"Valami érthetetlen kapcsolat van a barátság és a csillag között. Miért csillag a barát? És miért barát a csillag? Mert olyan távol van, és mégis bennem él? Mert az enyém, és mégis elérhetetlen? Mert az a tér, ahol találkozunk nem emberi, hanem kozmikus? Mert nem kíván tőlem és én sem kívánok tőle semmit? Csak azt, hogy legyen, és így, ahogy van; és ő van, és én vagyok, ez kettőnknek tökéletesen elég? Nem lehet rá válaszolni. Nem is kell. De, ha nem is lehet, barátom iránt mindig azt fogom érezni, hogy csillag, a világegyetemnek rám ragyogása." (Hamvas Béla)
Van Gogh: Csillagos ég
A kép kapcsán erre a cikkrészletre bukkantam:
"Tökéletes turbulanciákat festett Vincent Van Gogh"
Vincent Van Gogh mûveiben a viharos minták egy matematikai elemzés szerint elképesztõ hasonlóságot mutatnak a valós turbulenciával, melyeket többek közt az örvénylõ vízben láthatunk.
A kaotikus festményeirõl és hasonló idegállapotáról ismert mûvész festményeit a mexikói UNAM Egyetem fizikusa, Jose Luis Aragon és munkatársai vették alaposabban szemügyre és felfedezték, hogy a képek olyan sötét és világos sémákat vonultatnak fel, melyek szorosan követik a turbulens áramlás mély matematikai szerkezetét.
Az örvények van Gogh utolsó alkotásain figyelhetõk meg, ekkorra elméje végleg elborult, hallucinációi voltak és idõnként elvesztette az eszméletét, ami epilepsziára utalt. Az örvényekre legjobb példa az 1889-es "Csillagos Éj"...
Kedves Vándor! Köszönöm. Én is így gondoltam, ezért hoztam el Nektek...
Búcsúzóul hallgassuk a 11 éves világtalan (Hmmm... valóban "világtalan"?... Szerintem színesebb világa van, mint sokunknak...) kisfiú, Szabó Andris énekét; "Békét és reménységet!":
2003. nyarán erős csípőizületi problémáim voltak. Eszembe jutott egy korábban hatásosnak bizonyuló gyógymód, akkoriban a rádióban is sokszor lehetett hallani, hogy: "Köszönjük néked, Sárvár! Sárvári termál kristály!" - talán sokan emlékeznek rá... Elmentem a helyi drogériába... Nem volt... Mindkét patikába... ott se... Az egyikben volt ismerősöm, aki azt mondta, úgy tudja, a gyár még létezik Sárváron, de CSAK KÜLFÖLDNEK SZÁLLÍTANAK!
Hát én nem nyugodtam ebbe bele. Felkerekedtünk a párommal, és elautóztunk Sárvárra utánajárni a dolognak. Úgy sem jártunk még a sárvári gyógyfürdőben. Csodaszép ÚJ termálfürdőbe érkeztünk... Ilyet még nem is láttam! EU-s pályázattal készült. Automatikus "karórás" beléptető volt. Az ár kissé magasnak tűnt, de mint kiderült, megérte! A víz mesés volt! Három napot töltöttünk ott, és máris sokat javult a járásom. Kiderült, a hír is igaz, valóban külföldre szállítanak a fürdősóból. Viszont ott a strandfürdő területén volt egy mintaboltja a Sárvári termál kristálynak. Így belőle alaposan feltankolva jöttünk haza. A panaszom hamar megszűnt, igaz, egy speciális mágneskezelést is alkalmaztam mellette.
