Kik lőttek Esztergomban '56-ban?

Kik lőttek Esztergomban '56-ban?

2007.10.21. 15:54

Tragikus sortűz dördült ezen a napon Esztergomban is. Az előző napi tüntetéstől felbolydult a város. Kora hajnalban a tüntetőkhöz csatlakoztak a Vak Bottyán laktanyában szolgáló munkaszolgálatos katonák is és leverték laktanyájuk faláról a vörös csillagot. Dorogról szintén munkaszolgálatos katonák érkeztek autóbuszon és csatlakoztak a tüntetőkhöz. Reggel nyolckor a város diákjai és tanárai is elindultak a Széchenyi térre...

"Hol zsarnokság van,
ott zsarnokság van,
nem csak puskacsőben,
nem csak börtönökben"

(Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról
1950, Irodalmi újság, 1956, november 2.)

1956. Október 26. (Péntek)

Tragikus sortűz dördült ezen a napon Esztergomban is. Az előző napi tüntetéstől felbolydult a város. Kora hajnalban a tüntetőkhöz csatlakoztak a Vak Bottyán laktanyában szolgáló munkaszolgálatos katonák is és leverték laktanyájuk faláról a vörös csillagot. Dorogról szintén munkaszolgálatos katonák érkeztek autóbuszon és csatlakoztak a tüntetőkhöz. Reggel nyolckor a város diákjai és tanárai is elindultak a Széchenyi térre. Itt nagygyűlést tartottak. Az erkélyről kötélen leengedték Rákosi gipszszobrát, amit a tömeg összetört. A szomszédos börtönből kiszabadították a rabokat és lefegyverezték az őrséget. A laktanyába visszatérő munkaszolgálatosok szintén kiszabadították a fogdából a társaikat.

Az esztergomi gépesített hadosztály parancsnoka, Mecséri János ezredes ekkor Budapesten teljesített szolgálatot. Távollétében Kiss Sándor őrnagy három harckocsit rendelt be a parancsnokság védelmére. Ezek közül egyet a tömeg feltartóztatott, katonák átadták fegyvereiket. Parancsnokukat a tömeg ütlegelni kezdte, innen vitték kórházba. A másik két harckocsi megérkezett a hadosztályparancsnokság (a mai Ó-szeminárium) elé.

Még nem volt dél, amikor újabb két autóbusznyi tüntető csatlakozott a Széchenyi tériekhez, Lábatlan és Nyergesújfalu üzemeinek munkásai közül. Egy harmadik autóbusz, amin esztergomi fiatalok indultak a fővárosba, a szovjet tankok miatt visszafordult és most a főtéri tömeget erősítette.

Többen híresztelték hogy a parancsnokságon pesti diákokat tartanak fogva (ami nem volt igaz), illetve ott ávósok vannak (ez igaz volt), továbbá, hogy ott szovjet tanácsató tisztek vannak, akik utasításokat adnak a magyaroknak (ez szintén nem volt igaz). Ezek - a részben provokatív célú - híresztelések váltották ki a tömegből azt, hogy a három autóbusz elinduljon a Sötétkapu felé a fegyvertelen tömeggel. A parancsnokság előtt fel akarták olvasni a diákság 16 pontját, ki akarták szabadítani a foglyokat és át szerették volna állítani a katonákat a forradalom oldalára.

Itt már összegyűlt 5-600 fegyvertelen tüntető, a Sötétkapu közepén egy szakasz katona állta útjukat. A felvonulók küldötteit bevezették a parancsnokság épületébe, hogy lássák nincsenek foglyok és nincsenek ávós vezérek. A küldöttség ezt közölte a tüntetőkkel. Pedig az épületbe már előző este megérkezett Tatabányáról Ungi Ferenc ÁVH-s őrnagy vezetésével 15-20 ÁVH-s rendőr, illetve elhárító tiszt. Kiss Sándor őrnagy tíz óra tájban jelentette Mecséri János ezredesnek, hogy a tüntetők fegyvert követelnek. Mecséri ezredes megtiltotta a fegyverek kiadását és parancsba adta, hogy ha a tüntetőket nem lehet eltéríteni a szándékuktól, akkor velük szemben fegyvert kell használni és haladéktalanul visszaindult Esztergomba.

