1 000 100 forint kártérítést követel Meggyes

Gábor, Te még jól is jártál ezzel az 1.000.100,- Ft-tal, hiszen egy kecskeméti polgárt az ottani fideszes polgármester  és önkormányzati képviselő százmillió forintra perel!

Az alperes ügyvédjének van egy érdekes mondata:

"A feliratot kihelyező férfi ügyvédje a kereset elutasítását kérte, mert véleménye szerint a város nem azonos az önkormányzattal."

Még annyit, az egyik komment nagyon tetszett. Bíróban sose bízz ! Ez megszívlelendő, főleg, ha úgy jártok, mint az egyik ismerősőm, akinek a gyermekelhelyezési perében olyan bírónő döntött, akinek csak kuytája volt és kb. annyira volt tisztában a egy gyermekről való teljeskörű gondoskodás költségeiről is.

Jó kisdiák módjára elolvastam. Értdemes volt ! Szerény véleményem szerint ma még senki nem tudja felmérni mekkora erő és szellemi potenciál van a kipécézett bloggerek mögött. Erre nincs felkészülve az "igazságszolgáltatás". L A "Meghülyült az Index, de elnézést kér érte" helyreigazítása pedig példaértékű. Valóban így kellene ezt, kéremszépen ! Reméljük sokan olvassák! :))

Inkább olvasnivalók:

karma.blog.hu

Magyar nagy bukta:

ajnasz.hu

Az index (példaértékű módon) beismeri, hogy hibázott:

index.hu

Így kell ezt kéremszépen.

Ezt egy kicsit bővebben ? Annak, aki kevésbé járatos az informatika és ügyvédi keresetlevelekben nemzetközileg

A jogász úr precedenseket kért kirakott ügyvédi és keresetlevelekből. Egy pár:

thelactivist.blogspot.com

www.flickr.com

www.blogscanada.ca

www.ilrweb.com ("Enough of these silly letters").

És mi lesz azokkal, akik ilyeneket küldözgetnek? Általában nyilvános bocsánatkérés a sorsuk:

www.chillingeffects.org

Egy 5 éves cikk a témáról:

www.ojr.org

One of the letters was sent in April of 2003 by the Chicago law firm of Kane, Laduzinsky & Mendoza, Ltd. to Thomas and Gunilla Leavitt, of Santa Cruz, Calif. A year earlier, the Leavitts had launched SavageStupidity.com "to raise awareness about Michael Savage's hateful diatribes and the attitudes they foster." The law firm asserted that under trademark laws and the policies of the Internet Corporation for Assigned Names and Numbers, the Leavitts must relinquish their domain name to Savage because it is "confusingly similar" to the host's own trademarked name. "The only difference between Complainant's MICHAEL SAVAGE mark and the disputed domain name is the replacement of the word 'Michael' with 'stupidity'," the letter stated.

A letter sent in October of 2002 to the Coalition for Human Decency, which runs MichaelSavageSucks.com, accused that site of multiple violations of the law, including running an illegal "business interference campaign" by urging consumers to boycott companies that advertise on his radio show. The letter asserted, among many other things, that "all e-mail communications to third parties concerning the Show and/or Mr. Savage stop immediately," or else the syndicate would sue for damages.

When those threats didn't work, Talk Radio Network filed suit against the Web site operators in May of 2003 in a federal court in Illinois. Savage's critics fired back by publicizing in Chilling Effects and elsewhere what they viewed as a brazen attack on their free speech rights, which helped attract a high-powered team of pro bono attorneys led by Paul Alan Levy, of Public Citizen in Washington, D.C. The lawyers filed a response in June of 2003 and the litigation ended with a whimper in December when the network withdrew its lawsuit without extracting a single concession from the two Web sites. "They ran away with their tails between their legs," crows Levy.

Kedves Gábor

Aggódva kérdezem, ki tudod fizetni.Vagy dobjuk össze. Egy osoreg geprol irom ezeket az emileket,ezert ilyen amilyen.

