Tedd közkinccsé, ha valami nagyon sikereset kreáltál a konyhában vagy szabad tűzön!

Tedd közkinccsé, ha valami nagyon sikereset kreáltál a konyhában vagy szabad tűzön!

2008.09.11. 21:21

Minden sütés-főzés körül serénykedőnek volt már bizonyára szomorú tapasztalata és olyan élménye is, hogy a tudományát az egekbe dicsérték.

Nos! Ha valami nagyon jól sikerült, főleg ha gyors is, számolj be róla, közölj hozzá receptet, esetleg fotót is mellékelve, hogy nagyobb kedvet kapjunk a kipróbáláshoz. Színesítsük kicsit a lapot! Akár pontozhatnánk is havonta.

2020.01.17. 23:12

Ezt a tojás kiszúrás dolgot még nem hallottam, így sajnos az eszközről sem tudok, jó lenne beszerezni, mert már unom a "tojás-háborút", pedig nem is volt záp! :(((
Egyébként röhejes, hogy a szllítási ár mgasabb, mint a szerkentyűé... Vajon egy hegyes tű nem felelne meg?

Köszi a tanácsokat, sejtettem, hogy fontos a hőmérséklet, na és a méret is lényeg (:DDD), de hőmérőm ugyi nincsen, de tűm az van, sokféle!;o)

A tojásról jut eszembe!
Láttad a tv-ben a "Botrányfilmet", amelynek az elején egy pasi nyakán szabályos férfi alsó nemiszerv van (két golyó!), és a vele szemben ülő nőn kívül senki sem vesz tudomást róla! :DDD
Állati ciki helyzet!
Nem is merem kitenni, de a linkje itt van, hogy aki még nem látta, megnézhesse:
https://mafab.hu/static/2014t/284/22/4714_24.jpg
Botrányfilm 2013.

Ez is csak egy feltűnési viszketegség a rendezők részéről, semmi értelme ilyen blődségeket kamera elé vinni!:PP:P
Szerintem legalábbis! ... Pedig nem vagyok prűd, de ami hülyeség, az hülyeség!:(((

2020.01.17. 23:05

A regiszterváltások tényleg nem egyszerűek, vannak, akinek más valaki regisztrál (húzkodja, vagy betologatja a regiszter gombokat). Nekem is segítettek. Egy fuvolistánk tud orgonálni, ő mutatta, mit tegyek. 
Ami fura volt inkább nekem, az inkább a súytalan klaviatúra, melyet csak nyomni, vagy megérinteni kell, de nem ütni! Mert ugye a zongoránál pengíteni kell a húrt a kalapáccsal, az orgona pedig tulajdonképpen FÚVÓS hanhszer, egyik őse a furulya, másik a felfújható tömlős duda. Csak hát nem én adok neki levegőt, fújtatni kell szélládával.

Händel: Largo-ját játszottuk együtt. A kolléga fuvolázott, én orgonáltam.
Kevés bassszus kellett hozzá, a kotta olyan átirat volt.
Egyébként zongora-fuvola verzióban sokszor játszottam már annak előtte:
https://www.youtube.com/watch?v=oA-R69X57SA
Handel, George Frideric - Largo from Xerxes

Egyébként ez az egyik olyan mű, amelyet "nadrágszerepnek" neveznek manapság, mert nők szokták énekelni, pedig férfiszerep, ugyanis a barokk korban gyakran "kasztrált" (=kisfiú korban ivartalanított szép hangú gyerekek) férfiak énekelték. Hírese voltk akasztrált énekesek, manapság ritkán, ha tudnak találni, kontratenorok éneklik, de ezek valóban ritkák, és igen kkhíres az a kevés, akik mégis vannak.
Kontratenor= férfialt, falzettféle férfihang, hangterjedelme kis c-től kétvonaas c"-ig.

Van egy magyar fiatalember is:
https://www.youtube.com/watch?v=23Be8b_WpVU
Daragó Zoltán, kontratenor, tiszaderzsi református templom.
Fekete Mária tanította énekelni, akit személyesen ismertem, mert a dorogi zeneiskolában tanított régebben velem együtt. Sokat énekelt nadrág szerepet a Szegedi Nemzeti Színházban, mert vékony testalkata alkalmassá tette rá, és a mezzoszoprán hangfekvése. Sajnos, ő nem azonos a guglin található énekesnővel. Még él, a Budapesti konzervatóruimban tanított magánéneket.
Képtalálat a következőre: „daragó zoltán”
Daragó Zotán Mongólia operaszínpadán

2020.01.17. 13:07

Annak én se örülök, hogy nem sikerült, legfeljebb az nyugtat meg, hogy nem minden a nagyhangú bejelentés, kell a minőség is. Azt meg se a nagy vezér nem adhat, se a pénz... 

