Sok minden elhangzott már az elmúlt hetekben az önkormányzat 1,68 milliárd forintos tervezett mélygarázsvásárlásával kapcsolatban, de szakértő véleményét még nem olvashattuk. Biró László neve ismerősen csenghet az esztergomi közéletet figyelő polgárok számára - de talán nem mindenki tudja róla, hogy banki értékbecslőként a pénzügyi szektorban dolgozik, és több éves rutinja van hasonló nagyberuházások értékbecslésében.
Cégem hozzávetőleg idáig 3000 értékbecslést adott ki - ezek nagy hányada lakóingatlan. Arányaiban 10-15 becslésből 1 vállalati, tehát nagyobb méretű ingatlan. A közelmúltban irodaházakról, hotelekről, ipari épületekről és egyéb nagyobb kereskedelmi egységekről készítettem értékeléseket. Az utolsó jelentősebb munkám egy nagy múltú Bábolnai ingatlan, mely 15 000 m2-es felépítményből és a hozzá tartozó telekrészből állt.
Nagyon nehéz pontos adatok nélkül nyilatkozni. Ismereteim szerint csak annyi szivárgott ki a zárt testületi ülésről, hogy az Önkormányzat 325 db parkolóhelyet akar megvenni az újonnan épülő szállodából. Ez a tranzakció parkolóhelyenként 5 100 000 Ft-ba kerülne Esztergomnak. Ez így első hallásra nagyon soknak tűnik, hisz a piacon, az Erzsébet házban egy parkolót 2 500 000 Ft-ért lehet megvásárolni. Ezt a 2 500 000 Ft-os összeget a piac szabályozta, a vásárlók ennyiért hajlandóak megvenni egy teremgarázshelyet. Véleményem szerint, ha többért el tudnák adni, akkor biztos vagyok benne, hogy az eladói még több nyereséget szeretnének realizálni belőle.
Kinek mi a drága? Ahhoz, hogy egy árról, vagy értékről átfogó képet tudjak adni, sajnos száraz szakmai trendeket, irányelveket és törvényeket kellene kifejtenem, ezek nem biztos, hogy a kedves olvasók figyelmét lekötnék.
Az értékbecslési tevékenységet törvény szabályozza, egy értékelést pénzügyminisztériumi rendelet szerint kell elvégezni, a szakmai iránymutatója egy európai uniós szabvány, az EVS 2003. Egy felépítményes ingatlan értékét három fő módszerrel lehet kiszámítani: piaci, hozadéki és nettó pótlási költségelvű értékeléssel. A piaci számítást kiemelném, mert ezt fogadja el leginkább a szakma. Ezen módszer az Esztergomban felelhető, hasonló jellegű ingatlanok összehasonlításával értékel, becsli meg az adott ingatlan értékét. Tehát ebben az esetben, meg kell vizsgálni, hogy Esztergomban hasonló ingatlanokat mennyiért adtak el. Mélygarázsos parkolóhely Esztergomban, csak az Erzsébet házban van. Ha én értékelném az említett ingatlant, akkor én ezt venném alapul. Hisz ezek az adatok a tényleges forgalmi értéket, tehát a piaci kereslet-kínálat arányát mutatják meg.
De nem mindegy, hogy az ingatlan hozamáról, vagy a hozamértékéről beszélünk.
A hozam az ingatlan által megtermelt nyereség, a hozamérték az a tiszta nyerésségből számított ingatlanérték. A hozamértékelés már nem olyan egyszerű. Ennek kettő fő módszere van, az egyik a hozadéki, vagy más néven tőkésítési módszer, a másikat DCF számításnak hívják. A hozadéki módszer, az az ingatlan bérbe adhatóságát vizsgálja. Megnézi, hogy a bérletből befolyó összeg és a kiadások milyen végeredményt hoznak és ezt tőkésítjük. A végső tőkésítési eredményt, tehát az ingatlan hozadéki eredményét egy tőkésítési ráta segítségével kapjuk meg. Ennél az értékelési formánál, ha nem vagyunk körültekintőek, hatalmasat lehet tévedni.
