Párkányból jöttem át a Mária Valéria hídon. Az új uszodánál leparkoltam, majd át a Kis-Duna-hídon a Duna Múzeumba igyekeztem, de csak egy órával később értem oda, pedig alig pár száz méterre van a hídtól. Csakhogy jobbra megláttam a Széchenyi teret és ott ragadtam. Esztergom irigylésre méltó város: csodálatos környezetben fekszik, megannyi műemlékét felsorolni is nehéz, nemhogy mindegyiket alaposan végignézni. A város megismerésének egyik kiindulópontja a Széchenyi tér. Nos, éppen ez újult meg a közelmúltban a Nemzeti Fejlesztési Tervből nyert néhány ezer forint híján hatszázmillió forintból. Az uniós pénzhez az önkormányzat további négyszázmilliót tett hozzá, s így jött létre a megújult tér.

"Több cél megvalósítását tűzte ki maga elé Esztergom, amikor hozzálátott a város főtere, a Széchenyi tér évtizedek óta esedékes rekonstrukciójához" - tudtuk meg Takács István sajtófelelőstől. A kitűzött célok között talán a legfontosabb idegenforgalmi, hiszen a város számára alapvető jelentőségű a turizmus. Az új látványossággal Esztergom akár több napig ott tarthatja vendégeit. A turisztikai kapacitások kihasználtságát a várakozások szerint két és félszeresére emelheti a rekonstrukció. A színvonalas háttér és a változatosabb programkínálat megteremtésével Esztergom a jelenleg három hónapos turisztikai szezont háromnegyed évre nyújtja. A program gazdasági hasznai tehát növelik Esztergom lakosságmegtartó erejét. A program fontos hozadéka a városmag forgalom-mentesítése is. A fejlesztés során figyelembe vették az esélyegyenlőségi szempontokat, igényeket. A kisgyermekes családok, mozgássérültek és más fogyatékkal élők igényei miatt akadálymentessé tették a teret. A burkolat sem tartalmaz kiemelkedő szegélyeket. Átépítették, korszerűsítették a közműveket, a berendezéseket, vezetékeket. A muzeológusok, régészek is megragadták az alkalmat, hogy feltárják a már korábban ismert és a még ismeretlen történelmi értékeket. Az eredmény: a gótikus Szent Lőrinc-templom és román kori elődjének falait a térburkolatban süttői kőszegéllyel keretezett öregkavics-kitöltés jelzi. A Széchenyi tér 17. előtti rész dísze az Ister-kút, mely a Duna és Esztergom városának ősi nevét hordozza. A kútfő motívuma Párkányi Raáb Péter szobrászművész öt női alakos kőből faragott szobor együttese, amit a művész egy nyolcágú csillag alaprajzú, feszített tükrű medence közepére emelt. A Széchenyi tér páratlan oldalán a házak íves vonalát követő kettős fasor vezeti az embereket a Városháza előtti kiszélesedéshez. A platánfák vonalában helyezték el a kandelábereket és a padokat.

Takács István szerint a fák alatt "kiülős" vendéglátóhelyek, kialakítására ösztönöz az önkormányzat. A tér Duna felőli oldalán mozgalmas és látványos zászlókat, drapériákat helyeztek el. Az ősi királyi lándzsa jelképét idéző tizenegy méter magas, lándzsás zászlórudakon nagy, tizenöt négyzetméteres zászlók lobognak. A zászlórúd csúcsában helyezték el a teret megvilágító reflektorokat. A két szélső rúdon Esztergom piros fehér színű zászlaja, a középsőn a magyar nemzeti zászló lobog. Átszabták a gyepesített, parkos területet a Szentháromság-szobor körül. Ha már szobor: a tervek szerint Mária Terézia és Géza fejedelem kap szobrot Esztergom új főterén. Az új alkotásokon kívül a tér egységes arculatához, harmonikus összképéhez hozzájárulnak majd az önkormányzat által külön terveztetett tájékoztató táblák, egyedi utcabútorok, padok, hulladékgyűjtők. A fasorokban, a facsoportokban a város által eddig is alkalmazott egyes és kétkarú kandeláberek kerültek. Sokáig lehetne még dicsérni az uniós támogatással megújult teret, de jobb, ha mindenki maga alkot róla véleményt. Tehát: irány Esztergom.

A program Esztergom város belvárosának integrált megújítása: - összköltség: 629,87 millió forint - ebből uniós támogatás: 599,88 millió forint