A ma következő kastélyt bizonyára sokan látták már. Egyik legjelentősebb kultúrtörténeti, épületművészeti emlékünk. Nekem több alkalommal is módomban állt látni. Valahányszor ott jártam, mindig más arcát mutatta. Volt, hogy a belső rész volt siralmas állapotban, de szép volt az előkert, teli virággal. Másik alkalommal a kovácsoltvan dísz kapu volt rozsdás. Legutóbb múlt év tavaszán jártunk arra a zeneiskolával. Növendékeinket az a megtiszteltetés érte, hogy a ZENETEREMBEN muzsikálhattak. Alkalmi délelőtti koncertünknek közönsége is volt, a kastély látogatói meg-megálltak egy-egy zeneszámot meghallgatni. Tapssal nyilvánították ki tetszésüket. A gyerekeknek biztos emlékezetes lesz ez a spontán esemény. Hiszen ott zenélhettek, ahol egykoron Joseph Haydn! A kastély megtekintése közben bepillantást engedtek nekünk a restaurálási munkákba is. Épp a díszterem mennyezeti freskóján dolgoztak. Sok-sok arany festést végeztek a cirádákon. Ami nagyon nem tetszett, az a kastély előtti kert állapota volt. A hatalmas gúla-alakra nyesett tujákon kívül semmi nem volt a kertben, se virág, se pázsit, hanem cipőt rongáló elég nagy méretű zúzottkővel volt beterítve az udvar! A nap hétágra sütött, és a felmelegedett kőtömeg visszasugárzása miatt meg lehetett döbbeni a hőségtől, a fehérségtől meg majd megvakult az ember! Nem tudom, kinek volt ez az ötlete???!!!... Tudtam volna díjazni!!! :( Állítólag a következő évre ígérték a kert helyreállítását. De ki rontotta el? Pár évtizede én szép állapotában láttam!...
A kastély megtekintése után mentünk a városházára, melyben egykor volt Haydn zeneszobája, ahol élt és alkotott. A berendezés puritánul egyszerű volt. A szoba falán olvastam egy ismerős idézetet a tavaly éppen 250 éve elhunyt Joseph HAYDN-tól (1732 - 1809):
"A földön oly kevés a boldog és megelégedett ember... Talán a te munkád olyan forrás lesz, amelyből a gondterhelt néhány pillanatra nyugalmat, üdülést merít." (1802.) Egy másik falon így írt az itteni életéről: "A világtól elzártan éltem, közelemben senki sem akadt, aki önmagamban megingathatott és gyötörhetett volna... Nos, itt ülök magányomban, elhagyatva, mint egy szegény árva, szinte emberi társaság nélkül, szomorúan, az elmúlt nemes napokra való emlékezéssel." /Állítólag házsártos feleségétől a Mester igen sokat szevedett.../
Nézzük hát a kastélyt, ahol ez a kitűnő zenemester olyan sok évig élt és alkotott:
ESTERHÁZY-KASTÉLY, Fertőd
Az Esterházy hercegi család fertődi kastélya zárt patkó alakú, díszudvaros U alaprajzú kastély. A barokk-rokokó rezidenciát Esterházy "fényes" Miklós - Versailles-t követve építtette 1764-66 között saját tervei szerint, Jakobi Miklós és Mödlhammer, ill. Hefele Menyhért közreműködésével. Hatalmas kovácsoltvas kapun jutunk be az udvarba. Az ívelt oldalszárnyak és a kastély középső része három szintes. Az udvari főpárkányon balluszteres (=korlátbáb) kőkorlát fut végig. A díszudvari és kerti főhomlokzat negyedik szintje a "Belvedere" kilátó. Elől szobordíszes, íves karú díszlépcső - emeleti terasszal -, hátul szerényebb terasz található. A hátsó főbejáraton belépve a SALA TERRANA stukkódíszes, bájos enteriőrjét látjuk. (Sajnos ottjártunkkor ez még elég csupasz volt...) Az Esterházy-kastély hajdani gazdagságáról, fényűző berendezéseiről, Joseph Haydn zenei estjeiről több írás, metszet is fennmaradt. A tíz méter magas zeneterem és a díszterem az épület közepén található. Egyedi ajtók, és ablakformák, velencei tükrök, üvegcsillárok, aranyszínű rokokó stukkók, szobrok, kályhák, intarziás parketta ejtik ámulatba a látogatót. A díszterem mennyezeti freskója - Apolló a napszekéren" - Bazil Grundemann műve. (Ez már elkészült, és nagyon szép!) A "Magyar Versailles"-hoz 300 hektáros nagyszerű barokk franciakert és vadaspark is tartozott, ahol a kertépítészet teljes tárházát, változatos gazdagságát felvonultatták. (Sajnos, ebből sem láthattunk semmit...)