Igen, a bevétel, a kiadás és a tőkésítési ráta. A ráta az piacfüggő, elhelyezkedéstől, ingatlantípustól függ, itt tud leginkább játszani egy értékelő az értékmeghatározásban. Kollégáimmal az eladandó parkolóhelyekből és debreceni mélygarázsok adataiból indultunk ki. Szerintünk messze nem tűnik olyan jó befektetésnek ez a vásárlás. Pedig csúcsértékekkel számoltunk, nagy kihasználtsággal és kicsi fenntartási költségekkel. A szakma azt tartja jó befektetésnek, ami legkésőbb 10-12 év alatt megtérül. A 15 éven túli befektetéseket nem tartja jónak, véleményem szerint akkor másba kell befektetni. A 20 éves megtérülés az kifejezetten rossznak mondható. Én ennek a vásárlásnak nem látom egyelőre a megtérülését. A fenntartási költségek és a parkolást igénybevevők hiánya miatt. Debrecenben a Simonffy utcában például egy beálló hely bérleti díja 15 000 Ft/hó.
A DCF módszer az ennél egy kicsit bonyolultabb. Röviden, ott pénzfolyamokat, vagy ismertebb nevén cash-flow számítást jelenértékre diszkontálunk.
Itt tudunk beszélni a harmadik fő számítási módszerről, a nettópótlási költségelvű értékelésről. Nem olyan bonyolult, mint a neve. Ebben a számításban vizsgáljuk az előállításhoz szükséges költségeket, tehát hogy mennyiért lehet előállítani a megnevezett ingatlant. Ez az összegzés adja meg a költségelvű végeredményt. Bizonyára ön is tudja, ha valaki egy házat épít, akkor az ügyességén és körültekintésén is múlik, hogy mennyi is lesz a végső összeg. Egy ekkora beruházásnál véleményem szerint lehet játszani a bekerülési költségekkel. A beruházó cégek mindig készítenek egy előzetes költségvetést, feltételezem ez itt is megtörtént. Mi banki értékbecslők az Építész Kamara által kiadott Építőipari Költségbecslési Segédletet használjuk az értékelésekhez. Ebben megtalálható a kamarának állásfoglalása, hogy véleménye szerint ingatlantípusokra kivetítve, mennyiért lehet előállítani egy adott ingatlant. Például egy négyszintes 'A' kategóriás irodaépületet garázsszinttel fajlagos előállítási költsége 233. 000 Ft/ m2. Én nem ismerem a mélygarázs alapadatait, tervdokumentációit. Így konkrét értékben nem tudok állást foglalni. De véleményem szerint ez nem is fontos, hisz Esztergom városa a vevő és ha korrekten vásárol, akkor piaci áron veszi meg az ingatlan és nem az esetleg kozmetikázott bekerülési értéken. Ha ezt az értékelést kivetítjük családi házra, akkor egy ház bekerülési költsége ugyanannyi egy kislélekszámú, alföldi lakóháznál, mint egy Budapesten található Rózsadombi épületnél. Tehát a költségelvű értéke egyezik. Mégis a két ingatlan eladási értéke között hatalmas különbség lesz. Ezért nem szabad költségekből kiindulni, a szakma ezt a számítási módszert csak ellenőrzésre használja. Végső eredményként nem fogadja el. Nem hiszem, ha vállalkozóként drágán felépítek egy társasházat és el akarom adni a lakásaimat piaci ár kétszereséért, akkor azt bár ki is megvenné. Ha mondjuk Esztergomban egy új építésű lakást 15 millió Ft-ért kínálnak mások, akkor azt senki nem fogja megvenni 30 millió Ft-ért. Ugye magyarázhatná nekünk, hogy ő milyen drágán építette fel és ennek mennyi a bekerülési költsége, meg milyen hozamot hozhat bérletből.
