Esztergom: járókába tették a babakötvényt
2007. 10. 09. 9:08
Esztergom csak azon gyermekeknek ad apanázst, akik mindkét szülője a városban él
Szigorúan behatárolta Esztergom a babakötvény kedvezményezetti körét: a juttatást csak az a gyermek kaphatja meg, akinek mindkét szülője a városban lakik - írja a Népszava.
Esztergom 2005-ben döntött arról, hogy minden, a városban születendő gyermek után a Szent Miklós Alap 500 ezer forintot helyez letétbe, az induló összeget minden évben 50-50 ezer forinttal egészíti ki, így 21 év múlva fejenként 2-2,5 millió forintot vehetnek fel a fiatalok.
A lap beszámol arról, hogy egy kisfiú azért nem jogosult a kedvezményre, mert az apja más városban él. Ugyan az édesanya évtizedek óta Esztergomban lakik, de az egyedül maradt szülő nem számíthat méltányosságra sem.
Takács István, az esztergomi önkormányzat sajtófelelőse a lapnak úgy nyilatkozott: ennek az élethelyzetnek a megoldása nem önkormányzati feladat. Hozzátette: a kedvezményezettek körének kibővítése nincs napirenden.
forrás: hirado.hu
dosszié:
A Szent Miklós Alap nevének hallatán büszkeség töltötte el az esztergomi, és több-kevesebb irigység a nem esztergomi polgárokat. De mi is volt ez az egész? Hol is van a pénz? És van egyáltalán hatása a város népszaporulatára?
A fórum elején Joel által feltett kérdésekre ad választ a mai Hídlap.
És még egy dolog a végére: akik ezt létrehozták, azok hol lesznek 21 év múlva?
Ha jól értem az alap működését, akkor nem "vevődik ki" az az 500e és az évi 50e ft a közösből. Egész egyszerűen az önkormányzati költségvetésnek egy olyan bugyrába kerül, amivel az általam még nem olvasott SZMSZ-ben rögzített módon rendelkezhetnek az arra illetékesek. És mivel legközelebb 21 év múlva kell elkezdeni kivenni ebből a bugyorból a pénzt, azt gyakorlatilag bármilyen befektetési célú városi beruházásra rá lehet fordítani gyanúm szerint. Ilyen szemponból ez nem is pénzügyi alap (meg akkor ugye PSZÁF felügyelet is lenne felette), hanem egy elkülönített költségvetési számla amitől elvárja a város, hogy hozamot termeljen és egy idő után az éves hozama fedezze az éves kifizetéseket...
Szerintem a vitaindító cikkben "megtörtént eset"-ként szereplő gyerek nem azért nem kapta meg az alap támogatását, mert az apa elköltözött a városból, tehát : "A 4. § (2) bekezdés rendelkezése ellenére sem jogosult az Alap terhére jelen rendelet és az Alap működési szabályzata szerinti támogatásra az, akinek legalább egyik szülője az (1) bekezdés rendelkezése szerint a jogosult 18. életévének betöltéséig esztergomi szülői mivoltát fenn nem tartja."
Hanem azért mert a megszületése előtt már elköltözött a városból, vagy be se volt ide jelentve. A népszavás cikkből: "Biztosan nem lehet kedvezményezettje az esztergomi babakötvénynek az a kisfiú, akinek édesapja még születése előtt elhagyta a családot" Ez az 5. § 2-es pontja szerint kizáró ok: "esztergomi szülők esztergomi gyermekének minősül az, akinek mindkét szülője megfelel az 5.§ (1) bekezdésben írt feltételeknek"
Petró értelmezésem szerint nem azt vitatta, hogy létezik e rászorultság, hanem azt, hogy egy pár hónapos csecsemő esetében rászorultságot "számítani" értelmetlen, amikor magát a támogatást 18-21 éves korában fogja megkapni. Szerintem rászorultságot max a kifizetésnél lehetne figyelembe venni, nem a csecsemőnél. Ha valaki kifizetéskor nem rászorult, akkor nem kapja meg a támogatást. Ekkor azonban felvetődik, hogy mi lesz azzal a pénzzel... (Ja, és ennek már most benne kellene lenni a szerződésben, mert utólag ilyen módosítás nem elfogadható - szerintem)
A korábbiakra reagálva, elég aggályos a megfogalmazás, hogy elég e az egyik szülőnek fenntartani esztergomiságát, vagy sem. Ehhez sajnos nem tudok hozzászólni, mert magammal is vitában vagyok ezen mondat értelmezésével :) Tényleg egyértelműsíteni kellene.
Ezt etikai oldalról is meg lehet közelíteni - a gazdag szülő nem köt szerződést. Én pl attól a perctől, hogy elkezdtem dolgozni egyetem mellett, soha többé nem adtam le szociális támogatásra kérelmet. Nem tűnt fair-nek másokkal szemben. Az egyetem első két évében viszont jól jött a 15-16e ft-os havi ösztöndíjat kiegészíteni az a 6-8e ft amiket még szociális támogatásként kaptam.