Sárváron tett kirándulásunk alkalmából megtekintettük a helybéli várkastélyt is. Elég jelentős építmény volt, bár engem nem különösebben ragadott meg... Valahogy kevésbé emlékszem rá vissza, mint a gödöllőire, pedig ez frissebb emlék volt, mégis... Így a leírásában csak Bagyinszki Zoltánra hagyatkozhatom:
NÁDASDY-VÁRKASTÉLY, Sárvár
Nyugat-Magyarország védvonalának tagjaként 1300 körüli lakótorony és bástyák után épült itáliai mintára a sárvári reneszánsz várkastély. A Kanizsai és a Nádasdy család házasságát követően Nádasdy Tamás nádor nevéhez fűződik az erődítmény kialakítása. Az ötszögletű, kétszintes palotarészt nagyméretű várárkon és az olasz bástyarendszeren át az 1560-ban készült főkapun közelíthetjük meg. A kosáríves téglahíd későbbi korban készült, mely az impozáns kaputoronyhoz - a város jelképéhez - vezet. A rendkívül gazdag és értékes berendezés tükrözi a család gazdagságát. A Nádasdyak kitűntek hazaszeretetükkel, kultúrájukkal, mecénási tevékenységükkel. Az enteriőrök (=építmények belső tere, helyiségei és annak berendezései - francia kifejezés), a termek sora elkápráztató, különösen a díszterem mennyezetképei (Hans Rudolf Miller alkotásai), Dorffmeister falfestményei és Andrea Bertinelli stukkói. A törökverő nagyapa, a "fekete bég" dicső csatáit ábrázolta. Nádasdy Ferenc idejében (1650. körül) kiteljesedik a várkastély, mely többször is ellenállt a török támadásoknak. 1813-ban Alois Richll restaurálja a várat, klasszicista ablakokkal díszíti a belső udvart, ahol a jellegzetes nagyméretű, faragott családi címer található (1615-ben készült). A várkastély körül a XIX. században angolkert létesült, melyben tölgyeket, platánokat, tiszafákat, kőriseket és örökzöldeket ültettek.
Ebben a kastély körüli mélyített kertben sétáltunk esténként. A kastély udvarán estendén könnyűzenei koncertek voltak. (Mely az én füleimnek kissé hangos volt...)
"Valami érthetetlen kapcsolat van a barátság és a csillag között.
Miért csillag a barát?
És miért barát a csillag?
Mert olyan távol van, és mégis bennem él?
Mert az enyém, és mégis elérhetetlen?
Mert az a tér, ahol találkozunk nem emberi, hanem kozmikus?
Mert nem kíván tőlem és én sem kívánok tőle semmit?
Csak azt, hogy legyen, és így, ahogy van; és ő van, és én vagyok, ez kettőnknek tökéletesen elég?
Nem lehet rá válaszolni.
Nem is kell.
De, ha nem is lehet, barátom iránt mindig azt fogom érezni, hogy csillag,
a világegyetemnek rám ragyogása."
(Hamvas Béla)
Van Gogh: Csillagos ég
A kép kapcsán erre a cikkrészletre bukkantam:
"Tökéletes turbulanciákat festett Vincent Van Gogh"
Vincent Van Gogh mûveiben a viharos minták egy matematikai elemzés szerint elképesztõ hasonlóságot mutatnak a valós turbulenciával, melyeket többek közt az örvénylõ vízben láthatunk.
A kaotikus festményeirõl és hasonló idegállapotáról ismert mûvész festményeit a mexikói UNAM Egyetem fizikusa, Jose Luis Aragon és munkatársai vették alaposabban szemügyre és felfedezték, hogy a képek olyan sötét és világos sémákat vonultatnak fel, melyek szorosan követik a turbulens áramlás mély matematikai szerkezetét.
Az örvények van Gogh utolsó alkotásain figyelhetõk meg, ekkorra elméje végleg elborult, hallucinációi voltak és idõnként elvesztette az eszméletét, ami epilepsziára utalt. Az örvényekre legjobb példa az 1889-es "Csillagos Éj"...
Kedves Vándor!
Köszönöm. Én is így gondoltam, ezért hoztam el Nektek...
Búcsúzóul hallgassuk a 11 éves világtalan (Hmmm... valóban "világtalan"?... Szerintem színesebb világa van, mint sokunknak...) kisfiú, Szabó Andris énekét; "Békét és reménységet!":
http://www.youtube.com/watch?v=1rUBOaW25n0&feature=PlayList&p=9094E7D0F2097676&playnext_from=PL&index=3&playnext=2
Békés álmot, kellemes holnapot mindenkinek!
Holdfény
Ma este folytatom a kastélyokról az írást:
MAGYAR KASTÉLYOK-SOROZAT 5.
2003. nyarán erős csípőizületi problémáim voltak. Eszembe jutott egy korábban hatásosnak bizonyuló gyógymód, akkoriban a rádióban is sokszor lehetett hallani, hogy:
"Köszönjük néked, Sárvár! Sárvári termál kristály!" - talán sokan emlékeznek rá...
Elmentem a helyi drogériába... Nem volt... Mindkét patikába... ott se... Az egyikben volt ismerősöm, aki azt mondta, úgy tudja, a gyár még létezik Sárváron, de CSAK KÜLFÖLDNEK SZÁLLÍTANAK!
Hát én nem nyugodtam ebbe bele. Felkerekedtünk a párommal, és elautóztunk Sárvárra utánajárni a dolognak. Úgy sem jártunk még a sárvári gyógyfürdőben.