Oké, akkor gondolkodjunk tovább. Elküldesz nekem egy borzasztó helyesírási hibákkal terhelt levelet, amelyben igen fura állítasz,

János ilyen levelet sosem írna:) Ő az esztergomi Szent István Gimnáziumban tanult - ha mond ez neked valamit.

Kedves nyomi,

Szóval egy ügyvéd által hivatalos formába öntött keresetet Te egy borzasztó helyesírási hibákkal terhelt kritikán aluli levélhez hasonlítasz?

Aztán miért? Tényleg olyan? szerinted is? Az gáz! - mármint az ügyvédnek:)

( tetszik a nick-neved:) )

Utoljára a városháza bérfórumozói értek rá ennyire aggódni miattunk.

Mappa szájba. Még valamit?

Igen fura dolgokat... Bocs, mennem kell. A sietség...

Oké, akkor gondolkodjunk tovább. Elküldesz nekem egy borzasztó helyesírási hibákkal terhelt levelet, amelyben igen fura állítasz, mondjuk olyanokat, hogy mi magyarok a szomszéd csillagrendszerből jöttünk és rájöttél, hogy te vagy a király, vagy valami hasonlót. Mármost én ezt a levelet kiteszem a netre, és holnap az összes szomszéd nem köszön neked, a főnököd pedig elgondolkodik azon, hogy tényleg kell-e téged foglalkoztatni, a barátnőd pedig belép egy társkereső honlapra. Mármost: ki lesz szerinted ebben a szituációban a hibás? Én, aki kitettem a levelet, hogy mindeki láthassa, hogy te milyen ember vagy, avagy te, aki ezeket leírtad és csak velem (és rajtam kívül senki mással nem) akartad közölni? Mert én bizony magamat ítélném el, hiszen aki tönkretette az életedet, az nem te vagy - hanem én.

Bejó Gábor azzal, hogy kiplakátozta a keresetlevéllel a netet, nevetségessé tette az ügyvédet.

Mekkora csúsztatás, baszki.

Nem kérlekszépen.

Az ügyvéd úr azzal, hogy ilyen gyenge minőségű keresetlevelet írt, nevetségessé tette magát. Szerintem. Ebbe belekeverni Bejót, csak mert kiplakátolta... agyrém:).

Erre mondták régen, hogy don't shoot the messenger.

Ne haragudj meg, János, de amit ideírtál, azok jogi általánosságok, azokból a bíróság nem fog kiindulni, mert ezekkel alapjáraton mindenki tisztában van. A bíróságot a konkrétumok fogják érdekelni. Ugyanakkor ha megnézed, hogy milyen híresztelésekért, kifejezésekért, állításokért kaptak emberek százezres-milliós kártérítéseket a magyar jogban, akkor ez a keresetlevél egy kicsit jobban megfontolandó.

A vicc is szerzői jog alá esik.

Viszont szerintem legyél te is egy kicsit óvatosabb. Elmondom, mire célzok. Azt írod, hogy az ügyvéd nevetségessé vált az emberek előtt a keresetlevelével. Nos: ő nem annak szánta, hogy ezt nyilvánosságra hozzák. Azt a Bejó Gábor hozta nyilvánosságra. Ha most te elismered, hogy ezáltal az ügyvéd nevetségessé lett, akkor ebből - közönséges logikai úton - ez jön ki: Bejó Gábor azzal, hogy kiplakátozta a keresetlevéllel a netet, nevetségessé tette az ügyvédet. És ha ezt már a szeretgom főszerkesztője is így gondolja, akkor - sajnos - ez most egy piros pont az ügyvéd oldalán.

Már bocs, de szerintem az egész kereset a vicc kategóriájába sorolható (viccre is van szerzői jog?). Csodálkoznék, ha lenne az ügyben egyáltalán tárgyalás. Az ügyvéd érzésem szerint olyan területre tévedt, aminek a lehetőségeivel nincs tisztában, máskülönben nem írna ilyeneket le. Főleg nem idézne egy teljesen irreleváns verset az alperes korai zsengéi közül. Tényleg magát teszi ezzel nevetségessé, és teljesen joggal nevet rajta a fél blogoszféra. Ilyen perek Kínában, Iránban elmennek - ott esetleg még a fejét is veszik a bloggernek, de nehogymár ez legyen a mérce ma Magyarországon.