Wass Albertet tudnék idézni ehhez az egész dologhoz, de nincs most a közelemben a könyv... de majd megkeresem.
Addigis egy másik írás:
hungary.indymedia.org
"Egyetlen indokod a rászorultsági alap hiánya volt. Az én egyetlen indokom pedig ezzel szemben az volt, hogy nem látom pontosan a rászorultsági vizsgálat lényegét vagyis azt, hogy egy pár hónapos csecsemő esetében mi lehetne az a 21 éves futamidőre vonatkoztatva. Ezért láttam jobbnak a rendeletben megfogalmazott alanyi jogosultságot ebből a szempontból is." Pont ezt nem értem. Igazad van, a kötvényt a gyerek kapja, és ebben az esetben valóban nehéz feladat meghatározni, hogy ki a rászorult, hiszen egy gyerek percekkel, órákal, vagy napokkal azelőtt még az anyja hasában volt. Szóval hiába a gyerek kapja, a szülők, család rászorultságát meg lehet állapítani. Valóban egyetlen indokom volt. Az éppen elég. Nekem ugyanis nem mindegy kinek a pénze kerül a baba-alapba, a gazdag szülő maga is, a saját pénzéből megteheti, hogy gyűjt, a szegény nem. Hogy hogyan lehet meghatározni, hogy ki a rászorult, arra bizony vannak kidolgozott módszerek, de ennek kifejtése sem a topic témája. Ha kívánod, küldök neked erre vonatkozó szakirodalmat, forrásmegjelöléssel, eset- és hatástanulmányokkal. Nem, inkább mégsem, mert ennyit nem ér az egész. Úgysem fogod figyelmebe venni logikus érvelésed közben.
"Írásaimat pedig úgy kezeled le magadban te is, ahogy neked tetszik…" Ez nagy igazság. Valóban. :-) Ha erre nem világítasz rá, eszembe nem jutott volna!
Ezt bátorkodtam tegnap én is mondani: legalább egy = 2 v. min. 1 szülő - jogosultság
Ez a te értelmezésed. De ez szerintem másképp így hangzana: Nem jogosult, akinek legfeljebb az egyik (= 0 v. max. 1) szülője tartja fenn... A dolog lényege a "legalább" v. "legfeljebb" szavakon áll.
Csak akkor utasíthatták el, ha a kisfiú születése előtt a papa nem lakott életvitelszerűen Esztergomban és nem rendelkezett a város közig. határán belül álland lakóhellyel. Eleve csak az vehet részt a dologban, akinek mindkét szülője teljesíti ezeket a kritériumokat. A kicsi születése másnapján az egyik szülő távozhat Isten hírével Esztergomból, ha a másik a gyermek 18 éves koráig, illetve a gyerek 21. éves koráig itt marad bejelentve.
Igazad van, teljesen felesleges megpróbálnom téged megérteni. Azt értem, amit írsz. Téged kevésbé. Bár mindig logikusnak tűnik, mindig azt érzem, hogy hozzászólásaid ezer és ezer helyen újabb kérdéseket vetnek fel, és még arra sem elegendőek, hogy meggyőzz. Ha egyáltalán ez a cél. Egyébként sokszor nem látom mi a cél. Ez valahogy elvész a nagy racionalitásban. És igen, kitartok amellett, hogy a baba-alap nem jó, nem így, felesleges, azt hiszem meg is indokoltam. Én így gondolom, te meg úgy. És igen, bármi mellett kitarthatok, ha úgy gondolom. De kifejezetten idegesítőnek találom, hogy a hűvös racionalitásra és a logikus gondolkodásmódodra hivatkozol, miközben olyan apró tényezőket hagysz figyelmen kívül, mint pl épp most a rászorultság, máskor meg az emberi tényezőt. Szerintem ez nem puszta matematika, bár nem foglak és nem tudlak meggátolni abban, hogy mindent számolgass. Néha elgondolkozom, hogy sűrűn hazalátogatsz-e a Vulkán bolygóra, ahol a sok racionális vulkáni családtaggal együtt bizonyára remekül megértitek egymást. Lassan érzem, érdemes Becő mellé állni, ha rólad van szó, vagyis leginkább arról, amiket írkálsz. Ennyit erről.
A legéletszerűbb ötlet, ha már fizetős lett a felsőoktatás.
Figyelmetlenség...:-) Létezik ilyen, hogy nyilatkozik, és még téved is?
Hacsak az apa soha nem volt esztergomi... ezesetben tényleg az anya "hibája", hogy nem jelentették be ide az állandó lakcímét.
Ugyanez van itt fent is:)
Ezek szerint a sajtóreferens úr is téved...