Csak azt tudnám, hogy hogyan orgonáltál? Mert az azért nem ugyanaz, mint a zongora, nagyon nem... Nemcsak a lábpedálok miatt, bár az se kutya, de a különböző regiszterek, azok váltogatása, azért az nem megy egyből..

2020.01.17. 13:04

Mert nem igaz a mondás, hogy egyforma, mint két tojás. A tojások igenis különbözőek (hacsak nem egy tyúk tojta őket), és a tetejébe a hőmérsékletük is befolyásolja a dolgot. Más az, ha a hűtőből veszed ki, más, ha a spájzból hozod ki és más, ha most került ki a tyúk alól. Van persze rutin recept, de az is más, mert mindenki másképp csinálja. Persze keménytojást a legkönnyebb, mert sokáig főzöd, oszt jól van. Legfeljebb egy kicsit haloványabb lesz a sárgája. Ha meg nem akarod, hogy szétrepedjen, mikor forró vízbe teszed, szúrd ki a hegyénél (van rá eszköz). 

2020.01.16. 14:31

Kedves Dmolnár Barátom!
Nem örülök, hogy Bogányinak nem sikerült a zongora reform, de örülök, hogy ebben a dologban egyet értünk. 

Valóban fontos a "hangdoboz" alátámasztása, olyannyira, hogy a zongoristának is számít a teste alátámasztása. Emiatt az első zongoraórán a zongorához való ülést (klaviatúrától való távolságot és a magasságot, hogy a KAR a billentyű síkjának folytatása legyen, ezért kell a kicsiknek sámli a lába alá!), test, láb, és váll tartást tanítjuk meg. 
Jelszó: SZILÁRD ALÁTÁMASZTÁS, stabil, de könnyű, laza kéztartás, erős ujjvég.
Valahogy ezt úgy fordítjuk le a gyerek nyelvére:
- Képzeld el, hogy puha fából van faragva a karod és a kézcsuklód, de az ujjaid VÉGE fémből van!
Mint a KALAPÁCS! Nem véletlenül nevezzük a zongorát "kalapácsos hangszernek"! Ugyanis ÜTNI kell a billentyűket. Ha puhán lenyomod, azt éred el, hogy MEG SE SZÓLAL!:((( Ezt meg is mutatjuk. Őt meg kérjük, üssön egy képzeletbeli szöget a falba a kezében lévő képzeletbeli kalapáccsal.

Megmutatjuk azt is, mi szólal meg a hangszerben: ugyanúgy HÚR, mint a hegedűn, csak itt meg kell pendíteni a kalapáccsal, és ezt nyomva ugyebár nem lehet.
Megfogatom vele az én kezemet, amit először megfeszítve tartok, hogy érezze a feszességet, majd ellazítom, és meg is emeltetem a karomat, milyen könnyűvé lehet tenni.
Szóval az első "találkozás" a zongorával bizony nagyon fontos, és akár érdekesnek is nevezhetném.

Zongorista létemre én is imádom az orgonákat, nagy öröm volt számomra, mikor a munkahelyemen lévő kisvároska templomában hangversenyt rendezhettünk, és végre játszhattam IGAZI orgonán!:)))
Nem kis harcomba került az öreg kanonok úrral, hogy megengedte, mert el nem tudta képzelni, miről is van szó! Hangverseny a templomban? És ott TAPSOLNI is fognak?! Ájvé! - szörnyűközött. Mire mondtam, hogy Esztergomban a Bazilikában jómagam is hallottam egy koncertet, éppen Mozart Requiemjét, méghozzá igen érdekes körülmények között: Ugyanis vihar jött, és nagy villámlás, égzengés közepette szólt a kórus! Csodás volt! Aztán egyszer csak elment a villany is! Azt hittem, kitör a pánik, de nem! Kezdtek gyertyákat behordani a zenekarosok kottatartóira, és mire kész lettek, visszajött a villany is. Így villanyfénynél fejezhették be a koncertet, hatalmas ovációval!

A mi koncertünk is jól sikerült, a zeneiskolánk tanárai játszottak, és egy meghívott kórus is énekelt néhány odaillő kórusművet. 
Nem sokkal később már Nándi bácsi (nyugodjék békében!) kérdezte, mikor lesz a következő jótékony koncert?

