eleve,
Teveled nem ér fel tevefej tétova veleje.
Te terved veté a tevevedelő tavat tavaly távol,
de tévednél, vélvén,
vén híved neved feledve
elvetemedve
vádol.
Nem! Vidd te tevelelkem hovatovább tova,
mivel levet - vert vederbe
feltekerve - nem vedelve
lett betelve
a te tevéd szenvedelme.
Te nevedbe
legyen eme
neveletlen tevetetem
eltemetve!

S evezzevel ava teve
levelkévét kivilevelhevelteve.

2017.01.17. 23:04

Na igen, vannak dolgok, amelyek nem azok, aminek látszanak, és a nevük sem illik rájuk.
Van ilyen a zenében is. Pl. van egy hangszer, amely se nem angol, se nem kürt, mégis "angolkürt" a neve.
Közben fafúvós hangszer, mint a klarinét, vagy a XV. sz.-ból származó oboa:



Az angolkürt az 1720-as években tűnt fel.
Látható, hogy a hangszer nem kürt sem formailag, sem anyagában.
Fafúfós hangszer, melynek a hangja mélyebb az oboáénál, sajátosan lágy, nazális hangszíne van, az alsó végén tölcsér helyett egy körte alakú dudor van.
Neve pedig feltehetően egy félreértésen alapul:
Az eredeti FRANCIA kifejezés nem "cor anglaise", hanem "cor anglé" (=szögletes kürt) volt, ami megfelel az angolkürt régebbi külsejének.
Mai eredeti alakját, amelyen csupán a fúvóka hajlik hátra, jóval később nyerte.
Íme:
A hangszer két összeilleszthető részből áll, plusz a fúvócső:


Tudom, eléggé eltértem a témától, de csak példának hoztam fel, bizony, sok esetben a név nem fedi a valódi tárgyat sem külsőleg, sem funkcionálisan.
Így lehet ez a kulturális hagyatékok esetében is. Egy-két évszázad ide, vagy oda?!
Mi ez az Univerzum milliárd éveihez képest, nemigaz?! ;o)

2017.01.17. 13:28

Romhányi a rímhányó

2017.01.17. 8:55

Tudod az, hogy honnan vannak ezek az imák annyiból érdekes, hogy sehol nem nevezik meg a forrásokat. Márpedig ugye ez alapvető dolog, ha valamit idézünk. De sok példa van rá, hogy valami, valahonnan előbukkan, és elkezd népszerűségre szert tenni. Mint rossz péda álljon itt a székely himnusz, ami se nem székely, se nem himnusz, de terjed(T) mint a pestis... Ugyanez a székely zászló. De van még sok más is... 

A népen általában nem a jobbágyokat értették. Mert annak azután olyan mindegy volt, ki az éppen aktuális király, és minek hívják az országot. Maguk az urak se nagyon tartották emberszámba őket. Jó példa erre, hogy amikor a "magyar" urak fosztogatásai elviselhetetlenné váltak (ezt ők ugyan adóbeszedésnek hívták), akkor bizony nem egy falu lakosai fordultak segítségért a törökökhöz... (ez is tény, Losonczy ténykedése Temesvár körül). Vagy éppen menekültek a hódoltsági területekre, ahol ugyan szintén nem volt könnyű az élet, de legalább valamennyire kiszámítható volt.. 

Még egy adalék. Valamiért (ez mondjuk ép ésszel fel nem fogható) a magyar nemesség makacsul ragaszkodott az előjogaihoz, még akkor is, mikor a világ körülöttük már teljesen megváltozott. És ez az előjog tartalmazta azt is, hogy úgy bánnak a köznéppel, ahogy nekik tetszik (értsd alatta a háborúkat, vagy bármi mást). 

2017.01.16. 16:35

Hát kedves Dmolnár, nem tudok Veled ezen vitázni...

Mert voltam olyan botor, hogy nem mentettem el a linkjét ama oldalnak, ahol az imát találtam, és Rákócziról is az egész alakos festményt...
Sok oldalon megtaláltam, de azt az egyet.... most richtig NEM! Bosszantóóóó! :(((
Egy nő blogja volt, és KÉT Rákóczi ima is volt benne. Az első egy Istent elmarasztaló tartalmú volt, és ez a második meg engesztelő.

