- Meggyes Tamás nem is olyan régen még egyes bűnözői csoportokkal összefonódó helyi ellenzékieket vizionált, akiknek semmi más céljuk nincs mint megszerezni Esztergom feldúsult költségvetését. Vajon mire gondolhatott?
- Egyszerű kampányfogás volt ez, semmi más. Olcsó népszerűséget akart szerezni (megjegyzem nem először). Milyen jól is hangzik, hogy meg kell menteni Esztergomot! Szerintem a bűnözők üldözését hagyjuk a rendőrségre, ez az ő feladatuk! Arról nem is beszélve, hogy vajon mit szerettek volna megszerezni ezek az emberek? Az adósságot?

- Adósságot? 3,5 milliárdos gazdaságélenkítő és válságkezelő csomagról szólnak a hírek.
- Költségvetésünk romokban hever. Az első forduló tárgyalása után kiderült: 2009-ben 7,3 milliárd forinttal kevesebb a bevétel annál mint amit el akarunk költeni! A beruházásokra szánt pénz nagy része hitelből lett előteremtve! A városlakók vajon tisztában vannak azzal, hogy mindegyikünkre fejenként 435 ezer forint tartozás jut már? Ezzel a tartozással születik minden egyes kisded, még azok is akik a Szent Miklós Alapon keresztül valamiféle virtuális összeghez jutnak és ez az összeg nyomja az összes nyugdíjas városlakó vállát is!

- Virtuális összeg?
- Igen. Miért, látta már valaki ezt az elkülönített számlát?

- Mekkora a város hitelállománya?
- Összességében 14 milliárd forint körül van, főképpen a kötvénykibocsátásoknak köszönhetően. Éppen a kötvénykibocsátás az, amely a legnagyobb kockázat egy önkormányzat számára. Ha valaki nem tudná, a kötvénykibocsátás az hitelfelvételt jelent. Nagyon oda kellene figyelni arra, hogy olyan projektekbe fektessük az így megszerzett összegeket, amelyek kitermelik utána a kölcsön visszafizetéséhez szükséges pénzt és annak kamatait. A legkomolyabb veszély abban van, ha a pénzt olyasmire költjük el, ami nem biztosítja mindezek visszafizetését, ha feléljük ezeket az összegeket.

- Esztergomban hogyan működik ez?
- Épp január végén kellett hozzányúlni a befektetésekre felvett hitel pénzeihez, hogy a város likviditási problémáját áthidalja az önkormányzat.

- Mit jelent az, hogy likviditási probléma?
- Tulajdonképpen fizetőképességi problémát jelent ez. A köznapi nyelvre lefordítva: a város ezen pénzösszegek nélkül nem tudná kifizetni a számláit. Esztergom elindult egy lejtőn. Olyan ez, mint amikor lecsökken a család jövedelme, mert az édesanyának felmondtak a munkahelyén, de továbbra is jönnek a számlák - gáz, villany, víz, a hiteltörlesztések.

- Mekkora összegről van szó?
- Nagyon nagy a baj, ugyanis másfél milliárd forintot kellett átcsoportosítani a város működőképességének megőrzése érdekében. Abból a pénzből kellett elvenni ezt az összeget, amelyet Esztergom polgárai a gyarapodás gyorsítására szavaztak meg. Mi fog következni ezután? Újabb népszavazás lesz, hogy újabb hiteleket lehessen felvenni?

- Miképpen alakulhatott ki ez a helyzet?
- Az esztelen, átgondolatlan, valódi gazdasági számításokkal alá nem támasztott hibás döntések juttatták ide városunkat. Ki kell mondjuk: Esztergom az egyik legeladósodottabb magyar város. Félő, hogy – mivel a jelei egyértelműen mutatkoznak már - adósságspirálba kerültünk. Hozzuk fel példának a mélygarázst.
Már ennél az ügynél is felhívtam a figyelmet arra, hogy egyáltalán nem kell megvennünk azt a garázst, mert a vállalkozó úgyis meg fogja építeni, hiszen ez feltételként benne volt a pályázatában. Önként vállalta! Miért kellett a városnak – szerintem – dupla áron megvásárolnia azt az ingatlant? Meggyes képes volt még hazudni is, valótlanságot állító levelet küldeni a városlakóknak, hogy kierőszakolja a vásárlást, a garázs pedig kong az ürességtől! Milyen jól jönne most az a 1,6 milliárd forint az üres kasszába! A garázs árát ettől függetlenül törleszteni kell, akkor is ha csak 30-40 autó használja. Mekkora ráfizetés ez nekünk?
Az esztergomi polgárok jogosan teszik fel azt a kérdést, hogy HOVÁ TÜNT A GYARAPODÁSUNKRA MEGSZAVAZOTT PÉNZÜNK, ha a fizetőképességünkkel is probléma van? A végén eljutunk oda, hogy törlesztésekre is hitelt fogunk felvenni.

- Egyetlen dologról nem beszéltünk még. Városunkat erősen érintik a válsággal kapcsolatos leépítések. Esztergom pedig megígérte, hogy munkahelyet teremt majd minden esztergominak, aki elveszíti az állását.
- A szocializmus pont erről szólt: munkahelyet teremtünk minden embernek. Fontos lenne, hogy ezek a munkahelyek valódi produktumot termeljenek. Az önmagában, hogy elhelyezünk plusz létszámot az eddig is veszteségesen vagy nulla eredménnyel működő városi cégeknél, rendkívül nemes dolog, de nem gazdaságélénkítés.
Meg kell jegyeznem: a jól működő gazdasághoz versenyre lenne szükség, ám a végletekig dotált városi cégek épp a helyi vállalkozóktól veszik el a munka lehetőségét, akik így maximum alvállalkozóként működhetnek közre egy-egy beruházásnál. Az önkormányzati cég pedig csak lefölözi azt a hasznot, amit a valós munkát végző cég is fel tudna használni. Nem hiszem, hogy jó és korrekt eljárás ez.
Kiváncsi lennék arra is, hogy például a Honvéd utcai óvodából elbocsátott öt konyhásnéninek milyen munkahelyet fog felajánlani a város! Ugyanis a 7,3 milliárdos hiánnyal rendelkező költségvetésünkben a takarékosságot és a megszorításokat a konyhásnénik leépítésével kezdi el Esztergom. Őket is építkezéseken vagy esetleg biztonsági őrként fogjuk alkalmazni?

- Végezetül egy egészen más, örömteli hírről szeretném kérdezni. Igaz a hír, hogy bejegyezték a Polgári Esztergomért Egyesületet, amelynek Ön alapító tagja?
- Igen. Valóban megtörtént végre! Akár mennyire is szerették volna egyesek, nem tudták megakadályozni ezt. Elvégre is jogállamban élünk! Most már semmi sem gátolhatja meg azt, hogy az Egyesület keretein belül is tudjunk tenni Esztergom városáért!

- Sok sikert a munkához!