Ma ismét egy olyan kastélyhoz látogatunk el, melyet volt alkalmam látni a valóságban is, igaz, vagy úgy harminc évvel ezelőtt. Sok szép fotót is csináltam róla a régi kis "Perfekta" fotómasinával NDK-s orwo-color filmre. Sajnos, azóta kissé megfakultak a képek... A digitális fotókorszakba beleszületett mai fiatalok el se tudják képzelni, milyen nagy "vívmány" volt valaha a színes negatív film is! Ami a valóságban pl. piros, az a negatívon zöld volt... Ott jártamkor a kastély részben kiállítás volt, a Perényi-szárny pedig éppen nem volt látogatható festés miatt. Az ún. "vár-részbe", a Vörös-toronyba bemehettünk. Láttam valóságosan is az addig tankönyvekből jól ismert festményét Mányoki Ádámnak II. Rákóczi Ferenc fejedelemről. Menjünk tehát kicsit közelebb a helyszínhez, hol is jártam harminc évvel ezelőtt:
RÁKÓCZI-VÁRKASTÉLY, Sárospatak
A Bodrog-partján festői környezetben épült erősség ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Ferenc emlékmúzeuma. A középkori vár magja az ötszintes Vörös-torony. Ehhez kapcsolódik a gyönyörű lodzsával a kétszintes palotarész. Eredeti formáját 1534-42 között nyerte el. További dátumok: 1563. 1617-18. A gótikus-reneszánsz épület a Perényiek, a Dobók és a Rákócziak tulajdonában volt. A mai Magyarország területén épült legszebb reneszánsz épületrészlet az oszlopos, kőkorlátos Lorántffy-lodzsa, mely 1647-ben készült itáliai mesterek segítségével. Ritka érték a "Sub Rosa" emlékszoba megmaradt barokk mennyezeti freskója, a Vörös-torony lovagterme, továbbá a könyvtár hármas kőkeretes ablaka. E helyiségek fontos, történelmünket is befolyásoló eseményeknek is adtak helyet. A reneszánsz kultúra eme pataki otthona szerencsére sosem volt komoly ostrom helyszíne, azonban 1702-ben súlyos tűzkárokat szenvedett az épület és a berendezés. Évszázadokkal később a Bretzenheim családnak köszönhetjük a mai romantikus külsőt, és a tájképi angolkert létrejöttét.
A várkastély helyreállítása az 1950-ben vette kezdetét. Megtörtént a palotaszárnyak, részben a külső várfalak, az olasz bástya, a belső várárok, a várudvar és az eredeti terepszint feltárása és helyreállítása. 1984-1995 között helyreállították a Vörös-tornyot, és megtörtént a Bokályos-ház rekonstrukciója. 1995-96-ban a reneszánsz konyha feltárása és helyreállítása is megtörténik. 2001-ig befejeződött az emeleti szárnyak kutatása és helyreállítása, az egész várkastélyban korszerű fűtésrendszert építettek ki és megtörtént a Lorántffy-loggia restaurálása és statikai megerősítése. Napjainkra szinte teljes mértékben elkészültek a várkastélyra vonatkozó kutatások és befejeződtek a rekonstrukciók.
Ma a számomra legkedvesebb, s egyben fájó pontomat hoztam:
KÁROLYI-KASTÉLY, Parádsasvár
Volt szerencsém kirándulások alkalmával megnézni néhány kastélyunkat. Ezek közül való ez a kastély is, melyet először meglátni, és megszeretni a pillanat műve volt!
Egyszer, úgy a 90-es évek végén nyaraltunk Parádfürdőn. Ellátogattunk a Parádsasvári üveggyárba is. Ha jól tudom, azóta ezt is bezárták, pedig csodaszép dolgokat, főleg poharakat készítettek az ottani manufaktúrában. Sokat dolgoztak külföldre is. Érdekes volt megnézni a gyártási folyamatot, a forró kemencéből kivett vörös folyékony üveget, és látni, hogyan készül belőle a pohár talpa, majd a kelyhe... Hogy forrasztják egybe őket...
