A magyar gazdaságnak akadnak új keletű – a világválság okozta – problémái, és vannak olyan több évtizedes visszásságai, amelyeket a rendszerváltás óta nem sikerült leküzdeni. Az egyik ilyen, hosszú évek óta megoldatlan problémahalmaz, hogy a magyarországi munkavállalók közül kevesen veszik ki a részüket a közteherviselésből, így őrájuk fajlagosan lényegesen kisebb teher hárul, mint az aktív dolgozókra. Ma 3,9 millió munkavállaló dolgozik legálisan. Ez a szám a munkaképes lakosság alig több mint felét teszi ki. Ebből nagyjából 700 ezren közalkalmazottak vagy köztisztviselők, akik bérüket a többiek által befizetett adók után kapják. Nagyjából egymillió ember pedig minimálbérre van bejelentve, így személyi jövedelemadót nem fizet. A számokat vizsgálva könnyen belátható, hogy jelenleg mindösszesen 2,2 millió munkavállalótól szednek be SZJA-t. Hovatovább az elosztás -arányait tekintve- is igen különös: 895 ezren fizetik a befolyó összeg háromnegyedét.

Hasonlóan problémás az állami újraelosztás területén a jóléti kiadásokra (nyugdíj, egészségügyi és oktatási ellátás) fordított összeg. Az 13 000 milliárdos költségvetésből 8400 milliárdot tesznek ki a fenti költségek. Ez az arány példátlanul magas egész Európában. Természetesen vannak olyan társadalmi rétegek, amelyeknek létszükséglet az ilyesfajta forrásokhoz való hozzájutás, ám igen jelentős azon állampolgárok száma, akik önerőből is könnyedén megoldhatnák az említett szolgáltatások igénybevételét. Az alanyi jogon járó juttatások rendszerének reformjával hosszú idő óta nem képes szembenézni a magyar politika. Az államtitkár példaként hozta fel, hogy a közel ötmillió lakost számláló Szlovákiában húszezer rokkantnyugdíjast tartanak nyílván, míg a tízmilliós Magyarországon ez a szám eléri a négyszázezret.

A jelenlegi helyzet áttekintése után Varju László ismertette a kormány válságkezelő intézkedéseit. Első helyen említette, hogy 1400 milliárd uniós forrást csoportosítottak át a kis- és középvállalkozások számára a munkahelyek megőrzésére, technológia-fejlesztésre, képzések támogatására, valamint likviditás-megőrzésére, utóbbit kedvezményes hitellehetőségekkel megtámogatva. Az államtitkár kiemelte, az igényelt összegek 90%-áig az állam kezességet vállal.

Varju megemlítette, mintegy 1900 milliárd forint értékű beruházás vár arra, hogy lezáruljanak a közbeszerzési eljárások, és elkezdődjenek a munkálatok, melyek során több száz iskola, valamint kórházak és közutak épülnek.(Az egyes projektek megtekinthetők a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján, a www.nfu.hu-n, az Építőipari piactér menüpont alatt.)

Az építőipar megsegítésével kapcsolatban a politikus kiemelte a Biztos Kéz program elindítását, melynek lényege: csak akkor lehet kifizetést eszközölni a fővállalkozók irányába, ha az igazolni tudja, az ő alvállalkozói már megkapták az elvégzett munkáért járó juttatást. Egyszerűsödik továbbá az építési engedély megszerzésének feltétele is. Az idei évtől elég lesz egyetlen dokumentum beszerzése nagyberuházások esetén, szükségtelen külön-külön, az egyes szakhatóságok hozzájárulását kérni, egy időben történik meg a jóváhagyás.

Az államtitkár hasonlóan fontos intézkedésnek vélte, hogy mintegy százezer munkahely megvédésére van lehetőség állami és uniós forrásokból, elsősorban azokban az iparágakban, amelyek átmeneti, a világválság okozta nehézségekkel küzdenek. Varju ugyanakkor felhívta a figyelmet az „önerősítő depresszív folyamatokra”. Közölte, a válság nem terjed ki minden ágazatra, és vannak bíztató jelek az USA-ban és Németországban, miszerint az év második felére valamelyest helyreáll az elmúlt időszakban megingott befektetői bizalom.

A strukturális reformokról szólva kifejtette, az elmúlt időszakban számos kísérlet történt a nagy elosztórendszerek átalakítására, ám a status quo fenntartására irányuló törekvéseket a nagyobbik ellenzéki pártnak sikerült „meglovagolnia”, színtiszta politikai állásfoglalássá silányítva a szakmai kérdéseket, ezzel is gátolva az értelmes, előre mutató vita kibontakozását a szükséges lépésekről.

A fórum végeztével a házigazda, Winkfein Csaba országgyűlési képviselő köszönetet mondott Varju Lászlónak a nívós, szakmai előadásért, valamint a hallgatóknak az értékes hozzászólásokért, továbbá abbéli reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben tovább folytatódhat a közéleti vitasorozat.