Ja, persze, mert a fő adutom az volt, hogy a közönségtől nem szedünk belépődíjat, hanem önkéntes adományt adhatnak, amiről jegyzőkönyv is készült, és a templom festési költségeinek javára lehet fordítani. Na, EZ sokat nyomott a latban a megrendezhetőséget illetően. Azóta szinte minden évben rendeztünk jótékony célú templomi koncerteket.
Pl. előadtuk Händel: Judas Makkabeus oratóriumából is a Győzelmi kórust a szentendrei zeneiskola zenekarával, és a környező iskolák kórusaival. Felvételem nincs róla, de EZ volt az a mű, ami itt következik majd kétféle előadásban.
Először egy magyar felvételt hallunk zeneiskolás gyerekzenekarral (sajnos kürtök nélkül!), iskolai kórusokkal:
https://www.youtube.com/watch?v=QRF8K1YV2vw
Karácsonyi koncert 2011, Händel: Judas Makkabeus - Győzelmi kórus
Szent László általános iskola

Itt pedig meghallgathatjuk profi előadásban is, itt az elején láthatjuk, hallhatjuk a kürtöket is, amint REMEKÜL játszák azt a "bizonyos" nehéz kürt-állást:
https://www.youtube.com/watch?v=8p1BedwyFKY
SEE, THE CONQU'RING HERO COMES!.Judas Macabeo.

Concierto: "Voces para la Paz" (Músicos Solidarios) 2013
Auditorio Nacional de Música de Madrid
Madrid, 10 de marzo de 2013
Director: Antonio Fauró
Proyectos: Escuela para 200 niñas en Uganda y Recogida de alimentos para familias necesitas en España.

2020.01.16. 13:21

Konyha!
Sajnos, ismét sikerült "ellőnöm" a tojásfőzést!:(((

A párom most - kivételesen! - kemény tojást akart reggelire, és nekem richtig LÁGY tojásra sikeredett!:'(
Ugyanis SOHA nem tudom olyanra főzni, amilyenre kellene...
Igaz, ha pl. Stefánia vagdaltat csinálok = azaz egyben sütöm a fasírthúst, a közepébe sorba beleteszek 3-4 kemény tojást, lisztbe forgatom, és a tepsiben leöntöm olvasztott zsírral, így sütöm meg a sütőben, szeletelve fogyasztjuk. Imádtuk a lányommal! Még ifi korunkban a haver házaspár kisfia csodálkozva mondta az anyukájának: "Nézd anyu, milyen HOSSZÚ tojás!" :DDD
Nos, ilyenkor a tojást langyos vízbe teszem, és együtt melegszik fel, s így főzöm őket olyan 6-7 percig a tojások nagyságától függően. Mindig jó...
De most siettem, és forró vízbe tettem a kamrahideg tojásokat! Én balga!:((( Naná, hogy megreccsentek, és kifolytak! Én emiatt nem mertem, csak 5 percig főzni, meg is lett az "eredménye": Lágy tojás!:(((
Kaptam is egy szózuhatagot, hogy ilyen EGYSZERŰ dolgot képtelen vagyok megcsinálni! 
Az igazság az, hogy nem vagyok egy konyhatündér alkat, és sajnos, a tojás esetében már ELŐRE STRESSZELEK, hogy már megint nem fog sikerülni, és nem is sikerül!

Azt tudom, hogy a tojás rizikós a MÉRETE ÉS A HŐMÉRSÉKLETE miatt, ezért én az ennyi meg annyi perces tojásban nem hiszek, mert nekem sosem jött még be!
Állítólag létezik tojásfőző edény is, de én abban sem hiszek a fentiek miatt (tojások milyensége).

Ha valakinek van TUTI tippje, árulja már el, legyen szíves! Előre is köszönöm!:)

Madártejet pl. mindig sikerül csinálnom, még nem futott benne össze soha a sárgája, és a habot is jó állagúra szoktam főzni, még fel se merült bennem, hogy ne sikerülne jól.
Akkor a szóló tojásokkal miért hadakozok folyton?! Fel nem foghatom! Brühühühűűűűűűűűű!:(((

2020.01.16. 11:16

A csodazongora egy tökéletes bukás. Most már nyugodtan mondhatjuk. Az alkotó, vagy tervező, úgy gondolta, hogy a forma a lényeg és ebben a tekintetben valóban szuper, csak hát ugye a zongoránál nem az. Mert a zomgoránál és minden zeneszerszámnál a lényeg a hangzás. Oszt ugyebár egy zeneszerszámnál minden játszik, még a zongora lába is, hogy ennél maradjunk, mert fontos a hangdoboz alátámasztása. No meg az ára is istentelen, és ennyit nem ad senki azért, hogy legyen egy meghökkentő külsejű zongorája. 