Nem érkezett meg időben. Déltájban kanyarodott be a három busz a főiskola előtt és haladt a Sötétkapu fele. Onnan már visszavonták a katonákat. Egy teherautó, rajta nemzeti színű karszalagos munkaszolgálatos katonákkal megelőzte a buszokat és megállt a Sötétkapu bejáratától jobbra. Ekkor érkezett meg a fiatalokkal az első busz, tetején egy nemzeti színű lyukas zászlót lengető férfival. A buszvezető az utasok bíztatására áthajtott az alagúton és balra fordulva megállt. Nyomában gyalogos tüntetők érkeztek. Ebben a pillanatban kinyitották a parancsnokság épületének emeleti ablakait és Mecséri ezredes parancsának értelmében kézifegyverekkel lőni kezdték a tömeget, habár a tömegben fegyveresek nem voltak. elsőként lőtték le a zászlót lengető férfit. Az épület előtt álló harckocsi parancsnoka Juhász József tüzet vezényelt. A lövés bizonyára gellert kapott az alagút falától és becsapódott a busz hátsó részébe. A buszsofőr kiugrott és menekült, nyomában mindenki aki tudott. A tüzelés folytatódott, többen elestek vagy megsebesültek az alagútban is.

Még a sortűz előtt ellepték a városlakók a Sötétkapu feletti, a Bazilikához vezető utat és teret. A szemtanúk szerint itt is harckocsik álltak. Az szemtanúk emlékezetében a harckocsiágyú dörrenése maradt meg a sortűz első borzalmas pillanataként. A lakosság egy része a fákkal borított lejtőn menekült. A katonák a menekülők után lőttek. Volt akit itt terítettek le a golyók. Ekkor avatkoztak közbe a teherautó munkaszolgálatos katonái, átrohantak a parancsnokság bejáratához és lőni kezdték a tüntetőkre tüzelő két harckocsit. Ezek egyike megfordult és a munkaszolgálatosok fele indult. Ők egy trafik mögött kerestek menedéket. A harckocsi szétlőtte a trafikot a benne tartózkodó 44 éves asszonnyal együtt.

Amikor minden elcsendesült a hadosztály-parancsnokság katonáit kivezényelték, hogy szedjék össze a halottakat és sebesülteket. Eközben a Bazilika előtti tér kőpárkánya mögött kitartó civilek kórusban kiabálták feléjük, hogy gyilkosok!

A halálos áldozatok számát a különböző források 14 és 22 közé teszik. A Sötétkapu alagútjában elhelyezett táblán 14 név szerepel, közülük 8 esztergomi lakos volt. A következő napokban a kórház dolgozói emberfeletti igyekezettel tettek meg mindent a sebesültekért, de erőfeszítéseik ellenére is többen belehaltak sebesülésükbe.

A sortűz után néhány perccel érkezett meg Esztergomba Mecséri János ezredes két harckocsival, egy teherautó lövésszel és saját dzsipjével. Amint elhagyta a Széchenyi teret, tüzet kapott, egy tiszt megsebesült. A két harckocsi tűzzel válaszot, mire a felkelők elmenekültek. Az oszlop 13 óra tájban érkezett a parancsnokságra, ahol Mecséri meghallgatta Kiss Sándor jelentését és megszemlélte a letakart áldozatokat.

