A kríziskezelő program égisze alatt –, melyet az állam egymilliárd forintos kezdőtőkével hozott létre – mintegy összegyűjtik a állami cégek vezetőinek szolidáris célra felajánlott extrajuttatásait, valamint a tehetősebb állampolgárok felajánlásait. Cél: a lehető leggyorsabb segítségnyújtás a krízishelyzetbe került családok számára. A támogatás hozzájárulhat ahhoz, hogy a bajba jutottak uzsorakölcsön, vagy rendkívül magas kamattal törlesztendő személyi hitel felvételre kényszerüljenek. Az összeg egyfelől a felmerült konkrét költségek fedezésére (enyhítésére), másrészt a válság következtében teljesíthetetlenné vált, lakhatással kapcsolatos fizetési kötelezettségek rendezését szolgálja. Azon aktív korú - 18 és 62 év közötti - személyek vehetik igénybe, akik részére nem folyósítanak nyugellátást, ill. amely háztartásokban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nettó minimálbért (57 815 Ft). Kérelmet 2009. augusztus 1. és november 1. között lehet benyújtani.

A legnehezebb helyzetben élők számára a méltányossági nyugdíjkassza összegét megemelte a kormány, 500 millió forintot helyezve a legkisebb jövedelemmel rendelkező idősek, nyugdíjasok számára elkülönített alapba. Egyszeri segély annak adható, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét (57 000 forint), egyedülálló személy esetén a két és félszeresét (71 250 forint). A segély összege minimum 10 000 forint, de legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum (28 500 forint) lehet.

Megőrzik a 65 év felettiek utazási kedvezményét.

Az elmúlt egy évben bebizonyosodott, hogy a megingott globális pénzrendszerben igenis komolyan kell számolnunk egy olyan hitelválsággal, mely bedöntheti a magyar családok lakáshiteleit. Az állam átmeneti segítséget kíván nyújtani kezesség formájában azoknak, akiknek átmeneti fizetési nehézséget okoznak a megnövekedett hiteltörlesztő részletek. A kiterjesztés feltétele, hogy az adós méltányolható összegű lakáscélú kölcsönnel és ingatlannal rendelkezzen, és az átmeneti segítséggel hiteleit kész és képes legyen visszafizetni, s mindebben működjön együtt a hitelezővel. Míg a munkanélküliek esetében a hitel maximuma 20 millió Ft, addig a kiterjesztett esetekben 10 millió Ft. Fontos hangsúlyozni, hogy ezen lehetőségek szigorúbb kötelezettségekkel járnak úgy az adósra, mint a hitelezőre nézvést, mivel a konstrukció kibővítése nem járhat azzal, hogy az arra nem jogosultak is igénybe vegyék. Mindkét esetben 2 év az átmeneti segítség időtartama, alacsonyabb törlesztő részletettel, melynek minimuma munkanélkülivé válók esetében továbbra is 10 ezer Ft marad, a kiterjesztett esetekben pedig a válság előtti törlesztőrészlet összege.