Amúgy Schweitzer a régi orgonák szerelmese volt, de nem a nagyon régieké, mert azt tartotta, hogy a hangzásuk gyatra, hanem a XIX. századi orgonákért. Amik már jók voltak, de annyira még nem voltak modernek... Amúgy, hogy ezen a speciális zongorán mit szólaltattak meg a lábpedálok, azt nem tudom. De voltak, az biztos.

2020.01.16. 1:31

Köszi a kiegészítést, néztem is én azt a képet, de egy furcsa "tákolmány" ez a hangszer! Se nem zongora, se nem orgona, hanem valamiféle "hermafrodita" pianinó! :DDD ... A hangja se vall orgonára, inkább zongorára.
Bár meg kell hagyni, Bach művei különben sem zongorára íródtak, már azért is furcsa volt.
Igaz, Bach is kísérletezett egy cembalonál szebb hangú hangszerrel, de mikor Christofori mester megalkotta a forte-pianot, akkor már ő elég öreg volt, és elutasította az "újszülöttet" (lásd: Tamás templom karnagya c. könyvet!).

Igen, valóban, Bach korában nem voltak olyan orgonák, amelyeken gyorsabban lehetett játszani. Régi kis templomokban nálunk is látni még ilyen kis barokk orgonákat! Igazából Liszt korában tökéletesedett ki a hatalmas, ún. "romantikus hangverseny orgona", mely - ha jól tudom! - azóta is ugyanolyan. Akár csak a zongora.
Bár Bogányi Gergely épített egy újabb hangzású hangszert, de a nemrég elhunyt zongoratanár kolleginával a fura hangszer születésekor konstatáltuk, hogy ha kicsit más is, mint a szoványos zongorák, nem feltétlenül jobb hangzású egy kiváló Steinway& sons-nál, az árához viszonyítva meg  - szerintünk legalábbis - nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket!:(((
Képtalálat a következőre: „bogányi zongora”

https://www.youtube.com/watch?v=RvU2fX5bwf4
A magyar csodazongora hangja

Háááááttttt.... Nem is tudom... Majd viselve válik!

Angol:
Irígylem azokat, akik már fiatalon a középiskolában angolul tanulhattak. Már csak azért is, mert említettem, hogy az internet eldöntötte, EZ lesz a VILÁGNYELV, nem kell már ide semmiféle mesterséges (pl.: eszperantó) nyelv!
Sajnos a mi időnkben a középiskolákban csak latinul, németül és franciául tanulhattunk, na és TERMÉSZETESEN! - oroszul.
Bevallom, én örülök, hogy ismerem a cirill betűket, hisz a világ jelentős része használja anyanyelvként. Rengeteg szó eszembe jut oroszul, a mai fiataloknak már gőzük sincs róla!
Igaz, a kínai írásjeleket is sokan használják, bár úgy látom, ha rossz kiejtéssel is, de pl. a japánok is igyekeznek angolul tanulni.

Viszont ami engem illet, én már így maradok, bár meg kell valljam, sok mindent tudok már az angolul írt szavakból az internet jóvoltából, mit jelentenek, de kiejteni képtelen vagyok őket megtanulni! A párom mindig nevetve javít ki!:(((
Nekem egy rémálom volt a középiskolában is Thackeray neve! Majd kitörik bele a nyelvem még most is!!!
Shakespeare nevénél vajon miért nem????!!!...
Nem értem!

Állítólag Tesla is rettenetesen beszélt angolul, és nemcsak a kiejtésében, hanem nyelvtanilag, mondattanilag is, még megértette, aki meg AKARTA érteni, mit mond...

2020.01.15. 12:10

Pár kiegészítés: Nem orgonát vitt magával, hanem egy orgona pedálos zongorát. Amúgy a képen azt hiszem pont ez látható. 

Lassabban pedig azért játszott (olvastam, így nem állok jót az információért), mert a Bach korabeli orgonákon nem lehetett gyorsan játszani, így az eredetit próbálta visszaadni, azaz abban a tempóban játszott, ahogy az a megírásuk idejében lehetséges volt. 

Amúgy, ha tudnál angolul, vagy németül, olvashatnád a Bacról szóló könyveinek egy részét, mert megvan a neten. Magyarul "természetesen" nincs meg. Én is csak egy szovjet író hetvenes évekbeli könyvéből ismerem úgy-ahogy.

2020.01.15. 0:29

Kösz! Nagy kedvencem az öreg polihisztor:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Albert_Schweitzer
Albert Schweitzer, alias Oganga, avagy Nagy Fehér Varázsló (Kaysersberg, Németország (ma Franciaország) 1875. január 14.  Lambaréne, Gabon, Afrika 1965. szeptember 4.) elzászi német teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, orvos, Nobel-békedíjas (1952).

