A II. tétel (az előző videó végén kezdődik!) /Adagio un poco mosso (=lassan, de kicsit mozgalmasan) aránylag rövid. A zenekarban H-dúrban megszólaló, megindítóan bensőséges téma Beethoven áhitatos rajongását fejezi ki a természet szépségeinek láttán. A természetrajongó zeneköltő lelke csordultig telik meg magányos barangolásaiban az erdők, virágok, patakok változatos pompájának kitárulásával.
Merész kromatikus moduláció (=hangnemi kitérés, átmenés más hangnembe) után közvetlenül következik a III. tétel /Rondo. Allegro ma non troppo (=Körtánc. Gyorsan, de nem túlzottan)/. A főtémát Beethoven érdekes módon készíti elő. Halkan indul, mintha most születnék meg, majd viharos lendülettel, felcsattanó jókedvvel nekiiramodik. A kettős profilú főtéma első részének érdekes a ritmikája. A második rész szintén további két részre bontható, egy kromatikusan lefelé haladóra, és egy patetikusan fölfelé ívelőre. A témának ezt a többoldalúságát a továbbiakban ragyogóan bontja ki és világítja meg Beethoven, aki a szikrázó életöröm diadalmas harsogásában fejezi be a mesterművet.
Halihóóóó! Ébresztőőőőő! Megjött az éjszakai műszak!
Eszembe jutott egy kedves ismerősöm, akinek kedvence Beethoven 5. Esz-dúr zongoraversenye Claudio Arrauval.
Rákerestem, s meg is találtam.
De nézzük, mit is ír a hogyishívják e műről:
A leghatalmasabb versenymű Beethoven munkásságában. Az 1808. és 1809. évek szülötte. Beethoven akkor már süketsége miatt kénytelen volt teljesen visszavonulni a nyilvános zongorázástól, és a mű bemutatását (1810-ben Lipcsében, 1812-ben Bécsben) kedvelt tanítványára, Czerny Károlyra bízni. Amíg Beethoven előző versenyműveinek kadenciáit maga rögtönözte az előadásokon, most másra kellett bíznia a mű megszólaltatását. A kadenciák kottákba rögzatésére kénytelen volt fokozottabb műgondot fordítani.
Itt álljunk meg egy pillanatra! A kadenciáról még azt hiszem, nem beszéltünk, mi is ez a zeneművekben?
Jelentése kétféle értelemmel is bír:
1. Szó szerint ZÁRLAT, záradékot jelent. A zene értelmi tagozódásának legfőbb eszköze; mondatok, periódusok, tételek VÉGÉN fellépő harmonikus fordulat.
2. Áriákban, hangszeres művekben, elsősorban VERSENYMŰVEKBEN a szóló hangszer rendszerint virtuóz, formailag viszonylag kötetlen szólója, amit régebben az előadók improvizációs készségére bíztak. A 19. sz. romantika óta a műnek egyre szervesebb, a szerző által megkomponált része.
E kis szükséges kitérő után nézzük tovább a zongoraversenyt:
Ebben a műben előtérbe kerül a rögtönzés-jelleg. A heroikus hang az uralkodó, egy magasrendű, etikus hivatástudattal telített, hősi jellemet ábrázol itt a zeneköltő a katonaversenyművek nyelvén (az angolok ezt a művet "The Emperor" alcímen ismerik), de mennyivel költőibb tartalommal! A III. (szintén Esz-dúr) szimfónia hangjaiban megjelenített beethoveni eszmény tér itt vissza, a magasabbrendű ember ideálja.
Hatalmas erejű, élesen felcsattanó zenekari akkordtömbök váltakozása a zongora futamaival: ez a kadencia-jellegű kezdet indítja el az I. tételt (Allegro). Ez a rögtönző-jellegű kadencia-kezdet valóban beethoveni, mint ahogy jellegzetesen rá vall a főtémának azonnali továbbfejlesztése is... Varázsos hatású az esz-mollban pianissimo (=nagyon halk) megjelenő második téma. A harmadik téma oboán és fuvolán jelenik meg.
A kidolgozási részben a mű harcias és elszántan küzdelmes jellegének megfelelően a zenekar és a szólóhangszer viharos szenvedéllyel torlódik egymásba. A kadenciát Beethoven itt most már szervesen beépíti a tétel tematikus egységébe.
