Az önkormányzatok vagyonát a vagyonmérleg és az ingatlankataszter hivatott megmutatni. A számviteli törvényről szóló 2000. évi C. törvény 15.§-a a számviteli alapelvek között kimondja a valódiság elvét. E szabály szerint a könyvvitelben rögzített és a beszámolókban szereplő tételeknek a valóságot kell tükröznie, bizonyíthatónak kell lennie. Értékelésüknek meg kell felelnie a törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. Tehát minden esetben a valódiság elvét kell követnie.
A mérlegbeszánók valódiságának elve azonban sérül, ha a meglévő vagyon értékeléséi szabályait nem tartják be, továbbá a vagyon értékét évente nem aktualizálják. Így a mérleg adatai nem a valós adatokat tükrözi.
Pedig ennek betartásáért (tehát hogy az önkormányzati ingatlanvagyon értékelése megtörténjen) az 1026/2001. (III. 27.) Korm. határozat 2. pontja határoz a KSH bevonásával.
Alapvetőleg meg az adatszolgáltatásról szóló 147/1992. (XI.6.) Korm. rendelet módosításáról szóló 48/2001. (III.27.) Korm. rendelet szerint kell szerepeltetni az adatokat.
Ezen előírásokkal ellentétben, láthatólag (2-es melléklet) igencsak hanyagul kezelték a város vagyonát. Magyarán a város vezetésének fogalma sincs, hogy valóságban mekkora is az ingatlanvagyona. Vajon miért?
Hotel finanszírozás szakértői szemmel, beszélgetés Kádár Péterrel, részlet:
Összehasonlítva egy hotel ingatlanfejlesztési hitelezését egy már működő hotel befektetési vagy refinanszírozási hitelezésével, milyen eltérések mutatkoznak? Ezek a különbségek megegyeznek egy tervezett és egy már működő irodaház közöttivel?
Igen, a helyzet hasonló. Közhely ugyan, de fontos megemlíteni, hogy építési kockázatról nem beszélhetünk a befektetési vagy refinanszírozási szakaszban, szemben egy építés előtt álló projekttel. Mindannyian látjuk manapság, hogy ez nem kis különbség, hiszen nem csupán a műszaki minőséget és a terveknek való megfelelést kell garantálni; legalább ilyen fontos az is, hogy bármely félnél felmerülő likviditási (esetleg finanszírozási) problémák ne veszélyeztessék az építkezés folyamatos lebonyolítását és a határidők betartását. Maga a működtetés és a már korábban említett tapasztalat is teljesen különböző, hiszen erről csak a már működő hotelnél beszélhetünk, fejlesztéseknél csupán arra hagyatkozhatunk, hogy az alkalmazott modellszámítás helyes alapokon nyugszik.
Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a szállodaprojektek „egyedisége” miatt meglátásunk szerint adott ingatlanfejlesztési tapasztalat több potenciális veszélyforrást semlegesíthet mondjuk egy irodafejlesztés esetében, mint az idegenforgalmi szektorban. Tehát a „harmadik szállodafejlesztés” adott esetben több meglepetéssel szolgálhat, mint a „harmadik irodaház” építése.
A főbb finanszírozási szempontokat figyelembe véve (futamidő, kockázat, elvárt önerő és biztosítékok) különbözik-e, és ha igen, akkor miben, egy hotelfejlesztés finanszírozása az egyéb kereskedelmi ingatlanfejlesztési projektek finanszírozásától?
Javaslom, hogy továbbra is maradjunk a fent alkalmazott iroda-hotel párhuzamnál! Futamidő tekintetében nincs jelentős különbség, a helyszín véleményünk szerint sokkal inkább meghatározza a felkínálható futamidőt, mint az, hogy hotel- vagy irodaprojektről beszélünk. Az elvárt önerő tekintetében már más a helyzet. A korábbi, pozitív piaci környezetben több olyan irodaház-fejlesztéssel is találkozhattunk, ahol 5-15% közötti volt az önerő mértéke, ami egy magas, 85-95% közötti hitelezési arányt tett lehetővé. Hotelfejlesztéseknél ilyen finanszírozási arányokat korábban sem láttunk. A két projekttípus esetében alkalmazott cashflow-modellek egyébként igen pontosan megmutatják az adható hitelösszeget és így a szükséges önerőt. Ez utóbbi mértéke szállodák esetében a legtöbb esetben magasabb, mint az iroda- vagy akár egyéb ingatlanprojekteknél. A biztosítéki rendszer tekintetében nincs említésre méltó különbség az egyes ingatlantípusok vonatkozásában, egyedül az üzemeltető által nyújtott garancia/kezesség bír nagyobb jelentőséggel a hotelprojektek esetében.