Képtalálat a következőre: „Albert schweitzer”

Hallottam róla, de sajnos, nem sikerült elolvasnom. Nagy Bach kutató volt.
Azt viszont mondta a zeneirodalom tanárunk, hogy Albert Schweitzer vitt magával egy különleges orgonát Afrikába, Lambarénéba, a lepra kórházába, és azon gyakorolt. Szinte minden Bach orgonaművet tudott, és szisztematikusan lassabb tempóban játszotta őket, mint ahogy megszokott volt előadni őket.
Állítólag meggyőződése volt, hogy ÍGY KELL Bach műveit előadni. Állítólag Liszt korában gyorsították fel az előadók Bach műveit, hogy miért, nem tudni...

Itt egy élő felvétel Lambarénéből, amelyből kiderül, hogy ugyanolyan macskabolond volt, mint Hemingway. És itt éppen bejegyez valamit a kottába.
https://www.youtube.com/watch?v=s2lRwGXkr3Ahttps://i.pinimg.com/474x/84/56/e0/8456e00dd1734df71868383869ba33b8.jpg
Albert Schweitzer: practising Bach in Lambarene (original footage)

Nagyon mérges vagyok, mert BIZTOSAN tudom, hogy 1965-ben, mikor meghalt, valaki írt az emlékére egy verset "Lambarénében csend van! - címmel, de nem találom a neten, így nem tudom azt sem, ki írta, és hogyan szól. Én annak idején a rádióban hallottam.

Drága Jadzia!
Nem tudnál segíteni a megkeresésében? Nagyon örülnék neki! Nem akárki volt ő!!!:)))
Egy olyan polihisztor, aki a világon másodikként kapta meg a Nobel-Békedíjat!
Hogy lehet, hogy a neten nem találni egy ilyen különlegességnek számító verset???!




2020.01.14. 11:20

Én is... :0) 

Ha pedig Bach a fő zeneszerződ, akkor nyugodtan csatlakozhatsz Albert Scweitzerhez... Ő állítólag egy teljes alapművet írt Bachról valami nyolcszáz valahány oldalt. 

2020.01.13. 19:50

Valóban gyakran előfordul, hogy híres (főleg tudós) emberek gyerekkorából sok sztoryt halásznak elő az írók, akik - ugye, mennél valótlanabb valami, annál érdekfeszítőbb? - igyekeznek az írásaikat népszerűséghajhászás miatt "felturbózni" olyasmikkel, amelyeknek semmi közük a valósághoz az illető gyerekkorával kapcsolatosan.
Sajnos ez fordítva is igaz, pl Mozart esetében, akitől "csodagyerekként" felnőttkorára többet vártak, mint ami lett: Egy jó, de szokványos zeneszerző. Sokak nem kedvelik, és egyik kollégám pl. CSAK a REQUIEM-ét tartja jó műnek.

Hát nem tudom, nem vagyok annyira elfogult sem vele, sem más szerzőkkel kapcsolatban.
Igaz, sokszor elmondtam már (úgy 50 éves korom fölött csak, talán mert ekkorra alakult ki az igazi kritikai érzékem...), hogy számomra a zeneirodalomban CSAK KÉT zeneszerző az, aki kiemelkedik a többiek közül:
Johann Sebastian BACH és LISZT Ferenc.
Az előbbi stíluskorszakot lezáró, Liszt pedig a XX. századi zene, mint STÍLUSKORSZAK ELŐRE VETÍTŐJE vívta ki bennem a zseniség elismerését.

Ami Edisont illeti: Valóban igaz rá minden, amit írtál.
Az egyenárammal kapcsolatban is. Éppen most tartok ott, hogy TESLA a váltóárammal valósággal "lebírkózta" ezt a jó üzleti érzékkel is megáldott embert... Egy olyan valaki, aki túlságosan szerény volt, manapság, ebben a kegyetlen, mindenkin átgázolni akaró üzleti szemléletű világunkban akár "málénak" is nevezhetnénk.
Ezért örülök, hogy mértékegységet is neveztek el róla:

"
tesla (jele T) a mágneses indukció (vagy mágneses fluxussűrűség) SI származtatott egysége. Az egységet 1960-ban a Conférence General des Poids et Mesures (CGPM) javasolta PárizsbanNikola Tesla szerb-amerikai feltaláló és villamosmérnök tiszteletére nevezték el." (Wikipédia)

És nem utolsó sorban legújabban egy elektromos üzemelésű autótípus is az ő nevét viseli:

Kapcsolódó kép
Ismét a TESLA a legjobb elektromos autó

Ha fiatalabb lennék, és sok pénzem lenne, biztos vennék egy Teslát! :)))

2020.01.13. 12:56

Nem tudom, mert csak olvastam róla, hol hízelgő, hol kevésbé hízelgő jelzőket... A kisgyermek korra amúgy mindenki utólag is "gyárt" emlékeket, mert hogy ne lett volna már gyermekkorában is zseniális, aki most az. No pláne még rettentő gazdag is... Így elkezdünk "emlékezni" soha nem volt kalandokra, sztorikra...  Egy biztos, felnőttként igen jó fejű feltaláló és üzletember volt, bár speciel az egyenáram hasznosításával kapcsolatban durván melléfogott... 