Mondják egyesek: barátod az, Ki melletted őrültségeidben is kitart. Ha mással vitába kerülsz, Igazat mindig néked ad. Mondják: barátod az, Ki bajban együtt sír veled Bármi dologba fognál is, Mindenben segít neked.
Én azt mondom: barátod az, Ki odaadja az utolsót is neked Étkét megosztja, ha éhezel, S érted vitázik, nem ellened. Ki ha szakadék felé mégy Nem veled tart, de elédbe áll! Ha téveszme gyötri lelkedet, Tükröt tart, segít, míg szíved A jó útra ismét rátalál. Ő kölcsön adja két szemét neked, Ha nem engednek látni könnyeid, S ha néha nem ért egyet veled, Nem ellenséged ő! Nehidd! Mert abszolút igazság nincsen, De van ki messziről jön, többet lát S ha vehemens is, még nem kötekedő Csak óvna, hogy ne kövess el hibát. És ha mennie kell, Mert vére, sorsa hajtja őt, Nem úgy dob el Téged, mint Kiszolgált, megunt keszkenőt.
Az állami tulajdonba került épület teljes külső és belső helyreállítását követően 1976-tól önállósult falai között a Helikon Kastélymúzeum. A kastélynak nem csak az egyik legszebb terme, hanem legnagyobb értéke is a Helikon Könyvtár, az egyetlen eredeti formában fennmaradt főúri magánkönyvtár Magyarországon:
A ma tárgyalt kastélyt szintén volt alkalmam látni, igaz, már úgy 30 évvel ezelőtt. Sajnos emlékeim közt csak egy monumentális épületegyüttes maradt meg, és még valami... Egy kiskutya... Akkor vettük az első autónkat, egy 5 éves Ladát, és a vétel utáni héten elmentünk kipróbálni, mennyit fogyaszt hosszabb úton. A családi döntés - bár március 15-e volt éppen -, melegvizes fürdő mellett szólt. Igen ám, de hová? Ne legyen túl messzire, de közel sem. Ahol még nem jártunk... HÉVÍZ! - jutott eszembe. Jó, legyen Hévíz... Biztos van zárt medence is, gondoltuk... Mint később kiderült, nem volt... (De ne vágjunk az elejébe.) Új szerzeményünk, a Lada szépen poroszkált az úton. Halk motorhang, megfelelő gyorsulás, lassulás, emelkedőkön nem erőlködött a motor... Férjem vezetett, nekem még akkor nem volt jogsim. (Ladánkon tanultam meg vezetni félév múlva a férjemtől, aki gépkocsivezetést oktatott.)
- Nézzétek csak! Már ott a Hévizi tó! - kiáltottam fel. - És mennyi lüke ember van?!... Ott fürdenek kint a tóban ebben a csípős koratavaszi időben!
Hát mit ne mondjak?... Egy óra múlva mi is ott fürödtünk a Hévizi tó simogatóan meleg vizében a sok "lüke ember" között! Merthogy fedett medence nem volt. De az "élő tóban" bizony nagy élmény volt fürödni. És egyfajta "ködpaplan" lappangott a tó fölött. s védett bennünket a hidegtől. Nagyon élveztük! Még siklót is láttunk a már nyíló tavi rózsák között!
Aztán hazafelé menet utunk Keszthelyen át vezetett. Gondoltunk egyet, és elmentünk megnézni a kastélyt. Úgy hallottam a kollégáktól, abban működik a keszthelyi zeneiskola is. Csodálatos élmény volt a kastély látogatható részét megnézni! Érdekes, bennem mégis egy apró momentum maradt meg a 30 év alatt. Festetics gróf kis kedvenc fekete-barna tacskója egy festményen, és volt róla szobor is... Pár évvel később hasonló "kedvenc-megörökítést" láttam a Felvidéken Kraszna Horka vára mellett, az Andrássy grófok síremlékének parkjában. Egy tacsi szobra volt szintén. És a síremléken is ott volt hófehér porcelánból... Nagyon szerethette a gazdi...
