A konferenciát köszöntötte Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke, dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, dr. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal főigazgatója, dr. Virág Rudolf, az Önkormányzati Minisztérium szakállamtitkára, valamint a konferenciát levezető dr. Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő, az önkormányzati szövetség elnöke.

A konferencia célja az volt, hogy az első közép-európai határon átnyúló együttműködés, a Kárpátok Eurorégió megalakulásának 15. évfordulóján egyfajta összegzést nyújtson a magyar eurorégiók eddig felhalmozott tapasztalatairól, és feltárja az új uniós intézményi keretek, az EGTC (európai területi együttműködési csoportosulás) által az együttműködések előtt megnyitott új dimenziókat.

A köszöntőket követően elsőként dr. Bőke Katalin, az Önkormányzati Minisztérium Jogi Főosztályának helyettes vezetője ismertette a minisztérium által kidolgozott és az Unióban elsőként elfogadott magyar EGTC-jogszabályt. Az előadás során kitért az EGTC-k alapításának szabályaira és azokra a nehézségekre is, amelyek az elsőként bejegyzett EGTC esetében felmerültek.

Majorné László Brigitta a Kárpátok Eurorégiót mutatta be, elsősorban az öt országot érintő, 16 milliós szervezet európai kapcsolatrendszere felől. Az Európai Határrégiók Szövetsége elnökségének és a Régiók Bizottsága által létrehozott EGTC szakértői bizottság tagjaként számos nemzetközi tapasztalattal támogathatja a formálódó Ung-Tisza-Túr EGTC kialakítását is.

Az eurorégiók képviselői ezt követően rövid előadások keretében mutatkoztak be. Dr. Síkfői Tamás, a Baranya Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára a Duna-Dráva-Száva Eurorégióról szólva a pécsi kulturális fővárosi pályázat szerepét emelte ki az együttműködés újjáélesztésében. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az OTK-ban szereplő, de a gyakorlatban csak felületesen megvalósított magyar pólusprogram lelassulása a határon túli pólusvárosok versenyelőnyét növeli.

Tamás Barnabás, Putnok polgármestere a Sajó-Rima Eurorégió legsikeresebb projektjéről, a Gömör Expóról és szlovákiai társrendezvényéről, a Gemer Expóról, valamint az ehhez kapcsolódó nemzetközi kulturális fesztiválról beszélt leghosszabban. Egyben felhívta a figyelmet arra is, hogy a Külügyminisztériumban megszűnt a határon átnyúló együttműködésekkel foglalkozó szakértő státusza, és azóta ezek az eurorégiók gazdátlanná váltak. Szükséges volna, hogy a magyar kormány a szlovákhoz hasonlóan támogassa a magyar határok mentén együttműködő önkormányzatokat.

Nógrádi László országgyűlési képviselő, Lenti város polgármestereként mutatta be a magyar-szlovén-horvát-osztrák városok menedzselésével létrehozott Muránia Eurorégiót, amely nemcsak a hagyományos együttműködési formák terén végez sikeres munkát, hanem a borturisztikai együttműködés, a jogi képzés és az Európai Unió népszerűsítése (Európa Akadémia) ügyében is.

Holles Miklós ügyvezető igazgató a Neogradienses Eurorégió tevékenységéről számolt be, az ott elkészített komplex regionális fejlesztési programról és a tervezett projektekről. Kiemelte az Ipoly-hidak és az Ipoly-völgyi vasút jelentőségét a térség integrációja és fejlődése szempontjából. Felhívta a figyelmet arra, hogy hibás dolog a magyar eurorégiókat magyar-magyar ügyként kezelni. A szlovák fél szimpátiájának megnyerése érdekében ezt a megközelítést el kell vetni: a szlovákokkal kell megtalálni az együttműködés mindkét fél számára hasznos módját.

A kávészünetet követően dr. Köpöczi Rózsa az Ipoly Eurorégió elnökségi tagjaként elsősorban az Ipoly menti kultúrtáj revitalizációját elősegítő szabadegyetem tevékenységéről beszélt.

