Sajnos elbeszélünk egymás mellett. Az alaptétel az, hogy a fél városra (az esztergomi lakosok magán ingatlanjaira) elővásárlási jog van bejegyezve, így a város az elmúlt években megkapta és megkapja ezen területek összes adásvételi szerződését. Ezek a tények, a többi meg....
Zooe, nem értem miért probléma számodra, hogy ha az esztergomiak magántulajdonáról esetleg lekerül az elővásárlási jog?
(Az előző vezetéssel szemben a bizalmatlanságomat több minden táplálja, többek között egy Fekete Lista is. Úgy látszik, szeretnek listázni!)
Továbbá a népszavazás más fontos pontokról is szól, melyet figyelmedbe ajánlok!!!
- hulladékgazdálkodás - városi temetők üzemeltetése - közétkeztetés - elővásárlási jog - magánemberek perköltségei közpénzből - Aquasziget élményfürdő üzemeltetése - Szent Miklós Alap - városi piac működtetése - városi parkolók és parkolóházak üzemeltetése - városi tulajdonú közterületeken lévő óriásplakátok üzemeltetés - városi tulajdonú ingatlanok üzemeltetése, hasznosítása és értékesítése
„Ez egy piaci rálátást biztosított az akkori városvezetésnek, akár még piacbefolyásolással is élhettek. Tehát elvileg jó üzletet nehezen lehet kötni az ő rálátásuk nélkül, mivel egy lealkudott ingatlant bármikor elhappolhatott a városvezetés.”
Ennél finomabban nem tudtam megfogalmazni, a hangsúly a piacbefolyásolás és a rálátáson van! Tehát, ezen területeknél az összes adásvétel beérkezett az önkormányzathoz!!! és ezzel (hogy is fogalmazzak érthetőbben?) kezében volt a piac, az információ! Itt nem csak a megtörtént 79 elővásárlásról van csak szó, hanem a többi adásvételről is, ami megkötetett az elmúlt években! (Próbálom még érthetőbben, egyénre lebontva: nála élünk ezzel a joggal, nála meg nem, ők döntik/döntötték el! Mi alapján???)
Véleményem szerint Esztergom ingatlanpiaca, a gazdasági válság hatásain túl is speciális helyzetben van. Az elmúlt tíz évben egyfajta piacráhatás, piacalakítás volt észlelhető a „politika” részéről. Így városunk ingatlanpiaca nagyon beszűkült (nem csak Esztergom fekvése miatt), melynek szerintem a lakosság is kárvallottja.
Próbálok a kialakult politikai helyzet miatt óvatosan fogalmazni. Sajnos olyan önkormányzati döntések is születtek az elmúlt években, melyek erősen befolyásolták a piacot. Ha nem önkormányzatról lenne szó, akkor ezt ingatlanpiaci spekulációnak vélném. Például hoztak egy véderdő rendeletet is (Védelmi rendeltetésű erdő övezet (Ev) és a Szabályozási terv 21. §-nak, (2) pontjában megfogalmazottak szerint a területen épület nem építhető. A terület elsősorban védelmi - környezetvédelmi, illetve természetvédelmi - rendeltetésű célokat szolgál.), mellyel a közvetlen városfejlődés területigényét részben blokkolták, így a véderdő minősítés alá bevont területek folyamatosan leértékelődtek. Természetesen értem a véderdő szerepét és jónak is találom, csak a helyének kijelölése volt számomra furcsa, miért közvetlenül a város határában megy végig, melybe belekerültek a város jövőbeli fejlődésének legértékesebb panorámás területei, továbbá lakóházak, üzemek, telephelyek, hétvégi házak és kiskertek is. (Ismereteim szerint jellemzően nem erdős terület ez a sáv.) Miért nem helyezték egy-két kilométerrel feljebb ezt a védelmi területet? Ráadásul egy régebbi önkormányzati határozat is korlátozza Esztergomot, ez a balti 180 feletti területek építési tilalma.
