Nagyon kevesen tudják, hogy B. Britten, Fr. Poulenc is odatartozot, ahova állítólag P. Csajkovszkij. Amerikában is élt ebből a másságból egy kiváló karmaster és zeneszerző. Nos a zenetörténetnek ezt a részét kutatni nem szakszerű. A zenetörténetnek más feladata van, magának a zenei struktúrának, (formavilág, harmóniavilág, hangszereléstechnika) kutatása.
Egy másik tudományágban a világhírű szerző O. Donald Hebb az alábbiakat írja A PSZICHOLÓGIA ALAPKÉRDÉSEI c könyve előszavában (Gondolat-Trivium Kiadó Budapest 1995): "Aki azért tanul pszichológiát, mert valóban segíteni akar az embereken, nyilván nem szeretne rossz tanácsadó lenni. A félkész pszichológus sokkal rosszabb, mint az, aki egyáltalán nem ismeri a pszichológiát. Sajnos, máris sok a félig kész pszichológus, olyanok, akik egyetlen könyvet olvastak csak. Vannak olyanok, akik két könyvet olvastak, s ennek alapján újság, folyóirat cikkeket írnak.Íirásaik többnyire tudománynak álcázott értemetlenségek". Eek alapján, úgy vélem, hogy a pszichológia nem egy felületes hókusz-pókusz, amúgy ránézéssel vizsgálat, gyógyitás. A zenetörténet sem az alkotók magánéletére, pletykákra, intimitásokra szakosodott, hanem a műalkotások már korábban vázolt tudományos elemzésére. A pletykák, intimitások a zenetörténet melléktermékei, amrlyek szóra se érdemesek. Beírásom senkinek sem szól személy szerint, azaz mindenkinek név és jelző nélkül.
(A nívós költemények között ez kakukktojás, de nekem kedves, mert az unokám a gyermekkoromat juttatta eszembe.)
Ennek az, az előzménye, hogy vittem unokámat zeneórára és kérdezte, hogy hány nyelven beszélek. Mondtam neki, hogy franciául értek, valamikor beszéltem, de sokat felejtettem. Olaszul beszélek. Még valami történelmi dolgot is kérdezett, amire tudtam válaszolni. Hozzám hajtotta a fejét és megjegyezte: „de jó neked papa, hogy olyan öreg vagy és okos". Hát ez ihletett e vers megírására.
Kiegészíteném még egy korábban beigért "nagymértékű járulékcsökkentésse". Majd válaszol rá valamelyik fullajtár. A miniszterelnök egy magasabrendű ember. Ezért rendezte így a kormányt. hogy ő a piramis tetején tündököljön és ilyen "hétköznapi, rangon aluli kérdések"- re, majd a fullajtárok válaszolnak. Maradjonak ők a pácba ő pedig tündököl és fogadja a nép kézcsókjait, mondván "az előző kormányok szúrták el". Mindig büszke voltam magyarságomra, (na nem úgy jobbikos, meg fideszes módon, olyan egyszerűen európai módon),de azt azért nem gondoltam, hogy (finoman szólva) ennyi butaság számba menő, félrevezethető ember van ebben az országban és godolkodás nélkül beszopják a Vezír dumáját. Talán egyszer rájönnek. Ha nem, akkor megszívta az ország.
Fennáll a lehetősége az ország elbunkósodásának. Azok, akik a Kodályi emlőkön nőttek fe tudják, hogy milyen szerteágazó műveltséget biztosít a zenetanulás. (Ez nem zenei sovinizmus!) Jönnek a tudorok, a kompetenciaelvű oktatással. Az én békebeli tanáraim Békés (akkor még nagyközség volt) határában volt egy Wenkheim Kastély. Kodály álmait ott valósította meg egy Köröstarcsán született G. György. Nem voltunk szakbarbárok akkor másként nevezték azt, amit ma modernkedve kompetenciáknak titulálnak. Az, hogy ezt tanáraim milyen sikerrel alkalmazták, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a 27 tagú osztályból (az utolsó érettségizettekbő) 2 közlekedésmérnök lett, egy Kossuth-díjas író és költö (a pom-pon mesék írója) , 2 jogász, 2 orvos, egy biológus egy Máv főtanácsos és számtalan kiváló általános iskolai ének-tört, ének magyar tanár.
Kodály ezt bövebben kifejtette, nos ez a transzfer, amire végre rá kellene jönni az oktatás irányítóinak
Rövid megjegyzés
Nagyon kevesen tudják, hogy B. Britten, Fr. Poulenc is odatartozot, ahova állítólag P. Csajkovszkij. Amerikában is élt ebből a másságból egy kiváló karmaster és zeneszerző. Nos a zenetörténetnek ezt a részét kutatni nem szakszerű. A zenetörténetnek más feladata van, magának a zenei struktúrának, (formavilág, harmóniavilág, hangszereléstechnika) kutatása.