Kár, hogy az előbbit nem tettem be (no meg az oldal linkjét), így logikus lett volna, miért az engesztelés kérése...
Viszont ez az engesztelő ima több helyen is megvan, pl. egy bizonyos István atya imakönyvében is benne van, ezek miatt én valódinak gondolnám:
http://nyusziatya.blog.hu/2007/09/01/imak_21
Imák 21 - István atya

348./ II. Rákóczi Ferenc: Engesztelő imádság
 
   Tekintsd, uram, néped sóhaját,
   hallgasd meg a szegények,
   özvegyek és árvák
   hozzád felsíró jajkiáltásait!
   Tekints az engesztelésre kész ártatlanokra,
   és ne feledkezzél meg
   irgalmasságod cselekedeteiről,
   melyekkel hajdan oly kegyesen
   elárasztottad szolgaságban sínylődő
   választott népedet...
   Vezéreld cselekedeteinket,
   erősítsd karunkat,
   hogy egyesült erővel szolgálhassunk
   akaratodnak...
   Add, hogy rendelkezésed útjáról
   le ne térjünk,
   hanem igazságtételeid őreivé lévén,
   utunk nyugalomban
   és békességben vezessen tehozzád!

 

Hogy aztán Rákóczi idejében a "nép" szó alatt kiket értettek, nekem bizony halovány fogalmam sincs, meg se fordult a fejemben - olvasva az ima tartalmát, kiket említ meg a fejedelem, mint szegény megnyomorítottakat - bizony én nemcsak a nemesekre gondoltam, igaz a jobbágyság nem jutott úgy külön eszembe, mint MÁS költőknél, ahol meg is nevezik őket, mint pl. Arany János:

"Széles országúton andalog a JOBBÁGY,
Végzi keservesen vármegye robotját."
/Arany János: A szegény jobbágy - Életkép a múltból/

Tény, ha beírom a gugli böngészőbe Rákóczi imáit, több oldal is feljön, és több Rákóczi ima is van. Hogy ki jegyezte fel őket, s hogyan, arról nincs adat, legalábbis én nem találtam.
Pl. a "Szegedi Piaristák " iskolájánál is van egy imája:
https://www.szepi.hu/irodalom/vallas/tima/tima_495.html

Rákóczi Ferenc imája

A te kezedben van szívünk, Uram,
Döfd át szereteted nyilával,
Gyújtsd fel a lomhákat,
Vezesd vissza az eltévelyedetteket,
Világítsd meg a vakokat,
Lágyítsd meg a hajthatatlanokat,
Bátorítsd meg a habozókat,
Tanítsd a tudatlanokat,
Gyarapítsd bennünk a hitet,
Gyújtsd fel a kölcsönös szeretet lángját,
S újra és újra kérlek,
Add, hogy szereteted gyarapodjék,
Hogy ez az isteni láng
Eméssze föl viszálykodásainkat.
.....................

Gondolom, a piaristák iskolája már csak hiteles...
Hát jómagam ennyire jutottam.

Bizony, nem is olyan könnyű a neten kutakodni, és megtalálni azt, ami biztosan hiteles...
 

2017.01.16. 8:59

Hát az az érzésem, hogy Rkóczi ezt az imát ugyan akár el is mondhatta volna (kötve hiszem, ez valami műköltészeti alkotás lehet, de majd utána bogarászok), de egy cseppnyi igazság nincs benne. Mert ugye a '"nép" az bizony a saját urai alatt nyomorgott a legjobban általában. A mi nemeseinkenk (nemcsak a mineknek persze) a "nép" az leginkább a nemeseket jelentette. Senki mást. A jobbágy az jobbágy és nem "nép". Bizony, bizony ez így volt (illetve mintha manapság is így lenne, csak éppen jobbágy nincs).

2017.01.16. 8:55

Köszi, köszi és még egyszer köszi... Romhányi az egyik nagy kedvencem...

2017.01.14. 0:27

Mindig kedveltem "Rímhányó Romhányit", ezúttal egy itt lévő másik topicban született ötlettől vezérelve hoztam egy versét:

Romhányi József

A RÓKA ÉS A HOLLÓ
(Téma és variációk)



Róka és a holló,
Megírta Aesopus
Mindannyiunk előtt ismerős ez opus.
Mégis elismétlem e témát pár szóval,
Majd megtoldom néhány variációval.