Tehát a Duna, mint természeti adottságunk és a véderdő beszorította a várost, ezért csak egy jól behatárolt területen tudott a lakosság építkezni. Ez városunkban az újépítésű lakóingatlanok területén, szűk keresztmetszetet teremtett az elmúlt években. Az előző városvezetés egy másik döntésével viszont a használt ingatlanok piacát szűkítette, mivel elővásárlási jogot jegyzett be a pl. a legfrekventáltabb területeken elhelyezkedő esztergomi magán tulajdonokra. (Az elmúlt hónapokban is találkoztam belvárosi és Búbánati ingatlanok elővásárlási bejegyzésével.) Ez egy piaci rálátást biztosított az akkori városvezetésnek, akár még piacbefolyásolással is élhettek. Mivel az elővásárlási jogukkal bármikor rendelkezhettek, tehát egy esetleges kedvező adás-vételnél megszerezhetett városunk. Ez lehetett akár egy lakó, vagy bármilyen más típusú ingatlan. Tehát elvileg jó üzletet nehezen lehet kötni az ő rálátásuk nélkül, mivel egy lealkudott ingatlant bármikor elhappolhatott a városvezetés. Persze nem állítom, hogy ez sokszor megtörtént, de a lehetőséget megteremtették. Azért azt meg kell említenem, hogy az építési törvény 1997 évi 78 §-a lehetőséget ad településrendezési feladatoknál az elővásárlási jogra. De ennél a jognál a célt is meg kellene jelölni, tehát az így megvásárolt ingatlan elvileg tovább nem értékesíthető, még bérleménybe sem adható. Mert ilyen eseteknél „elvileg” nem élhet egy település az elővásárlási jogával, ez etikátlan lenne (vulgárisan kufárkodás), mivel az ilyen tevékenység nem településrendezési feladat. Ha viszont a településrendezési indok megszűnik, akkor a magáningatlanokról a 1997 építési törvény szerint, az önkormányzatnak le kell vennie ezt az elővásárlási jogát. De ha tovább görgetem az ügyet, akkor számomra érdekes a helyzet, mivel a város ingatlanállományából jelenleg is rengeteg üresen és kihasználatlanul áll. Én kíváncsi lennék mi történt azokkal az ingatlanokkal, ahol az elmúlt években a város élt az előrevásárlási jogával. Jelenleg egyáltalán kinek a tulajdonát képzi, vagy hogyan hasznosította városunk ezeket a megszerzett ingatlanokat? Továbbá milyen városfejlesztési koncepcióba fért bele, az elővásárlási jog kiterjesztése magáningatlanokra? Ha esetleg értékesítette, vagy üresen állnak, akkor miért is volt szükség a magántulajdonok elővásárlási jogának bejegyzésére? A kérdéseket a levegőbe hagyom, az olvasóra bízom a választ.
Már három olyan fürdőt – Gelse, Dunaújváros, Esztergom - találunk az országban, amelyet komoly állami támogatással fejlesztettek az elmúlt években, a tulajdonos önkormányzatok azonban anyagi okokból kénytelenek voltak – legalább szezonálisan – bezárni őket. A sor jövőre folytatódhat - mondja Kovacsics Imre, az országszerte hat fürdőt vezető Spa Holding Hungary ügyvezetője.
Kovacsics szerint nem szabad az államnak a fejét a homokba dugnia, mivel a magyarországi fürdők többsége mindennapos finanszírozási gondokkal küzd. A jéghegy csúcsa, hogy bezárt Gelse, Esztergom és Dunaújváros fürdője.
Rajtuk kívül több tucat olyan fürdő is van, amelyet mesterségesen tart életben a tulajdonos önkormányzat. A legtöbb helyen évi 50-300 millió forintot kénytelenek erre fordítani, ami azt is jelenti, hogy más területektől vonják el ezt a pénzt.
Jövőre még rosszabb jöhet!
Kovacsics szerint fel kell arra készülni, hogy jövőre még annyi pénzük sem lesz az önkormányzatoknak, mint az idén, így a fürdőbezárási hullám folytatódhat. Ennek negatív hatása továbbgyűrűzhet, és azok a zömében kis- és középvállalkozások is csődbe mehetnek, amelyek egy ilyen fürdőbe vagy annak környékére települtek.
A probléma egyik alapvető oka, hogy amikor ezeket a fürdőket jelentős pályázati forrásokból fejlesztették, akkor az önkormányzatok az 50%-os önrészre hitelt vettek fel, ezek törlesztőrészletei pedig a gyenge forintárfolyam miatt manapság az egekben vannak. Emiatt sorra kerülhetnek a hitelező bankok kezére a fürdők.
De amint láttuk Dunaújvárosban, a bank nem finanszírozza a téli veszteséget, inkább leállítja és legjobb esetben szezonálisan működteti a négymilliárdból megépített élményfürdőt…….
Kedves Zooe!