Ismertető a kastélyról:
FESTETICS KASTÉLY, Keszthely
Fejedelmi székhely, igazi főúri rezidencia, csodálatosan nagyméretű épületegyüttes, melynek kialakításán érződik Bécs, a császárváros közelsége, pompája. A Balaton part és talán egész Magyarország legreprezentatívabb kastélymúzeuma, művészeti és kulturális központ. Négy periódusban épült, jelenleg egységes, harmonikus eklektikus (= egymástól eltérő stílusok összekeverése egységes egésszé) stílust képvisel. 1745-ben létesült a barokk mag (Festetics Kristóf által), melyet 1769-70. 1792-1800. és 1883-87. között folyamatosan bővítettek, alakítottak. Mai formáját Festetics II. Taszilónak köszönhetjük. 1889-93. között U alaprajzú kétszintes, szimmetrikus palota középpontjában egy 40 méter magas neobarokk torony magasodik. Említésre méltóak a sarok kupolák, az épületet díszítő szobrok, a kovácsoltvas részletek, a kapuk és a díszes folyosók, termek sora (márványlépcsők, selyemtapéták, faburkolatok, csillárok, velencei tükrök, ötvösremekek, porcelánok, stukkódíszek). A pazar tükörterem, a kétszintes kápolna, a Helikon könyvtár nagysága, pompája, berendezése párját ritkította. A könyvtár tölgyfa berendezése Kerbl János munkája. Az épület mögött helyezték el a hatalmas lóistállókat és díszes gazdasági épületeket. A 100 holdas angolpark tele volt növénykülönlegességekkel, dendrológiai (= fákkal foglalkozó tudományág) értékű fákkal, virágoskertekkel, szökőkutakkal, díszkutakkal.
MAGYAR KASTÉLYOK-SOROZAT 7.
A ma következő kastélyt bizonyára sokan látták már. Egyik legjelentősebb kultúrtörténeti, épületművészeti emlékünk.
Nekem több alkalommal is módomban állt látni. Valahányszor ott jártam, mindig más arcát mutatta.
Volt, hogy a belső rész volt siralmas állapotban, de szép volt az előkert, teli virággal. Másik alkalommal a kovácsoltvan dísz kapu volt rozsdás.
Legutóbb múlt év tavaszán jártunk arra a zeneiskolával. Növendékeinket az a megtiszteltetés érte, hogy a ZENETEREMBEN muzsikálhattak. Alkalmi délelőtti koncertünknek közönsége is volt, a kastély látogatói meg-megálltak egy-egy zeneszámot meghallgatni. Tapssal nyilvánították ki tetszésüket.
A gyerekeknek biztos emlékezetes lesz ez a spontán esemény. Hiszen ott zenélhettek, ahol egykoron Joseph Haydn!
A kastély megtekintése közben bepillantást engedtek nekünk a restaurálási munkákba is. Épp a díszterem mennyezeti freskóján dolgoztak. Sok-sok arany festést végeztek a cirádákon.
Ami nagyon nem tetszett, az a kastély előtti kert állapota volt. A hatalmas gúla-alakra nyesett tujákon kívül semmi nem volt a kertben, se virág, se pázsit, hanem cipőt rongáló elég nagy méretű zúzottkővel volt beterítve az udvar! A nap hétágra sütött, és a felmelegedett kőtömeg visszasugárzása miatt meg lehetett döbbeni a hőségtől, a fehérségtől meg majd megvakult az ember! Nem tudom, kinek volt ez az ötlete???!!!... Tudtam volna díjazni!!! :(
Állítólag a következő évre ígérték a kert helyreállítását. De ki rontotta el? Pár évtizede én szép állapotában láttam!...
A kastély megtekintése után mentünk a városházára, melyben egykor volt Haydn zeneszobája, ahol élt és alkotott. A berendezés puritánul egyszerű volt.
A szoba falán olvastam egy ismerős idézetet a tavaly éppen 250 éve elhunyt Joseph HAYDN-tól (1732 - 1809):
"A földön oly kevés a boldog és megelégedett ember... Talán a te munkád olyan forrás lesz, amelyből a gondterhelt néhány pillanatra nyugalmat, üdülést merít." (1802.)
Egy másik falon így írt az itteni életéről:
"A világtól elzártan éltem, közelemben senki sem akadt, aki önmagamban megingathatott és gyötörhetett volna...
Nos, itt ülök magányomban, elhagyatva, mint egy szegény árva, szinte emberi társaság nélkül, szomorúan, az elmúlt nemes napokra való emlékezéssel."