A gyárba menet egy romos állapotban lévő kastély mellett vitt az utunk. Éppen készültek felújítani... Elhatároztuk, ha kész lesz, megnézzük, mert ilyen siralmas állapotában is látszott, csodálatosan szép lehetett valaha... Sóvárogva néztem, s álmodtam is róla... Többször is visszatérő álmom volt ez. De sajnos, az álmom nem vált valóra! Pár év múlva Mátraházán nyaraltunkban hiába mentünk vissza, hogy megnézzük. Egy goromba "gorilla" kapuőr állta utunkat, mondván: "EZ MAGÁNTULAJDON! Nem lehet csak úgy megnézni! Jó lesz megtanulni, mit jelent a magántulajdon!" Így kiokosodva szomorúan kullogtunk el a kényes-fényes luxusszállóként funkcionáló "kedvenc" elől... Igaz, 5000 ft-ért/fő - előre bejelentkezéssel - meg lehetett volna nézni, de EZT meg főleg a büszkeségünk nem engedte... Tízezret fizetni, hogy láthassuk belül? Nah, neh!
A parádfürdői házigazdánk mesélte róla, hogy a nép "Duzzogó"-nak becézte ezt a kastélyt, melynek az oka az volt, hogy Károlyi gróf anyósa nem tudta elviselni a parádfürdői zajos báli rendezvényeket, ezért kissé távolabb építtetett neki egy kastélyt, ahová elmehetett "duzzogni"...
A Károlyiak a Mátra csúcsain, közel a Kékes tetőhöz, a Csevice gyógyforrás mellett építették fel neoreneszánsz stílusban kastélyukat. A család Ybl Miklóst, a "házi építészt" kérte föl e feladatra, s ő létrehozta 1872-ben (átdolgozva 1885.) hazánk egyik legszebb kastélyát, mely jelenleg luxus-kastélyszálló. Az aszimmetrikus, tornyos, klinkertégla homlokzatú, emeletes építmény egyik látványossága a díszes tetőzet - szoborszerű kéményekkel. Az igényes belső kiképzést a lépcsőházak, a dísztermek, a biliárdszoba bizonyítja. A három különálló épületrész kis udvart zár közre, melyben helyet kapott egy fürdőmedence pihenőhelyekkel a vendégek számára. A két és fél hektáros szűk park, a természet szépsége a közeli erdőben, fenyvesekben folytatódik. A szomszéd falu, Parádfürdő adott helyet a Cifra istállónak és benne a híres Kocsi-múzeumnak. Az itt lévő Károlyi kastélyépületekben jelenleg szanatórium van.
Mama, kérlek, meséld el nekem Hogy milyen volt az élet nélkülem Gondoltál rám, mikor azt tervezted el Hogy mi lesz majd, ha nagy leszel
Mama, kérlek, meséld el nekem Hogy hogyan kezdődött az életem Véletlen volt, vagy számítottál rám Azon az édes éjszakán
Hisz jól tudod, nem kértelek Nem kértem tőled az életet S még mielőtt majd egyszer meghalok Még tudnom kell, miért vagyok
Mama, kérlek, meséld el nekem Hogy milyen volt az első szerelem Érezted azt, mikor Téged elhagyott Milyen jó, hogy én még nem vagyok.
Mama, kérlek, azt mondd meg nekem Akartad-e azt, hogy így legyen Én azt hiszem, hogy véletlen csupán Hogy éppen ő az én apám
Hisz jól tudod, nem kértelek Nem kértem tőled az életet S még mielőtt majd egyszer meghalok Még tudnom kell, most miért vagyok
Mama látod zavarban vagyok Most megint egész másra gondolok Hisz itt vannak már, az újonnan érkezők A nagymamát is kikérdezők
Hát mama kérlek, gondold meg jól Hogy mit mesélsz majd, a régi dolgokról Hisz jönnek ők, s újra kérdezik Mit mondunk el, majd Ő nekik. Mit mondhatunk, ha kérdezik? Mit mondhatnánk...