A téma

Fenn csücsült a holló a dús hársfa ágán,
csőrében jó nagy sajt, fogyasztásra várván.
Arra kószált búsan a ravaszdi róka,
Ki nem jutott sajthoz fagyosszentek óta.
Hogy a fára nézett, elszállt komor kedve,
felujjongva tört fel mohó gyomornedve.
És szólt álnok bájjal: - Tollad ó be ékes,
hogy madárkirály légy, régen esedékes!
És a neved "Holló", oly olvadó-omló.
Csak hangod nyikorog, mint egy rozsdás olló.
A dicséret szép szó, ámde a bírálat
már olyasvalami, mit ki nem bír állat.
Így hát a holló, hogy meggyőzze a dőrét,
vad rikácsolással tátotta ki csőrét.
A sajtja lehullott, erre várt a róka,
ezúttal elnyerte tetszését a nóta.

Első variáció

A róka szájában egy jó darab rokfort.
Megette a felét, de már az is sok volt.
Komoran ült ott fenn a holló a hársfán,
s megakadt a szeme mesebeli társán.
Nosza ő is rögtön ravaszkodni kezdett,
fondorkodott, tervelt, s az eredmény ez lett:
- Ha ez nem ismeri Aesopus meséjét,
megadta a sors a sajtszerzés esélyét.
És máris megszólalt, cifra ódon módon:
- Ó rókám, ne hidd, hogy tán csak gúnyolódom!
Királyi palástnál szebb vörhenyes bundád,
le is nyúzzák rólad, mielőtt megunnád,
mégis tekintélyed csorbítja a szégyen,
hogy hangod megcsuklik fenn a magas cé-ben.
Rókánk e sértésre tágra tátva száját,
cáfolatul tüstént üvöltött egy skálát.
De meg kell jegyeznem erről az esetről,
hogy sajt a fára azért nem esett föl.

Második variáció

Fenn csücsült a holló,
falt sok pusztadőrit,
annyi maradt mégis,
majd lehúzza csőrit.
Lent a rókánál egy jó nagy ementáli,
de már falánk gyomra kezdett ellenállni.
Hogy látta a hollót ez a megcsömörlött,
- Brr, még egy sajt! - morgott - Vigye el az ördög!
- Hogy vagyunk? - szólt oda a holló ásítva,
s a sajt lehullott a selymes pázsitra.
- Fujj, vidd el! - nyöszörgött undorral a róka,
s amit tett, azóta nevezték el róla.

Harmadik variáció

Éhesen gubbasztott hollónk a hárs ágán,
s töprengett az idők változandóságán.
Éppen arra kószált a bús, sovány róka.
Sajtlikat sem evett húshagyókedd óta.
Meglátva a hollót, könnyesen sóhajtott:
- Mit ér ravaszságom, ha neked sincs sajtod?
- Nincs - felelt a holló. - Rég nem ettem sajtot,
viszont dalolhatok, hogyha úgy óhajtod.
Tudom, kedvedre volt múltkor is az ének.
- Sajttal! - szólt a róka. - Így kell a fenének!...

Negyedik variáció

Fenn csücsült a holló a dús hársfa ágán.
Csőrében trappista hivalkodott sárgán.
Jött az éhes róka. Látta, hogy a helyzet
megegyezik azzal, mit Aesopus jelzett.
Szólt hát álnok bájjal: - Tollad ó be ékes,
hogy primadonna légy, régen esedékes!
És neved! Hallga, hogy leng lágyan: holló!
Csak hangod nyikorog, mint egy rozsdás olló.
De hiába várta a ravaszdi róka,
hogy sajtesőt hullat majd a holló-nóta.
Mi volt eme nem várt, különleges, ritka,
szerény, józan, okos hallgatásnak titka?
Nem hajszolta dicsvágy? Sem nagyzási hóbort?
Nem!... Az igaz viszont, hogy fehér holló volt...

Ötödik variáció

Fenn a hollócsőrben egy szép kicsi kvargli.
Gondolta a róka, jó lesz kicsikarni.
S bár az aesopusi helyzet elétárult,
csak felnézett szótlan, ácsorgott és bámult.
Bámult sóvár szemmel, csendben, pedig tudta,
ravasz hízelgéssel könnyen sajthoz jutna.
A holló csak várt, várt odafenn a harsfán,
szeme kérdőn függött mesebeli társán.
Mért hallgat a holló? Mért nem szól a róka,
holott más a szokás kétezer év óta?
A róka néma volt, a holló meg süket.
- Kérem elnézésüket...