„Kovács István (a Magyar Szállodaszövetség főtitkára) utalt arra is, hogy sűrűn előfordul, hogy rosszul kalkulált a menedzsment, nem volt alapos a megvalósíthatósági tanulmány, nem volt átgondolt az üzleti stratégia, vagy a profilt választották ki rosszul. Az elmúlt években a wellness szállodák esetében például olyan kapacitásbővülés volt megfigyelhető Magyarországon, amit sem keresleti, sem egyéb befektetői indokok nem támasztanak alá. Ráadásul úgy nőtt nagymértékben az ilyen jellegű szállodák száma, hogy üzemeltetésük értelemszerűen költségesebb, mint a wellness részleggel nem rendelkezőké.”
Ez hihetetlen, személyesen érintett vagyok a második bemásolt fecnin is.
Csak tudnám, hogy mit jelent ez az írás:
Pipajel-et-50 birolacika - olvasott A06P→2/3→Szt Miklós Alap
Ha valaki ezt megfejti, kérem írja meg nekem.
Aranyos volt az, aki ezt a fecnit firkantotta, kisbetűvel egybeírva a nevem és ezt megspékelve becézéssel. (Bezzeg a Szt. Miklós Alap mind nagybetűvel! :)
A becézések miatt már kaptam az ismerőseimtől, de ebben az ocsmányságban legalább ez az egy ami pozitív lehet, igaz az édesanyám hívott úgy 20 évvel ezelőtt Lacikának (helyenként még most is előfordul… ). Ráadásul egyik polgármesterrel sem voltam ilyen közeli viszonyba…!
Lehet, hogy valaki az anyukámnak (vagy apukámnak) képzelte magát? Hát súlyos beteg ez az ember!
Sajnos az élményfürdő működtetése évek óta bénítja az Esztergom költségvetését, hihetetlenül elhibázott beruházás. Piaci ismeretek teljes hiánya, vagy tán más magasabb érdekek miatt akasztották ezt Esztergom nyakába. De ha más érdekek voltak a háttérbe, akkor miért élményfürdő, miért mélygarázs? Miért nem piacképes beruházás?
Ez volt az igazi gazdasági dilettantizmus!
Ha már felső utasítás miatt kötelező valamit létrehozni, akkor az előző városvezetés miért nem Esztergom érdekét szolgáló, nem pénzfaló beruházást hozott létre?
Szinte csak olyan beruházás jött létre Esztergomba, ami viszi a pénzt és nem termeli. A jövőt élik fel ezek a „fejlesztések”. Szinte örök teher lesz ez Esztergomnak, kivéve ha bezárják. De ne feledjük a hatalmas hitelt melyből létesültek, azokkal mi lesz?
Az önkormányzatok vagyonát a vagyonmérleg és az ingatlankataszter hivatott megmutatni. A számviteli törvényről szóló 2000. évi C. törvény 15.§-a a számviteli alapelvek között kimondja a valódiság elvét. E szabály szerint a könyvvitelben rögzített és a beszámolókban szereplő tételeknek a valóságot kell tükröznie, bizonyíthatónak kell lennie. Értékelésüknek meg kell felelnie a törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. Tehát minden esetben a valódiság elvét kell követnie.
A mérlegbeszánók valódiságának elve azonban sérül, ha a meglévő vagyon értékeléséi szabályait nem tartják be, továbbá a vagyon értékét évente nem aktualizálják. Így a mérleg adatai nem a valós adatokat tükrözi.
Pedig ennek betartásáért (tehát hogy az önkormányzati ingatlanvagyon értékelése megtörténjen) az 1026/2001. (III. 27.) Korm. határozat 2. pontja határoz a KSH bevonásával.
Alapvetőleg meg az adatszolgáltatásról szóló 147/1992. (XI.6.) Korm. rendelet módosításáról szóló 48/2001. (III.27.) Korm. rendelet szerint kell szerepeltetni az adatokat.
Ezen előírásokkal ellentétben, láthatólag (2-es melléklet) igencsak hanyagul kezelték a város vagyonát. Magyarán a város vezetésének fogalma sincs, hogy valóságban mekkora is az ingatlanvagyona. Vajon miért?
Kérdésem az lenne, hogy mit csinált a Strigonium Holding, Esztergomi Ingatlankezelő Kft.-je az elmúlt években? http://www.esztergomingatlankezelo.hu/
Hotel finanszírozás szakértői szemmel, beszélgetés Kádár Péterrel, részlet:
Összehasonlítva egy hotel ingatlanfejlesztési hitelezését egy már működő hotel befektetési vagy refinanszírozási hitelezésével, milyen eltérések mutatkoznak? Ezek a különbségek megegyeznek egy tervezett és egy már működő irodaház közöttivel?
Igen, a helyzet hasonló. Közhely ugyan, de fontos megemlíteni, hogy építési kockázatról nem beszélhetünk a befektetési vagy refinanszírozási szakaszban, szemben egy építés előtt álló projekttel. Mindannyian látjuk manapság, hogy ez nem kis különbség, hiszen nem csupán a műszaki minőséget és a terveknek való megfelelést kell garantálni; legalább ilyen fontos az is, hogy bármely félnél felmerülő likviditási (esetleg finanszírozási) problémák ne veszélyeztessék az építkezés folyamatos lebonyolítását és a határidők betartását. Maga a működtetés és a már korábban említett tapasztalat is teljesen különböző, hiszen erről csak a már működő hotelnél beszélhetünk, fejlesztéseknél csupán arra hagyatkozhatunk, hogy az alkalmazott modellszámítás helyes alapokon nyugszik.
Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a szállodaprojektek „egyedisége” miatt meglátásunk szerint adott ingatlanfejlesztési tapasztalat több potenciális veszélyforrást semlegesíthet mondjuk egy irodafejlesztés esetében, mint az idegenforgalmi szektorban. Tehát a „harmadik szállodafejlesztés” adott esetben több meglepetéssel szolgálhat, mint a „harmadik irodaház” építése.
A főbb finanszírozási szempontokat figyelembe véve (futamidő, kockázat, elvárt önerő és biztosítékok) különbözik-e, és ha igen, akkor miben, egy hotelfejlesztés finanszírozása az egyéb kereskedelmi ingatlanfejlesztési projektek finanszírozásától?
Javaslom, hogy továbbra is maradjunk a fent alkalmazott iroda-hotel párhuzamnál! Futamidő tekintetében nincs jelentős különbség, a helyszín véleményünk szerint sokkal inkább meghatározza a felkínálható futamidőt, mint az, hogy hotel- vagy irodaprojektről beszélünk. Az elvárt önerő tekintetében már más a helyzet. A korábbi, pozitív piaci környezetben több olyan irodaház-fejlesztéssel is találkozhattunk, ahol 5-15% közötti volt az önerő mértéke, ami egy magas, 85-95% közötti hitelezési arányt tett lehetővé. Hotelfejlesztéseknél ilyen finanszírozási arányokat korábban sem láttunk. A két projekttípus esetében alkalmazott cashflow-modellek egyébként igen pontosan megmutatják az adható hitelösszeget és így a szükséges önerőt. Ez utóbbi mértéke szállodák esetében a legtöbb esetben magasabb, mint az iroda- vagy akár egyéb ingatlanprojekteknél. A biztosítéki rendszer tekintetében nincs említésre méltó különbség az egyes ingatlantípusok vonatkozásában, egyedül az üzemeltető által nyújtott garancia/kezesség bír nagyobb jelentőséggel a hotelprojektek esetében.
http://www.hotelem.hu/index.php?action=upage&subpage=interjuk&id=3075
„Kovács István (a Magyar Szállodaszövetség főtitkára) utalt arra is, hogy sűrűn előfordul, hogy rosszul kalkulált a menedzsment, nem volt alapos a megvalósíthatósági tanulmány, nem volt átgondolt az üzleti stratégia, vagy a profilt választották ki rosszul. Az elmúlt években a wellness szállodák esetében például olyan kapacitásbővülés volt megfigyelhető Magyarországon, amit sem keresleti, sem egyéb befektetői indokok nem támasztanak alá. Ráadásul úgy nőtt nagymértékben az ilyen jellegű szállodák száma, hogy üzemeltetésük értelemszerűen költségesebb, mint a wellness részleggel nem rendelkezőké.”
http://www.hotelem.hu/index.php?action=open&id=4711
Ez hihetetlen, személyesen érintett vagyok a második bemásolt fecnin is.
Csak tudnám, hogy mit jelent ez az írás:
Pipajel-et-50 birolacika - olvasott A06P→2/3→Szt Miklós Alap
Ha valaki ezt megfejti, kérem írja meg nekem.
Aranyos volt az, aki ezt a fecnit firkantotta, kisbetűvel egybeírva a nevem és ezt megspékelve becézéssel. (Bezzeg a Szt. Miklós Alap mind nagybetűvel! :)
A becézések miatt már kaptam az ismerőseimtől, de ebben az ocsmányságban legalább ez az egy ami pozitív lehet, igaz az édesanyám hívott úgy 20 évvel ezelőtt Lacikának (helyenként még most is előfordul… ). Ráadásul egyik polgármesterrel sem voltam ilyen közeli viszonyba…!
Lehet, hogy valaki az anyukámnak (vagy apukámnak) képzelte magát? Hát súlyos beteg ez az ember!
Sajnos az élményfürdő működtetése évek óta bénítja az Esztergom költségvetését, hihetetlenül elhibázott beruházás. Piaci ismeretek teljes hiánya, vagy tán más magasabb érdekek miatt akasztották ezt Esztergom nyakába. De ha más érdekek voltak a háttérbe, akkor miért élményfürdő, miért mélygarázs? Miért nem piacképes beruházás?
Ez volt az igazi gazdasági dilettantizmus!
Ha már felső utasítás miatt kötelező valamit létrehozni, akkor az előző városvezetés miért nem Esztergom érdekét szolgáló, nem pénzfaló beruházást hozott létre?
Szinte csak olyan beruházás jött létre Esztergomba, ami viszi a pénzt és nem termeli. A jövőt élik fel ezek a „fejlesztések”. Szinte örök teher lesz ez Esztergomnak, kivéve ha bezárják. De ne feledjük a hatalmas hitelt melyből létesültek, azokkal mi lesz?
Amatőrök…….