Ekkor érkezett a telefon a városi pártbizottságról, hogy foglalják vissza a városházát. Egy ötvenfős szakasz eredménytelenül próbálkozott meg ezzel, ekkor Mecséri három harckocsival és egy teherautó lövésszel maga indult a feladat végrehajtására. A páncélosok felsorakoztak a városházával szemben, ahonnan kézifegyverekkel és golyószórókkal lőtték őket. A harckocsik tüzet nyitottak, az egyik lövedék a városháza egyik termébe, a másik a falába csapódott be. Egy harmadik lövedék a Szentháromság-szobrot találta el. Ekkor érkezett meg Esztergom-táborból a 34. tüzérezred egy szakasza, Hamvas Tibor hadnaggyal az élen. Meglepte a felkelőket, akik szabad elvonulás feltételével letették a fegyvert és bántatlanul hagyták el a városházát.

Ezt követően megalakult Esztergom Munkás-Paraszt Katonatanácsa és megbízta Mecséri János ezredest a rend fenntartásával, aki még 26-án este a városba rendelte a baji 31. harckocsiezredet, amely megszállta a fontosabb objektumokat. Az éjszaka még akadtak felkelők akik megtámadták a hadosztály-parancsnokság épületét. Ezt visszaverték. Egy felkelő meghalt, kettő súlyosan megsebesült.

A cikk Dr. Marossy Endre hadtörténész: 1956 fiadnak hagyd örökül című könyve alapján készült, amely könyv esztergomi részéhez Bányai Mátyás tanár és neje Kalicza Márta is hozzájárult munkájával.

A felhasznált kép Greiner Balázs munkája, a fotó a Szent István Galériában készült

2007.10.23. 15:31

Ja, már volt. Akkor tárgytalan.

2007.10.23. 15:31

2007.10.23. 15:13

Az elöbbiekben említett Kovács László féle történetben olvashatjuk Mecséri János katonatiszt esztergomi parancsnoki dolgait, késöbb a Jutadomb-nál történteket, letartoztatását, majd kivégzését. (13)aSk. Kiváncsi lennék, esetleg e témában járatosabbtól megtudni, milyen erkölcsi, sorsbeli, katonai értékéről kellene pro-kontra még tudnunk róla, hisz az új rendszer poszthumusz tábornokká tette? Csak komoly válaszok érdekelnek! Az 50, 51 évforduló vízágyúi hogy illeszthetők be e rendszerbe?

2007.10.23. 14:39

MECSÉRI JÁNOS katonatiszt

Győr, 1920. 04. 28.-Budapest, 1958. 11. 15.

1956. november 3-án tartóztatták le Tökölön. Első fokon a Budapesti Katonai Bíróság Mátyás Miklós hadbíró őrnagy vezette tanácsa 1958. augusztus 14-én szervezkedés vezetése vádjával halálra ítélte. Ezt a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának Ledényi Ferenc hadbíró ezredes vezette különtanácsa 1958. november 13-án jogerőre emelte. 15-én kivégezték.

Születésekor apja asztalossegédként, anyja pedig varrónőként dolgozott. Anyagi okokból tizenhat éves koráig a nagyszüleinél nevelkedett. A hat elemi elvégzése után lakatostanonc lett, 1939-ben tett szakvizsgát. Ezt követően több munkahelyen dolgozott, mindig a szakmájában. 1941-ben belépett a Szociáldemokrata Pártba, 1943-tól tagja volt a Vasas Szakszervezetnek. 1944-ben behívták katonának. 1945. márciusában, Németországban alakulatától két társával megszökött; hamarosan amerikai hadifogságba estek. A következő év februárjában jött haza, korábbi munkahelyén helyezkedett el Győrben, mint csoportvezető. Itt ismerte meg majdani feleségét, aki a szövőgyárban dolgozott. 1948. novemberében önként jelentkezett tiszti iskolára, a tanfolyam elvégzése után századosként Esztergomban és Tatán teljesített szolgálatot. 1950-től 1952-ig Moszkvában, a Sztálin Akadémián tanult. Ennek elvégzése után nevezték ki 1954-ben az esztergomi 7. gépesített hadosztály parancsnokának.

