Orbán szerint emberi jellemhibák állnak a válság mögött
2009. jan. 6.

<p>A válság emberi hiányosságokra, kétes döntésekre és jellemhibákra vezethető vissza – jelentette ki Orbán Viktor hétfőn városunkban. Úgy fogalmazott: a keresztény közösségek lelki vezetői is képesnek érezhetik magukat a válság útvesztőjében való eligazításra.</p>

A technikai magyarázatok elterelik a figyelmet az emberi dimenziókról, holott a válság emberi hiányosságokra, kétes döntésekre és jellemhibákra vezethető vissza – jelentette ki Orbán Viktor hétfőn Esztergomban. A politikus a Becket Szent Tamás emlékére tartott ülésen beszélt, ahol Keresztény értékek és Európa mottóval tartott előadást René Roudaut, a Francia Köztársaság nagykövete, Kun Miklós történész és Becsey Zsolt (Fidesz) európai parlamenti képviselő társaságában, miután ökumenikus szertartáson vettek részt a Szent Tamás-hegyi kápolnában.

„A liberális emberkép legfontosabb célkitűzése az egyén önmegvalósításának kiterjesztése, annak feltételezésével, hogy az emberből kiárad a jó, és megjavítja a világot. A keresztény antropológia szerint az emberben a jó és a rossz egyaránt megtalálható, szüksége van azonban egy talapzatra, hogy a jót és a rosszat meg tudja különböztetni” – mutatott rá a Fidesz elnöke a piaci kapitalizmus etikai alapjairól tartott előadásában.

Orbán Viktor leszögezte, hogy a keresztény közösségek lelki vezetői is képesnek érezhetik magukat a válság útvesztőjében való eligazításra, a kapitalizmus materialista értelmezése mellett ugyanis helytálló a megállapítás, hogy „a világ az emberi minőség, az emberi kapcsolatok hálóján nyugszik”. „Európában az ateista is keresztény” – idézte Orbán Viktor Antall József szavait, majd hozzáfűzte: ezeket a gondolatokat Brüsszelben is meg kellene hallani, mert nem érdemes olyan alkotmányt létrehozni, amely nem vesz tudomást közös erkölcsi és kulturális örökségünkről.

Esztergom és Canterbury a XII. század óta áll kulturális és vallástörténeti kapcsolatban. Mindkét település érseki központ. Főpapjaik, Becket Tamás és Bánfy Lukács esztergomi érsek párizsi tanulmányaikból származó személyes barátsága alapozta meg a két város jó viszonyát. Az 1170-ben mártírhalált halt Becket Tamás érsek éppúgy kiállt az egyház autonómiája mellett, mint a magyar egyház akkori feje. Becket Tamás halála után Jób érsek prépostságot alapított Esztergomban a vértanú tiszteletére. Lékai László bíboros a szent 1538-ban Esztergomba került ereklyéjének egy részét Canterbury érsekségének adományozta, Angliában ugyanis VIII. Henrik rendeletére a szent összes emlékét megsemmisítették. Lékai kezdeményezésére, Becket Tamásra emlékezve minden évben gyertyát gyújtanak Esztergomban a szent ereklyéje előtt.

(forrás)