Csodaszép ÚJ termálfürdőbe érkeztünk... Ilyet még nem is láttam! EU-s pályázattal készült. Automatikus "karórás" beléptető volt. Az ár kissé magasnak tűnt, de mint kiderült, megérte! A víz mesés volt!
Három napot töltöttünk ott, és máris sokat javult a járásom. Kiderült, a hír is igaz, valóban külföldre szállítanak a fürdősóból. Viszont ott a strandfürdő területén volt egy mintaboltja a Sárvári termál kristálynak. Így belőle alaposan feltankolva jöttünk haza. A panaszom hamar megszűnt, igaz, egy speciális mágneskezelést is alkalmaztam mellette.
Sárváron tett kirándulásunk alkalmából megtekintettük a helybéli várkastélyt is.
Elég jelentős építmény volt, bár engem nem különösebben ragadott meg... Valahogy kevésbé emlékszem rá vissza, mint a gödöllőire, pedig ez frissebb emlék volt, mégis...
Így a leírásában csak Bagyinszki Zoltánra hagyatkozhatom:
NÁDASDY-VÁRKASTÉLY, Sárvár
Nyugat-Magyarország védvonalának tagjaként 1300 körüli lakótorony és bástyák után épült itáliai mintára a sárvári reneszánsz várkastély. A Kanizsai és a Nádasdy család házasságát követően Nádasdy Tamás nádor nevéhez fűződik az erődítmény kialakítása. Az ötszögletű, kétszintes palotarészt nagyméretű várárkon és az olasz bástyarendszeren át az 1560-ban készült főkapun közelíthetjük meg. A kosáríves téglahíd későbbi korban készült, mely az impozáns kaputoronyhoz - a város jelképéhez - vezet. A rendkívül gazdag és értékes berendezés tükrözi a család gazdagságát.
A Nádasdyak kitűntek hazaszeretetükkel, kultúrájukkal, mecénási tevékenységükkel. Az enteriőrök (=építmények belső tere, helyiségei és annak berendezései - francia kifejezés), a termek sora elkápráztató, különösen a díszterem mennyezetképei (Hans Rudolf Miller alkotásai), Dorffmeister falfestményei és Andrea Bertinelli stukkói.
A törökverő nagyapa, a "fekete bég" dicső csatáit ábrázolta. Nádasdy Ferenc idejében (1650. körül) kiteljesedik a várkastély, mely többször is ellenállt a török támadásoknak. 1813-ban Alois Richll restaurálja a várat, klasszicista ablakokkal díszíti a belső udvart, ahol a jellegzetes nagyméretű, faragott családi címer található (1615-ben készült). A várkastély körül a XIX. században angolkert létesült, melyben tölgyeket, platánokat, tiszafákat, kőriseket és örökzöldeket ültettek.
Ebben a kastély körüli mélyített kertben sétáltunk esténként. A kastély udvarán estendén könnyűzenei koncertek voltak. (Mely az én füleimnek kissé hangos volt...)
A kosáríves téglahíd a kaputoronnyal:
http://www.sarvariszallas.hu/files/u8/sarvar1.jpg
Légifelvétel az ötszögletű várkastélyról, jól látszik a kaputorony és a híd is:
http://www.vendegvaro.hu/dl/media/group_45/group_G9/item_15133.jpg
A Nádasdy várkastély lovagterme:
http://www.vendegvaro.hu/dl/media/group_33/group_O10381/item_14297.jpg
Az ötszögletű várudvar, ahol a koncertek voltak:
http://www.nemzetimuemlek.hu/images/galleries/sarvar1_to.jpg
S végül egy kép a termálfürdőről:
http://www.wellnesshetvege.hu/wellness/szallodak/66sarvar_furdo.jpg
Összeállította:
Holdfény
Kellemes hétfőt, sikeres hetet kívánok mindenkinek:
Holdfény
Vers is van!
B. RADÓ LILI: ESTI DAL
Oly jó ilyenkor este már,
mikor az izzó nap leszáll
s a csillag csillog csak nekem.
Elgondolom az életem.
Ami elmúlt és ami lesz még,
mit rég megúntam s amit szeretnék,
messziről nézem és nyugodtan,
ami után egykor futottam.
Mire az izzó arc lehűl,
a szív is békés lesz belül.
Öröm, kétség oly messzi cseng
és jól esik az esti csend.
Jó így mégegyszer szemlehúnyva
mindent végiggondolni újra,
a lélek könnyű, mint a pára
s csend van. Elalszunk nemsokára.