Tedd közkinccsé, ha valami nagyon sikereset kreáltál a konyhában vagy szabad tűzön!

Tedd közkinccsé, ha valami nagyon sikereset kreáltál a konyhában vagy szabad tűzön!

2008.09.11. 23:21

Minden sütés-főzés körül serénykedőnek volt már bizonyára szomorú tapasztalata és olyan élménye is, hogy a tudományát az egekbe dicsérték.

Nos! Ha valami nagyon jól sikerült, főleg ha gyors is, számolj be róla, közölj hozzá receptet, esetleg fotót is mellékelve, hogy nagyobb kedvet kapjunk a kipróbáláshoz. Színesítsük kicsit a lapot! Akár pontozhatnánk is havonta.

2018.11.09. 20:31

Pontosan. A "veszteség" (mitől lenne veszteség és mihez képest?) az, amit a nap szétsugároz. De én inkább úgy mondanám, hogy a termonukleáris fúzió termékét sugározza maga köré. Ebből egy részt mi is részesülünk, meleg és fény (ami nem mellesleg egy és ugyanaz) a többi elmegy másfelé, illetve számunkra nem észlelhető (már a természetes érzékszerveinkkel), mint a különböző gamma, meg egyéb sugarak, amiktől a föld szerencsére megvéd minket. 

2018.11.08. 18:28

Kapcsolódva az előbbi témakörben írtakhoz, gondolom, a Napban lejátszódó energia átalakítás is veszteséggel jár, azzal mi lesz? Hová "teszi" a Nap a veszteséget? Csak nem MI hasznosítjuk? Mert gondolom, a veszteséget sugározza szét a világűrben.

Itt egy jó kis modellrajz a Naprendszerről:
Kapcsolódó kép

2018.11.06. 20:43

Azért a dolog nem ennyire egyszerű. A németeknél (meg másutt is) a szél, nap, geotermikus energia erőművek (még ha csak házi méretekben is) szabott, a többi erőműnél jóval magasabb áron adhatják el az áramot a szolgáltatóknak (amit persze a befizetett adókból támogat az állam). Arról persze szó nincs, hogy neked kéne kiszámolni, mennyit kell kapnod és mennyit fizetned, mert ezt a terhet az "okos" fogyasztásmérők megoldják a felhasználó helyett. Amúgy igen, minden energia átalakítás veszteséggel jár, tudod, Newton és az ő törvényei....

2018.10.31. 21:47

Örülök, hogy emlékszel Radar fórumtársunkra, nagyszerű szakember volt aktív korában, akárkit bizonyára nem tesznek a MALÉV irányító tornyába... Ő még az egyes reptéren dolgozott. Azóta is, ha van valahol leütni való labda (főleg a nagyképű fideszesek részéről), azt ő megteszi. A HVG-be vagy a 168 órába írt hozzászólásait általában elküldi nekem priviben, és én is priviben reagálok rá.
Az unokái is jó matekosok, és zenélnek is. Az egyik kórustag a Magyar rádió és televízió gyerekkórusában.

Nem tudom, Radar a facén fenn van-e, de feltételezem, hogy igen.

Valóban, a média már csak ilyen... Akár van alapja egy hírnek, akár nincs, a fő, hogy mindenki bedőljön, és szörnyűlközzön rajta!:(((
Olyan "utánaszámoló" olvasók meg kevesen vannak, mint Radar, és olyanok, akik még be is írnak, hogy butaságokkal tömik a jónépet, még kevesebben.
Bevallom, az ötmillió tonnát kiszámolni én sem fogtam hozzá! :DDD

Egyébként éppen azt beszéltük a párommal, hogy MINDEN energiaforrás óriási veszteségekkel jár, ezért szüntették meg többek között pl. a szénbányászatot. A gáz és az atomerőmű is veszteséges, azaz még a felét sem éri el a hasznos energia. Ki hitte volna?!
De mégis használjuk, mert szüksége van az emberiségnek az energiaforrásokra, kerül, amibe kerül!:(((
A szélforgós áramfejlesztőket is kifizetődőbbnek gondoltam, meg a napelemeket is.
Kapcsolódó kép

Középtávon a szárazföldi szélenergia marad a legfontosabb megújuló energiaforrás Európában - állapítja meg tanulmányában a Roland Berger tanácsadó cég.  