Pár idézet, hogy mire is gondolok:

A közügyek nyilvános megvitatása terén az európai demokratikus országok joggyakorlatának trendje egyértelműen a büntetőjogi eszközök háttérbe szorulása és a véleménynyilvánítási szabadság felértékelődésének irányába mutat. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozatai, amelyek az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló Európai Egyezmény 10. cikkének megsértése tárgyában születtek, szintén nagymértékben hozzájárulnak a véleménynyilvánítási szabadság büntetőjogi korlátozásának szűkítéséhez.

A Strasbourgi Bíróság gyakorlata szerint a véleménynyilvánítás lehetséges korlátozásait szűken kell értelmezni. A véleménynyilvánítási szabadság védelmét a politikai kérdések szabad megvitatásához fűződő közérdekkel kell összemérni, így lehet határozni abban a kérdésben, hogy az adott korlátozás sérti-e az egyezményt vagy sem. A Stasbourgi Bíróság meghatározó jelentőségű ítéleteket hozott a közszereplőkre vonatkozó véleménynyilvánítás korlátaival kapcsolatban, amelyeket az Alkotmánybíróság említett határozatának meghozatalánál is figyelembe vett. A Lingens v. Austria, a Castells v. Spain, az Oberschlick v. Austria és a Thorgeirson v. Iceland ügyekben kifejtett bírósági álláspont szerint a kritika megengedhetőségének határai tágabbak a kormányzat és a közhivatalnokok esetében, mint a többi politikus tekintetében, továbbá valamennyi közszereplő esetében tágabbak, mint a magánszemélyek esetében, és a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása aránytalan, ha ezzel indokolatlanul gátat szab a kormányzat bírálatának.

A demokráciában az alkotmánybírósági határozat szerint a kormányzat cselekedetét vagy mulasztását nem csupán a törvényhozó és a bírói hatalom, hanem a sajtó és a közvélemény részéről is alapos vizsgálatnak kell alávetni. A közszereplést vállaló személyeknek vállalniuk kell azt is, hogy mind a sajtó, mind a szélesebb közvélemény figyelemmel kíséri minden szavukat és cselekedetüket, így nagyobb türelmet kell tanúsítaniuk a kritikai megnyilvánulásokkal szemben.

Az Alkotmánybíróság vonatkozó határozata rámutat arra is, hogy a szabad véleménynyilvánítás olyan alkotmányos alapjog, amely csak felelősséggel gyakorolható. A bíróságok ezért szintén kiemelt jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a közvélemény formálására hatással lévő politikusok a közszereplői mivoltukat e felelősséggel gyakorolják. Ennek megfelelően tekintettel kell lenniük megnyilatkozásaik során az úgynevezett „befogadó közegre" is, nevezetesen arra, hogy közléseiket a sajtó, a hallgatóság, a nézők miként érthették és miként értették.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga következetes a közszereplők becsületvédelmének kérdésében: a véleménynyilvánítás szabadsága érdekében lehetővé teszi a személyiségi jogok korlátozását.

• A Lingens kontra Ausztria ügyben a bíróság megállapította, hogy a politikust e minőségében érő kritikus, sértő vélemény korlátozása nem tekinthető szükségesnek egy demokratikus társadalomban.
• A Castells kontra Spanyolország ügyben a bíróság kimondta, hogy a kormányt érő kritika megengedett határai jóval tágabbak, mint egy egyszerű magánember esetében. A bírák ezenkívül alapvető követelményként határozták meg a közéleti szereplők ahhoz való jogát, hogy ügyüket tisztességes bírósági tárgyalás keretében döntsék el.
• Az Oberschlick lapszerkesztő és Ausztria között zajló első ügyben a bíróság megállapította, hogy a még elfogadható kritika határai egy politikus esetében sokkal tágabbak abban az esetben, ha a közérdeklődésre számot tartó kérdések nyílt vitájának lehetővé tétele áll szemben a személyiség védelmével. A második per során a sajtó egyik legfőbb feladataként a politikai és egyéb közérdekű tárgyú információk, eszmék közlését határozta meg.
• A Thorgeirson kontra Izland ügyben hozott határozat szerint az elfogadható kritika határai a politikai vitában érvényesülnek a legtágabb mértékben, a leginkább pedig a közérdekűnek nem minősülő véleménynyilvánítások korlátozhatók.