2020.01.12. 0:38

 Én köszönöm, hogy elviseled, amiket zeneelméletből írok, s ezzel lehetőséget adsz nekem arra, hogy azok is elolvashassák, akiket tényleg érdekel.
Egyébként csodállatos az emberi agy, el sem tudjuk képzelni, mennyi kis "fiókja" van, amelyekben a különféle ismereteket elraktározza, még ha pillanatnyilag, vagy jó ideig nem is lesz rá szükségünk. Aztán egyszer csak olyan útra terelődik a társalgás bizonyos helyszínen, amelynél kinyílik ez a fiókocska, s mi csodálkozva tapasztajuk: Jé! Erről már mintha hallottam volna valamit!

Ma este láttam egy filmet a Dunán, és igen meglepődtem! S elgondolkoztam azon, vajon hogyan fordulhat elő velünk az a jelenség, hogy éppen olyan film, vagy könyv kerül a látóterünbe, az ismereteinkbe, amelyek éppen MOSTANÁBAN foglalkoztatnak bennünket?!
A francia-kanadai film címe : " T.S. Spivet különös utazása", s egy 10 éves kisfiúról szólt, aki ilyen fiatalon már "feltaláló" volt, ugyanis a tudomány, a matematika és a fizika nagyon érdekelte.
Bevallom őszintén, a felét se értettem volna, miről beszél ez a kisfiú, ha nem olvastam volna az utóbbi időkben Barrow-t, Einsteint, Newtont, na és igen, Kakut!
Entrópia, mágnesesség, gravitáció, a víz, mint különleges anyag!? Mit tudtam volna én ezekről zenészként?!

A kisfiút az "örömozgó" foglalkoztatta éppen, s eme téma kapcsán egy mágneskerékről nyújtott be pályázatot, s nyert el egy olyan neves tudományos felfedezői díjat, amilyet meglett tudósok szoktak kapni.
Nekem mindjárt Edison jutott róla eszembe, akinek a gyerekkoráról vagy úgy 60 éve olvastam.
Ákovita egy kölök lehetett, félelmet nem ismerő bátorsággal, és vállalkozó szelleműséggel megáldva.
Muris volt konstatálni, mennyire képes volt túljárni a felnőttek eszén, mikor meg akart tanulni mozdonyt vezetni, és elkötött egyett, s úgy gyakorolt rajta, hogy csak jelzőtől jelzőig robogtatott vele két város között, a vasutasok meg nem tudták elképzelni, hová tűnt egy mozdonyuk?! :DDD
Képtalálat a következőre: „edison gyerekkorában”

Nem véletlen a 11-es születésnap, rendkívül erős ez a szám a dupla skorpiós fullánk kinézetével... De tudom, Te ebben nem hiszel... Nem baj, attól még lehet benne valami Edisonban a skorpió csillagjegyből...

Egyetlen rovar, mely képes maga-magát halálra szúrni a fullánkjával...
Képtalálat a következőre: „fekete skorpió”

Bár Edison nem Skorpió csillagjegy, hanem öntörvényű Vízöntő, azaz igazságszerető, aki igen szokatlan módon érzékeli a világot, olyan dolgokat is észrevesz, amelyek a többi ember előtt rejtve maradnak. Gondolkodása gyors, de rendszerint a feje tetejére állítja a dolgokat.
Mondd, hogy mindez nem igaz Edisonra! ;o)


2020.01.09. 19:53

Köszi az okítást. Tartok tőle, hogy ugyanúgy elfelejtem holnapra, mint ahogy elfelejtettem iskolás koromban... Pedig mintha valamit tanultznk volna, de én bezzeg csak arra emlékszem, hogy vagy énekeltünk, vagy zenét hallgattunk, esetleg a "nagyok" életrajzából csipegettünk valamit. Hát ez van. Szeretem a zenét, minden zenét, ami nekem tetszik, de a zene elméleti része nem érdekelt, és, ha őszinte akarok lenni, ma sem érdekel... Nem, mintha nem prőbálnám megérteni, csak valami olyan, mint neked a műszaki dolgok.. :0)

2020.01.07. 20:52

Nem azért, mert én mondom, hanem ez ÍGY VAN!