MAGYAR KASTÉLYOK-SOROZAT
Ma ismét egy olyan kastélyhoz látogatunk el, melyet volt alkalmam látni a valóságban is, igaz, vagy úgy harminc évvel ezelőtt. Sok szép fotót is csináltam róla a régi kis "Perfekta" fotómasinával NDK-s orwo-color filmre. Sajnos, azóta kissé megfakultak a képek... A digitális fotókorszakba beleszületett mai fiatalok el se tudják képzelni, milyen nagy "vívmány" volt valaha a színes negatív film is! Ami a valóságban pl. piros, az a negatívon zöld volt...
Ott jártamkor a kastély részben kiállítás volt, a Perényi-szárny pedig éppen nem volt látogatható festés miatt. Az ún. "vár-részbe", a Vörös-toronyba bemehettünk. Láttam valóságosan is az addig tankönyvekből jól ismert festményét Mányoki Ádámnak II. Rákóczi Ferenc fejedelemről.
Menjünk tehát kicsit közelebb a helyszínhez, hol is jártam harminc évvel ezelőtt:
RÁKÓCZI-VÁRKASTÉLY, Sárospatak
A Bodrog-partján festői környezetben épült erősség ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Ferenc emlékmúzeuma.
A középkori vár magja az ötszintes Vörös-torony. Ehhez kapcsolódik a gyönyörű lodzsával a kétszintes palotarész. Eredeti formáját 1534-42 között nyerte el.
További dátumok: 1563. 1617-18. A gótikus-reneszánsz épület a Perényiek, a Dobók és a Rákócziak tulajdonában volt. A mai Magyarország területén épült legszebb reneszánsz épületrészlet az oszlopos, kőkorlátos Lorántffy-lodzsa, mely 1647-ben készült itáliai mesterek segítségével. Ritka érték a "Sub Rosa" emlékszoba megmaradt barokk mennyezeti freskója, a Vörös-torony lovagterme, továbbá a könyvtár hármas kőkeretes ablaka. E helyiségek fontos, történelmünket is befolyásoló eseményeknek is adtak helyet.
A reneszánsz kultúra eme pataki otthona szerencsére sosem volt komoly ostrom helyszíne, azonban 1702-ben súlyos tűzkárokat szenvedett az épület és a berendezés. Évszázadokkal később a Bretzenheim családnak köszönhetjük a mai romantikus külsőt, és a tájképi angolkert létrejöttét.
A várkastély helyreállítása az 1950-ben vette kezdetét. Megtörtént a palotaszárnyak, részben a külső várfalak, az olasz bástya, a belső várárok, a várudvar és az eredeti terepszint feltárása és helyreállítása.
1984-1995 között helyreállították a Vörös-tornyot, és megtörtént a Bokályos-ház rekonstrukciója.
1995-96-ban a reneszánsz konyha feltárása és helyreállítása is megtörténik. 2001-ig befejeződött az emeleti szárnyak kutatása és helyreállítása, az egész várkastélyban korszerű fűtésrendszert építettek ki és megtörtént a Lorántffy-loggia restaurálása és statikai megerősítése. Napjainkra szinte teljes mértékben elkészültek a várkastélyra vonatkozó kutatások és befejeződtek a rekonstrukciók.
A Vörös-torony a Lorántffy-lodzsával:
http://www.bpn.hu/news_images/201/sarospatak_rakoczi_var_245_20080923140956_331.jpg
A gyönyörűen helyreállított kastélyrész:
http://www.kastelyutak.hu/images/zoom/CKGKFV/IMG_3959_rs.jpg
Rákóczi Emlékmúzeum belső rész:
http://www.hungariantravelinfo.hu/latnivalo_images/68311.jpg
Légifelvétel a várkastélyról:
http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=6199
S végül idehoztam az említett festményét is Mányoki Ádámnak II. Rákóczi Ferencről:
/Azt nem tudom, most hol látható, én AKKOR RÉGEN OTT LÁTTAM.../
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/SZERKEZET/03marcius/m_unnepek/m27_rakocziferenc/rakoczi_portre.jpg
Bocsánat kedves Docens!
Neked még nem köszöntem meg ezt a szép zenét.