" - Amíg ilyet látunk és hallunk ilyen fiataloktól addig van remény!!!
- gyönyörű, ömlik a könnyem... - hatalmas mű...mintha a harangok hangja a világ, azaz a magyar kultúra elvesztét jelképezné...fel kell figyelni az ilyen kincsekre..."
Kedveseim! Kalandozásaim közben a youtube oldalon találtam ezeket a kommenteket.
És akik kapták:
Dunakeszi Bárdos Lajos ált. iskola "Kicsinyek kórusa" - Altsach Gergely karnagy vezetésével:
Templomi Hangverseny 2009 A Bárdos Lajos Általános Iskola Egyesített kórusa - a Tanári kórussal kiegészülve Vezényel: Kertészné Hidvégi Zsuzsanna Zongorán km.: Godán Sándor
Valóban jó látni, hallani még ilyet.
Viszont elszomorító, milyen gyéren vannak a nézőtéren...
Még a kedves szülők sem voltak kíváncsiak a csemetéikre?
Kis alkalmi kórushangversenyünk után kívánok mindenkinek nyugodalmas jó éjszakát, és kellemes pünkösdi ünnepeket! Holdfény
Kellemes pünkösdi ünnepeket kívánok mindenkinek ezekkel a kedves pünkösdi dalokkal:
Népdal:
Két szál pünkösd rózsa Kihajlott az útra, El akart hervadni, Nincs, ki leszakítsa.
Nem ám az a rózsa, Ki a kertbe nyílik, Hanem az a rózsa, Kik egymást szeretik.
Nem szeretlek másért, Két piros orcádért, Szemed járásáért, Szád mosolygásáért.
Egy kis szólmizációs emlékeztető:
lá mi mi fi szó mi
lá mi mi fi szó mi
re mi dó dó ti lá
re re dó ti lá lá
/Hangneme: Lá-sor fi-vel, azaz hétfokú moll jellegű modális hangsor, DÓR hangsor/
..................................
Gyermekdal:
Piros pünkösd napján Mindenek újulnak, A kertek, a mezők Virágba borulnak.
Én kicsike vagyok, Nagyot nem szólhatok, Szüleim kertjében Most nyílni akarok.
Ki akarok nyílni, Mint pünkösdi rózsa, De ki nem nyílhatok, Csak úgy illatozok.
A második versszak így is ismeretes:
Én kicsike vagyok, Nagyot nem szólhatok, Mégis az Istennek Dicséretet mondok.
Szólmizált dallama:
dó dó dó dó dó re mi
mi mi re dó mi mi
mi fá szó mi re mi
dó mi re re dó dó
/Hangsora: Ötfokú dó-pentachord hangsor/
Mindkét dalon érződik a nyugati zenei hatás, tehát nem a legősibb rétegéhez tartoznak a magyar népdalkincsnek.
Az ősi réteg jellemző hangsora ugyanis az őshazából magunkkal hozott pentatónia. Erről már régebben szóltam. Ötfokú, félhang nélküli hangsor, emiatt hiányoznia kell belőle a fá-nak és a ti-nek.
Beethoven: Esz-dúr 5. zongoraversenye Op. 73.
Folytatás:
A II. tétel (az előző videó végén kezdődik!) /Adagio un poco mosso (=lassan, de kicsit mozgalmasan) aránylag rövid. A zenekarban H-dúrban megszólaló, megindítóan bensőséges téma Beethoven áhitatos rajongását fejezi ki a természet szépségeinek láttán. A természetrajongó zeneköltő lelke csordultig telik meg magányos barangolásaiban az erdők, virágok, patakok változatos pompájának kitárulásával.
http://www.youtube.com/watch?v=Nh2dxjKMIaQ&feature=related
Claudio Arrau - Beethoven: Esz-dúr zongoraverseny II.tétel 2.rész + III.tétel 1.rész
Merész kromatikus moduláció (=hangnemi kitérés, átmenés más hangnembe) után közvetlenül következik a III. tétel /Rondo. Allegro ma non troppo (=Körtánc. Gyorsan, de nem túlzottan)/. A főtémát Beethoven érdekes módon készíti elő. Halkan indul, mintha most születnék meg, majd viharos lendülettel, felcsattanó jókedvvel nekiiramodik. A kettős profilú főtéma első részének érdekes a ritmikája. A második rész szintén további két részre bontható, egy kromatikusan lefelé haladóra, és egy patetikusan fölfelé ívelőre. A témának ezt a többoldalúságát a továbbiakban ragyogóan bontja ki és világítja meg Beethoven, aki a szikrázó életöröm diadalmas harsogásában fejezi be a mesterművet.
http://www.youtube.com/watch?v=O7xN3ZdHKeU&feature=related
Claudio Arrau - Beethoven: Esz-dúr zongoraverseny III.tétel 2.rész
Holdfény
Halihóóóó!