1956. október 23-án parancsra több alegységét Budapestre küldte a rend fenntartására, október 30-ig biztosítási és objektumőrzési feladatokat láttak el. Október 26-án személyesen irányította Esztergomban a felkelők által elfoglalt épületek visszaszerzését. 27-én Csolnokra és Szentendrére rendelt ki csapatokat. 28-án tizenöt ÁVH-st látott el tartalékos tiszti igazolvánnyal. 30-án Budapestre rendelték, itt azonban nem kapott megfelelő eligazítást. Ekkor fölkereste Maléter Pált, akit kérésére tájékoztatott a szovjet csapatok budapesti elhelyezkedéséről, megkezdett kivonulásukról. 31-én kinevezték a budai körzet parancsnokának. Felsőbb parancsra egységei felderítették, elfoglalták és őrizték az ottani ÁVH-s objektumokat.

November l-jén, ugyancsak parancsra, egységeivel lezáratta a Budapestre vezető utakat. Még ugyanezen a napon kinevezték a Kormányőrség parancsnokává. 3-án ő vezette azt a biztosító részleget, amely Tökölről a Parlamentbe és vissza kísérte a szovjet delegációt. Útközben ellenőrizte a Juta-dombnál lévő tüzelőállást. Aznap este, mint a magyar küldöttség kíséretének parancsnokát fegyverezték le és ejtették foglyul a tököli szovjet parancsnokságon.

2007.10.23. 11:56

Tisztelt esztergomi pogárok!

mek.oszk.hu

Kovács László írt a tárgybeli eseményről nagyszerű tanulmányt. Azt olvassátok!

2007.10.22. 18:45

A (7) bejegyzésemben csak Bányai tanár Úr lett említve forrásként, ez azért volt mert a cikk lábjegyzetében Ő lett kiemelve. KÖszönet (8) aSk-nak hogy feltette az esztergomi forradalom 56-os történetét. Minden esztergominak kötelező olvasmány kellene legyen. Csak 51 oldal. Az esztergomi katonák késöbbi Jutadombi harcáról vetítés lesz egy nem balos adón! Üdv.:Olvasó, író

2007.10.22. 16:56

Gigi írta:

cserepj írta:

Tegnap este óta, amikor megnéztem a jmonkeyengine demóját (lásd valahol a blogomban) azon tűnődöm, hogy nagyon szépen le lehetne modellezni 3D-ben a bazilika környékét, rekonstruálva az akkori állapotokat... fényképek alapján mindent újraalkotni számítógépen... És egy 3D játékszerű alkalmazásban bemutatni, hogy mi is történt akkor aznap - akár úgy, hogy egy személyt irányítva játszhatnánk le az eseményeket. A mai fiataloknak valószinűleg sokkal élményszerűbbé, valóságosabbá tenné a történetet... Természetesen valamelyik helyi múzeumban egy teremben is be lehetne rendezni ebből egy "élő" kiállítást...

Tegnap óta az jár a fejemben, hogy esetleg a következő évfordulóra az Istvánosok "színre" vihetnék az esztergomi történéseket. Elő is lehetne adni - akár a Széchenyi téren, vagy más helyen. Esetleg meg lehetne hívni utána közönségtalálkozóra "valaki"-t, akit igen közelről érintett 56. (Személyesen ismerem, de egyelőre nem akarok beszélni róla.) Ha esetleg ez megmozgatja valakinek a fantáziáját, érdemes lenni megcsinálni, nem?

Én középiskolás koromban egy március 15-ét ünnepelhettem úgy, hogy színművészetisek alakították a forradalom neves személyiségeit, a diákság pedig a tüntető tömeg volt, aktív részvétellel. Akkoriban ez nagyon szokatlan, de számomra nagyon felemelő volt.

