Mese az elszabadult hajóágyúról
Közélet
2009. febr. 2.

<p>Esztergom tengeribeteg hajóskapitánya lő. Vaktában, mindenre, mint egy elszabadult hajóágyú.</p>

A folyamat még tavasszal elkezdődött. A máig tisztázatlan tűzesetek után hangzott el: "Április 8.-án Esztergomot támadták meg, mindez pedig azért történik, mert a város költségvetése hihetetlen módon feldúsult, miközben mi következetesen kitartunk a programunk mellett. Ezért óriási a nyálcsorgatás a bűnözők és spekulánsok részéről, akik aztán összekapcsolódtak bizonyos helyi ellenzékiekkel, és attól ilyen dühödtek, mert nem engedjük a közvagyon megdézsmálását."

A következetesen betartott programnak már látszik az eredménye: 1,5 milliárd forintos likviditási probléma és 7,3 milliárdos hiány tapasztalható a művi úton felduzzasztott költségvetésben. A spekulánsok álma lenne? Vagy a bűnözőké? Ami biztos költekezésben verhetetlen volt 2008-ban városunk. A piaci ár közel dupláján sikerült többszáz mélygarázshelyet vásárolnunk. A vásárlások hazugságokon alapultak. A már megnyitott garázs kong az ürességtől.

Akik mindezt szóvá tették, máris a hajóágyú célkeresztjében találták magukat. Néhány lövés alaposan mellément. De mit várhatnánk a hánykolódó tengeren egy süllyedő hajóról tüzelő hajóágyútól?

Viszont megcélzottak nem hátrálnak. A kapitány nem állhat meg. A tűzparancs továbbra is életben van. Az egyre fogyatkozó de már csak maréknyi legénysége pedig küzd az ellenséggel. Bár a köd a tengeren egyre sűrűbb, őket ez nem zavarja...

A lövések célpontjába került a szólás és sajtószabadság is. De kevés. Kevés. A tenger pedig egyre viharosabb. Háborgó vízen hánytorgunk egy tengeribeteg kapitánnyal.

Tenni kell valamit. Újra ellenségek kellenek. Legyen megint az ellenzék. Ki is közösítik őket. De előtte már elhangzik a újra a vészes jóslat: "Tényleg mi kell még? Nem elég az elmúlt évek, hónapok eseménye vagy az én házam felgyújtása, mint rossz jel? Nem szabad a közéletben idáig süllyedni. Nem szégyenlik magukat? Mikor fogják ezt abbahagyni, mi lesz a következő, mi lesz a következő mondjuk, amit velem óhajtanak tenni azért, mert a rohadt korrupt elvárásaiknak nem felelek meg?"

Vészjósló jelek. A hajóágyú csöve a kapitány fele irányul újra majd?

Áldozatok minden háborúban vannak. Magam részéről rühellem nagyon ezeket a vészjósló, önsajnáltató szavakat. Olybá tűnik, mintha a kapitány az áldozat szerepére készülne. A cápáktól hemzsegő vízbe veti magát? Egy-két harapást vígan kibír az ember, pláne egy született áldozat.

Itt tartunk most. Kíváncsian várom, mit hoz a jövő? Ki vagy mi fogja megmenteni Esztergom hajóját? Vagy a kapitányt...

(forrás)