A strasbourgi bíróság ítélkezési gyakorlatának vonása, hogy a közszereplők korlátozottabb védelmének elvét kezdi kiterjeszteni polgári jogi személyiségvédelmi esetekre is.

Az utóbbi évek strasbourgi döntései közül a Bergens Tindende és társai kontra Norvégia ügy volt az első, amelyben a közszereplők bírálóinak polgári jogi elmarasztalását értékelte a bíróság a véleménynyilvánítás szabadságának megsértéseként.

A Feldek kontra Szlovákia ügyben a bíróság elmarasztalta Szlovákiát Feldek emberi jogainak megsértése miatt. Az ítélet indoklása szerint a politikusoknak nem szabad olyan érzékenyen reagálniuk a személyüket ért kritikákra, mint más magánszemélyeknek.

A Krone Verlag GMBH & CO. KG kontra Ausztria ügyben a bíróság megállapította, hogy mindenképpen közügynek tekinthető, ha egy politikus törvényellenesen jut jövedelemhez. Az ítélet szerint a demokratikus társadalmakban a sajtó legfontosabb feladata és kötelessége az, hogy a nyilvánosságot tájékoztassa a közügyekről. A közszereplői minőség egy politikus tekintetében nem is lehet kérdéses, így a politikai szereplőknek el kell viselniük a közügyekben részvétellel szükségszerűen együtt járó következményeket.

A Hans Dichand kontra Ausztria ügyben hozott ítélet alapján a fontos politikai személyeknek számolniuk kell azzal, hogy közhatalmi és egyéb tevékenységük a nyilvánosság számára megismerhetővé válik. A véleménynyilvánítás szabadsága mint alapelv értelmében az egyezmény védelemben részesíti a „támadó jellegű, megrázó, sértő" véleményeket is.

Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy az Európai Unió értékrendszere és a magyar jogi szabályozás is egyértelműen abba az irányba mutat, hogy a közszereplő politikusok személyiségi jogai csak nagyon kirívó és súlyos esetekben lehetnek fontosabbak a választópolgárok szabad véleménynyilvánítási jogánál. Az ilyen nagyon kirívó esetek egyike éppen az, ha nem véleményt, hanem hamis tényeket közlünk egy politikusról. Való tényekből következtetéseket levonni, az erről alkotott személyes véleményünket közzétenni ellenben az egyik legfontosabb jogunk, ha nem is kötelességünk.

Én személyszerint a közzétett keresetben hamis tényt nem találtam, csak talán az ügyvéd úr által leírtakban - Bejó idézetekben, versekben viszont nem.

A nyilvánosság bizony nagy erő.

Meggyes nem most kezdte ezeket a pereket, épp ideje volt, hogy valaki kiálljon.

Ja, bepislantok néha ide, végül is Bejó Gábor azt ígérte, hogy folyamatosan tudósítani fog a fejleményekről. Per egyenes adásban, ahol az ellenérdekű felek majd az interneten küldik meg egymásnak az előkészítő irataikat, hogy mindenki minél jobban lakmározzon belőlük. Azt hiszem, ezzel a jogfejlődés kapott egy új, izgalmas dimenziót. Kezdődik a jövő!

Köszi. Befejezem, mert még függő leszek ! :)) Azért nézz be ide náhanapján, biztosan találsz még érdekeset !

Ó, hát neki a legkényelmesebb... Ő aztán garantáltan nem fog beleőszülni...

És mi lesz azzal, aki nem a saját pénzén teszi ?