Eddig nem jutott el hozzám semmiféle megalapozott szakmai vélemény, ami bebizonyítaná, miért is kellene kétszeres piaci áron megvenni városunknak ezeket a beálló helyeket. Ha ezen a területen, a jóval nagyobb piaccal rendelkező Budapestet vizsgáljuk, akkor ott is láthatjuk, hogy 2,5 - 3 millió Ft-nál drágában, nem nagyon kínálnak parkolóhelyeket. Tehát véleményem szerint, nagyon drágán akarja megvenni a városvezetés a mélygarázs beálló helyeit. Nem értem, ha már megakarja venni, miért nem kezd el alkudozni, miért nem próbálja letörni a kínálati árat, főleg ha ilyen nagy számban vásárol parkolókat. Nem értem miért védi az eladót, hisz ellenérdekeltek. A városnak az az érdeke, hogy olcsón jusson hozzá, az eladónak pedig, hogy drágán adja el. De ha a városvezetés ebben az ügyben nem szakmai alapokon dönt, hanem politikai döntést hoz, akkor én felteszem kezem és nem kívánok további szakmai érveket felsorakoztatni.
Esztergom városa 2008-ban 1,4 milliárd forint + ÁFA áron vásárolt mélygarázsokat.
A Granvisus udvara elég hamar becsukta a boltot.
Ez úgy két éve volt:
www.24ora.hu
Kérdés: Szükség van parkolóházra! Javaslom találjanak valahol a központban erre megoldást,mert a sok lusta autós már mindenhova parkol!!Mikor lesz rá lehetőség,mikor?
Meggyes Tamás válasza:
Parkolóház nagyon drága, és lassan megtérülő létesítmény. Vállalkozó úgy tűnik nincs rá. A köz pénzéből pedig még néhány évig más feladatokat fontosabbnak ítélnék meg. Nagy városokban is alig van parkolóház, kivéve néhány bevásárló központot, amelyek erre kényszerülnek. Ennek ellenére folyamatosan keressük a lehetőséget mélygarázsra, a Kossuth Lajos utcai "gödör" esetében ez sikerülni fog. Próbálkozunk még a Bástya áruház mögött és a Granvisus udvarán.
Annak is egy kissé elmentek azért otthonról, aki azt hiszi, hogy az oktatásba "befektetés" nem térül meg... Vesd össze: hogyan lett a középkorba visszabombázott Japánból 3 évtized alatt a világ egyik vezető gazdasági hatalma.
Nem tudom a HÍDLAP -nak ki a szakértője a témában, s mennyire tájékozott? Az önkormányzatoknak törvényben előírt feladataik vannak, azok nem befektetések, csak egyszerú beruházások - mégha a számvitel befektetett eszközöknek is tartja nyilván. Ezek közt parkolóház építés nem szerepel! Egyébként jó lenne tudni, miért e csaholás a helyi Fidesz több választási kampányának fő támogatója, az önkormányzat gazdálkodásának megmentője (pl. Mini cukrászda, volt Földhivatal helységei, Hell tanműhely, - senkinek sem kellő városi ingatlanok - önzetlen megvásárlója) ellen? Sic transit gloria mundi....
Nem jól számolsz, mert a nappal is 12 óra, (8-18) ezért szerintem 5280 Ft naponta.
Azt hiszem körvonalazódik egyfajta megoldás: Ha a törvényességi felülvizsgálat megsemmisíti az önkormányzati határozatot (közbeszerzési hiba miatt), akkor úgy tűnik, a befektető nem fordul bírósághoz, hiszen a HÍDLAP-ban ezt nyilatkozta - a testületi ülésen elhangzottakkal ellentétben: "A város jól jár, én kevésbé. A kezemben van három, a helyi akadékoskodók által kikényszerített szakértői vélemény, ezek 1,5 és 2,1 milliárd forintra teszik a mélygarázs-ingatlan értékét. Mivel én 1,4 milliárdért adom el a 325 parkolóhelyet magában foglaló létesítményt, nem mondhatom, hogy megéri. Sajnálom, hogy ezek a szakértői vélemények 2006-ban nem az én megbízásomban készültek el, mert akkor most nem adnám oda ennyiért a mélygarázst."