/Állítólag házsártos feleségétől a Mester igen sokat szevedett.../
Nézzük hát a kastélyt, ahol ez a kitűnő zenemester olyan sok évig élt és alkotott:
ESTERHÁZY-KASTÉLY, Fertőd
Az Esterházy hercegi család fertődi kastélya zárt patkó alakú, díszudvaros U alaprajzú kastély.
A barokk-rokokó rezidenciát Esterházy "fényes" Miklós - Versailles-t követve építtette 1764-66 között saját tervei szerint, Jakobi Miklós és Mödlhammer, ill. Hefele Menyhért közreműködésével.
Hatalmas kovácsoltvas kapun jutunk be az udvarba. Az ívelt oldalszárnyak és a kastély középső része három szintes. Az udvari főpárkányon balluszteres (=korlátbáb) kőkorlát fut végig. A díszudvari és kerti főhomlokzat negyedik szintje a "Belvedere" kilátó. Elől szobordíszes, íves karú díszlépcső - emeleti terasszal -, hátul szerényebb terasz található. A hátsó főbejáraton belépve a SALA TERRANA stukkódíszes, bájos enteriőrjét látjuk. (Sajnos ottjártunkkor ez még elég csupasz volt...)
Az Esterházy-kastély hajdani gazdagságáról, fényűző berendezéseiről, Joseph Haydn zenei estjeiről több írás, metszet is fennmaradt. A tíz méter magas zeneterem és a díszterem az épület közepén található. Egyedi ajtók, és ablakformák, velencei tükrök, üvegcsillárok, aranyszínű rokokó stukkók, szobrok, kályhák, intarziás parketta ejtik ámulatba a látogatót. A díszterem mennyezeti freskója - Apolló a napszekéren" - Bazil Grundemann műve. (Ez már elkészült, és nagyon szép!)
A "Magyar Versailles"-hoz 300 hektáros nagyszerű barokk franciakert és vadaspark is tartozott, ahol a kertépítészet teljes tárházát, változatos gazdagságát felvonultatták.
(Sajnos, ebből sem láthattunk semmit...)
Folyt. köv.
Kellemes hétvégét kívánok mindenkinek ezzel a hegedűs tündérkével:
Holdfény
Csabai Lajos:
BARÁTOD AZ...
Mondják egyesek: barátod az,
Ki melletted őrültségeidben is kitart.
Ha mással vitába kerülsz,
Igazat mindig néked ad.
Mondják: barátod az,
Ki bajban együtt sír veled
Bármi dologba fognál is,
Mindenben segít neked.
Én azt mondom: barátod az,
Ki odaadja az utolsót is neked
Étkét megosztja, ha éhezel,
S érted vitázik, nem ellened.
Ki ha szakadék felé mégy
Nem veled tart, de elédbe áll!
Ha téveszme gyötri lelkedet,
Tükröt tart, segít, míg szíved
A jó útra ismét rátalál.
Ő kölcsön adja két szemét neked,
Ha nem engednek látni könnyeid,
S ha néha nem ért egyet veled,
Nem ellenséged ő! Nehidd!
Mert abszolút igazság nincsen,
De van ki messziről jön, többet lát
S ha vehemens is, még nem kötekedő
Csak óvna, hogy ne kövess el hibát.
És ha mennie kell,
Mert vére, sorsa hajtja őt,
Nem úgy dob el Téged, mint
Kiszolgált, megunt keszkenőt.
FESTETICS KASTÉLY, Keszthely
Képek a kastélyról:
Légifelvétel a kastélyról:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d8/Keszthely_-_Festetics_Castle.jpg
A 40 méteres kastélytorony az elülső park felől, mellette egy sarok kupolával:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a7/Festetics_kastely.jpg
A Festetics-kastély díszes kapuja:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/c2/Festetics_kastely_kapu.jpg
A főlépcsőház csodaszép faborítása, míves korlátja:
http://www.kastely.specia.hu/wp-content/uploads/2007/11/a-keszthelyi-festetics-kastely-az-osok-galeriaja-a-folepcsohazban.jpg
Az állami tulajdonba került épület teljes külső és belső helyreállítását követően 1976-tól önállósult falai között a Helikon Kastélymúzeum.
A kastélynak nem csak az egyik legszebb terme, hanem legnagyobb értéke is a Helikon Könyvtár, az egyetlen eredeti formában fennmaradt főúri magánkönyvtár Magyarországon:
http://www.vendegvaro.hu/dl/media/group_23/group_O12796/item_23430.jpg
S végül legyen itt a Hévízi tófürdő képe is a tündér-rózsákkal:
http://www.hunguesthotels.hu/media/Image/panorama_hotel/uj/hgh_panorama_12_gyogyaszat.jpg
Összeállította: Holdfény
MAGYAR KASTÉLYOK-SOROZAT 6.