 

2017.01.13. 18:23

Na így lehet eljutni a krumplibogártól a tengerszemen át Rákóczi fejedelemig! :DDD

S ha már eljutottam arra az oldalra, ahonnan az egész alakos képe való, elhoztam az imáját is:

II. Rákóczi Ferenc

ENGESZTELŐ IMA


Engesztelő imádság

Tekintsd, uram, néped sóhaját,
hallgasd meg a szegények,
özvegyek és árvák
hozzád felsíró jajkiáltásait!
Tekints az engesztelésre kész ártatlanokra,
és ne feledkezzél meg
irgalmasságod cselekedeteiről,
melyekkel hajdan oly kegyesen
elárasztottad szolgaságban sínylődő
választott népedet...
Vezéreld cselekedeteinket,
erősítsd karunkat,
hogy egyesült erővel szolgálhassunk
akaratodnak...
Add, hogy rendelkezésed útjáról
le ne térjünk,
hanem igazságtételeid őreivé lévén,
utunk nyugalomban
és békességben vezessen tehozzád!



Than Mór (1828-1899): II. Rákóczi Ferenc visszautasítja a szatmári békét (1711.)



2017.01.13. 17:55

Hát a tengerszem az valami csodálatos képződmény!
Találtam egyet itt a szomszédos országban:


Magas hegyek övezte Borescu-tengerszem
Déli-Kárpátok

De nálunk is van Sárospatak közelében:


Megyerhegyi-tengerszem:

Kedvenc kirándulóhely, mint írják, én sajnos nem láttam, pedig jártunk Sárospatakon.
A várat néztük meg -> Vörös torony, Perényi loggia, II. Rákószi Ferenc fejedelemről festményt.
Ezt itt a Mányoki Ádám (1673-1757) festette portré 1708-ból:
Képtalálat a következőre: „mányoki ádám festményei”

Nem tudom biztosan, hisz régen volt, de mintha én egy egész alakos festményt láttam volna emlékezetem szerint Sárospatakon a vár emeleti feljárójánál...

Próbáltam utánanézni, van-e ilyen kép, és azt derítettem ki, hogy Tornyai János (1869-1936) festett Rákócziról egy egész alakos képet:


Tornyai János: Rákóczi Rodostóban (1904.)

Ha rosszul tudom, javítsatok ki! Köszönöm!


2017.01.13. 17:16

Okés, biztos igazad van, tudod, mi itt a "legvidámabb barakkban" csak éltünk magunkban... Bogarakkal, vagy anélkül...
Egy biztos!
Gyerekkoromban (50-es, 60-as évek) sokkal több rovar létezett, és ezen belül csodálatos pillangók, no meg szitakötők! :)))
A kékek voltak a kedvenceim:


A pillangókból meg a fecskefarkú, és a nappali pávaszem:




Nekem van a kertemben nyári orgona, a németek úgy hívják, hogy pillangófa, mert rengeteg lepke szokott a virágain lenni:



2017.01.12. 8:22

Hát ez nem a "kommunizmus" elleni biológiai fegyver volt, az biztos, mert éppen úgy szenvedtek tőle tőlünk nyugatabbra is, és ők ois pont DDT-vel irtották (aminek különböző hangzatos nevük volt, de mind ugyanazt az alapanyagot tartalmazta). Tény és való, büdös volt tőle a krumpli, de volt... Az is igaz, hogy nagyon káros volt az emberi szervezetre is, mert nem bomlott le... Amúgy ez a bogár, ha jól tudom, pont nyugatról szivárgott be, mert ott jelent meg először a háború utáni nagy élelmiszer szállítmányokkal együtt...

Azt én se tudom, hogy kerülnek olyan helyekre halak, ahol elméletileg nem nagyon lehetnének. De van pár hipotézis, így például a madarak lábára tapadt megtermékenyült  ikrák szállítása is egy ezek közül. De, és ez a lényeg, ténylegesen, ahol hosszabb távon víz van, ott megjelennek a vizirovarok és a halak is. A békákról már nem is szólva....

Felhasználási feltételek és adatvédelmi nyilatkozat | Moderálási alapelvek | Médiaajánlat | Impresszum