Elhoztam a "párját" a filmből:
http://www.youtube.com/watch?v=xBLbH6vRwk8&feature=related
Movie - The Mission
Music - Gabriel's Oboe
Actor - Jeremy Irons (Father Gabriel)
Soundtrack - Ennio Morricone
Ezek is szép, megható részletek a filmből (amelyet én sajnos még nem láttam, de szeretném megnézni), zenei főtéma és kórus kíséretében:
http://www.youtube.com/watch?v=RG9l2Ik67Gw&NR=1
(Patinás szereposztás, Robert de Nero, Liam Neson, Jeremy Irons...)
Ezzel kívánok kellemes pihenést, békés holnapot mindenkinek!
Holdfény
MAGYAR KASTÉLYOK-SOROZAT
Ma a számomra legkedvesebb, s egyben fájó pontomat hoztam:
KÁROLYI-KASTÉLY, Parádsasvár
Volt szerencsém kirándulások alkalmával megnézni néhány kastélyunkat. Ezek közül való ez a kastély is, melyet először meglátni, és megszeretni a pillanat műve volt!
Egyszer, úgy a 90-es évek végén nyaraltunk Parádfürdőn. Ellátogattunk a Parádsasvári üveggyárba is.
Ha jól tudom, azóta ezt is bezárták, pedig csodaszép dolgokat, főleg poharakat készítettek az ottani manufaktúrában. Sokat dolgoztak külföldre is.
Érdekes volt megnézni a gyártási folyamatot, a forró kemencéből kivett vörös folyékony üveget, és látni, hogyan készül belőle a pohár talpa, majd a kelyhe...
Hogy forrasztják egybe őket...
A gyárba menet egy romos állapotban lévő kastély mellett vitt az utunk. Éppen készültek felújítani... Elhatároztuk, ha kész lesz, megnézzük, mert ilyen siralmas állapotában is látszott, csodálatosan szép lehetett valaha... Sóvárogva néztem, s álmodtam is róla... Többször is visszatérő álmom volt ez.
De sajnos, az álmom nem vált valóra! Pár év múlva Mátraházán nyaraltunkban hiába mentünk vissza, hogy megnézzük.
Egy goromba "gorilla" kapuőr állta utunkat, mondván:
"EZ MAGÁNTULAJDON! Nem lehet csak úgy megnézni! Jó lesz megtanulni, mit jelent a magántulajdon!"
Így kiokosodva szomorúan kullogtunk el a kényes-fényes luxusszállóként funkcionáló "kedvenc" elől...
Igaz, 5000 ft-ért/fő - előre bejelentkezéssel - meg lehetett volna nézni, de EZT meg főleg a büszkeségünk nem engedte... Tízezret fizetni, hogy láthassuk belül? Nah, neh!
A parádfürdői házigazdánk mesélte róla, hogy a nép "Duzzogó"-nak becézte ezt a kastélyt, melynek az oka az volt, hogy Károlyi gróf anyósa nem tudta elviselni a parádfürdői zajos báli rendezvényeket, ezért kissé távolabb építtetett neki egy kastélyt, ahová elmehetett "duzzogni"...
A Károlyiak a Mátra csúcsain, közel a Kékes tetőhöz, a Csevice gyógyforrás mellett építették fel neoreneszánsz stílusban kastélyukat. A család Ybl Miklóst, a "házi építészt" kérte föl e feladatra, s ő létrehozta 1872-ben (átdolgozva 1885.) hazánk egyik legszebb kastélyát, mely jelenleg luxus-kastélyszálló. Az aszimmetrikus, tornyos, klinkertégla homlokzatú, emeletes építmény egyik látványossága a díszes tetőzet - szoborszerű kéményekkel. Az igényes belső kiképzést a lépcsőházak, a dísztermek, a biliárdszoba bizonyítja.
A három különálló épületrész kis udvart zár közre, melyben helyet kapott egy fürdőmedence pihenőhelyekkel a vendégek számára.
A két és fél hektáros szűk park, a természet szépsége a közeli erdőben, fenyvesekben folytatódik. A szomszéd falu, Parádfürdő adott helyet a Cifra istállónak és benne a híres Kocsi-múzeumnak. Az itt lévő Károlyi kastélyépületekben jelenleg szanatórium van.