    A 2015. évi összehasonlító elemzésről szerdán kiadott közleményben rámutatnak: a szélenergiát az állami támogatások, a rendszertechnológia és a csökkenő költségek számos európai piacon versenyképessé tették a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben.
    Felhívják a figyelmet azonban arra, hogy az Európai Bizottság a szélenergia-piacon rögzített árkompenzáció helyett csökkenő állami támogatásokkal és piaci átvételi árakkal számol. A befektetőknek és a szélerőmű parkok üzemeltetőinek a jövőben jelentős szigorításokra és élesedő versenyre kell készülniük, a csökkenő állami támogatások hatására várhatóan mérséklődik majd a szélerőmű-üzemeltetők jövedelmezősége - jelezték.

Képtalálat a következőre: „napelemek”
Napelemek - napkollektorok

http://eyha.hu/hasznos/napelem/
Hát EZT elolvasva elment egy kicsit a kedvem tőle, bár nekem már amúgy sem lenne érdemes beruházni ebbe.
Mivel nálam MINDEN energia villany, ha fiatalabb lennék, azért megérné... De hogy ide-oda adogatni, majd visszavásárolni?!
Hááát.... Ez ÍGY elég bonyolult.
Pedig én nagy híve voltam ennek az energiaforrásnak. Ugyanis a németeknél jártamban sok háztetőn láttam.
Bizonyára azért, mert nekik megéri. Akkor pedig nekünk is megérné, hisz ha valaki, akkor a németek tudnak számolni!:DDD


2018.10.30. 20:06

Emlékszem rá... :0) Sajnos az újságírók nem nagyon műszaki emberek, még kevésbé néznek utána, hogy mit is kapnak a kezükbe. A "durranás" számít, hogy a hír nagyot üssön és szóbeszéd tárgya legyen.

2018.10.30. 14:54

Hát igen, valóban lehetetlen - MA MÉG!
Hiszen a Nap energiáját is körülményes hasznosítani, és ami a legnagyobb gond: óriási a veszteség mindenféle energiaforrás felhasználása kapcsán.
Olvastam az imént egy hozzászólást, egy volt amőbás barátom (radar volt a nickneve) írta be a Népszavába (oda MÉG lehet!):

TUDUNK KONKURÁLNI A NAPPAL?

"Tisztelt Szerkesztőség!
Szakmai ártalom a mérnököknél, hogy ha hallanak egy számot, tágabb kontextusba helyezve számolni kezdenek. Amikor például Rezsiszilárd azt mondja, hogy megvédik a szemétszállítási rezsiköltség tíz százalékos csökkentését, akkor kinézek az ablakon és megállapítom, már tizedik napja nem ürítették társasházunk kukáját (Budapesten, a Rózsadombon!) és azon töprengek, hogy is osszak nullával, hogy megállapítsam, végül is mennyit nyertem ezzel, mivel 10% rezsicsökkentés 100% szolgáltatás csökkentést eredményezett.
Aztán kinyitom lapjukat - én nem a sportrovatnál kezdek, hanem a "Szerintem"-nél - és olvasom, hogy az autók által elégetett üzemanyag melegíti a légkört. Minden kilogramm elégetett üzemanyag 46 Mjoule hőt eredményez. 
A napállandó  1360 watt, ennyi hő érkezik a Naptól egy négyzetméter a sugárzásra merőleges felületre. A 46 megajoule 12.800 wattóra. Napközben ferde beesésnél durván 15-20 négyzetméterre jut  46 megajoule hőmennyiség. Házi feladat az olvasónak, hány tonna üzemanyagot kellene elégetni Magyarországon óránként, hogy annyi hő keletkezzen, mint amennyi a naptól jön? (Ötmillió tonna)"

Fentieket elküldte nekem priviben, és még hozzátette egy saját élményét, mikor még a reptér irányító tornyában dolgozott:

"Bevallom, egyszer velem is előfordult egyszer, hogy harcba akartam szállni a Nappal. A kőrishegyi radarállomás új olasz berendezésének üzembe helyezésénél a legelső bekapcsolásakor napnyugta volt. Déli irányból külső zavar volt látható az indikátoron. A Fideszre szavazó rossz erkölcsű anyátokat! Hogy mertek a radarnak kiadott sávban működni? Mondom az olasz mérnök kollégának, állítsuk le az antennát abba az irányba, ha mi is zavarjuk őt, talán eltakarodik. Elkezdett nevetni. Szép a két megawattos teljesítményünk, de nem hiszem, hogy a Napot zavarná. A Nap? Délről jön. Igen, mert nincs az antenna még beállítva. A Nap sugárzási spektrumában minden frekvencia megvan, a mienk is. Napkeltekor és napnyugtakor, amikor az antenna fő sugárzási irányában van, zavarként jelentkezik. Ha nyugatról jött volna, a szempillám se rebben, de nem jutott eszembe, hogy még nem állítottuk északhoz az antennát. "

Na igen... Ha egy szakember is ÍGY JÁR, azaz téveszt, akkor mit képzelek én, a zenész egy gömbvillámról, mikor még a Nappal sem lehet olyan egyszerűen kukoricázni?! :(((

Képtalálat a következőre: „napsugárzás”

2018.10.29. 21:19

Jelenleg nem, Nincs rá mód. Se előállítani, se befogni. Pedig hát szabályozott módon előállítani az valódi tudományos és technikai szenzáció lenne. Energia tárolás a levegőben, csak úgy... 

2018.10.29. 0:26

Brrrrrr!:(((
Nem szívesen talákoznék vele!
Egyszer majd csak rájönnek a tudósok, mitl van, és miért "viselkedik" úgy, ahogy...
Tény, régen is féltek tőle az emberek.
Kapcsolódó kép
Gömbvillám ábrázolása egy 19. századi metszeten

És már "forog" is az agyam:
Vajon nem lehetne mesterségesen is előállítani, vagy "befogni" valahogy, és hasznosítani az energiáját?
 

2018.10.25. 18:06

Nincs benne semmi földöntúli... Matat a lidércfény is, azaz követi az előle menekülőt. Pedig hát csak annyi történik, hogy ha elmész előle a keletkező légörvények magad után húzzák. Persze maga a jelenség hihetetlen, de létezik. Sem azt nem tudjuk, hogy jön létre, sem azt, hogy marad fenn és azt se, miért pont akkor robban fel, amikor felrobban... 

2018.10.24. 21:43

Ez a "matatás" nekem olyan földöntúlian félelmetes!:(((
Egyébként ezek, de a színes képek főleg inkább művészi alkotásoknak látszanak, de nekem mondjuk az ilyenek nem tetszenek, azaz nem tenném ki a szobám falára...

2018.10.24. 17:12

Hát nyugodtan megállapíthatjuk, hogy senki nem tudja, mi a fene a gömbvillám, és még csak normális elmélet (teória) se létezik rá. Mondani meg bármit lehet. :0)

Ami viszont biztos, az az, hogy azért "matat" mert rendkívül könnyű és a legkisebb légmozgás odább libbenti. Amúgy hatalmas tudományos siker lenne, ha sikerülne így lokalizálni az energiát, gondold el, az isten tudja hány kilowatt energia egy gömbben tárolva... 

Amit a képen látok, az nem nagyon az (tudomásom szerint a világon senkinek sem sikerült még lefényképeznie, de lehet, hogy tévedek). Inkább fantázia rajzok vannak, de azok se azok, amiknek lenniük kéne.

2018.10.19. 21:53

Találtam egy érdekes írást a gömbvillámról:
Kapcsolódó kép

http://komlomedia.hu/13-iq100/2211-megoldodott-a-gombvillam-rejtelye

És egy másikat is:
https://hir.ma/tudomany/gombvillam-a-legtitokzatosabb-jelenseg/127637

Halált is oozhat, ha hozzánk ér a gömbvillám, ami úgy viselkedik, mintha saját tudata lenne.
"Matató ménkűnek" is nevezik, mert az akár fél fercre is megjelenő természeti jelenség úgy viselkedik, mintha gondolkodna, és keresne valamit. 
A gömbvillám hozzáér a szoba tárgyaihoz, vagy akár az emberhez is, amivel kisebb vagy nagyobb sérülést, aár halát is okozhat. Ezt követően eltűnik, hátraagyva az égés nyomokat, s különös, orrfacsaró szagot.
Hogy valójában mi is ez a kósza villám, arra még senki nem tudott magyarázatot adni.
.....