2007.10.22. 15:59

Ezt a könyvet olvasom pár napja, ajánlom mindenki figyelmébe:

Barsi Szabó Gergely - A kesztölci köztársaság - 1956

2007.10.22. 15:28

2007.10.22. 14:45

A közölt cikk igen méltón adja vissza Bányai tanár Úr segítségével az eseményeket, ezekhez ki-ki ismerete még tehet részleteket hozzá, mint a mi családunk némi érintettség kapcsán, de csak tisztelettel! - Időszerű, emlékezzünk! Valószínű, az első hozzászóló, bizonyos -lali- nem mélyedt bele egyik oldal pszihéjébe sem, mert akkor nem nyomott volna ekkora becstelen bejegyzést erre az oldalra. Az általa megnevezett esztergomi lakótársunk akkor még katona sem volt, sihederként nem lőtt a sihederkorú társaira. Hogy milyen pártállást képvisel kitartó következetességgel, azt néhány pártátugráló, helyezkedő sunyi poziciónárius tisztelettel megirigyelhetné. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy a sötétkapunál nem pártharc volt, hanem szabadságharc! Aki ma kiforgatja 56-ot, mint lali, az fogja görcsösen még ma is a kalacsnyikov markolatát! 4 Olgicának igaza van! Kedves lali! ugyanitt nyíltan kérjen bocsánatot attól akit néven sértett, és 56-hőseitől, és akik ezt szívből tisztelettel siratják!

2007.10.22. 14:28

cserepj írta:

Tegnap este óta, amikor megnéztem a jmonkeyengine demóját (lásd valahol a blogomban) azon tűnődöm, hogy nagyon szépen le lehetne modellezni 3D-ben a bazilika környékét, rekonstruálva az akkori állapotokat... fényképek alapján mindent újraalkotni számítógépen... És egy 3D játékszerű alkalmazásban bemutatni, hogy mi is történt akkor aznap - akár úgy, hogy egy személyt irányítva játszhatnánk le az eseményeket. A mai fiataloknak valószinűleg sokkal élményszerűbbé, valóságosabbá tenné a történetet... Természetesen valamelyik helyi múzeumban egy teremben is be lehetne rendezni ebből egy "élő" kiállítást...

Tegnap óta az jár a fejemben, hogy esetleg a következő évfordulóra az Istvánosok "színre" vihetnék az esztergomi történéseket. Elő is lehetne adni - akár a Széchenyi téren, vagy más helyen. Esetleg meg lehetne hívni utána közönségtalálkozóra "valaki"-t, akit igen közelről érintett 56. (Személyesen ismerem, de egyelőre nem akarok beszélni róla.) Ha esetleg ez megmozgatja valakinek a fantáziáját, érdemes lenni megcsinálni, nem?

2007.10.22. 14:02

Tegnap este óta, amikor megnéztem a jmonkeyengine demóját (lásd valahol a blogomban) azon tűnődöm, hogy nagyon szépen le lehetne modellezni 3D-ben a bazilika környékét, rekonstruálva az akkori állapotokat... fényképek alapján mindent újraalkotni számítógépen... És egy 3D játékszerű alkalmazásban bemutatni, hogy mi is történt akkor aznap - akár úgy, hogy egy személyt irányítva játszhatnánk le az eseményeket. A mai fiataloknak valószinűleg sokkal élményszerűbbé, valóságosabbá tenné a történetet... Természetesen valamelyik helyi múzeumban egy teremben is be lehetne rendezni ebből egy "élő" kiállítást...

2007.10.22. 13:11

Balázs írta:

Figyu, biztos, hogy ez a stílus a megfelelő?

Épp mostanában írta cserepj, az oldal készítője: "Ezzel együtt kérek most mindenkit, hogy fogja vissza az indulatait ezen az oldalon.". Erre te jössz, és f...kalapozol...

javaslom a moderálást a hozzászólásnál... * a szó helyett

2007.10.22. 13:04

Figyu, biztos, hogy ez a stílus a megfelelő?

Épp mostanában írta cserepj, az oldal készítője: "Ezzel együtt kérek most mindenkit, hogy fogja vissza az indulatait ezen az oldalon.". Erre te jössz, és f...kalapozol...

2007.10.22. 12:52

városi mendemondák szerint a bodrogai. őt mindenki ismeri, egy idősebb, állandóan fontoskodó f...kalap.