Ogár Zoltán, a Zemplén Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány titkáraként számos praktikus tanáccsal segítette a még kezdeti fázisban vagy éppen válságban lévő együttműködéseket. Kiemelte a marketing szerepét, hangsúlyozta a gazdaságfejlesztési aspektusok fontosságát, ami az együttműködés tartós fennmaradását is szolgálja, és a többi érintett szereplő együttműködését, összefogását kérte.

A Duna-Körös Maros-Tisza Eurorégióból a közelmúltban kivált Békés Megyei Önkormányzat alelnöke, Fekete Zoltán arról tartott előadást, hogy a határok megnyílásával új helyzet alakult ki. A békési térség természetes központja a romániai Arad lett. Már ma is sokan járnak a kedvezőtlen adottságú Viharsarokból a 170 000-es szomszéd városba dolgozni, de a megye által szorgalmazott M 44-es gyorsforgalmi út is az Arad–Nagyvárad–Szatmárnémeti vonalon kiépülő új partiumi tengelyhez kapcsolódva nyeri el értelmét. A megyének nem szakadtak meg a kapcsolatai a Vajdasággal sem, de a szoros, intézményesült együttműködés terén az Arad megyével kialakult jó viszony erősítésében érdekeltek inkább.

Szabóné Kémeri Klára, a VITEA Alapítvány elnöke két egészen más léptékű kezdeményezésről számolt be. A Bodrogközben az ezredfordulón kialakult szakmai kapcsolatokra fokozatosan épült rá egy határon átnyúló tematika. Az ott kialakult műhely egészen egyedülállóan szoros kapcsolatokat hozott létre a határ két oldalán fekvő települések polgármesterei között. A kétheti rendszerességgel összeülő településvezetők végül is elhatározták egy bodrogközi EGTC létrehozását. Ehhez hasonló együttműködés formálódik Abaújban is, ahol egyszerre 16 polgármester írt alá testvér-települési megállapodást. Ez lett az ottani EGTC-nek az alapja. Az előadó javasolta, hogy a magyar eurorégiók és EGTC-k gyűjtsék össze szakmai javaslataikat, és juttassák el az Unió döntéshozóinak.

Lakatosné Sira Magdolna, Túristvándi polgármestere az Unióban elsőként megalapított, ennek ellenére még mindig bejegyzés előtt álló Ung-Tisza-Túr EGTC menedzsereként beszélt a kezdeményezés rögös útjáról. A tervezett együttműködés szlovákiai, ukrajnai, romániai és magyarországi térségeket érint, és ez rendkívül megnehezíti a bejegyzést. Az eddig kialakult kapcsolatok viszont egy rendkívül innovatív régió lehetőségét rajzolják fel.

Az előadások sorát Ocskay Gyula ügyvezető előadása zárta, az Unióban eddig egyedüliként bejegyzett Ister-Granum EGTC-ről és annak terveiről. Az esztergomi székhelyű szervezet saját intézményeket (turisztikai desztinációs menedzsmentszervezet, energiaügynökség, tömegközlekedési szolgáltatási rendszer stb.) tervez létrehozni. Erre az új jogszabály lehetőséget biztosít.

Amint az a köszöntőkben is elhangzott, az EGTC valóban új dimenziókat nyit a határon átnyúló együttműködések előtt azáltal, hogy lehetővé teszi a különböző országban működő önkormányzatok számára közös intézmények létrehozását. Ezzel a korábban kettős perifériát jelentő határ menti térségek fejlődése előtt nyílik meg az út.

A megjelent szakemberek támogatták, hogy az eurorégiók közötti szakmai együttműködés váljon rendszeressé. Ehhez dr. Becsey Zsolt elnök felajánlotta a saját és az önkormányzati szövetség támogatását. Ugyancsak értő fülekre talált több hozzászóló kezdeményezése, hogy a kormány intézményes formában foglalkozzon a határon átnyúló együttműködésekkel. Ennek az üzenetnek a közvetítését és a munka koordinálását dr. Törzsök Erika főigazgató vállalta magára.

A résztvevők összességében sikeresnek értékelték az eurorégiók első szakmai műhelyét. Várjuk a folytatást.