Egy ausztrál fizikus csapat mindenesetre új teóriával állt elő. Ebből az derült ki, hogy a gömbvillám létező, természeti jelenség, ami akkor jöhet létre, ha egymástól elszigetelt térben, az egyik oldalon erős ionizált mező keletkezik, amely olyan módon tudja gerjeszteni a levegő molekuláit, hogy azok a másik oldalon gömb alakúra állnak össze, és kisülnek.

A fenti leírás is csupán feltételezés lehet.

Gyerekkoromban nagy port vert fel egy eset, mely egy tanyasi idős bácsival történt meg:
Éppen lefeküdni készült az ajtó mögött lévő ágyába, mikor hirtelen kivágódott az ajtó, és begurult egy fényes gömb, végig szánkázott a padlón, majd az ablakhoz vette az irányt, és azon keresztül nagy robajjal eltűnt.
A bácsinak semmi baja nem lett, csak úgy megijedt, hogy egy hétig csak mutogatni tudott, mi történt, de beszélni nem tudott egy szót sem!

Gondolom, hasonló lehetett ehhez az ukrajnai gömbvillámhoz:
Kapcsolódó kép


2018.10.19. 12:35

Hát igen, a felhők közötti villámlás nehezen fényképezhető, mert közel sem olyan látványos, mint a "normális" villám, legfeljebb felvillanásokat látni. Azonban van egy villámfajta, amiről még csak segédfogalma sincs senkinek. Ez pedig a gömbvillám. Azt tudjuk, hogy van, de hogy hogyan keletkezik, miből áll, hogyan tartja fenn magát bizonys ideig és miért éppen ott sül ki, ahol éppen kisül, nos ezt az égvilágon senki nem tudja. Pedig kutatják (kutatnák) elegen, ha éppen létre lehetne hozni, de nem lehet, illetve eddig nem sikerült.

Amúgy minél szárazabb a haj, és minél jobb feltöltődést előidéző anyaggal érintkezik, a jelenség annál szebb. Példának okáért a műanyag (műszálsa) pulóver levetése sötétben, kifejezetten látványos...

A sújtólég és a porrobbanás két különböző dolog. Nem keverendő össze. A sujtólég a metán robbanása, ha a robbanáshoz megfelelő levegő és metán keverék jön létre, valamint valami begyújtja (szikra, láng, szóval valami gyújtóforrás). A porrobbanás felétele a sűrű, levegőben szálló éghető anyagból álló por, amit szintén valaminek be kell gyújtania (magától az istennek se robban). Ilyen előfordulhat bányákban, de malmokban, sőt, cukorgyártásnál is, no meg textil üzemekben.

2018.10.18. 22:58

Nagyon alapos, és jól érthető választ adtál, köszönöm! Tudtam, hogy Rád számíthatok! :)))
Két dolog van, amit még hozzáfűznék:

1./ Próbáltam olyan fotót keresni a guglin, ahol két felhő csap össze, de nem találtam!:(((
Talán azért, mert az ilyen ritka, mint a fehér holló. Mármint a negatív töltésű felhő. Ugyanis -  ahogy írod, a FÖLDÖN keres a villám negatív töltést, a felhők pozitív töltésűek, legalábbis többségében. Így aztán hiába szerettem volna két felhő közötti villámlás képét találni, nem sikerült!:(((
Lerajzolnám, ha tudnám, hogy képzeltem el az ilyen jelenséget...

2./ Írod, hogy: " te is érezheted, mikor feltöltődve nyúlsz valami felé és megcsípi az ujjad egy szikra. Na az pont ugyanaz, mint a villám)".
Ilyet sokszor tapasztaltunk a kislányommal, mikor kicsi volt, és vetkőztettem, s mikor lehúztam róla a műszálas pulóvert, s nyúltam vissza a következő ruhadarabért, az orrát mindig megdörzsölte, és azt mondta:
-Már megint megcsikiztél a szikráddal!" - és valóban szikra volt ám! Még pattanó hangot is adott! Ha úgy adódott, hogy sötétben történt az ilyen esemény, még látni is lehetett az elektromos kisülést, azaz szikrákat. Nem volt veszélyes, csak csiklandozott.

