Költségvetés 2009, Esztergom
Gazdaság
2009. febr. 24.

<p>Mivel nem volt tudható, hogy február 19-én nem tárgyaljuk a város költségvetését, aznap délután két módosító indítványt megküldtem a polgármesternek és a jegyzőnek. - Miavecz Jenő képviselő</p>

Mindkettő arra tesz javaslatot, hogyan tud a város képviselő-testülete az Esztergomot is erőteljesen sújtó gazdasági válságban segítséget nyújtani a vállalkozásoknak a városlakóknak. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek eddigi jólétét köszönheti.

Sajnos a város vezetése nem jól sáfárkodott azal a kivételes lehetőséggel, amelyet elsősorban az autóipar városba települése hozott. Dilettáns döntések sorozatának köszönhetően Esztergom eladósodott.

Így hármas szorítás éri a városlakókat. A gazdasági világválság, a hazai kormányok elhibázott gazdasági döntéseinek következményei, valamint a 2002. óta helyben regnáló, Meggyes vezette "polgári" frakció felelőtlen döntéseinek következményei.

Ha a város képviselő-testülete megszavazza a vállalkozókat érintő helyi adók csökkentését, hozzájárulhat azok mielőbbi talpra állásához.

Ha a város képviselő-testülete megszavazza a képviselői tiszteletdíjak felére történő csökkentését, nemcsak szimbólikusan, de a valóságban is sorsközösséget vállal az esztergomi polgárokkal.

A helyi adók csökkeneéséből adódó bevétel-kiesést ellensúlyozni lehet az élményfürdőnek idei évre tervezett önkormányzati támogatása megszüntetésével /ez nagyjából 200 millió Ft/, a város veszteséges cégeinek felszámolásával, a feltétlenül önkormányzat által működtethető feladatok Strigoniumba történő át -tételével, A nagyrendezvényekekre szánt összegek újragondolásával, a valódi funkcióját vesztett Hídlap és ETV támogatásának/,és feladatainak / újra gondolásával.

Mivel a költségvetési tárgyalási anyagot változatlanul nem kaptuk még meg, ennél részletesebb javaslatot nem lehet tenni.

Mindenestre szeretném, ha a fórumozók is megfogalmaznák véleményüket, javaslataikat.

Miavecz Jenő
a Civil Összefogás képviselője.

Az Esztergomi Önkormányzat 52/2005.(XII. 15.) ör. rendelete a helyi adókról

(Egységes szerkezetben a 11/2006.(II.23.)* 73/2006.(XII.22.)** 10/2007.(II.22.)*** 35/2007.(VI.8.) **** 86/2007.(XII.19.) 5* 2008.(III.13.)6* , 75/2008.(XII.18.)7* módosító rendelettel) Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő- testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésében, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény ( a továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

Javaslat: A vállalkozók kommunális adóját megszünteti Esztergom Város képviselő-testülete.

VÁLLALKOZÓK KOMMUNÁLIS ADÓJA

Az adókötelezettség, az adó alanya
7. §
„(1) Kommunális adókötelezettség terheli a Htv. 3. § (1) bekezdésében felsorolt adóalanyok közül a vállalkozót, függetlenül a Htv. 24. §-a alapján egyébként fennálló adókötelezettségtől.
(2) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany székhelye vagy csupán telephelye (részlege) található az önkormányzat illetékességi területén.” 3

A vállalkozók kommunális adójának alapja

8. § „Az adó alapja az adóalany által az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma.”

4 A vállalkozók kommunális adójának mértéke

9. §

Az évi adó mértéke a Htv. 28 §-a alapján számított létszámra vetítve 2400 Ft. 5*

HELYI IPARŰZÉSI ADÓ

Az adókötelezettség, az adó alanya

13. § 1) „Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).” 5
(2) „Az adó alanya a vállalkozó.”6
(3) „Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.” 7

Javaslat: Az adómentesség határának 5 millió forintra történő emelése.

Az adómentesség

14. § Nem kell megfizetnie a helyi iparűzési adót annak az adóalanynak, akinek az éves iparűzési adókötelezettsége Esztergomban a 6000 Ft-ot nem haladja meg. Az adómentesség csak azt a vállalkozót illeti meg, akinek/amelynek a vállalkozási szintű iparűzési adóalapja nem haladja meg a 5.0 millió Ft-ot.

A helyi iparűzési adó alapja

15. § „(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része - legfeljebb azonban az adóalap 90 %- a, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli.
(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően
- a vállalkozónak kell a Htv. mellékletében meghatározottak szerint megosztania.
(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.”8

Javaslat: A helyi adó mértékének 1.8%-ra csökkentése

A helyi iparűzési adó mértéke

16. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 1.8 %-a.
(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke:
a) a Htv. 37. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 1000 Ft,
b) a Htv. 37. § (2) bekezdésének b) és c) pontjai szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 5000 Ft.

Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2003. (II. 1.) KT. számú rendelete a települési képviselők tiszteletdíjáról, valamint költségtérítéséről

Egységes szerkezetben a 42/2003.(IX.23.)*, a 45/2004.(X.29.)**, a 61/2004.(XII.16.)***, 27/2006.(V.18.)**** 62/2006.(XII.7.)5* 2007.(II.22.)6* módosító rendeletekkel)

Esztergom Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 16. §-ának (1) bekezdésében, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján, a következő rendeletet alkotja:

A tiszteletdíj összege6*

1. § (1) Az önkormányzati képviselőt – megválasztásának időpontjától, megbízatásának megszűnéséig – a Ktv. 43. § (1) bekezdése szerint megállapított illetményalap, valamint az 2,2-es szorzószám szorzatának megfelelő összegű tiszteletdíj (a továbbiakban: alapdíj) illeti meg.5*

Módosított szövegA tiszteletdíj összege6*

1. § (1) Az önkormányzati képviselőt – megválasztásának időpontjától, megbízatásának megszűnéséig – a Ktv. 43. § (1) bekezdése szerint megállapított illetményalap, valamint az 1.1-es szorzószám szorzatának megfelelő összegű tiszteletdíj (a továbbiakban: alapdíj) illeti meg.5*

(forrás)