Sajnos elbeszélünk egymás mellett. Az alaptétel az, hogy a fél városra (az esztergomi lakosok magán ingatlanjaira) elővásárlási jog van bejegyezve, így a város az elmúlt években megkapta és megkapja ezen területek összes adásvételi szerződését. Ezek a tények, a többi meg....
Zooe, nem értem miért probléma számodra, hogy ha az esztergomiak magántulajdonáról esetleg lekerül az elővásárlási jog?
(Az előző vezetéssel szemben a bizalmatlanságomat több minden táplálja, többek között egy Fekete Lista is. Úgy látszik, szeretnek listázni!)
Továbbá a népszavazás más fontos pontokról is szól, melyet figyelmedbe ajánlok!!!
- hulladékgazdálkodás
- városi temetők üzemeltetése
- közétkeztetés
- elővásárlási jog
- magánemberek perköltségei közpénzből
- Aquasziget élményfürdő üzemeltetése
- Szent Miklós Alap
- városi piac működtetése
- városi parkolók és parkolóházak üzemeltetése
- városi tulajdonú közterületeken lévő óriásplakátok üzemeltetés
- városi tulajdonú ingatlanok üzemeltetése, hasznosítása és értékesítése
„Ez egy piaci rálátást biztosított az akkori városvezetésnek, akár még piacbefolyásolással is élhettek. Tehát elvileg jó üzletet nehezen lehet kötni az ő rálátásuk nélkül, mivel egy lealkudott ingatlant bármikor elhappolhatott a városvezetés.”
Ennél finomabban nem tudtam megfogalmazni, a hangsúly a piacbefolyásolás és a rálátáson van! Tehát, ezen területeknél az összes adásvétel beérkezett az önkormányzathoz!!! és ezzel (hogy is fogalmazzak érthetőbben?) kezében volt a piac, az információ! Itt nem csak a megtörtént 79 elővásárlásról van csak szó, hanem a többi adásvételről is, ami megkötetett az elmúlt években! (Próbálom még érthetőbben, egyénre lebontva: nála élünk ezzel a joggal, nála meg nem, ők döntik/döntötték el! Mi alapján???)
Remélem így már érthetőbb!
Én az elővásárlási jogokhoz szólnék hozzá:
Véleményem szerint Esztergom ingatlanpiaca, a gazdasági válság hatásain túl is speciális helyzetben van. Az elmúlt tíz évben egyfajta piacráhatás, piacalakítás volt észlelhető a „politika” részéről. Így városunk ingatlanpiaca nagyon beszűkült (nem csak Esztergom fekvése miatt), melynek szerintem a lakosság is kárvallottja.
Próbálok a kialakult politikai helyzet miatt óvatosan fogalmazni. Sajnos olyan önkormányzati döntések is születtek az elmúlt években, melyek erősen befolyásolták a piacot. Ha nem önkormányzatról lenne szó, akkor ezt ingatlanpiaci spekulációnak vélném. Például hoztak egy véderdő rendeletet is (Védelmi rendeltetésű erdő övezet (Ev) és a Szabályozási terv 21. §-nak, (2) pontjában megfogalmazottak szerint a területen épület nem építhető. A terület elsősorban védelmi - környezetvédelmi, illetve természetvédelmi - rendeltetésű célokat szolgál.), mellyel a közvetlen városfejlődés területigényét részben blokkolták, így a véderdő minősítés alá bevont területek folyamatosan leértékelődtek. Természetesen értem a véderdő szerepét és jónak is találom, csak a helyének kijelölése volt számomra furcsa, miért közvetlenül a város határában megy végig, melybe belekerültek a város jövőbeli fejlődésének legértékesebb panorámás területei, továbbá lakóházak, üzemek, telephelyek, hétvégi házak és kiskertek is. (Ismereteim szerint jellemzően nem erdős terület ez a sáv.) Miért nem helyezték egy-két kilométerrel feljebb ezt a védelmi területet? Ráadásul egy régebbi önkormányzati határozat is korlátozza Esztergomot, ez a balti 180 feletti területek építési tilalma.