Hmm... Még valami eszembe jutott az "ionizált" levegőről:
Igaz, hogy ez veszélytelen volt, de sajnos, lehet veszélyes is!
A férjem ugyanis Lencsehegyen dolgozott, és egyik vágatban sok, szinte láthatatlan szénport észlelt. Mondta is a munkatársának:
- TE! Poroljunk innen el mennél hamarabb, nem tetszik nekem itt a levegő, sok a szénpor!

És mit tesz isten, éjjen berobbant a vágatban a szénpor, asszem metán gáz betöréstől... Nagy balesetet okozva, sok bányász meg is halt az égési sérülések következtében. Már nem emlékszem, mikor volt, de arra igen, hogy Csolnokon és Dorogon is a bányászáldozatokat ünnepélyes keretek közt, hősi halottként temették el.
Mindenki sírt, aki ott volt. A férjem is közreműködött a mentésben, és egy hétig lelkibeteg volt, szólni se lehetett hozzá...:(((
Szent Borbála nap volt, ő a bányászok védőszentje...
A bányász népség babonás... Azt tartják, Szent Borbála neve napján tilos a bányában dolgozni... Bejött!:(((
Itt egy videófelvétel Dorogról, a Bányász Jubileumi térről, látható egy stilizált függőakna a liftcsúszkákkal, és a rozsdamentes fém Szent Borbála szobor:
https://www.youtube.com/watch?v=imhuGGpLlSg
Dorog, Jubilumi tér és környéke (légi videó)

Képtalálat a következőre: „dorog, jubileumi tér”

A videófelvétel drónnal készült.

2018.10.17. 17:38

Az úgy van, hogy a felhők a surlódás közben (szél) pozitív töltést vesznek fel (általában). A föld pedig a negatív töltés. Ha a föld tökéletesen síma lenne, a töltések egyenletesen oszlanának el és a villám teljesen véletlenszerűen csapna be bárhova. Igen ám, de ilyen ugye nincs. A magasabb helyek tehát eleve ki vannak téve annak, hogy villám vág beléjük, hiszen a hozzájuk vezető út rövidebb a felhőktől (azaz kisebb az ellenállás). A tetejébe pedig az is belejátszik, hogy a csúcsokon a töltések összegyűlnek, megsokszorozódnak (ezt te is érezheted, mikor feltöltődve nyúlsz valami felé és megcsípi az ujjad egy szikra. Na az pont ugyanaz, mint a villám), így hamarabb alakul ki közöttük az az ionizált levegő út, ami a villámhoz kell.

A villámhárító úgy működik, hogy amikor belecsap a villám, akkor egy kellő vastagságú vas, vagy acél drót (nagyon vsatag, olyan 15mm átmérőjű, vagy nagyobb) segítségével levezetik a földbe. Maga a villámhárító pedig kinyúlik a tető főlé, méghozzá jócskán. Nagyobb házaknál, üzemeknél, ez egész hálózat lehet. A földbe levezetett villám pedig semmiféle kárt nem okoz a házban. Az acélhuzal sem ég el, mert ugyan iszonyat áramok mennek át rajta, de nagyon rövid ideig. Persze ezt szakembernek kell méreteznie, a házilagos megoldás szóba se jöhet.

2018.10.17. 13:55

Akkor jól gondoltam! Fizika!
Jól jön egy kis reáltárgyakhoz való érzék...
Mert tényleg csak következtetés volt bennem, ezért nem engedtem. A földelésre meg nem is gondoltam... 
Csak hát láttam egy párszor, hogy gyerekkoromban bevágott a villám a templom torony tetején lévő villámhárítóba. Nem is értettem, hogy is lehetséges ez a dolog?! Villámhárító, és mégis belevág? Akkor mit hárít, azaz:
Voltaképpen HOGY is működik az a villámhárító? Gondolom, TE tudod! :)))
Léccí leírni pár egyszerű szóban, hogy egy zenész is megértse. Ugyanis találtam egy cikket, de ez nekem túl bonyolult!
Azt szűrtem le belőle, hogy ha nekem van villámhárítóm, akkor BIZTOS, hogy hozzám jön a villám, a szomszédék meg nézhetik a "tűzijátékot" nálam, hisz nem is hárítja, hanem vonzza! - A leírás szerint legalábbis...
Szóval? Hogy-é van ez?!:(((