Ébresztőőőőő!
Megjött az éjszakai műszak!
Eszembe jutott egy kedves ismerősöm, akinek kedvence Beethoven 5. Esz-dúr zongoraversenye Claudio Arrauval.
Rákerestem, s meg is találtam.
De nézzük, mit is ír a hogyishívják e műről:
A leghatalmasabb versenymű Beethoven munkásságában. Az 1808. és 1809. évek szülötte. Beethoven akkor már süketsége miatt kénytelen volt teljesen visszavonulni a nyilvános zongorázástól, és a mű bemutatását (1810-ben Lipcsében, 1812-ben Bécsben) kedvelt tanítványára, Czerny Károlyra bízni. Amíg Beethoven előző versenyműveinek kadenciáit maga rögtönözte az előadásokon, most másra kellett bíznia a mű megszólaltatását. A kadenciák kottákba rögzatésére kénytelen volt fokozottabb műgondot fordítani.
Itt álljunk meg egy pillanatra!
A kadenciáról még azt hiszem, nem beszéltünk, mi is ez a zeneművekben?
Jelentése kétféle értelemmel is bír:
1. Szó szerint ZÁRLAT, záradékot jelent. A zene értelmi tagozódásának legfőbb eszköze; mondatok, periódusok, tételek VÉGÉN fellépő harmonikus fordulat.
2. Áriákban, hangszeres művekben, elsősorban VERSENYMŰVEKBEN a szóló hangszer rendszerint virtuóz, formailag viszonylag kötetlen szólója, amit régebben az előadók improvizációs készségére bíztak. A 19. sz. romantika óta a műnek egyre szervesebb, a szerző által megkomponált része.
E kis szükséges kitérő után nézzük tovább a zongoraversenyt:
Ebben a műben előtérbe kerül a rögtönzés-jelleg. A heroikus hang az uralkodó, egy magasrendű, etikus hivatástudattal telített, hősi jellemet ábrázol itt a zeneköltő a katonaversenyművek nyelvén (az angolok ezt a művet "The Emperor" alcímen ismerik), de mennyivel költőibb tartalommal! A III. (szintén Esz-dúr) szimfónia hangjaiban megjelenített beethoveni eszmény tér itt vissza, a magasabbrendű ember ideálja.
Hatalmas erejű, élesen felcsattanó zenekari akkordtömbök váltakozása a zongora futamaival: ez a kadencia-jellegű kezdet indítja el az I. tételt (Allegro). Ez a rögtönző-jellegű kadencia-kezdet valóban beethoveni, mint ahogy jellegzetesen rá vall a főtémának azonnali továbbfejlesztése is... Varázsos hatású az esz-mollban pianissimo (=nagyon halk) megjelenő második téma. A harmadik téma oboán és fuvolán jelenik meg.
A kidolgozási részben a mű harcias és elszántan küzdelmes jellegének megfelelően a zenekar és a szólóhangszer viharos szenvedéllyel torlódik egymásba. A kadenciát Beethoven itt most már szervesen beépíti a tétel tematikus egységébe.
http://www.youtube.com/watch?v=akc0v_KTZBM&feature=related
Claudio Arrau - Beethoven: Esz-dúr zongoraverseny I.tétel1.rész
http://www.youtube.com/watch?v=AP485C6MZAU&feature=related
Claudio Arrau - Beethoven: Esz-dúr zongoraverseny I.tétel 2.rész
http://www.youtube.com/watch?v=2cA8znJZ0dI&feature=related
Claudio Arrau - Beethoven: Esz-dúr zongoraverseny I.tétel 3.rész + II.tétel 1.rész
Jó hallgatást, nézelődést, különösen ajánlom Ernő bácsinak!