A kastély légifelvételen:
http://www.kastely.specia.hu/wp-content/uploads/2007/11/a-paradsasvari-karolyi-kastely-a-belso-kerttel1.jpg
Jól látható a kellemes pihenést biztosító park, és a kastélyt körülvevő erdőség.
A kastély tornyos-kéményes tetőrészlete közelebbről:
http://www.foek.hu/korkep/termek/ref_01.jpg
Díszes bejárati ajtó:
http://www.bagyinszki.eu/galleries/paradsasvari_karolyi_kastely/paradsasvari_karolyi_kastely_23.jpg
S végül a kastély télen:
http://mw2.google.com/mw-panoramio/photos/medium/7733022.jpg
Összeállította:
Holdfény
Szép napot mindenkinek!
Kedves Fifi!
Köszönet a Tompa Mihály versért, nagyon szép, és sok igaz gondolat van benne.
Hogy mi volt a boldogság?
Talán az, hogy megszülethettünk, élhettünk... és egyszer meghalunk...
http://www.youtube.com/watch?v=VBt6aP3xoQI
Bródy János: Mama kérlek - Koncz Zsuzsa
Mama, kérlek, meséld el nekem
Hogy milyen volt az élet nélkülem
Gondoltál rám, mikor azt tervezted el
Hogy mi lesz majd, ha nagy leszel
Mama, kérlek, meséld el nekem
Hogy hogyan kezdődött az életem
Véletlen volt, vagy számítottál rám
Azon az édes éjszakán
Hisz jól tudod, nem kértelek
Nem kértem tőled az életet
S még mielőtt majd egyszer meghalok
Még tudnom kell, miért vagyok
Mama, kérlek, meséld el nekem
Hogy milyen volt az első szerelem
Érezted azt, mikor Téged elhagyott
Milyen jó, hogy én még nem vagyok.
Mama, kérlek, azt mondd meg nekem
Akartad-e azt, hogy így legyen
Én azt hiszem, hogy véletlen csupán
Hogy éppen ő az én apám
Hisz jól tudod, nem kértelek
Nem kértem tőled az életet
S még mielőtt majd egyszer meghalok
Még tudnom kell, most miért vagyok
Mama látod zavarban vagyok
Most megint egész másra gondolok
Hisz itt vannak már, az újonnan érkezők
A nagymamát is kikérdezők
Hát mama kérlek, gondold meg jól
Hogy mit mesélsz majd, a régi dolgokról
Hisz jönnek ők, s újra kérdezik
Mit mondunk el, majd Ő nekik.
Mit mondhatunk, ha kérdezik?
Mit mondhatnánk...
Mindenkinek szeretettel
Holdfény
Kedves Vándor!
Persze hogy megoszthatod...
Én is a neten találtam "bóklászásaim" közepette... Megtetszett, "elcsentem"...
Irányítás?... Hmmmm.... Kedves Vándor, szomorú vagyok, nagyon szomorú...
Valamit biztos nem jól csináltam, hogy ez ami történt, megtörténhetett...
Nem volt elég erős a visszatartó erő...
Csak remélni merem, a "szakító szilárdság" - hogy kicsit műszaki nyelven szóljak, nem itt hibásodott meg...
Vígasztalom magam azért, mert az élet megy tovább, és igyekszem majd a maradókat kárpótolni, bár én hiszem, hogy PÓTOLHATÓ EMBER NINCS!
Mert minden ember külön csoda... Egyedi, egyszeri, és megismételhetetlen! Azaz PÓTOLHATATLAN!
Hiányozni fog Ernő bácsi, Segno, és a régóta hallgató TEDDY is nagyon, de nagyon hiányzik!
Egy szép képsorral, és nyugtató zenével kívánok mindenkinek békés holnapot:
http://www.youtube.com/watch?v=lXugCbUZdMk&feature=related
A képeket nézegetve eszembe jut egy mondása valakinek, amit ezen a portálon olvastam, és én igaznak is vélem:
"A képzeletet csak a valóság múlja felül."
Jó éjt mindenkinek!
Holdfény