 

2018.10.16. 17:46

Hát a fém csúcsdísz megfelelő földelés nélkül eléggé elmeháborodott megoldás villám szempontjából. Jól tetted, hogy nem engedted. Persze, ha megfelelő földelése és vezetéke lenne, akkor jó lenne, csak annak nőne meg a valószínűsége, hogy többször üt be a menykő, ami ugyan nem okozhatna kárt, de azért a hang és fényhatás megmarad... Az meg annyira nem kellemes...

2018.10.16. 1:30

Hú a mindenségit!
De okos voltam, mikor 2006-ban a tetőt újra cseréltettük, mert a régi erősen megrongálódott, kagylósan töredeztek a cserepek, s zúdultak le a zuhéval, és sok tetőléc is be volt már törve! Lecseréltettük bramac tetőlécre, az erősebb, és mivel sátortető van középen csúcsos kiképzéssel, a tetőfedő csináltatott egy fém csúcsdíszt rá. Én meg NEM ENGEDTEM feltenni, mert szépnek szép volt ugyan, de azonnal azt láttam lelki szemeimmel, biztos belevágna a villám abba a fényes fém csúcsba! :(((
Ráadásul a körülöttünk lévő házak is kb ilyen magasak, mint a miénk, és pont a csúcsdísszel emelkedett volna ki a többi ház közül!!!:(((
Na még csak ez hiányzott volna!!! Villámcsapás! Mint a párom munkatársáéknak a nyáron!:(((

Kapcsolódó kép
Fételmetesen gyönyörű látvány, ha az Eiffel toronyba belevág a villám!

Kapcsolódó kép
A szivárvánnyal viszont meg CSODÁLATOS látvány!:)))

2018.10.15. 21:45

Pontosan, a kiemelkedő építmények is célpontjai lehetnek a villámoknak, hacsak nincs körülöttük esetleg magasabb objektum, A nagyobb épületekre (lakótelepi házak, gyárak, stb.) azért kerül villámhárító, mert azokban sok embernek okozhat sérülést és elképesztően nagy károkat okozhat. Családi házra is lehet tetetni, csak hát icipicit drága. A villám pedig azért cikkcakkos mert a vezető út is változik a szél és egyéb tényezők miatt. Amíg a villám be nem csap, addig nagy eséllyelfolyamatosan változik az útja is. 

2018.10.13. 17:52

Fogalmam sincs, ki írta, ez egy orvosi tanácsokkal ellátó oldal, ott a linkje benne a beírásomban.

De én úgy tapasztaltam, sok igazság van a cikkben (víz, kiemekedő építmények - villámhárító nélkül! - hisz minden kéményre, magas fára nem teszünk ilyet... A gyárak kéményein vannak, templomtornyokon, stb.)

Ezt írod:
"A villám két ellentétes töltésü pont közötti nagy energiájú kisülés. A villám ara felé megy, ahol a legkisebb az ellenállás, és ezért nem nyílegyenes."
Ezt az ellentétes töltést én is tudtam, hisz tanultuk, hogy a mágnesnél is a pozitív töltésű hozzáragad a negatívhoz. Azaz vonzzák egymást. Van két körmágnesem, szoktam velük játszadozni, élvezem, hogy tolja felfelé az alsó a felső mágnest, ha azonos töltéssel közelítem őket egymás felé... Persze hiába jó nehezek, de akkor is inkább félre taszítja az alsó a felsőt, nem engedi magára esni a felsőt az istennek se!:DDD

Villám két felhő között:
Képtalálat a következőre: „villám két felhő között”

Bevallom, nem tudtam, miért cikk-cakkos a villám... Szóval ÍGY keresi a neki legmegfelelőbb pontot! A mindenségit neki!:(((
Mintha valami tudatos "élőlény" lenne...