Egyébként roppantul csodálkozom, hogy nincsenek erről ismereteid, mert tanítottam egy évet általános iskolában az 60-as évek közepén, és TUDOM, hogy tananyag énekből a felső tagozaton a PENTATON hangsor, azaz az ÖTFOKÚSÁG!
Ami ugyi azt jelenti, hogy a "klasszikus zenében" használatos hétfokú hangsorok (amelyek MÁR tulajdonképpen nemcsak hangsorok, hanem HANGNEMEK) hangjainál kevesebb van ezekben a daloknak a hangkészletében két hanggal, azaz kiiktatja a FÁ és a TI szolmizciós hangokat, amely által eltűnik a félhang lépés, azaz a kis szekund hangköz a hangsorból.

A 7 fokú hangsorok: dó, re, mi, fá, szó, lá, ti (dó') 
Abszolut hangnévvel: c d e f g a h c'
A szomszédos hangok a szekund hangköz távolságok. Ezek kétfélék: kisszekund és nagyszekund.
Az európai (klasszikus) zenében így jönnek a szekundok egymás után:

dó-re NAGY szekund, re-mi NAGY szekund, mi-fá kis szekund, fá-szó NAGY szekund, szó-lá Nagy szekund, lá-ti NAGY szekund, ti-dó' kis szekund.
Ha kivesszük a két kis szekund hangközt, eltűnik a fél (kis) hang lépés a hangsorból:
dó re mi szó lá dó' = 5 fok - hangsor lesz a dal hangkészlete (a felső dó csak egyszer számít!).

A kvintváltásról:

Drága barátom, ez NEM sebváltó! Nem sebességet váltunk, hanem hangmagasságot.
A kvintváltás annyit jelent, hogy egy bemutatott dallamot megismételünk 5 hanggal lejjebb (jelen esetben), vagy 5 hanggal fejjebb.

Az előzőleg betett "Volt nekem egy kecském, tudod-e? Kertbe rekesztettem, tudod-e?" dallam magasan kezdődik, igaz?
Nos, ez a dallam hangról hangra megismétlődik 5 hanggal lejjebb, de MÁS szöveggel:
"Megette a farkas, tudod-e? Csak a szarvát hagyta, látod-e?"
Olyannyira egyforma a két dallam, hogy "kvintelve" lejátszhatjuk a zongorán két kézzel egyszerre is a két sort, amely valójában 4 sor, mert a magyar népdalok többsége 4 soros.

Az pedig, hogy fejjebb, vagy lejjebb ismételünk, az a népdal korától függ, azaz régi stíusú-e, vagy új?
Persze nekünk már az új is elég régi, kb. 300 éves...
Ősi rétegűek a régi stílusúak, ez is igazolja a keleti származásunkat -> Kína

Itt egy részlet a Magyar Néprajzi Lexikonból:
http://mek.niif.hu/02100/02115/html/3-1098.html
"transzponáló szerkezeti elv, melynek alapján a dallamstrófa két szakaszból áll: a második nem más, mint az elsőnek egy kvinttel lejjebb való megismétlése. Az eljárásmódra népzenénkben Kodály és Bartók lett figyelmes; Kodály foglalkozott vele behatóan egy sor feltűnően egyező magyar és cseremisz dallammal kapcsolatban. Ezek a szerkezetet tiszta pentaton rendszerben és oly számos típusban valósítják meg, hogy a jelenséget a két népzenecsoportra különösen jellemző sajátságként kell számon tartanunk. A kvintváltás különben úgyszólván a világ minden táján jelentkezik, főként részlettranszponáló formában (pl. a strófa 2. és 4. sora van kvintviszonyban), ill. olyan csökevényes fázisban, ahol a kvintviszony már csak a sorok zárlataiban vagy egy-egy fordulatában ismerhető fel. A kvintváltásnak csak látszólag ellentétpárja az a szerkezet, melyben a dallam 1. sora vagy közvetlenül, vagy a későbbiekben egy kvinttel magasabban ismétlődik meg (AA5A5A, AA5BA); a kvintviszony a kvintváltás ereszkedő szerkezetével szemben nem emelkedő, hanem íves szerkezetet teremt, ill. nyitó és továbbvivő szerepű, mint a középkori monódia (→ egyszólamúság) típusaiban. – Irod. Szabolcsi Bence: Népvándorláskori elemek a magyar népzenében (Ethn., 1934); Kodály Zoltán: Sajátságos dallamszerkezet a cseremisz népzenében (Pécs, 1935); Papp Géza; Über die Verbreitung des Quintwechsels (Studia Musicologica, 1966)."