Képzeljétek, Claudio Arrau itt már 85 éves!
Folyt. köv.
Szép estét mindenkinek!
Ezt most "csak úgy"... mert olyan gyönyörű!
Mindenkinek szerettel
Holdfény
" - Amíg ilyet látunk és hallunk ilyen fiataloktól addig van remény!!!
- gyönyörű, ömlik a könnyem...
- hatalmas mű...mintha a harangok hangja a világ, azaz a magyar kultúra elvesztét jelképezné...fel kell figyelni az ilyen kincsekre..."
Kedveseim!
Kalandozásaim közben a youtube oldalon találtam ezeket a kommenteket.
És akik kapták:
Dunakeszi Bárdos Lajos ált. iskola "Kicsinyek kórusa" - Altsach Gergely karnagy vezetésével:
http://www.youtube.com/watch?v=7J5Fy5CqkpQ&NR=1
Bárdos Lajos: Szellő zúg távol
2009.05.19 - "ÉNEKLŐ IFJÚSÁG" Megyei Minősítő Hangverseny, Veresegyház 2009.
Kicsinyek Kórusa
Vezényel: Altsach Gergely
http://www.youtube.com/watch?v=aLHNkj43GkU&feature=related
Bárdos Lajos: Sánta Beke
http://www.youtube.com/watch?v=noSbGBZQl9s&feature=related
Kodály: Zöld erdőben
És végül az egész Bárdos iskola egyesített kórusa:
http://www.youtube.com/watch?v=GBABI12V5eI&feature=related
J. S. Bach: Parasztkantáta
Templomi Hangverseny 2009
A Bárdos Lajos Általános Iskola Egyesített kórusa - a Tanári kórussal kiegészülve
Vezényel: Kertészné Hidvégi Zsuzsanna
Zongorán km.: Godán Sándor
Valóban jó látni, hallani még ilyet.
Viszont elszomorító, milyen gyéren vannak a nézőtéren...
Még a kedves szülők sem voltak kíváncsiak a csemetéikre?
Kis alkalmi kórushangversenyünk után kívánok mindenkinek nyugodalmas jó éjszakát, és kellemes pünkösdi ünnepeket!
Holdfény
Kellemes pünkösdi ünnepeket kívánok mindenkinek ezekkel a kedves pünkösdi dalokkal:
Népdal:
Két szál pünkösd rózsa
Kihajlott az útra,
El akart hervadni,
Nincs, ki leszakítsa.
Nem ám az a rózsa,
Ki a kertbe nyílik,
Hanem az a rózsa,
Kik egymást szeretik.
Nem szeretlek másért,
Két piros orcádért,
Szemed járásáért,
Szád mosolygásáért.
Egy kis szólmizációs emlékeztető:
lá mi mi fi szó mi
lá mi mi fi szó mi
re mi dó dó ti lá
re re dó ti lá lá
/Hangneme: Lá-sor fi-vel, azaz hétfokú moll jellegű modális hangsor, DÓR hangsor/
..................................
Gyermekdal:
Piros pünkösd napján
Mindenek újulnak,
A kertek, a mezők
Virágba borulnak.
Én kicsike vagyok,
Nagyot nem szólhatok,
Szüleim kertjében
Most nyílni akarok.
Ki akarok nyílni,
Mint pünkösdi rózsa,
De ki nem nyílhatok,
Csak úgy illatozok.
A második versszak így is ismeretes:
Én kicsike vagyok,
Nagyot nem szólhatok,
Mégis az Istennek
Dicséretet mondok.
Szólmizált dallama:
dó dó dó dó dó re mi
mi mi re dó mi mi
mi fá szó mi re mi
dó mi re re dó dó
/Hangsora: Ötfokú dó-pentachord hangsor/
Mindkét dalon érződik a nyugati zenei hatás, tehát nem a legősibb rétegéhez tartoznak a magyar népdalkincsnek.
Az ősi réteg jellemző hangsora ugyanis az őshazából magunkkal hozott pentatónia. Erről már régebben szóltam. Ötfokú, félhang nélküli hangsor, emiatt hiányoznia kell belőle a fá-nak és a ti-nek.
http://www.youtube.com/watch?v=iaj9_7lQhMI&feature =related
Kodály: Pünkösdölő
Holdfény