Saját élmények:
A ma tárgyalt kastélyt szintén volt alkalmam látni, igaz, már úgy 30 évvel ezelőtt. Sajnos emlékeim közt csak egy monumentális épületegyüttes maradt meg, és még valami... Egy kiskutya...
Akkor vettük az első autónkat, egy 5 éves Ladát, és a vétel utáni héten elmentünk kipróbálni, mennyit fogyaszt hosszabb úton. A családi döntés - bár március 15-e volt éppen -, melegvizes fürdő mellett szólt. Igen ám, de hová? Ne legyen túl messzire, de közel sem. Ahol még nem jártunk... HÉVÍZ! - jutott eszembe. Jó, legyen Hévíz... Biztos van zárt medence is, gondoltuk... Mint később kiderült, nem volt...
(De ne vágjunk az elejébe.)
Új szerzeményünk, a Lada szépen poroszkált az úton. Halk motorhang, megfelelő gyorsulás, lassulás, emelkedőkön nem erőlködött a motor... Férjem vezetett, nekem még akkor nem volt jogsim. (Ladánkon tanultam meg vezetni félév múlva a férjemtől, aki gépkocsivezetést oktatott.)
- Nézzétek csak! Már ott a Hévizi tó! - kiáltottam fel. - És mennyi lüke ember van?!... Ott fürdenek kint a tóban ebben a csípős koratavaszi időben!
Hát mit ne mondjak?... Egy óra múlva mi is ott fürödtünk a Hévizi tó simogatóan meleg vizében a sok "lüke ember" között! Merthogy fedett medence nem volt. De az "élő tóban" bizony nagy élmény volt fürödni. És egyfajta "ködpaplan" lappangott a tó fölött. s védett bennünket a hidegtől. Nagyon élveztük! Még siklót is láttunk a már nyíló tavi rózsák között!
Aztán hazafelé menet utunk Keszthelyen át vezetett. Gondoltunk egyet, és elmentünk megnézni a kastélyt. Úgy hallottam a kollégáktól, abban működik a keszthelyi zeneiskola is.
Csodálatos élmény volt a kastély látogatható részét megnézni! Érdekes, bennem mégis egy apró momentum maradt meg a 30 év alatt. Festetics gróf kis kedvenc fekete-barna tacskója egy festményen, és volt róla szobor is... Pár évvel később hasonló "kedvenc-megörökítést" láttam a Felvidéken Kraszna Horka vára mellett, az Andrássy grófok síremlékének parkjában. Egy tacsi szobra volt szintén. És a síremléken is ott volt hófehér porcelánból... Nagyon szerethette a gazdi...
Ismertető a kastélyról:
FESTETICS KASTÉLY, Keszthely
Fejedelmi székhely, igazi főúri rezidencia, csodálatosan nagyméretű épületegyüttes, melynek kialakításán érződik Bécs, a császárváros közelsége, pompája. A Balaton part és talán egész Magyarország legreprezentatívabb kastélymúzeuma, művészeti és kulturális központ.
Négy periódusban épült, jelenleg egységes, harmonikus eklektikus (= egymástól eltérő stílusok összekeverése egységes egésszé) stílust képvisel.
1745-ben létesült a barokk mag (Festetics Kristóf által), melyet 1769-70. 1792-1800. és 1883-87. között folyamatosan bővítettek, alakítottak. Mai formáját Festetics II. Taszilónak köszönhetjük. 1889-93. között U alaprajzú kétszintes, szimmetrikus palota középpontjában egy 40 méter magas neobarokk torony magasodik.
Említésre méltóak a sarok kupolák, az épületet díszítő szobrok, a kovácsoltvas részletek, a kapuk és a díszes folyosók, termek sora (márványlépcsők, selyemtapéták, faburkolatok, csillárok, velencei tükrök, ötvösremekek, porcelánok, stukkódíszek). A pazar tükörterem, a kétszintes kápolna, a Helikon könyvtár nagysága, pompája, berendezése párját ritkította. A könyvtár tölgyfa berendezése Kerbl János munkája.
Az épület mögött helyezték el a hatalmas lóistállókat és díszes gazdasági épületeket. A 100 holdas angolpark tele volt növénykülönlegességekkel, dendrológiai (= fákkal foglalkozó tudományág) értékű fákkal, virágoskertekkel, szökőkutakkal, díszkutakkal.
Folyt. köv.