Az egominfón találtam, bár ők is a Népszava cikkét idézik: Méltányosságból nem nyitnak babakötvényt Esztergomban 2007-10-10 - 2007-10-15 admin
Biztosan nem lehet kedvezményezettje az esztergomi babakötvénynek az a kisfiú, akinek édesapja még születése előtt elhagyta a családot. Mint lapunkban korábban megírtuk, a 2006-ban bevezetett állami babakötvényt megelőzően 2005-ben a város pluszjuttatással jutalmazta a családgyarapodást.
A jogosultak körét azonban szigorúan behatárolták, nemcsak a gyermeknek, hanem mindkét szülőnek hivatalosan is Esztergomban kell laknia. Ebben az esetben a Szent Miklós Alap 500 ezer forintot helyez letétbe, az induló összeget minden évben 50-50 ezer forinttal egészíti ki, így 21 év múlva fejenként 2-2,5 millió forintot vehetnek fel a fiatalok. Szabolcs azért nem jogosult a kedvezményre, mert az apja más városban él. Ugyan az édesanya évtizedek óta Esztergomban lakik, de az egyedül maradt szülő nem számíthat méltányosságra sem. Az önkormányzat a kisfiú születésekor is elutasította kérelmét, azóta is csak azzal biztatták, amennyiben a rendelet a nem kedvezményezettek részére kedvező irányban módosul, valamennyi szülőt értesítik.
Takács István, az esztergomi önkormányzat sajtófelelőse lapunknak úgy reagált: ennek az élethelyzetnek a megoldása nem önkormányzati feladat. A kedvezményezettek körének kibővítése nincs napirenden, és bár megérti a család nehéz helyzetét, szerinte inkább az apával kellene elbeszélgetni arról, miért hagyta el a családját.
A sajtóreferens úr csak tudja, hogy van ez, nem?
No sikerült formalizálnom végre azt a 4-es pontot és megértettem Ági mire gondolt. Tehát ezek szerint csak az nem kap pénzt, akinek mindkét szülője megszűnik esztergominak lenni (pl meghal?). Ezek szerint a Népszava cikke téved, és akinek egyetlen esztergomi szülője marad 18 éves koráig folytatólagosan, az mégis kap pénzt.
Hú de nem jól van azért ez így... remélem a következő testületi ülésen valakik felveti, hogy ideje lenne ezt átfogalmazni és gondolni az elárvuló, örökbefogadott gyerekekre is...
Ebből egy minta elérhető vajon valahol? Kiváncsi lennék hogyan szabályozza azt, ha az alappal valami történik...
Ez nem rossz ötlet! Persze a szociálisan rászorulók ezzel még nem feltétlen vannak kisegítve, de mindenképpen hasznos és jó gondolat. Amennyire én tudom jelenleg a város a Bursa Hungarica programban sem vesz részt, és ez viszont szégyen.
Én abban látnám inkább a rációt, ha ösztöndíjat alapítanának tehetséges esztergomi gyerekeknek - esztergomi oktatási intézményben tanuló, illetve esztergomi állandó lakcímmel rendelkező diákoknak - (pontozásos rendszert lehetne összeállítani pl. tanulmányi eredmény, helyi, megyei, országos versenyeken elért helyezések, nyelvvizsgák, ilyesmi alapján). Általános iskola alsó- és felsőtagozatban, gimnáziumban (az összegeket megfelelő arányban elosztva). Szerintem sokaknak hajtóerő lenne egy bankszámla, amin 18 éves korig gyűlik a pénz - amit aztán szabadon engednék felhasználni.
Természetesen a kisegítő iskolákra is kiterjeszteném ezt más szempontok szerinti értékelés alapján.
Kedves Petró! Minden tiszteletem a tiéd, de bennem mindaz, amit leírtál, továbbra is csak erősíti azon félelmemet, hogy üres kampányfogás az egész. És mint olyan, a város pénzének szórása. Ugyanis valóban, 20 éve alatt mindenkinek változhatnak az anyagi körülményei. Szóval, aki most relatíve gazdag, az lehet, hogy nem áll majd olyan fényesen húsz év múlva. Ezen szerintem nem dolga a mostani önkormányzatnak "gondolkoznia", az ilyen szülők tegyék azt, amit a józan ész diktál, hozzák létre a saját baba-alapjukat, amin spórolhatnak a gyereknek. Aki most szegény, az később lehet, hogy megtolladosik, igen, ez is igaz. Ez is csak azt bizonyítja, hogy nincs szükség a város baba-alapjára ilyen formában. Ez ugyanis támogatás. Meg lehet állapítani, hogy ki az, aki rászoruló, csak ugye az munkával jár, és szakemberek kellenek hozzá, amiben az önkormányzat nem bővelkedik. Én valóban nem látom, hogy mi lesz húsz év múlva, nem értem, ez miért baj, állításaid viszont azt sugallják, hogy az önkormányzat viszont a jövőbe lát. Kitartok amellett, hogy ez a baba-alap csak kampányfogás, mézesmadzag, beetető, mert így semmi értelme. Vagy ha van, akkor kérem visszamenőleg nekem is folyósítani, mert esztergomi vagyok, holnap fel is venném egy összegben.