Hát igen.. Együtt aludni egy cicával az remek dolog (de kutyussal sem utolsó). Mert dorombolkál, melegít, ha kell (sajnos akkor is ha nem kell, mert ugye nyáron és kánikulában is szívesen terpeszkedik az ember hasán és hát ugye akkor pont az hiányzik a legkevésbé) és nyugtat...
Szó se róla, én is ismerek ilyen embereket, sajnos a családban is akad, de azért nekik is vannak boldog pillanataik... Unokák, gyerekek, stb. Olyan embert nem ismerek, aki egy pillanatig se lett volna boldog egész életében... Mert, hogy őszinte legyek, de leülni egy fárasztó munka után és nagyot szusszanni, maga a tömény boldogság... :0)
Amúgy, lehet, hogy az, akit ellenségemnek hiszek (nem tudok róla, hogy lennének ellenségeim), nem az, de... Szóval az, aki a személyes szférámba akar tolakodni és irányítani, az ellenszenves.. Mert átlépett egy határt...
Hát, ha ő mondja, elhiszem... Annyira nem emlékszem, mert nem sok időt töltöttünk ott és rohanni kellett állandóan, meg régen is volt.... Úgyhogy elhiszem. :0)
Hát, ha keresni kell valamit, akkor engem is elkap a mérgelődés, ami persze nem segít a dolgon... Mert ugye olyankor kell leginkább keresni, amikor amúgy sürgős más dolga lenne az embernek... Oszt olyankor jön a kapkodás, és azt se veszem észre, ami az orrom előtt van...
Szép, szép, nemmondom, de engem a frász törne ki, ha egy vulkán (mármint működő vulkán) közelében kéne laknom.... Na, azt már nem...
Hát igen.. Együtt aludni egy cicával az remek dolog (de kutyussal sem utolsó). Mert dorombolkál, melegít, ha kell (sajnos akkor is ha nem kell, mert ugye nyáron és kánikulában is szívesen terpeszkedik az ember hasán és hát ugye akkor pont az hiányzik a legkevésbé) és nyugtat...
Szó se róla, én is ismerek ilyen embereket, sajnos a családban is akad, de azért nekik is vannak boldog pillanataik... Unokák, gyerekek, stb. Olyan embert nem ismerek, aki egy pillanatig se lett volna boldog egész életében... Mert, hogy őszinte legyek, de leülni egy fárasztó munka után és nagyot szusszanni, maga a tömény boldogság... :0)
Amúgy, lehet, hogy az, akit ellenségemnek hiszek (nem tudok róla, hogy lennének ellenségeim), nem az, de... Szóval az, aki a személyes szférámba akar tolakodni és irányítani, az ellenszenves.. Mert átlépett egy határt...
Hát, ha ő mondja, elhiszem... Annyira nem emlékszem, mert nem sok időt töltöttünk ott és rohanni kellett állandóan, meg régen is volt.... Úgyhogy elhiszem. :0)
Hát, ha keresni kell valamit, akkor engem is elkap a mérgelődés, ami persze nem segít a dolgon... Mert ugye olyankor kell leginkább keresni, amikor amúgy sürgős más dolga lenne az embernek... Oszt olyankor jön a kapkodás, és azt se veszem észre, ami az orrom előtt van...