Tehát a Duna, mint természeti adottságunk és a véderdő beszorította a várost, ezért csak egy jól behatárolt területen tudott a lakosság építkezni. Ez városunkban az újépítésű lakóingatlanok területén, szűk keresztmetszetet teremtett az elmúlt években. Az előző városvezetés egy másik döntésével viszont a használt ingatlanok piacát szűkítette, mivel elővásárlási jogot jegyzett be a pl. a legfrekventáltabb területeken elhelyezkedő esztergomi magán tulajdonokra. (Az elmúlt hónapokban is találkoztam belvárosi és Búbánati ingatlanok elővásárlási bejegyzésével.) Ez egy piaci rálátást biztosított az akkori városvezetésnek, akár még piacbefolyásolással is élhettek. Mivel az elővásárlási jogukkal bármikor rendelkezhettek, tehát egy esetleges kedvező adás-vételnél megszerezhetett városunk. Ez lehetett akár egy lakó, vagy bármilyen más típusú ingatlan. Tehát elvileg jó üzletet nehezen lehet kötni az ő rálátásuk nélkül, mivel egy lealkudott ingatlant bármikor elhappolhatott a városvezetés. Persze nem állítom, hogy ez sokszor megtörtént, de a lehetőséget megteremtették. Azért azt meg kell említenem, hogy az építési törvény 1997 évi 78 §-a lehetőséget ad településrendezési feladatoknál az elővásárlási jogra. De ennél a jognál a célt is meg kellene jelölni, tehát az így megvásárolt ingatlan elvileg tovább nem értékesíthető, még bérleménybe sem adható. Mert ilyen eseteknél „elvileg” nem élhet egy település az elővásárlási jogával, ez etikátlan lenne (vulgárisan kufárkodás), mivel az ilyen tevékenység nem településrendezési feladat. Ha viszont a településrendezési indok megszűnik, akkor a magáningatlanokról a 1997 építési törvény szerint, az önkormányzatnak le kell vennie ezt az elővásárlási jogát. De ha tovább görgetem az ügyet, akkor számomra érdekes a helyzet, mivel a város ingatlanállományából jelenleg is rengeteg üresen és kihasználatlanul áll. Én kíváncsi lennék mi történt azokkal az ingatlanokkal, ahol az elmúlt években a város élt az előrevásárlási jogával. Jelenleg egyáltalán kinek a tulajdonát képzi, vagy hogyan hasznosította városunk ezeket a megszerzett ingatlanokat? Továbbá milyen városfejlesztési koncepcióba fért bele, az elővásárlási jog kiterjesztése magáningatlanokra? Ha esetleg értékesítette, vagy üresen állnak, akkor miért is volt szükség a magántulajdonok elővásárlási jogának bejegyzésére? A kérdéseket a levegőbe hagyom, az olvasóra bízom a választ.
Akkor én úgy fogalmaznék, hogy az elrontott beruházásra felvett hitelek is okozzák a problémát.
http://www.hotelem.hu/index.php?action=open&id=6244
Már három olyan fürdőt – Gelse, Dunaújváros, Esztergom - találunk az országban, amelyet komoly állami támogatással fejlesztettek az elmúlt években, a tulajdonos önkormányzatok azonban anyagi okokból kénytelenek voltak – legalább szezonálisan – bezárni őket.
A sor jövőre folytatódhat - mondja Kovacsics Imre, az országszerte hat fürdőt vezető Spa Holding Hungary ügyvezetője.
Kovacsics szerint nem szabad az államnak a fejét a homokba dugnia, mivel a magyarországi fürdők többsége mindennapos finanszírozási gondokkal küzd. A jéghegy csúcsa, hogy bezárt Gelse, Esztergom és Dunaújváros fürdője.
Rajtuk kívül több tucat olyan fürdő is van, amelyet mesterségesen tart életben a tulajdonos önkormányzat. A legtöbb helyen évi 50-300 millió forintot kénytelenek erre fordítani, ami azt is jelenti, hogy más területektől vonják el ezt a pénzt.
Jövőre még rosszabb jöhet!
Kovacsics szerint fel kell arra készülni, hogy jövőre még annyi pénzük sem lesz az önkormányzatoknak, mint az idén, így a fürdőbezárási hullám folytatódhat. Ennek negatív hatása továbbgyűrűzhet, és azok a zömében kis- és középvállalkozások is csődbe mehetnek, amelyek egy ilyen fürdőbe vagy annak környékére települtek.
A probléma egyik alapvető oka, hogy amikor ezeket a fürdőket jelentős pályázati forrásokból fejlesztették, akkor az önkormányzatok az 50%-os önrészre hitelt vettek fel, ezek törlesztőrészletei pedig a gyenge forintárfolyam miatt manapság az egekben vannak. Emiatt sorra kerülhetnek a hitelező bankok kezére a fürdők.
De amint láttuk Dunaújvárosban, a bank nem finanszírozza a téli veszteséget, inkább leállítja és legjobb esetben szezonálisan működteti a négymilliárdból megépített élményfürdőt…….