Egy másik tudományágban a világhírű szerző O. Donald Hebb az alábbiakat írja A PSZICHOLÓGIA ALAPKÉRDÉSEI c könyve előszavában (Gondolat-Trivium Kiadó Budapest 1995): "Aki azért tanul pszichológiát, mert valóban segíteni akar az embereken, nyilván nem szeretne rossz tanácsadó lenni. A félkész pszichológus sokkal rosszabb, mint az, aki egyáltalán nem ismeri a pszichológiát. Sajnos, máris sok a félig kész pszichológus, olyanok, akik egyetlen könyvet olvastak csak. Vannak olyanok, akik két könyvet olvastak, s ennek alapján újság, folyóirat cikkeket írnak.Íirásaik többnyire tudománynak álcázott értemetlenségek". Eek alapján, úgy vélem, hogy a pszichológia nem egy felületes hókusz-pókusz, amúgy ránézéssel vizsgálat, gyógyitás. A zenetörténet sem az alkotók magánéletére, pletykákra, intimitásokra szakosodott, hanem a műalkotások már korábban vázolt tudományos elemzésére. A pletykák, intimitások a zenetörténet melléktermékei, amrlyek szóra se érdemesek. Beírásom senkinek sem szól személy szerint, azaz mindenkinek név és jelző nélkül.
Docens
Emlék
(A nívós költemények között ez kakukktojás, de nekem kedves, mert az unokám a gyermekkoromat juttatta eszembe.)
Ennek az, az előzménye, hogy vittem unokámat zeneórára és kérdezte, hogy hány nyelven beszélek. Mondtam neki, hogy franciául értek, valamikor beszéltem, de sokat felejtettem. Olaszul beszélek. Még valami történelmi dolgot is kérdezett, amire tudtam válaszolni. Hozzám hajtotta a fejét és megjegyezte: „de jó neked papa, hogy olyan öreg vagy és okos". Hát ez ihletett e vers megírására.
Ilyen az élet
Amikor még gyerek voltam
Csodáltam a felnőtteket.
Ámultam, mert tudtak mondani
Nagy bölcsességeket.
Ifjú koromban irigyeltem az öregeket,
Bölcs tanácsokkal látták el a felnőtteket.
Az idő eljárt, én is öreg lettem,
Sokat gondolkodtam, ki irigyel engem.
Egyről tudok,
Bence, az unokám
Ki hangoztatja büszkén
Okos az én papám.
Okos a fenét,
Csak ezt ő úgy látja,
Mint, hetvenhat éves Sándor,
Sanyika korába'
Most, már bácsi lettem
Sok mindent megértem,
Azt azért nem hiszem,
Hogy oly' okos lettem.
Okos volt az apám,
Meg a szomszéd bácsi,
Kiknek meséjéből
Tanulhatna bárki.
Nem voltak nagy barátságban
a könyvekkel,
Tanulás helyett
Küszködtek az élettel
Részesei voltak
Egy kegyetlen múltnak
Szívós szenvedői
Két világháborúnak.
Hallgattam is tátott szájjal
Télesti meséiket,
Nem gondoltam, mint gyermek,
Hogy rímekbe kerülnek.
Docens33
Bp, 2009. XII. 17.
A kérdések jogosak!
Kiegészíteném még egy korábban beigért "nagymértékű járulékcsökkentésse". Majd válaszol rá valamelyik fullajtár. A miniszterelnök egy magasabrendű ember. Ezért rendezte így a kormányt. hogy ő a piramis tetején tündököljön és ilyen "hétköznapi, rangon aluli kérdések"- re, majd a fullajtárok válaszolnak. Maradjonak ők a pácba ő pedig tündököl és fogadja a nép kézcsókjait, mondván "az előző kormányok szúrták el". Mindig büszke voltam magyarságomra, (na nem úgy jobbikos, meg fideszes módon, olyan egyszerűen európai módon),de azt azért nem gondoltam, hogy (finoman szólva) ennyi butaság számba menő, félrevezethető ember van ebben az országban és godolkodás nélkül beszopják a Vezír dumáját. Talán egyszer rájönnek. Ha nem, akkor megszívta az ország.
Kedves Holdfény!
Fennáll a lehetősége az ország elbunkósodásának. Azok, akik a Kodályi emlőkön nőttek fe tudják, hogy milyen szerteágazó műveltséget biztosít a zenetanulás. (Ez nem zenei sovinizmus!) Jönnek a tudorok, a kompetenciaelvű oktatással. Az én békebeli tanáraim Békés (akkor még nagyközség volt) határában volt egy Wenkheim Kastély. Kodály álmait ott valósította meg egy Köröstarcsán született G. György. Nem voltunk szakbarbárok akkor másként nevezték azt, amit ma modernkedve kompetenciáknak titulálnak. Az, hogy ezt tanáraim milyen sikerrel alkalmazták, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a 27 tagú osztályból (az utolsó érettségizettekbő) 2 közlekedésmérnök lett, egy Kossuth-díjas író és költö (a pom-pon mesék írója) , 2 jogász, 2 orvos, egy biológus egy Máv főtanácsos és számtalan kiváló általános iskolai ének-tört, ének magyar tanár.
Kodály ezt bövebben kifejtette, nos ez a transzfer, amire végre rá kellene jönni az oktatás irányítóinak
Docens33