Mondjuk a város megcsinálhatná ezt az üzletet részvénytársaságként is! A városlakók vehetnének részvényeket, ha már csak úgy ömlenek a száz milliók, ömöljön nekik is valami. Én vennék is, persze csak akkor, ha nem kapkodnák el előlem vagy sikerülne egy megbízható sorbanállóembert találnom.
Egy másik „szakértő”…
"...hat-hét év alatt a bevételekből már a befektetés összege nulla lesz. Azután pedig majd a város kasszájába ömlik majd a pénz. Évente párszáz millió."
Forrás: Hídlap, 2008.05.24.
A jelenlegi közel 0 fenntartási költségű felszíni parkolókból kb 70-80 millió ömlik a város kasszájába. Nem tudom sajnos, hogy hány ilyen parkoló van, de a számuk talán eléri a 400 darabot. Az is igaz , hogy a parkolóházban nem lehet bliccelni..
szintén a Hídlapról:
A tervezett parkolási díjak: nappali 320, éjszakai 120 forint/óra
Jelenleg 210 forint az "utcai" parkolás, mire alapozza Meggyes, hogy rohanni fognak az emberek a nappal óránként 110 forinttal, éjszaka pedig 120 forinttal drágább parkolóhelyekre?
Számoljunk: ha egy napra beállok 8x320 + 16x120 = 4480 Ft a parkolási díj
Persze ha emelnék az utcai díjakat is...
Forrás: Hídlap, 2008.05.24.
Tudod, én még a "klasszikus" közgazdaságtant tanultam, veled - úgy tűnik - ellentétben. Emlékeim szerint az úgy szól, hogy a munka, a teljesítmény hoz eredményt. A pénz viszont oda "megy", ahol jól forgatják (termelnek vele). Az én értékrendembe nem fér bele a spekuláció, csak addig, hogy valaki azt spekulálja ki, hogy melyik befektető dolgoztatja meg jobban a pénzét becsülettel. Azt hiszem ez a "befektető" pedig nem az esztergomi önkormányzat. Innen indultunk ki, de nem kell velem egyetérteni.
Joey ez nagyon mellé ment! A kisbefektető valóban a saját vagyonát fekteti be, kockáztatja sokszor úgy, hogy hitellel terheli meg saját házát.
Ugyanakkor a részvénytársaság vezetői, a részvényesek pénzét fektetik be. A bank, a betétesek pénzét fekteti be. A biztosító a biztosítottak pénzét fekteti be.
"...az spekuláns, hazardőr" Nem vagyok biztos benne, de én némi ellenérzést vélek felfedezni szavaidban. Mintha a "spekuláns" cselekedete ( hozamra spekulálni) elítélendő lenne.
Csak a "sok esetben" miatt nem vitatkozom veled. Mert amit írsz, azzal tulajdonképpen szentesíted azt, hogy az Önkormányzat egy jó befektető, kötvényt bocsájt ki, s ezt jól megforgatja, s a végén nagy haszonra tesz szert - a város javára -, miközben elől-hátul ki van a gatyája! Ezt gondolod?
Orbán Viktor: "...a korrupciót kell visszaszorítani a közpénzből finanszírozott megrendelések esetében."
www.klubradio.hu
A befektető nagyon sok esetben egy vagy több bank által megteremtett, kihelyezett, meghitelezett pénzt fektet be - ezért is vannak banki értékbecslők, akik ilyenkor segítenek a bankok kockázatelemzési folyamatához becsült jövőbeli értékeket és garanciákat számolni.
Nagyon érdekes, hasznos cikk a témával kapcsolatban. Elhandzik benne - többen közt - egy fontos kulcsszó: BEFEKTETŐ. Bár van ettől eltérő eset is, de szerintem a befektető a a szabad pénzeszközeit szokta befektetni. Aki más pénzét, vagy hitelt "fektet" be, az spekuláns, hazardőr. A köz pénzét kockáztatni meg különösen elítélendő, gyermekeinket, unokáinkat eladósítani, már elég volt!
Az utolsó mondat!
Miért érzem úgy hogy ez a kulcsmondat?