Kereszt-Rejtvény 83.
Kultúra
2009. jún. 11.

<p>Egy sajátos városismereti játék újabb fordulójára (kereszt-rejtvény) invitálom a tisztelt és érdeklődő olvasókat. Minden héten felkerül egy kép a városunkban található keresztek egyikéből bízva abban, hogy lesznek olyanok, akik választ adnak arra, hogy hol is található, sőt esetleg a kép alapján megpróbálják majd felkutatni.</p>
<p> </p>

A megfejtéseket  (lehetőség szerint utcanév, pontos helymeghatározás, stb. ) nem hozzászólás formájában várnám ( ne rontsuk el mások játékörömét), hanem a szeretgomon keresztül az esztergom-anno.hu-nak küldve, névvel (nick-kel) ellátva.

 

A múlt heti heti kép:

 

http://esztergom-anno.hu/twg155/index.php?twg_album=Keresztek&twg_show=K-R82.jpg

 

Megfejtés:


Sokan biztosan elhúzzák a szájukat, micsoda kép került a feladványok közé, pedig egy igen nagy jelentőségű emlékezésre késztető alkotásról van szó!

A keményfa tartóoszlopra erősített kovácsoltvas érseki kettős kereszt alatt Esztergom történetében nagyon fontos évszám látható a fa testébe vésve: 1543.  A vár török kézre kerülésének, és hosszú vendégeskedésének kezdeti éve. A keresztet lehúzó ágyúgolyó súlya, bemélyedve a fa gerendába, fakuló nemzeti szalaggal, a Dzsámi alatti rondellafal maradványainál kifejező erejű emlék.

Különb környezetet érdemelne!

Azért nem raktam fel új szalagot, hogy ne legyen túl feltűnő a vasgyűjtőknek.

Sajnos készítőjét, idejét egyáltalán nem ismerem!!! ( Lacikabácsika )

 

 

Ma meglátogattam a keresett keresztet. Az Erzsébet park alsó végében a külső várfal alatt található.  Igen méltatlan a környezete, talán azért gondoltam, hogy már ott sincs. A rajta lévő dátum: 1543. A várat ekkor foglalta el a török. Az ostrom július 24-től augusztus 9-ig tartott. 8-án elfoglalták a Vizibástyát, másnap már megtörtént a vár átadása.  Beküldő :anyu54

 

 

Az e heti keresztünk a Verpec (Verpech) torony maradványainak Erzsébet park felőli oldala előtt található. A torony nevéről találtam egy érdekes leírást a Duna Múzeum honlapján:

Mielőtt tovább lépnénk, a „Verpec"-torony nevéről kell röviden szólnunk.
Ezt az erősséget a forrás, illetve a vízmű védelmére építették. A vár közvetlen közelében, a Duna partján, a Viziváros északi csücskénél alapjai még mindig megtekinthetők. Külön parancsnoka volt, ami jelzi a vár élete és védelme szempontjából való jelentőségét. A modenai kódexekben sokat foglalkoznak ezzel a „Verpez"-nek nevezett erősséggel.54 Ebben „a vízi erődítményben épült fel a nagy gabonaőrlő malom és a hatalmas kenyérsütő kemence" - állítja Csorba Csaba55 - bár megint csak elmulasztja megjelölni, hogy mire alapozza állítását. Szerintünk ugyanis a malom, a kemence, és a vízgép ebben a toronyban együtt nem fért el, arról nem is szólva, hogy a víz a malom és a vízgép együttes működtetésére elégtelen lett volna. Ugyanakkor Wernher Györgynek fent idézett szövege is kizárja a malom jelenlétét, amikor azt mondja, hogy „ hajdan gabonaőrlő malmot hajtott, most pedig tympanum56-szerű vízemelő57 gépet működtet.
A hagyományos értelemben vett „malom" építésének szerintünk ellentmond az a tény is, hogy a kövesdi malom felújításába éppen ez idő tájt sok munkát és pénzt öltek.58 Ezek után még az is elképzelhető, hogy az új malomra vonatkozó utalások az új vízműre vonatkoznak, amely vízkerék-meghajtásával a „molino"-t, a malmot idézte.
A vár tövében egy malomnak a létét az is megkérdőjelezi, hogy a gabonát őrleni a Kövesdi malomba vitték. A Számadáskönyvben ugyanis több adatot találunk arra, hogy 1497-et megelőző két évben - egyelőre csak ezeket a köteteket állt módunkban áttanulmányozni - fuvarosoknak fizettek a gabonának a Duna túloldalára, a kövesdi malomba való szállításáért.59 A kemencére vonatkozó adatokat Modenában mi magunk is találtunk, miként a „Verpez" toronyra60 és a malomra vonatkozó adatokat is. Ha helyesen értelmezzük a Számadáskönyv bejegyzését, a kemence építési vállalkozója a kövesdi molnár volt.61 Szerintünk ez a tény is az irányba mutat, hogy miként a malmot, úgy a kemencét sem a toronyban építették meg.
Ami pedig a torony nevét illeti, a „Verpec" elnevezést tartjuk autentikusnak. Az igaz ugyan, hogy a szóban forgó Számadáskönyv „Verpez"-nek mondja - teszi ezt számos helyen -, de ez magyarázható azzal a ténnyel, hogy az olaszok számára még ez állt a legközelebb a „Verpec" ejtéshez. Ha ugyanis az olasz „c"-t ír a név végére, akkor azt az olasz nyelv ejtési szabályai szerint „k"-nak kellett volna ejteniük. Azt pedig, hogy miként lett a „Verpec"-ből „Verpech", arra a várban a török időket követően a német anyanyelvű katonák jelenléte ad magyarázatot.
A „Verpec" írásmódot és ejtést sugallja Kanizsay János érsek 1391. évi adományozó levele is, amelyben „Verpeczi"-nek nevezik a itt fakadó forrás által hajtott malmot.62 Ezek szerint tehát sem a „Veprecz", sem pedig „Verpech" elnevezés nem az igazi.

Üdv.: Ötvennyolcas

 


A múlt heti feladvány helyes megfejtői:


Anyu54

Lacikabácsika

Ötvennyolcas

Gerdy

 

 

Összesítve:


Anyu54 ( 75 )

Acho ( 22 )

Gerdy ( 75 )

g. ( 4 )

Lacikabácsika ( 82 )

Ötvennyolcas ( 58 )

Vidrapeter ( 2 )

Zs.Zsuzsi ( 1 )

Faxau ( 3 )

Szilvi ( 56 )

Krisztina ( 1 )

 

Az e heti feladvány képe:

 

http://esztergom-anno.hu/twg155/index.php?twg_album=Keresztek&twg_show=BT175.jpg

 

Fotó: M.L.

A megfejtések beküldési határideje: június17.

Jövő héten jön a megfejtés és az új kép....

www.esztergom-anno.hu

Sárosi Attila

 

(forrás)