/A nagybetűk itt a népdalok sorait - formáját - jelölik; ha azonos a dallam, azonos a betű is. Az 5-ös szám a kvinttel magasabb hangtávolságot jelöli. Az idézett dal formája tehát: A5A5vAAv, ugyanis fent kezdődik, és lent végződik, azaz a régi stílusra legjellemzőbb ERESZKEDŐ dallamvonala van. Ez egy igen régi dal, a kora megállapíthatatlan... A négy NAGY betű mellett a 2. és 4. betű mellett található kis "v" betű variációt jelöl. Ugyanis kis változás van a 2. sorban az elsőhöz képest, és ugyanezért a 4. sorban is a 3. sorhoz képest. Ez szolmizálva így hangzik: Lá lá lá szó mi re szó szó szó; Lá lá lá szó mi re mi mi mi; (Itt jön a kvintváltás 5 hanggal mélyebben!) Re re re dó lá, szó, dó dó dó; Re re re dó lá, szó, lá, lá, lá, 
A kvintváltás után akár ugyanazokkal a szomizációs hangokkal is énekelhetnénk a dal második felét, mert teljesen megegyezik a két fele./
 
Sajnálom, de ennél jobban csak személyesen zongora mellett, hangzó példákat hozva lehetne elmagyarázni.

2020.01.07. 12:59

Aha... Ha te mondod... Csak tudnám, miből lehet látni, hogy a kvint váltva vagyon... :0)

2020.01.07. 0:42

Sajnos, valóban több!
Meg lehetett állapítani rögtön, ha egy többségében magyarok lakta faluba mentem énekórát tartani, mint ha sváb vagy tót többségű lakosú falvakba.
Nem véletlenül egyszólamúak a magyar népdalok.
Még vicc is van róla, hogy ha két sváb összejön, az már kész "dalárda"!
Ugyanis: Ha elkezd valaki énekelni közülük, és bekapcsolódik egy másik, az automatikusan azonnal lemegy tercbe!
A magyar ilyen soha nem csinál, mert NEM TUD!

Viszont van egy másik kincse a magyar népdaloknak, a PENTATÓNIA!
EZT VISZONT MEG AZ ITTENI EURÓPAI NÉPEK NEM TUDJÁK! Sőt, nem is értik, milyen az a félhanglépés nélküli hangnem!
A kínaiaknak ismerős, sőt!
Ugyanis keletről hoztuk magunkkal.
Viszont az európai műzene hatására, a magyar népdalokban jobbára csak a dó-pentaton és a lá-pentaton maradt fenn, míglen Kínában fellelhető mind az öt: Dó-pentaton, re-pentaton, mi-pentaton, szó-pentaton, lá-pentaton.
Magyarban elvétve akad mi pentaton is, esetleg szó...
Leggyakoribb mégis a lá-pentaton, mert a magyar népdal jellegéből fakadóan inkább szomorú (moll-jellegű), mint vidám (dúr jellegű)..
Röpülj páva, röpülj (lá-pentaton)
https://www.youtube.com/watch?v=vivtlvOEA6Y

A legismertebb a "Volt nekem egy kecském, tudod-e?"

Ráadásul ez még különlegesebb a kvintváltás miatt:

Képtalálat a következőre: „volt nekem egy kecském kottája”

2020.01.06. 13:49

Hát, a magyar népzene nem kér olyan hallást, mint a többszólamú német, vagy akár a szlovák, ahol szintén vannak érdekes dallamvezetések... Hogy itt több a botfülű, fene jobban tudja. Lehet, csak a zeneileg műveletlen és gyakorlatlan több... De hát ezt te jobban tudod, mert nekem nincs tapasztalatom..

2019.12.29. 23:54

Kedves Dmolnár!
Sajnos az 50 éves zenetanári tapasztalatom az, hogy a feltehetőleg többségében MAGYAR származású gyerekek között sajnos TÖBB a botfülű, mint pl. a szlovák, vagy sváb (német) ajkúak között. A szomszéd falvakba kijártam fiatal tanár koromban zenét tanítani, és EZT szűrtem le az évek folyamán. Legjobb zenészek képzeld, a szlovákok voltak! Nem véletlen náluk a fúvószenekarok gyakorisága... Kodály is tudhatta ezt, és valószínűleg a magyarok zenei nevezésére találta fel a relatív szolmizációt, mert szerinte a hallás fejleszthető, s igaza is volt!
Sok levelező főiskolát végző óvónőképzőst korrepetáltam életemben énekből.
Mind lediplomázott, pedig volt köztük "nehéz eset"! :(((